Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-27 / 228. szám
2 Kelet-Magyarorsxág 1986. szeptember 27. Várakozók a rendelőben Sorszám helyett előjegyzés? Megszokott kép a rendelőintézet folyosóján. Elfelejtett diákok Többen felháborodottan telefonáltak szerkesztőségünkbe: szülők tették szóvá, hogy a Kossuth gimnázium több mint száz tanulójáért, akik a leveleki tsz egyik almáskertjében mezőgazdasági munkát végeznek, a napokban elfelejtettek érte menni. — Nemcsak arról van szó, hogy a gyerekek úgy jöttek be, ahogy tudtak — dohogta egy dühödt szülő —, hanem arról is: akik ebben ludasok, lejáratják a társadalmi munkát. Miért vegye komolyan az almaszedést a fiatal, ha látja, hogy őt sem veszik komolyan. — A nevelőmunkának is árt az efféle hanyagság — mondta a Kossuth gimnázium igazgatója, mikor érdeklődtem tőle az esetről, hozzáfűzve, hogy jogosnak tartja a szülők felháborodását, de bár sokan az iskolát okolják — a gimnázium vétlen e malőrben. A tanulók ki- és beszállítását ugyanis a leveleki tsz és a Szabolcs Volán közötti szerződés alapján az utóbbiak végzik. Ezek után a Volán Vállalat illetékesét kérdeztem meg, mi történt. Megtudtam, hogy a szóban forgó napon — hétfőn — 21 helyre több mint négyezer diákot szállított a vállalat — ezek között a 107- cs és 110-es szakmunkásképző, valamint a Kossuth gimnázium tanulóit is kivitték reggel a leveleki tsz négy különböző almáskertjébe. A kijelölt időpontban értük is mentek, csakhogy a tsz buszirányítói a gimnazistákról megfeledkeztek (?) vagy azt hitték, már elmentek, így azt mondták a vezetőknek: már nincs senki a földeken. Erre az öt busz visszajött üresen. Csak este telefonáltak a Volánnak, hogy kint maradt néhány almaszedő — ők azonnal ldüldtek is értük buszt, addigra azonban javarészük már elindult gyalog, autóstoppal. Eddig jutottam el a „magánnyomozásban”. Döntse el mindenki maga, kinek a lelkén szárad ez a kis baleset. Mielőtt azonban bárki felett is pálcát törnénk: gondoljunk arra, csemetéinkkel szemben nem az az egyedüli elvárás, hogy jó jegyeket hozzanak az iskolából, hanem az is: ismerkedjenek az olykor hibákkal, tévedésekkel és gondokkal teli nagybetűs élettel is. Node, ne így . . . (czine) A Jósa András kór ház-rendelőintézet Bocskai utcai szakrendelőjében mindig nagy a zsúfoltság. Nemigen van olyan időpont, amikor kihalt lenne a folyosó: naponta közel négyezer ember fordul meg itt. Nagyrészük Nyíregyháza és vonzáskörzetének lakója, de ide tartoznak területileg a Nyírbátor és Nagykálló körzetében élők is. A progresszív beteg- ellátás jegyében néhány szakterületen — kardiológia, vesebetegségek, pajzsmirigy, endoszkópia —, az egész megyéből Nyíregyházára érkeznek a beutaltak. Dr. Havasi Sándor a rendelőintézet igazgató főorvosa. Tőle kérdezem: miért az állandó zsúfoltság? Hogyan lehetne csökkenteni a várakozási időt? — Sajnos, nagyon nehezen. Ennek oka többféle. A rendelő már megépítésekor is szűknek bizonyult. Negyvennégy szakrendelésre tervezték, ezzel szemben ma 70—75 működik az épületben. Az orvoshiány tehát nem okozója a hosszú várakozásnak, az állandó tömegnek. Sokkal inkább az a betegek számának rendkívüli növekedése. (A legfrissebb statisztikai adatok szerint Szabolcsban két és félszer rosszabb a halálozási átlag, mint például Győr-Sopron megyében.) — A hosszú várakozás oka továbbá — folytatja az igazgató főorvos —, hogy a vizsgálatok időigényesek. Sok esetben több szakrendelés, röntgen, labor véleménye is szükséges a pontos diagnózis megállapításához, mindezek pedig jelentős időbe kerülnek. — Hogyan lehetne segíteni ezen a helyzeten? — Azokon a szakrendeléseken, amelyeken mindig nagy a zsúfoltság, nyújtott műszakot vezettünk be. A szemészeten, nőgyógyászaton például háromnegyed nyolctól este hatig van rendelés. Ennek ellenére a betegek zöme délelőtt érkezik. A szemészeten alkalmazott sorszámot hamarosan megszüntetjük, helyette a fizikoterápián jól bevált előjegyzési rendszert vezetjük be. Dr. Magos Erzsébet, az I- es szemészet fiatal doktornője mondja: hétfőn délelőtt 77, délután 91 beteg fordult meg a rendelőben. — Mindenki sietne, mindenki ideges. A szemészeti, vizsgálat azonban időigényes Sokan azzal lépnek be az ajtón, hogy „csak egy szemüveget szeretnének”. Ahhoz, hogy tudjuk, kell-e valójában, és ha igen, milyen, nem elég csak ránézni a betegre. Gyakran akad akut eset is, sérültet hoznak, vagy valaki rosszul lesz, akkor bizony felborul a sorszám általi rend. Ami egyébként is viszonylagos, hiszen hiába van sorszám, ha fél kilencre már negyvenen ülnek az ajtó előtt. Akkor bizony várakozni kell! Nincs hát megoldás? Marad az órákig tartó várakozás? Egyelőre úgy tűnik: igen. Kováéi Éva Egy munkáscsalád házat épít (7.) Már fűtenek... Tavasszal ismerkedtem meg azzal a fiatal nyíregyházi házaspárral, akik a megyeszékhely egyik kertvárosi részén családiház-építésbe kezdtek. A kétgyermekes munkáscsalád április elején kezdte a nagy munkát, és most már a befejezés felé közeledik a háromszobás családi ház építése. De a teljességtől még elég távol vannak... Ellenőrzést kaptak Balá- zsék: két héttel ezelőtt népi ellenőrök jelentek meg a háznál, és tüzetesen megtekintették az építkezést. — A népi ellenőrzési bizottság és a városi tanács szakembere járt itt, s mint mondták: az egész városban ellenőrzik a magánépítkezéseket — meséli Balázs. — Elkérték a tervet, különféle papírokat, és átvizsgáltak sok mindent. Az elmaradt közfal (Talán emlékszik a? Olvasó: magam írtam nemrég ennek a városi ellenőrzésnek a tapasztalatairól lapunk hasábjain — bizony meglehetősen sok hibára derítettek fényt az ellenőrök az úgynevezett „saját erős" építkezéseknél ...) — Találtak valamilyen komolyabb hibát? — Nem nagyon volt kifogásuk. Persze, azért távolról se találtak mindent tökéletesnek. Kérdezték például, hogy miért nem pontosan a terv szerint építettük az előszobát. Ide ugyanis eredetileg egy közfal volt tervezve, hogy egy gardróbot lehessen kialakítani. Mi elhagytuk, mert hát.. . más papíron látni, és megint más a valóságban nézni egy helyiséget. Ez persze nem túl nagy hiba, hiszen nem befolyásolja az épületet. Tüzelő télre A három szoba már lakott a házban — beköltöztek az udvari „fáskamrából”, mert bizony hidegek a hajnalok. Igaz, a lakhatási engedély intézése még tart, de nem tartom valószínűnek, hogy nagy bajba kerülnének, ha az illetékesek kellően mérlegelik körülményeiket. Mindenesetre a pincében lévő kazán már dolgozott pár alkalommal: begyújtottak, kipróbálták a radiátorokat. — Hogyan állnak a szénnel? Ez mostanában meglehetősen sok gondot okozott. — Harminc mázsát raktunk be a pincébe, s a fuvaros azt mondta, hogy majd hozza a többit. — Igen, hallom, hogy sokan várnak szénre — nekünk szerencsére egy része megvan, s most ígérték, hogy valamilyen lengyel szenet hoznak. Igaz, drágább, de jobb, mint a hazai, a berentei dió, amivel most fűtünk — mondja Balázs mérgelődve. — Annyi a hamuja, hogy alig győzöm kiszedni... — Végül is milyen állapotúnak ítélték meg az ellenőrök a házat? — Alaposan körbenéztek, és valami hetven százalék körüli „készültségi fokot" mondtak. Aztán megkérdezték, hogy vakoltunk-e már a pincében, s amikor kiderült, hogy még nem, akkor 65 százalékot állapítottak meg. Ez bizony nem túl sok, szerettünk .volna előbbre jutni szeptember végére — de hát nem megy az olyan könnyen. Meg hát: a pincefal... Egyelőre itt fenn vannak fontosabb dolgok is. Az még várhat. Kétezer mínusz havonta Csak a kisebbik lányka van itthon a két gyerek közül, a nagyobb, Bea már büszke óvodás. A kicsi másfél éves lett — kérdem hát mamájától: nem megy-e vissza dolgozni, hiszen most már nem a „gyed", hanem a „gyes" jár ... — ... ami körülbelül kétezer forint mínuszt jelent havonta — kesereg Marika. — Októbertől már csak 900 forintot kapok, eddig meg kijött 3000-re, a munkanapok számától függően. Nagy érvágás, de nincs mit tenni. Bölcsőde itt nincs, a városba kellene hordani a gyereket, a buszmegálló több, mint egy kilométer, földutak vannak, jön a sár, a hó, a jég ... Balázs reggel hatra jár, nem tud tehát kocsival bevinni bennünket. A házigazda egyébként meglehetősen sápatagon fest, rá is kérdezek: csak nem érzi rosszul magát? — Második hete táppénzen vagyok ... Fáj a mellkasom, érzem a szívem, de semmit nem tudok, illetve nem mondtak, hogy mi lehet a baj. Már tavasszal is bajlódtam ilyesmivel. De hát. . . muszáj hajtani, ha fedelet akarunk a fejünk fölé. Vezetékes víz még az idén A fürdőszobában már a falon a szép csempe, most a burkolás folytatásához várják a szakembert — padlólap kerül a konyhába, az előszobába, a fürdőbe, a vécébe. Mikor lesz vezetékes vizük? Balázs kérésére utánaérdeklődtem, és jó hírt kaptam: a vízmű társulásnál elmondták, a városi tanácstól megkapták az ígért pénzt, így a jövő héten kezdődhet a munka! Ae utca vizet kap — a saroktól vezetik végig, s mindenki rácsatlakozhat. Ennél jobb hírt azt hiszem, nem is várhattak az itt élők, hiszen régóta vágynak már arra, hogy ne kelljen a kútra járni... T. Gy. Érdeklődésvizsgálat Nevek mítoszában Kevesebb a pénz — jobban meg kell gondolni a műsoros rendezvények fogadását minden művelődési házban. Ezelőtt három évvel 1,3 millió forint jutott a megye városaiban, községeiben — a céltámogatáson kívül — a műsoros rendezvények finanszírozására. Ez évente 150—200 különböző műfajú előadásra volt elegendő. Tavaly két és fél millióra rúgott ez az összeg, de az idei — körülbelül első fél évet tükröző — adatok valamivel több mint félmillió forintos költséget jeleznek. Drágultak a műsorok — általában 25 százalékkal az utóbbi két évben — s ilyen arányban nőtt a belépőjegyek ára is. Így mindenki jobban meggondolja, milyen előadást érdemes megnéznie a növekvő jegyárak mellett ... Nemrég 2300 különböző érdeklődésű, foglalkozásbeli, korú embert kérdeztek meg — kérdőíves módszerrel — a népművelők, milyen műsoros esteket javasol, közismert vagy nem közismert művészeket látna szívesebben, milyen művészeti kiállításokat látogatna, milyen a megyeszékhelyen a művelődési rendezvények propagandája. milyen napokat, időpontokat tart a legideáli- sabbnak a művelődési rendezvényekre? Egyértelművé vált, hogy a közönséget elsősorban a nagy nevek vonzzák. Az ismert művészek, írók, előadóművészek jelenléte garantálja a nagy érdeklődést. Főként az úgynevezett könnyű, szórakoztató műfajok esetében számít a közönségnek az ismert művésszel való találkozás, míg az opera, a jazz, az irodalmi vagy népzenei műsorok látogatóinál nem kizárólagos szempont az ismertség mítosza. Ugyancsak tanulságosak a művészeti kiállítások iránti érdeklődésre utaló válaszok is, csakúgy, mint a művelődési programok propagandájának értékelése a közönség szerint. Ez utóbbi a megkérdezettek 60,33 százalékánál közepes, 26,4 százalékánál jó, 1,44 százalékuknál nagyon jó, míg 11,57 százalékuknál rossz osztályzatot kapott. A megkérdezettek többsége szombaton és vasárnap délutánra javasolja a művelődési programokat. Jó fogódzókat adhat a népművelők kezébe a megyei érdeklődésvizsgálat. Néhány dolog tervezésében, lebonyolításában, a programok kiválasztásában, rangsorolásában, azok propagandájában segítséget adhat a vizsgálódás is, amelyet jó lenne megismertetni minél több művelődési ház népművelőjével... P. G. KPVDSZ kulturális napok Rajzfilm, báb, divat Számos érdekességet kínál az október 5-én délután fél 3-kor Nyíregyházán kezdődő KPVDSZ kulturális napok rendezvénysorozata! A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezete művelődési házában, a Szarvas utca 95. szám alatt az első napon a Kelet- Szövker. ruhakínálatát tekinthetik meg az érdeklődők. A divatbemutató után „Zene-móka” címmel műsoros előadásra kerül sor a gyermekeknek, rajzfilmeket vetítenek, bábkészítést terveznek. Aznap nyílik meg Ruzicskay György Munká- csy-díjas festőművész kiállítása. Az október 25-ig tartó KPVDSZ kulturális napok programjában helyet kapott a Centrum Áruház bemutatója, Iván Dezső mestercukrász „marcipánszobrainak” felvonultatása, gyertyafényes nosztalgia-délután az áfész, a Kelet-Szövker., a Zöldért, a vendéglátóipari vállalat és az élelmiszer-kisker. vállalat nyugdíjasainak. Lesz beszéd- és stílustani előadás, „Nosztalgia Talk-Show” — ez utóbbi az SZMT-székház nagytermében. Terveznek magyarnóta-estet, a gyermekeknek csere-bere összejövetelt, játékkészítést, rajzkiál lítást, vetélkedőt. A rendezvénysorozatot október 25-én a „Magyarország városai” címmel meghirdetett vetélkedő zárja, melynek témája Nyíregyháza, Vásárosnamény és Nyírbátor. Hangversenyek egy iskoláért Nyíregyházi zenészek is fellépnek október 4-én Békéscsabán az ifjúsági ház koncerttermében azon a zenei ifjúsági találkozón, melyet a KISZ békéscsabai Bizottsága, a megyei művelődési központ, a Békéscsabai Üttörő- ház és a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola rendez. A háromnapos zenei rendezvény programjában műsort ad a Nyíregyházi ifjúsági fúvószenekar is, a hangversenyek bevétele egy Nicaraguában, a magyar fiatalok támogatásával épülő iskola javát szolgálja. Munkakerülő kerekező Sajnos sok biciklis potenciális veszélyforrást jelent az utakon. Egy részük nem ismeri, következésképp nem is tartja meg a közlekedési szabályokat, más részük tud az előírásokról, csak nem veszi komolyan azokat. Az utóbbiak közül való A. Mária is. aki súlyos sérüléssel járó balesetet okozott gondatlanságával. A 17 éves lány március 10-én délelőtt Nyíregyházán, a Vöröshadsereg utcán az Incédi sor irányába kerékpározott az úttest iobb oldalán. Vele azonos irányban mögötte közlekedett motorkerékpárjával K. László. A Vöröshadsereg útja és Forgó utca kereszteződését megközelítve A. Mária balra nagy ívben kezdett kanyarodni — minden előzetes jelzés nélkül. Ekkor azonban már előzni kezdte az őt követő motorkerékpá- . ros, így összeütköztek és mindketten felborultak — minek következtében K. Lászlónak lába tört. A. Mária ezzel elkövette a közlekedési baleset gondatlanságának vétségét. Az ügy vizsgálata során kiderült, hogy a fiatalkorú vádlottat a nyíregyházi rendőrkapitányság 1985. június 26-án 30 napi elzárással sújtotta közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt, ennek ellenére sem létesített állandó munkaviszonyt, és még alkalmi munkát sem vállalt — pedig munkaképes személy. A közlekedési baleset okozásának vétsége mellett így közveszélyes munkakerülés vétségében is bűnösnek találta a bíróság, ezért halmazati büntetésül hathónapi szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását l évi próbaidőre felfüggesztette. Ezenkívül a Nyíregyházi Városi Bíróság elrendelte A. Mária pártfogói felügyeletét a próbaidő alatt, és kötelezte, hogy hatvan napon belül létesítsen munka- viszonyt.
