Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-29 / 229. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. szeptember 29 Üdülés utószezonban Sajnos még mindig sokan vélekednek ilyesféleképpen: „Mit kezdhetnénk egy őszi szakszervezeti beutalóval, bi­zonyosan csak unatkoznánk." Az utószezoni üdüléstől való húzódozás nem újkeletű. Pe­dig az utóidényi beutalást kellemessé teszik az üdülők nyárinál színesebb és válto­zatosabb kulturális, sport- és kirándulási programjai. Az egész éven át nyitva tartó üdülők többsége az utóbbi két évtizedben épült, így té- len-nyáron egyaránt kényel­mesek, összkomfortosak. Né­hány nagyobb üdülőhelyen már játékterem, kondicionáló szoba, szauna és tekepálya is található. Ilyenek létesültek többek között az utóbbi években Hajdúszoboszlón, Lillafüreden, Mátraházán, Leányfalun és Siófokon. A balatonszépLaki Ezüstpart üdülőben, valamint Galyate­tőn fedett uszoda is várja a vendégeket. Az utószezoni beutalók többsége házaspárt jegy, mi­vel az üdülők szobáinak há­romnegyede kétágyas. A há­zaspárt beutalókon — kivéve a gyógy- és szanatóriumi je­gyeket — szerepel, hogy a szülők magukkal vihetik az üdülésre a kétéves kort be­töltő, de még nem iskolás ko­rú gyermeküket vagy unoká­jukat is. A gyermekkel való érkezésről az üdülőt előre kell tájékoztatni, a beutaló­jegy perforált részeként lévő „Értesítés” Lap megküldésé­vel. A kedvezményes gyer­mek térítési díjat a helyszí­nen kell kifizetni. Idén ta­vasszal és az elmúlt ősszel vi­szonylag kevés szülő és nagy­szülő élt ezzel a lehetőséggel. Az utószezoni beutalás sok­rétű kínálatából mindig leg­keresettebbek a gyógybeuta- lók. Hat üdülőhelyen — Bü­kön, Debrecenben, Gyulán? Hajdúszoboszlón, Hévízen és Zalakaroson — kéthetes ke­zelést kaphatnak a reumati­kus és ízületi bántalmakban szenvedők. Turnusonként egyszerre mintegy ötezren pihenhetnek a SZOT gyógy- házaiban. Akik e romantikát kedve­lik, azok a festői szépségű Dunakanyart válasszák, ahol Leányfalun két, Dömösön, Nagymaroson és Zebegény- ben egy-egy kisebb befogadó- képességű családias légkörű üdülőben tölthetnek két he­tet. A Balaton déli és északi ol­dalán is nyitva tart télen is néhány üdülő: Siófokon, Ba- latonszéplakon, Balatonföld­váron, valamint Balatonfüre- den. Az ide érkező beutaltak számára a pihenést fél- és egész napos gyógyfürdői ki­rándulások — Igái—Hévíz— Zalakaros — több műsoros rendezvény, valamint a vi- deoprogramok is színesítik. Videózni különben már majdnem húsz üdülőben le­het. Az év utolsó hónapjaiban külföldi beutalóval a Szocia­lista Forradalom üdülőhajó hatnapos Pozsony—Bécs út­jain lehet részt venni, de eb­ben az időszakban ugyancsak kedveltek az egyhetes tátrai beutalások, valamint a Szov­jetunió több nagyvárosát érintő kéthetes utak is. Az utóidényben általános iskolások is üdülhetnek. Le­vegőváltozásra szoruló kisdiá­kok iskolai oktatással egybe­kötött háromhetes turnusok­ban öt gyermeküdülőbe utaz­hatnak. Az enyhén mozgássé­rült, valamint a baleseti sé­rült gyermekek négyhetes utókezelésére a Fejér megyei Vajta .korszerűsített kastély- épületében, a légzőszervi és asztmás tanulók gyógyüdülte- tésére a kőszegi iskolaszana­tóriumban van mód. Szemétbe a lomot! Ingyenes akció októberben Nyíregyházán Az ősz a nagytakarítás ide­je. így van ez a városokban, falvakban, ahol ilyenkor sza­badulnak meg a feleslegesen felhalmozott tárgyaktól az emberek. A lakóházakban is számtalan olyan anyag gyű­lik össze, amely egy idő után már csak a helyet foglalja, de célt nem szolgák Ezért szervez most ősszel a Nyír­egyházi Közterület-fenntartó Vállalat ingyenes lomtalaní­tási akciót október 2-a és no­vember 2-a között. Beosztot­ták az egész megyeszékhely területét és péntek délután­tól vasárnap estig folyamato­son szállítják el a felesleges .holmikat. Érdemes megnézni, melyik lakóterületen, melyik idő­pontban rendezik meg az ak­ciót, hiszen most minden mennyiségű szemetet, hulla­dékot, limlomot elvisz a vál­lalat. Még azt is, ami nem fér a kukába, hanem bármi­lyen edényben teszik .ki. A nagyobb tárgyakat pedig egy­szerűen a tárolóedény mellé állíthatják a lakók. A lomta­lanítás idejére 5 köbméteres szeméttárolót helyeznek még el a helyszíneken. A Jósavárosban és a Ság- vári kertvárosban kezdik az akciót, október 3—5-e között. A következő hétvégén, 10— 12-e között a Kun Béla utca, az Északi Alközpont, Rákóczi utca és a Dózsa György ut­ca közötti terület kerül sor­ra. Október 17—19-én a lom­talanítást' a Hermann Ottó, Kórház, Szófia, Szabolcs, Széchenyi, Kiss Ernő, Arany János és a Szarvas utca ál­tal határolt területen, vala­mint a déli ipartelepen és Borbányán végzik el. Októ­ber 24—26-a között a Sza­muely lakótelep, Kert utca, Kert közi lakótelep és az ezek által határolt lakóépületek környékén szabadulhatnak meg a felesleges holmiktól az emberek. Végül a lomtalaní­tási akciót október 31-e és november 2-a között az örö­kösföldi lakótelep, az Ady Endre utca térsége, a Bujtos és a nyíregyházi belváros környékén fejezik be. Kommentár nélkül ennyi a vállalat által kezdeményezett lomtalanítási akció. Azt hi­szem, a fontossága mindany- nyiunk előtt egyértelmű. Csak egyetlen adat arra, amit a tűzoltóság állapít meg egy- egy szeméttárolóban, lépcső- házban bekövetkezett tűz­esetnél: éghető anyagokat is felhalmoz a lakosság, s egy idő után még a nem éghetők torlódása miatt is hamarabb lángot fog bármi. T. K. „Álljon meg, különben elengedem a ...!“ A 400 kilós harapós A fuvarozások során a vas­út hatalmas értékekért felel. Köztudott, ma sincsenek ke­vesen azok, akik az állomás területéről, illetve a vagonok­ból különböző árucikkeket — finoman kifejezve — illeték­telenül akarnak eltulajdoní­tani. Többek között ennek megakadályozásán fáradozik a nyíregyházi vasútállomás rendészete. A munkájuk so­rán gyakran kerülnek ve­szélybe. Ezért, illetve a tevé­kenységük hatékonyabbá té­tele érdekében mintegy más­fél éve kitűnően kiképzett német juhász kutyák segítik munkájukat. — A kutyák jelentősen nö­velik a személyi biztonsá­gunkat, valamint a vagyon­őrzés hatékonyságát — emlí­ti Kovács Dezső, a nyíregy­házi vasútállomás rendésze. Az ebeket Dunakeszin ké­pezték ki őrző-védő feladat­ra. — Hogyan telik egy szol­gálat? — kérdezem. — Mielőtt szolgálatba lé­pek, a kollégám szóban, vagy írásban közli, hogy az állo­más mely részén vannak olyan vagonok, amelyeket kurrens, tehát fokozottan vé­dendő árukkal raktak meg. Azokra jobban figyelünk. Azontúl a főrendész vala­mennyiünk számára megha­tározza, milyen időben, me­lyik útvonalon haladjunk, teljesítsünk őrjáratot. Ettől csak rendkívüli esemény ész­lelésekor térünk el. A rendész a kutyák teljesí­tő képességéről elmondta, hogy a kísérletek tanúbi­zonysága szerint egy fejlett német juhász kutya mintegy 400 kilopond erővel képes ha­rapni. Gyorsak, figyelmesek Az érzékszerveik rendkívül kifinomultak. Egy embert — legyen az 100 kilós és 2 mé­teres is — szájkosárral a száján is harcképtelenné tud tenni, méghozzá úgy, hogy hatalmas erővel nekiugrik, feldönti és nem engedi fel­állni. Egy jól képzett kutya mintegy 50 ezer forintot ér. Ennivalót idegentől nem fo­gadnak el. — A kutya úgy minősül, mintha fegyver lenne nálunk — újságolja Kovács Dezső. — Például ha egy gyanús sze­mélyt igazoltatni akarok és az elszalad, akkor fel kell szólítanom: álljon meg, kü­lönben elengedem a kutyát. Szájkosár nélkül csak akkor alkalmazhatom a kutyát, ha bottal, vagy késsel megtá­madtak, vagyis a személyi biztonságom forog kockán. Szerencsére még nem kerül­tem ilyen helyzetbe. A nyíregyházi vasútállomás rendészeinek a legtöbb gond­ja főleg ősszel és télen, a Gu- szev mellett a kisvasútnál van, ahová illetéktelen sze­mélyek többnyire tüzelőlopás céljából látogatnak. Sokan nem hajlandók azt sem tudo­másul venni, hogy tulajdon- jogi szempontból a vasút te­rülete olyan, mint bármely más vállalaté. Ezért a pero­non kívül tilos a vágányokon átmászkálni, annál is inkább, mivel az nagyon balesetve­szélyes. Ügy látszik ettől so­kakat a jelentős összegű pénzbírság sem tart vissza. (cselényi) Tanári diplomáért Phnom Phenből Szeptember eleje óta Nyír­egyházán néhány mandula­szemű, kedves és egzotikus arcú fiatallal is találkozhat­tunk. Nyolcvan társukkal Kambodzsából érkeztek ha­zánkba, hogy felsőfokú tanul­mányaikat itt folytassák. Né­gyen közülük (három fiú és egy lány) a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tanul­nak. A kollégiumban keres­tük meg őket. Az ismerkedést a három fiatalemberrel, Kem-Viboth- hal, Op Vásznával, és Szusz Szodávival kezdjük, mivel Or Ehánkomarei még hegedű­órán van. Mind a négyen Phnom Phenből, a fővárosból jöttek, és egy éve vannak Magyarországon. Mostanáig csak a nyelvünket tanulták. Ketten közülük (Víboth és Ehárakomárei) ének-zenét, a másik kettő pedig rajzot ta­nul. A legbeszédesebb közülük Szodávi, aki 31 éves. — Otthon már találkoztam magyarokkal. Az árvaházat (így mondja), ahol tanítot­Kambodzsai diákok Nyíregyházán Formálódó városkép Nyíregyházán. Lassan kibontakozik annak a két, egyenként 11 lakásos háznak a homlokzati ré­sze, amit a SZÁÉV épít az Október 31. téren. Az épület átadására két ütemben, szeptember végén és november ele­jén kerül sor. (Császár Csaba felvétele) tam, magyarok építették új­já. Szinte elkerülhetetlen, hogy Pol Poték közül négy évig tartó kegyetlen falanszterére ne terelődjék a szó. Egyedül Szodávinak — mivel ő a leg­idősebb — sikerült befejez­nie a középiskolát. De a töb­biek tanulását viszont meg­szakította a rabszolgamunka, ahogy ők mondják. Minden­kit a földekre vittek, a csa­ládokat szétválasztották egy­mástól. Azt hiszem, hogy rosszul mondják, ezért több­ször is hitetlenkedve vissza­kérdezek a munkarendjükre. Reggel háromkor ébresztet­ték őket, (vagy volt reggeli, vagy nem) és egyórás déli pi­henéssel este.nyolcig kellett dolgozni. Fiatalnak, öregnek egyaránt. Csatornát ástok és rizst termeltek. Hogy miért és meddig, nem volt szabad kérdezni, mert a kíváncsi embernek hirtelen nyoma ve­szett. Szodávinak az édesap­ja és az édesanyja halit meg, Vibothnak az apja három­millió társával együtt. Olya­nok voltunk, mint a rab­szolgák — mondják mind a hárman az idő távlatából most már mosolyogva. Gyuricza István alakítja, a rendező Gellért Péter. A be­mutató előadás közönsége nagy tetszéssel fogadta a színvonalas játékot és az ajándékszegfűk az első so­rokból visszaszálltak a szín­padra. Megérdemelt volt a taps és a virág. Képünkön: Simon Mari, Simor Ottó és Máthé Eta a vígjáték egyik jelenetében. (Császár Cs. felv.) Vidámabb dolgokra tere­lem most a beszélgetést. — Milyenek a magyar lányok? — Ó, azok nagyon szépek — nevetgélnek kicsit zavar­tan. Akár a színházban, a végszóra érkezik meg a leg­divatosabb farmerben, fehér blúzbán Ehánkomárei. Na­gyon bájos jelenség. Nagy szemtelenül azzal fogadom: a fiúknak a magyar lányok tetszenek. Komärei szépségé­nek biztos tudatában csak nevetgél. — Hát még a magyar fiúk! — mondja. Most már aka­ratlanul is a 19 éves, barna bőrű lány felé fordulok. — Mi volt itt a legszokatla­nabb? — Talán a tél. Gyö­nyörű volt a hó, és milyen hideg. Nem láttam még so­sem havat. Megtudom, hogy Nyíregy­házán is nagy szeretettel fo­gadták őket, rögtön megmu­tatták a várost és a környé­két. A fiúkat is külön-külön szállásolták el, magyarok kö­zé, aminek örültek. Ügy ér­zi, társaik már befogadták őket. (bodnár) Évadnyitó előadás a színházban Egy szál szegfűvel és egy üdvözlőkártyával kedveske­dett az évadnyitó előadás közönségének a Móricz Zsig- mond Színház vezetősége szombaton este az „Úrhat­nám polgár” bemutató elő­adásán. Moliére vígjátéka úgy tűnik időtlen, amíg úr­hatnámság, sznobizmus, rangkórság létezik, időszerű marad. A nyíregyházi Úrhatnám polgár főbb szerepeit Simor Ottó Jászai-díjas. Máthé Eta, Mester Edit, Simon Mari, Vajda János, Farkas Ignác, Csíkos Sándor és vendégként

Next

/
Oldalképek
Tartalom