Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. szeptember 25. Megnövelt támogatás Lakás — hamarabb mJmm mm a * Éjjeli menedékhely? Hotel középszint Ha úgy vesszük, hogy a csúcs az öt csil­lag, akkor a legjobb nyíregyházi szállók a közepest sem érik, mert itt kettőnél több nem jutott senkinek. A csillag kemény do­log. Ahhoz, hogy valaki kettőt kapjon, a szobák legalább 30 százalékában a fürdő­szoba kötelező, két emeletnél több esetében a lift, és előírt a reggelizési lehetőség is. Ezt a két csillagot a Szabolcs és Korona, vala­mint a Krúdy kapta meg. A KEMÉV két szállója egy csillagot érdemelt. Ezzel aztán vége is, hiszen a Svájci lak éppenhogy szál­loda, a négyszáz fizetővendéglátó szoba pe­dig lehet jó szálláshely, de semmiképpen nem hotel. A kis lépések taktikája A vendéglátó vállalat kezelésében lévő szállodák régiek. A legújabb, a Szabolcs, már megépítése pillanatában korszerűtlen volt. A Békét eladták, így aztán 387 helyet tudnak kínálni a vendégeknek. A városban van 62 fürdőszobás, 144 zuhanyfülkés, 181 fürdési lehetőség nélküli szállodai helyük. Mi tagadás, ez nem luxusszint. A KEMÉV a Bethlen utcán 10 fürdőszobás és 21 anél­küli, a Sóstón négy fürdőszobás és 30 sima helyet ajánl. Cáupán az őszinteség kedvéért, e két utóbbi szálláshely elsősorban a kispén­zű és mérsékelt igényű vendégeknek alkal­mas. A mai pénzügyi helyzetben a vendég­látónak más választása nincsen, mint a bar­kácsolás. A kis lépések taktikájával igyek­szik mindig valamit korszerűsíteni. Ez vi­szont elképesztően drága, hiszen régi, lerob­bant, leilakott hotelekben a modernizáláskor mindig kiderül valami rejtett hiba, ami az­tán a költségeket, az egekig hajtja. Kérdéses lehet tehát, hogy a befektetés megtérül-e. Más megoldás viszont nincsen. A város és a megye idegenforgalma, gazdasági idegen- forgalma, a tranzit tetemesen megnőtt. Mind gyakrabban rendeznek Nyíregyházán fontos, országos tanácskozásokat, a vadászok száma ds évről évre nő. így egyszerre jelenik meg a magas igényű, jó pénzt fizető külföldi és a szerényebb pénzű hazai, a nagyon igényes hazai és az átutazó, olcsót kereső. Ha itt riem talál helyet, továbbáll. Debrecen és To­kaj egy ugrás, s ma már számolni kell az állami gazdasági szállókkal, a kisebb vidéki szállodákkal is. De ezt nem bánják túlsá­gosan Nyíregyházán. Lévén a helyek száma behatárolt, így adott esetben direkt jó, ha valaki átveszi a gondot. (No meg az üzle­tet!) Néhány szám a tájékoztatás kedvéért: az idén a szállodai szobák kihasználtsága kb. 50 százalék lesz. A 67 ezer vendégéjsza­kából 32 ezret a külföldiek töltöttek itt. A magyar vendég átlagosan 1,5, a külföldi 1,36 napot időzik a szállodában. Az ellentmon­dás a helyek száma és a kihasználtság kö­zött abból adódik, hogy a hét végeken álta­lában üresek a szállodák, 4—5 napra tehető a telítettség. Nyilván, hiszen ha a szálló nem tud olyan élményt, szolgáltatást, prog­ramot, luxust nyújtani, amiért érdemes ide­jönni vikendre, akkor törvényszerű, hogy üres marad a hely. Ezt felismerte a vendég­látó vállalat, s ebben az. évben már a ven­dégcsalogatás számos jó eszközét vetették be. Ugyanakkor még mindig hiába keressük a szobában a tévét, a levélpapírt, a pros­pektust. Sok mindenre nem futja még, ami pedig ma világszerte igény, még a panziók­ban is. Diszkó éjfélig A másik nagy gond a nyelvtudás hiánya. Ebben persze ludas a szállodaipar is. Egy­szerűen nem kellene alkalmazni szállodák­ban, éttermekben olyanokat, akik nem tár­gyalóképesek. Talán több igény kellene a szakmunkásképzés során is. Elképzelhető lenne ösztöndíjak alapítása a nyelvet tanu­lóknak. Mert ma egynyelvű étlappal és egy­nyelvű pincérrel egy hotelben mindent le­het, csak sikert aratni nem. Hadd idézzek a vendéglátó vállalat egy hivatalos leveléből, amit a Kereskedelmi Kamarának küldött: „ ... nem kielégítő a nyelvismeret. Ennek javítására történtek erőfeszítések, de szá­mottevő eredménnyel nem jártak.” Gyenge erőifeszítések lehettek. A vendéglátós szállók azonban még így is viszonylag kellemes helyzetben vannak. A többi hotelhez képest szolgáiltatásuk magas szintűnek mondható, a valutásbolt, a Korona üzletház számos szol­gáltatása a városközpontban előnyére szol­gál. Annál több kritika éri viszont a zajt, amit az üzleti szempontból fontos disco okoz, három éjszakán át, éjfélig. A Krúdy környezete elképesztő, itt aligha érzi magát biztonságosan és komfortosan a vendég. Egy szállodai szoba a Koronában. Hasonló sajnos kevés van. Most felvillant a remény, hogy a közeli jö- vőben lesz Nyíregyházán gyógyszálló. Olyan építmény, amely luxus igényeket is kielégít. Ez szolgálja majd a várost és megyét érintő idegenforgalmat is. Abban reménykednek, hogy megépülte Után a mai szállók nagy igé­nyű és fizetőképes vendégeit ott lehet elhe­lyezni, a meglévő szállók pedig a középszin­tet elégítik ki. A koncepcióban kétségtele­nül van logika, bár azt is meg kell monda­ni: a luxusszállóba kerülő majdani személy­zetet már képezni kellene bel- és külföldön, mert egyébként aligha lesz luxus, illetve aligha lesz gyógyszálló, ha nem lesz hozzá luxusszemélyzet. A másik kérdés, amire a szakember sem tud válaszolni, hogy mit je­lent a közép színvonal. Tudniillik sehol nincs megírva, hogy mihez képest közép. A Hiltonhoz képest? A Fórumhoz képest? Vagy a KEMÉV szállóihoz képest? Dilem­mája ez a szállodai szakembereknek is, akik egyre szorítóbban érzik Nyíregyházán is azt, hogy a tőkés piac mellett mind igényesebb a szocialista turizmus is. A hazai vendég se éri be éjjeli menedékhellyel. Ma aligha lu­xus a televízió, a házi zártláncú sugárzás, a gazdag újságellátás, a fürdőszobáról nem is szólva. Gondoljuk el: a statisztikák szerint a szállók vendégei többnyire átutazó külföl­diek, akik autóút, buszutazás után érkeznek meg. A fürdés tehát alapszolgáltatás. Nem véletlen hát, hogy keresik azokat a normá­kat, amelyek megközelítik a közép fogalmát, mégpedig, úgy, hogy az valóban összhang­ban legyen a fizető vendég igényével. Hit tudunk kínálni? Minden esetben visszatérő kérdés: miből? A nyíregyházi szállodák árait behatárolják a piac ítéletei. Hiába szabadáras a szálloda, nálunk a 800 forintos éjszakai ár csúcs. Ha­sonló nagyságú vagy kisebb városokban vi­szont az 1100—1200 forintos szobaár általá­nosan elfogadott. Érdemes tehát figyelni a piacra. A bevétel így nem olyan nagy, hogy az alkalmas lenne forradalmi változtatásokra. Abban viszont senki nem kételkedik, hogy a lépésenkénti korszerűsítések ' lényegében csak konzerválnak valamit, hiszen más ha­lad. Sajnos most üt vissza az a megyei kis­stílűség, ami a korábbi évek szállodaépíté­sekor mutatkozott. Ma egyszerűen nincs ki­látás arra, hogy a külföldi konstrukciós gyógyszállón kívül valami is épüljön. Már­pedig jó lenne figyelni arra, hogy az ország más területeinek telítődése a szezonban las­san keletebbre tolja majd az idegenforga­lom határait. Nem alábecsülendő az sem, hogy a szomszédos országokból érkező tu­rizmus is fejlődő. Nem igaz a vendéglátó vállalat azon önértékelése, hogy területünk nem tud annyit kínálni, mint az ország más vidékei. Tud, ha nem is annyit, akkor mást, főleg olyat, amit talán Európában sem ta­lálni. Így ha ma nem gondolkodunk egy várható felfutás kilátásain, váratlanul és fő­leg felkészületlenül érhet minket a fellendü­lés. Ha a város kereskedelmi irányításának volna koncepciója, akkor bátorítaná a ma­gánkezdeményezéseket, a panziók, szállók építését. Ez tőkét mozgatna meg, s lehető­séget adna kisebb, de igen Igényes szállók kialakítására. Az egyszem Palermo kevés, sok patinás ház, netán új épület sorakozhat­na a mai szállodák mellé. Nagy városok szál­lodai ajánlatát böngészve azt látjuk: 40—50 kisebb, három-, négycsillagos magánszállók alkotják a derékhadat, szolgálják a vendég­látást. Ha már nem megy a vállalati szfé­rában, akkor másutt kell kereskedni; mert a jelenlegi helyzet már aligha méltó egy 120 ezres városhoz. Aki beletörődik, hogy a szál­loda a Hotel Középszint nevet viselje, nem vendégül lát, hanem csak altat. B. L. Nyíregyházán is programot dolgoztak ki a lakáshoz jutás feltételeinek javítására. A program egyik legjelentősebb területe a la­kásvásárláshoz és lakásépítéshez adható ta­nácsi támogatási rendszer, melynek beveze­tésére Nyíregyházán 1985 áprilisában került sor. Tanácsrendeletben határoztuk meg, hogy kik azok az igénylők, akik vissza nem térítendő pénzbeli támogatással és kamat­mentes kölcsönnel, illetve csak kamatmen­tes kölcsönnel támogathatók. Szintén itt ha­tároztuk meg az igényelhető támogatás mér­tékének alsó 'és felső határát. A kidolgozott támogatási rendszer célja alapvetően az volt, hogy jelentős összegű anyagi támogatással lehetővé tegyük olyan rétegek részére is a személyi tulajdonú la­kások megvásárlását, illetve felépítését, akik a rendelkezésre álló saját pénzükből erre nem volnának képesek. Az első szabályozás — miután korábbi ta­pasztalataink nem voltak — arra törekedett, hogy az adható támogatás felső határát (100 ezer forintot) ne lépjék túl, hiszen a támo­gatásban részesíthetők száma 1986-ban meg­haladta az 1200-at, míg a rendelkezésre álló" összeg 26 millió forint volt. Kezdetben kü­lönösen nagy reményeket fűztek az építke­zési kedv fellendüléséhez, hiszen a lakásvá­sárlási lehetőségek behatároltak, az évente betervezett lakásszámot nem lehet növelni, és csak azok juthatnak lakáshoz, akik pont­számúk alapján lakásjuttatási névjegyzéken szerepelnek. Sajnos az elképzelések nem váltak valóra a gyakorlatban, mert lakás­építéshez a jogosultaknak alig 10 százaléka kért .támogatást. Az igen kevés számú építkezni szándéko­zó, valamint a viszonylag kevés támogatásra jogosult lakásvásárló miatt 1985-ben csupán 6 millió forintot használt fel a városi tanács, így 1986-ra a támogatásra szánt összeg 46 millió forintra emelkedett. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a vég­rehajtó bizottság döntése értelmében széle-, sedett a támogatásra jogosultak köre 1986 júniusában a lakásügyi tanácsrendeletet úgy módosították, hogy az adható támogatás mértékének felső határát törölték. Azóta a szociális rászorultság határozza meg, hogy ki, mennyi támogatást kaphat. A viszonylag gyakori módosítások sajnos azzal jártak, hogy a támogatást igénylők, il­letve a támogatásra jogosultak nem isme­rik a lehetőségeiket. A következőkben ezért részletesen tájékoztatjuk az érintetteket a lehetőségekről, hogy minél kevesebb félreér­tés legyen. Tanácsi támogatásban részesíthető az a lakással nem rendelkező fiatal házas (mind­két fél 35 év alatti), gyermekét egyedül ne­velő, továbbá két- és több gyermekes igény­lő, aki elismert lakásigénnyel rendelkezik és szociális tanácsi bérlakásra jogosult. A szociális tanácsi bérlakásra jogosultság fel­tétele, hogy az egy főre jutó jövedelem fia­tal házasok és gyermeküket egyedül neve­lők esetében 3000 forintot, kettő- és több gyermekeseknél 2500 forintot ne haladja meg. A jövedelmi viszonyok mellett a va­gyoni helyzet is lényeges. Nem rendelkez­hetnek lakással, üdülővel, hétvégi házzal, lakótelekkel, üdülőtelekkel, vagy 200 ezer forint értéket meghaladó ingatlan résztulaj­donnal, 1080 négyzetméternél nagyobb me­zőgazdasági rendeltetésű, vagy 800 .négyzet- métert meghaladó zártkerti ingatlannal (az utóbbi két eset csak 50 ezer forint érték fe­lett kizáró ok). A szociális tanácsi bérlakásra jogosult igénylő lakásvásárlás esetén 50—80 ezer fo­rint vissza nem téritendő támogatást kap­hat. Ennek mértéke a gyermek számától függ. Lakásépítés esetén a vissza nem térítendő támogatás összege egységesen 200 ezer fo­rint. A lakásépítés fogalmába tartozik a ma-, gánlakás-építés (családi ház, sorház) a la­kásépítő szövetkezet keretében történő épít­kezés, magánszervezésű társasházépítés, va­lamint az OTP, vagy IKSZV közreműködé­sével a szabadforgalomban vásárolt lakás is. A vissza nem térítendő támogatást azok az igénylők kérhetik, akik legalább öt éve Nyíregyházán laknak, vagy legalább ötéves nyíregyházi folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez a szabályozás a városba áramlás mértékét szeretné korlátozni. Azok az igénylők, akik csak az egy főre jutó jövedelmük miatt nem jogosultak szo­ciális tanácsi bérlakásra, de az egy főre ju­tó jövedelmük nem haladja meg a 3500 fo­rintot, azok csak lakásépítés esetén kaphat­nak vissza nem térítendő támogatást, mely­nek összege 50 ezer forint. A vissza nem té­rítendő támogatás mellett kamatmentes köl­csön is igényelhető, melynek mértéke nincs korlátozva. A tanácsi támogatás igénybevé­telének jelenleg egyetlen korlátja van, nem lehet az OTP-hitel kiváltására felhasználni. A könnyebb megértés miatt egy-két pél­dát. Lakásvásárlás esetén — ha szociális ta­nácsi bérlakásra jogosultak — a megvásár­lásra kerülő lakás vételára 900 000 forint. Ehhez 2 gyermek megléte, vagy vállalása esetén 380 000 forint OTP-hitelt, 105 000 fo­rint szociálpolitikai kedvezményt adnak. A vevő által befizetendő összeg 495 000 forint. A munkáltatói kölcsön összege 100 000 fo­rint, így 60 000 forint saját pénz esetén egy­gyermekes fiatal házasnál 65 000 forint visz- sza nem térítendő támogatás és 190 000 fo­rint kamatmentes kölcsön adható. Ameny- nyiben 3000 forint és 3500 forint között van a család egy főre jutó jövedelme, akkor a vissza nem térítendő támogatás helyett is kamatmentes kölcsön igényelhető. Lakásépítés esetén a szociális tanácsi bér­lakásra jogosult igénylő kaphat 320 000 fo­rint OTP-hitelt, 105 000 forint szociálpoliti­kai kedvezményt, 200 000 forint vissza nem térítendő és 200 000 forint kamatmentes köl­csönt. Ez összesen 725 000 forint, melyhez még kaphat munkáltatói kölcsönt is. Ez azt jelenti, hogy 50 000 forint saját pénz esetén közel 900 000 forint, 150 000 forint megléte­kor közel 1 millió forinttal rendelkezik az építeni szándékozó. A tanácsi támogatás egyik formájaként fogható fel, ha valaki térítés ellenében le­mond a tanácsi bérlakás bérleti jogviszonyá­ról. Nyíregyházán — a jelenlegi szabályozás szerint — a lakás nagyságától függ a térí­tés, mértéke, vagy 1—2,5 szobás lakásnagy­ságig az illető lakásra megállapított lakás- használatbavételi díj összegének ötszöröse fizethető ki, mig 3 szobás és attól nagyobb szobaszámú lakás esetén négyszeres haszná­latbavételi díjat térítünk. Ennek a különb­ségnek alapvető indoka az, hogy Nyíregyhá­zán rendkívüli módon lecsökkent az igény a 3 szobás, illetve annál nagyobb tanácsi bérlakások iránt. A tanácsi bérlakásról le­mondó hérlő csak abban az esetben kaphat­ja meg a négy-, illetve ötszörös térítési dí­jat, amennyiben legalább 5 évig lakott bér­lőként a tanácsi bérlakásban, ennél rövi- debb idő esetén háromszoros térítés adható. Hasonló elképzelések alapján fogadta el a tanács testületé azt a megoldást, ami a na­gyobb tanácsi bérlakások kisebbre cserélé­sénél érvényesül. Konkrétan: csak akkor ad­ják a nagyobb bérlakásért a kétszeres la­kás-használatbavételi díj térítést, ha a 2,5 szobás lakás esetén legalább 1 szobával ki­sebb lakást kér az igénylő. Három- és több szobás lakás 'esetén a térítés csak a két la­kás használatbavételi díjának különbsége. A tanácsi támogatás kiterjesztésének, il­letve igénybevételének lehetősége jelenleg elsősorban az OTP-lakást vásárlók körében ismert. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a imái napig 162 támogatást igénylő kérelmét bírálta el a Lakásügyi Társadalmi Bizottság és 117 igénylő részére közel 16 millió forint vissza nem térítendő támogatást, illetve ka­matmentes kölcsönt ítélt meg a végrehajtó bizottság. Ezek alapján valószínű, hogy a következő időszakban az eddiginél jóval többen kez­denek bele az építkezésbe. Kovács Mihály Egy új ház, amit fiatalok építenek. Sok százhoz adnak tanácsi támogatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom