Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

1986. szeptember 29. Kelet-Magyarország T Átadták az úttörőstadiont Ünnepélyes külsőségek kö­zött adták át a fővárosi paj­tásoknak vasárnap a Margit­szigeten a felújított úttörő­stadiont. A megnyitón — amelyen részt vett Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek főtitkára -— Szórádi Sán­dor, a KISZ KB titkára mon­dott beszédet. Elöljáróban utalt arra, hogy a KISZ X. kongresszusán hangzott el a felajánlás: az ifjúsági szö­vetség közreműködésével az úttörőmozgalom zászlóbon­tása 40. évfordulójának évé­ben átadják a felújított út­törőstadiont. A rekonstrukci­óhoz a, pénzt nagyrészt a KISZ-szervezetek adomá­nyaiból teremtették elő. 1981-ben megkezdődött munkálatokat sok, előre nem látott akadály nehezítette, például az, hogy nem voltak meg a stadion egykori épí­tészeti tervei. így a különfé­le vezetékek elhelyezkedését, a falak építésének módját nem ismerték a felújításon tevékenykedők. Nehéz volt megtalálni a tervezőkkel a kölcsönösen előnyös megol­dásokat, hiszen a szerény anyagi források csak az ol­csóbb anyagok és a kevésbé költséges építési eljárások alkalmazását tették lehető­vé. A mintegy 70 milliós be­ruházás során újra szigetel­ték a korábban többször be­ázott lelátót, s új egységeket — például bírói öltözőket, büfét, gondnoki lakást, irá­nyítótornyot — is kialakítot­tak. A rekonstrukciót köve­tően a stadion külső képe is megváltozott, szebb lett a ko­rábbinál. A KISZ KB titkára vége­zetül emlékeztetett arra, hogy az úittörőstadion az elmúlt években is nyitva tartotta kapuit, tehát alapfunkcióját az építkezés idején meg­őrizte. Köszönetét mondott a 'konmámymiak és az ifjúsági szövetség szerveinek, hogy a beruházáshoz a még hiányzó pénzt előteremtették, s re­ményét fejezte ki, hogy a jö­vőben a megújult úttörősta­dion a magyar tömegsportot szolgálja majd, s minél több ifjú tehetségnek ad módot k épess égéi ki bon t akoztat ásá - ra. Szórádi Sándor jelképes ajándékként egy futball-lab­dáit nyújtott át az űttörősta- dlon válogatott futballcsapa­ta kapitányának. A létesítmény átadása al­kalmából vasárnap az úttörő- szövetség egész napos sport­programot szervezett a paj­tásoknak. Délelőtt a nyílt, családi sportnapon kispályás foci villámtornét bonyolítot­tak le, s ezután váltóverse­nyeken, ügyességi játékok­ban, 200 méteres síkfutásban mérték össze erejüket a résztvevők. Kora délután a XV. kerületi úttörőház és a Kelet-pesti Áfész közös ze­nekara adott ízelítőt műso­rából. Fohász hangzott el néhány hajtónk ajkáról Máriapócson, célozván a maratonpálya útvo­nalára, annak nehézségére, hi­szen a hét végén többször is ..kóstolták” a szabolcsi ho-mok mélységét. Szombaton, a rajt előtt egy órával a környék forgalma ki­zárólag a versenypálya-útvo­nal felé irányult. Sokan jöttek kerékpáron, autóval, a leg­több környékbeli mégis az apostolok lovát választotta, az­az kibandukolt a versenyre. — Több száz sportszerető em­ber dolgozott a pálya építésén — tájékoztatott a házigazdák nevében Paszternák József, a helyi Rákóczi Mg. Tsz elnöke. — Reméljük, a 21 kilométer hosszú maratoni útvonal el­nyeri a résztvevők tetszését. — Nehéz, technikás pálya — tette hozzá világbajnokunk, Bárdos György. — Túlzás nél­kül állítom, itt akár VB-t is lehetne rendezni. A korábbi évek útvonalán, a jonatánok szomszédságában je­lölték ki a maratonhajtás E- szakaszát. így aztán az orszá­gos- négy esfogathaj tó-baj nok- ság szép környezetben került lebonyolításra, a több ezer né­ző nemcsak legjobb haj tóink teljesítményében, hanem az almaszedők munkájában és a gazdagon termő kertekben is gyönyörködtek. Volt o-lyan gaz­da, aki almával kínálta a haj­tókát. természetesen nem „doppingolás” céljából. a változatos terep, nehéz fel­adat elé állította a hajtókát, áz akadályok látványosak vol­tak. A hét akadály között leg­nehezebbnek talán a 4-es szá­mú Keringő bizonyult, ahol szűk területen 5 kaput kellett meghajtani. Az erdő fái kö­zött ez bizony nem volt egy­szerű feladat. A nagyok közül Krizsán 37,4, Juhász 39,5, Bár­dos 49,7, Finta 50,4 másodperc alatt teljesítette az öt kaput. Nem így a hazai színekben in­duló Miklóssy, aki megfelelő lendülettel hajtott a fák közé, de egyik feladatnál első lovai — gyeplős és az ostorhegyes — megfeleztek egy fát, s míg ja­vított, sok idő eltelt. Dicséreté­re legyen mondva, az ügyes versenyzőnek, nem szállította le segédhajtóját a fogatról, a bakon ülve korrigált, ezzel megmentett 20 hibapontot. Eredménye így is 90 másod­perc ! Ezután a hangulatos Cigány­tábor (5. sz. akadály) követ­kezett, amelynek közepén a kLslélai cigányzenekar játszott és színes ruhába öltözött lá­nyok daloltak és táncoltak. Mindebből a hajtők nem sokat láthattak, de a közönség jól szórakozott. Az „elit” kategória harmadik indulója, a bajnoki cím esé­lyese Bárdos György volt. A 37 esztendős hajtó jó formá­ban versenyzett, mind a hét akadályt kitűnő ritmusban, fo­lyamatosan hajtotta meg és 55 hibaponttal fejezte be a ver­senyt. Juhász következett. Vi­lágbajnokunk ezévi legjobb teljesítményét nyújtotta. Az el­ső akadálynál vágtában haj­tott a dombra, majd egy gyors fordulat után szinte „kizu­hant” az akadályból. — Ez igen! Világbajnokhoz méltó hajtás — jegyezte meg Befejeződött a négyesfogathajtó OB Bárdos György az összetett bajnok A maratonhajjtást Juhász nyerte Verseny közben. Bárdos György A maratonhajtás végeredmé­nye: 1. Juhász László, 51,6, 2. Bálint 54,6, 3. Bárdos 55,2, 4. Krizsán és Sipos 58,8—58,8, 6. Bozsik 59,8. Összetett állás 2 befejezett versenyszám után: 1. Bárdos 88, 2. Juhász 94, 3. Bálint 95, 4. Krizsán 97, 5. Bo­zsik 97, 6. Sípos 106. mázták a nézőik. Az őt követő Bálint az egyes kapunál hibá­zott, Leesett az alma, 5 hiba­pontot kaipott érte. Juhász is jóil kezdett, de a v>iz*esáro(kná;l makrancoskodtak lovai, veré­sért és engedetlenségért 15 hi­bapont lett a végeredménye. Az utolsóinak induló Bárdos li­picai lovaival' hajtott az aka­dályhajító négyszögbe. H<a hi- bátdlainiul .teljesít, ő a magyar bajnok.. Ha kiét akadályt ver, oda az első heiLy! Nos, a szil­vásvárad! hajtó remekül irá­nyított, jól „keringett” — bár kevés időtúllépése ás volt — nem vétett lényeges hibát, ő lett az összetett verseny győz­tese. Az ünnepélyes -eredmény­hirdetés után a bajnok és a helyezettek boldogan fogadták a gratulációkat. Megérdemelték! Csakúgy, mint a házigazda má- iúapócstak, akik jelesre vizs­gáztak rendezésből. /---------------------------------\ Bárdos György, a sportág kiemelkedő egyénisége, a Szilvásváradi MEDOSZ ver­senyzője két-két alkalom­mal nyert egyéni (1978, 1980), illetve csapatbajnoki (1976, 1978) aranyat a VB- ken, háromszor lett ezüst­érmes. Páratlan Európa- bajnoki sorozattal is büsz­kélkedhet: az 1975—81 kö­zött lebonyolított négy EB-n a lehetséges nyolc arany­éremből hetet, egyéni ver­senyben hármat megszer­zett, egyszer pedig második lett. Az idei angliai VB-n ezüstérmes. Mostani baj­nokságát megelőzően, ösz- szesen három alkalommal (1976, 1977 és 1983) nyert egyéni OB-t. V _________J Akadályhajtás: 1. Krizsán 0 — 186, 2. Bálint 5 — 205 , 3. Bárdos 7,5 — 225, 4. Miík'lóssy 10 — 168, 5. Sipos 10 — 208, 6. dr. Sebestyén 14,5 — 229. NyíLt kategória: 1. Kovács S. 10 — 194. 198S. évi országos négyesfo­gathajtó bajnok: Bárdos György (Szilvásvárad, edző: Jávor György) 95 pont, 2. Kri- zs-áin Sándor (Mezőhegyes) 97. 3. Bálint Mihály (Kiskunifél- egyház'aO 100, 4. Juhász László (Kiskunfélegyháza) 109, 5. Si­pos Lajos (Dömsöd1) 116, 6. Bo­zsik József (Tápióíszentmarton) 119, 7. Miklóssy András (Mária- pócs) 141. Nyílt kategória: 1. Darabos Lajos (Bdíharnagy bajom) 239. 2. Kovács Sándor (Mátészalka) 300, 3. Marján Tibor (Debre­cen) 330. Fotó: Elek Emil Szöveg: Kovács György Skeetbajnok Nyíregyházán Muity Sándor versenybíró. Juhász teljesítményén nem látszott, hogy egész évben ló­gondjai voltak, hét akadály közül háromban a kiskunfél­egyházi hajtó nyújtotta a leg­jobb teljesítményt, így a gyen­gébben sikerült díjhajtás után az összetettben felzárkózott a második helyre. Klubtársa, Bálint Mihály egyetlen aka­dálynál sem tündökölt, így is a második legjobb eredményt érte el. Mint később kiderült, a ma­ratonhajtás után szoros ma­radt az élmezőny. A vezető Bárdos mindössze hat ponttal vezet Juhász előtt, és az első öt helyezett között alig két verőhiba különbség volt. Az idén egy futamból álló magyar bajnokság utolsó, va­sárnapi vereeniympjáin dőlt el tehát, kié lesz a bajnoki aranyérem. Nagy volt az izga­lom az érintettek körében-. Szép, ám nehéz vonalvezetésű pálya várta a versenyzőket. En­nek hossza 700 méter volt, s a távot 210 másodperc aíati kellett teljesíteni. Az esélyesek közül Bozsik in­dult /legkorábban. Nem sokkal később már 15 hibapontot ír­hattak a tápiószentm ártom versenyző neve mellé, a vizes­ároknál makrancosk adtak első lovai. Utána Krizsán érkezett, ö még kisebb hibákat sem vétett, a tőle megszokott iram- ban versenyzett, tapssal jutal­Skeetlövészet, vagy más néven agyaggalamb-lövészet. Eredetileg a sportág hódolói élő galambra lőttek, később helyettesítették be a 11 centi­méter átmérőjű korongot, amelyet egy rugós gép repít a magasba. A korongot meg­határozott távon belül söré­tes tölténnyel kell eltalálni. Ha látható darab törik le ró­la, akkor érvényes a találat. Az ifjúsági korúak a magyar bajnokságon 3x25 lövést ad­nak a korongokra, ezután hir­detik ki a győztest. Idén a legtöbb találatot — 65-öt — Molnár Gábor, a Kossuth gimnázium harmadikos ta­nulója érte el. A középmagas, vékony, iz­mos fiatalember magabizto­san lép be az ajtón. Először tanulmányairól kérdezem. — Az átlagom négyes — válaszolja. — Kedvenc tan­tárgyam a biológia és a tör­ténelem. A középiskola után állatorvosnak készülök. Papája ajánlotta két éve a Nyíregyházi ÉVLK skeet- edzőjének, Nagy Csabának figyelmébe. Az édesapa ko­rábban birkózott, jelenleg hobbyja a vadászat. A fiú hét­éves kora óta érdeklődik a vadászat iránt, amely szerin­te a legközelebb áll a sport­ághoz. — Amikor először a kezem­be vettem a skeetpuskát, nem volt idegen számomra a fegy­ver, hiszen, ha nem is lót tem vele, de sokszor vo kezemben apám puskája mondja, majd kérésemr megmutatja milyen testtar­tással várja a korong kiröp- penését. — A külső tszemlélő csak a laza testtartásomat látja, pedig minden idegszá­lammal a lövésre koncent­rálok. A korong elé kell cé­lozni, de a kevés idő miatt sokszor rövideket lövök, s nem találok. Ezért értem el a magyar bajnokságon 75-ből 65-öt. De nem vagyok elé­gedetlen, hiszen az egyéni csúcsom 66 találat.. Hetente kétszer edz, átlag­ban 150-szer próbálkozik túljárni a kis agyagkorong eszén. Tempó, tempó, tartani kell az ütemet — hangzik szakvezetője utasítása — kü­lönben hiába röpködnek a mozgó célpontok. — Nem egy látványos, má­soknak unalmas sportág — mondja Gábor a skeetlövé- szetről —, de én nem tudom megunni, mindig küzdők a jobb eredményért. Szüleim tudják ezt, támogatják is a versenyzést. Sőt, mint pél­dául a múlt évben, ők segí­tettek át a holtponton. A terveiben jövőre is a magyar bajnoki cím szere­pel az ifjúsági korosztályban, csak jobb eredménnyel. A vadászatokon, mivel 17 éves lesz, egyelőre a hajtókkah együtt segít apjának és tár­sainak, de két év múlva már puskával a kezében szeretné járni a határt. Javíthatatlan. Mikor bú­csúzik elmondja, hogy kis­korában rengeteget lövöldö­zött csúzlival. Most is, ha egy varjút lát a fán. azonnal céloz, és tüzel. Fegyver nél­kül. (máthé) Molnár Gábor lőállásbán. Juhász László fogatára! a dijhajtó négyszögben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom