Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-25 / 226. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Élet 1986. szeptember 25. Megnövelt támogatás Lakás — hamarabb mJmm mm a * Éjjeli menedékhely? Hotel középszint Ha úgy vesszük, hogy a csúcs az öt csillag, akkor a legjobb nyíregyházi szállók a közepest sem érik, mert itt kettőnél több nem jutott senkinek. A csillag kemény dolog. Ahhoz, hogy valaki kettőt kapjon, a szobák legalább 30 százalékában a fürdőszoba kötelező, két emeletnél több esetében a lift, és előírt a reggelizési lehetőség is. Ezt a két csillagot a Szabolcs és Korona, valamint a Krúdy kapta meg. A KEMÉV két szállója egy csillagot érdemelt. Ezzel aztán vége is, hiszen a Svájci lak éppenhogy szálloda, a négyszáz fizetővendéglátó szoba pedig lehet jó szálláshely, de semmiképpen nem hotel. A kis lépések taktikája A vendéglátó vállalat kezelésében lévő szállodák régiek. A legújabb, a Szabolcs, már megépítése pillanatában korszerűtlen volt. A Békét eladták, így aztán 387 helyet tudnak kínálni a vendégeknek. A városban van 62 fürdőszobás, 144 zuhanyfülkés, 181 fürdési lehetőség nélküli szállodai helyük. Mi tagadás, ez nem luxusszint. A KEMÉV a Bethlen utcán 10 fürdőszobás és 21 anélküli, a Sóstón négy fürdőszobás és 30 sima helyet ajánl. Cáupán az őszinteség kedvéért, e két utóbbi szálláshely elsősorban a kispénzű és mérsékelt igényű vendégeknek alkalmas. A mai pénzügyi helyzetben a vendéglátónak más választása nincsen, mint a barkácsolás. A kis lépések taktikájával igyekszik mindig valamit korszerűsíteni. Ez viszont elképesztően drága, hiszen régi, lerobbant, leilakott hotelekben a modernizáláskor mindig kiderül valami rejtett hiba, ami aztán a költségeket, az egekig hajtja. Kérdéses lehet tehát, hogy a befektetés megtérül-e. Más megoldás viszont nincsen. A város és a megye idegenforgalma, gazdasági idegen- forgalma, a tranzit tetemesen megnőtt. Mind gyakrabban rendeznek Nyíregyházán fontos, országos tanácskozásokat, a vadászok száma ds évről évre nő. így egyszerre jelenik meg a magas igényű, jó pénzt fizető külföldi és a szerényebb pénzű hazai, a nagyon igényes hazai és az átutazó, olcsót kereső. Ha itt riem talál helyet, továbbáll. Debrecen és Tokaj egy ugrás, s ma már számolni kell az állami gazdasági szállókkal, a kisebb vidéki szállodákkal is. De ezt nem bánják túlságosan Nyíregyházán. Lévén a helyek száma behatárolt, így adott esetben direkt jó, ha valaki átveszi a gondot. (No meg az üzletet!) Néhány szám a tájékoztatás kedvéért: az idén a szállodai szobák kihasználtsága kb. 50 százalék lesz. A 67 ezer vendégéjszakából 32 ezret a külföldiek töltöttek itt. A magyar vendég átlagosan 1,5, a külföldi 1,36 napot időzik a szállodában. Az ellentmondás a helyek száma és a kihasználtság között abból adódik, hogy a hét végeken általában üresek a szállodák, 4—5 napra tehető a telítettség. Nyilván, hiszen ha a szálló nem tud olyan élményt, szolgáltatást, programot, luxust nyújtani, amiért érdemes idejönni vikendre, akkor törvényszerű, hogy üres marad a hely. Ezt felismerte a vendéglátó vállalat, s ebben az. évben már a vendégcsalogatás számos jó eszközét vetették be. Ugyanakkor még mindig hiába keressük a szobában a tévét, a levélpapírt, a prospektust. Sok mindenre nem futja még, ami pedig ma világszerte igény, még a panziókban is. Diszkó éjfélig A másik nagy gond a nyelvtudás hiánya. Ebben persze ludas a szállodaipar is. Egyszerűen nem kellene alkalmazni szállodákban, éttermekben olyanokat, akik nem tárgyalóképesek. Talán több igény kellene a szakmunkásképzés során is. Elképzelhető lenne ösztöndíjak alapítása a nyelvet tanulóknak. Mert ma egynyelvű étlappal és egynyelvű pincérrel egy hotelben mindent lehet, csak sikert aratni nem. Hadd idézzek a vendéglátó vállalat egy hivatalos leveléből, amit a Kereskedelmi Kamarának küldött: „ ... nem kielégítő a nyelvismeret. Ennek javítására történtek erőfeszítések, de számottevő eredménnyel nem jártak.” Gyenge erőifeszítések lehettek. A vendéglátós szállók azonban még így is viszonylag kellemes helyzetben vannak. A többi hotelhez képest szolgáiltatásuk magas szintűnek mondható, a valutásbolt, a Korona üzletház számos szolgáltatása a városközpontban előnyére szolgál. Annál több kritika éri viszont a zajt, amit az üzleti szempontból fontos disco okoz, három éjszakán át, éjfélig. A Krúdy környezete elképesztő, itt aligha érzi magát biztonságosan és komfortosan a vendég. Egy szállodai szoba a Koronában. Hasonló sajnos kevés van. Most felvillant a remény, hogy a közeli jö- vőben lesz Nyíregyházán gyógyszálló. Olyan építmény, amely luxus igényeket is kielégít. Ez szolgálja majd a várost és megyét érintő idegenforgalmat is. Abban reménykednek, hogy megépülte Után a mai szállók nagy igényű és fizetőképes vendégeit ott lehet elhelyezni, a meglévő szállók pedig a középszintet elégítik ki. A koncepcióban kétségtelenül van logika, bár azt is meg kell mondani: a luxusszállóba kerülő majdani személyzetet már képezni kellene bel- és külföldön, mert egyébként aligha lesz luxus, illetve aligha lesz gyógyszálló, ha nem lesz hozzá luxusszemélyzet. A másik kérdés, amire a szakember sem tud válaszolni, hogy mit jelent a közép színvonal. Tudniillik sehol nincs megírva, hogy mihez képest közép. A Hiltonhoz képest? A Fórumhoz képest? Vagy a KEMÉV szállóihoz képest? Dilemmája ez a szállodai szakembereknek is, akik egyre szorítóbban érzik Nyíregyházán is azt, hogy a tőkés piac mellett mind igényesebb a szocialista turizmus is. A hazai vendég se éri be éjjeli menedékhellyel. Ma aligha luxus a televízió, a házi zártláncú sugárzás, a gazdag újságellátás, a fürdőszobáról nem is szólva. Gondoljuk el: a statisztikák szerint a szállók vendégei többnyire átutazó külföldiek, akik autóút, buszutazás után érkeznek meg. A fürdés tehát alapszolgáltatás. Nem véletlen hát, hogy keresik azokat a normákat, amelyek megközelítik a közép fogalmát, mégpedig, úgy, hogy az valóban összhangban legyen a fizető vendég igényével. Hit tudunk kínálni? Minden esetben visszatérő kérdés: miből? A nyíregyházi szállodák árait behatárolják a piac ítéletei. Hiába szabadáras a szálloda, nálunk a 800 forintos éjszakai ár csúcs. Hasonló nagyságú vagy kisebb városokban viszont az 1100—1200 forintos szobaár általánosan elfogadott. Érdemes tehát figyelni a piacra. A bevétel így nem olyan nagy, hogy az alkalmas lenne forradalmi változtatásokra. Abban viszont senki nem kételkedik, hogy a lépésenkénti korszerűsítések ' lényegében csak konzerválnak valamit, hiszen más halad. Sajnos most üt vissza az a megyei kisstílűség, ami a korábbi évek szállodaépítésekor mutatkozott. Ma egyszerűen nincs kilátás arra, hogy a külföldi konstrukciós gyógyszállón kívül valami is épüljön. Márpedig jó lenne figyelni arra, hogy az ország más területeinek telítődése a szezonban lassan keletebbre tolja majd az idegenforgalom határait. Nem alábecsülendő az sem, hogy a szomszédos országokból érkező turizmus is fejlődő. Nem igaz a vendéglátó vállalat azon önértékelése, hogy területünk nem tud annyit kínálni, mint az ország más vidékei. Tud, ha nem is annyit, akkor mást, főleg olyat, amit talán Európában sem találni. Így ha ma nem gondolkodunk egy várható felfutás kilátásain, váratlanul és főleg felkészületlenül érhet minket a fellendülés. Ha a város kereskedelmi irányításának volna koncepciója, akkor bátorítaná a magánkezdeményezéseket, a panziók, szállók építését. Ez tőkét mozgatna meg, s lehetőséget adna kisebb, de igen Igényes szállók kialakítására. Az egyszem Palermo kevés, sok patinás ház, netán új épület sorakozhatna a mai szállodák mellé. Nagy városok szállodai ajánlatát böngészve azt látjuk: 40—50 kisebb, három-, négycsillagos magánszállók alkotják a derékhadat, szolgálják a vendéglátást. Ha már nem megy a vállalati szférában, akkor másutt kell kereskedni; mert a jelenlegi helyzet már aligha méltó egy 120 ezres városhoz. Aki beletörődik, hogy a szálloda a Hotel Középszint nevet viselje, nem vendégül lát, hanem csak altat. B. L. Nyíregyházán is programot dolgoztak ki a lakáshoz jutás feltételeinek javítására. A program egyik legjelentősebb területe a lakásvásárláshoz és lakásépítéshez adható tanácsi támogatási rendszer, melynek bevezetésére Nyíregyházán 1985 áprilisában került sor. Tanácsrendeletben határoztuk meg, hogy kik azok az igénylők, akik vissza nem térítendő pénzbeli támogatással és kamatmentes kölcsönnel, illetve csak kamatmentes kölcsönnel támogathatók. Szintén itt határoztuk meg az igényelhető támogatás mértékének alsó 'és felső határát. A kidolgozott támogatási rendszer célja alapvetően az volt, hogy jelentős összegű anyagi támogatással lehetővé tegyük olyan rétegek részére is a személyi tulajdonú lakások megvásárlását, illetve felépítését, akik a rendelkezésre álló saját pénzükből erre nem volnának képesek. Az első szabályozás — miután korábbi tapasztalataink nem voltak — arra törekedett, hogy az adható támogatás felső határát (100 ezer forintot) ne lépjék túl, hiszen a támogatásban részesíthetők száma 1986-ban meghaladta az 1200-at, míg a rendelkezésre álló" összeg 26 millió forint volt. Kezdetben különösen nagy reményeket fűztek az építkezési kedv fellendüléséhez, hiszen a lakásvásárlási lehetőségek behatároltak, az évente betervezett lakásszámot nem lehet növelni, és csak azok juthatnak lakáshoz, akik pontszámúk alapján lakásjuttatási névjegyzéken szerepelnek. Sajnos az elképzelések nem váltak valóra a gyakorlatban, mert lakásépítéshez a jogosultaknak alig 10 százaléka kért .támogatást. Az igen kevés számú építkezni szándékozó, valamint a viszonylag kevés támogatásra jogosult lakásvásárló miatt 1985-ben csupán 6 millió forintot használt fel a városi tanács, így 1986-ra a támogatásra szánt összeg 46 millió forintra emelkedett. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a végrehajtó bizottság döntése értelmében széle-, sedett a támogatásra jogosultak köre 1986 júniusában a lakásügyi tanácsrendeletet úgy módosították, hogy az adható támogatás mértékének felső határát törölték. Azóta a szociális rászorultság határozza meg, hogy ki, mennyi támogatást kaphat. A viszonylag gyakori módosítások sajnos azzal jártak, hogy a támogatást igénylők, illetve a támogatásra jogosultak nem ismerik a lehetőségeiket. A következőkben ezért részletesen tájékoztatjuk az érintetteket a lehetőségekről, hogy minél kevesebb félreértés legyen. Tanácsi támogatásban részesíthető az a lakással nem rendelkező fiatal házas (mindkét fél 35 év alatti), gyermekét egyedül nevelő, továbbá két- és több gyermekes igénylő, aki elismert lakásigénnyel rendelkezik és szociális tanácsi bérlakásra jogosult. A szociális tanácsi bérlakásra jogosultság feltétele, hogy az egy főre jutó jövedelem fiatal házasok és gyermeküket egyedül nevelők esetében 3000 forintot, kettő- és több gyermekeseknél 2500 forintot ne haladja meg. A jövedelmi viszonyok mellett a vagyoni helyzet is lényeges. Nem rendelkezhetnek lakással, üdülővel, hétvégi házzal, lakótelekkel, üdülőtelekkel, vagy 200 ezer forint értéket meghaladó ingatlan résztulajdonnal, 1080 négyzetméternél nagyobb mezőgazdasági rendeltetésű, vagy 800 .négyzet- métert meghaladó zártkerti ingatlannal (az utóbbi két eset csak 50 ezer forint érték felett kizáró ok). A szociális tanácsi bérlakásra jogosult igénylő lakásvásárlás esetén 50—80 ezer forint vissza nem téritendő támogatást kaphat. Ennek mértéke a gyermek számától függ. Lakásépítés esetén a vissza nem térítendő támogatás összege egységesen 200 ezer forint. A lakásépítés fogalmába tartozik a ma-, gánlakás-építés (családi ház, sorház) a lakásépítő szövetkezet keretében történő építkezés, magánszervezésű társasházépítés, valamint az OTP, vagy IKSZV közreműködésével a szabadforgalomban vásárolt lakás is. A vissza nem térítendő támogatást azok az igénylők kérhetik, akik legalább öt éve Nyíregyházán laknak, vagy legalább ötéves nyíregyházi folyamatos munkaviszonnyal rendelkeznek. Ez a szabályozás a városba áramlás mértékét szeretné korlátozni. Azok az igénylők, akik csak az egy főre jutó jövedelmük miatt nem jogosultak szociális tanácsi bérlakásra, de az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a 3500 forintot, azok csak lakásépítés esetén kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, melynek összege 50 ezer forint. A vissza nem térítendő támogatás mellett kamatmentes kölcsön is igényelhető, melynek mértéke nincs korlátozva. A tanácsi támogatás igénybevételének jelenleg egyetlen korlátja van, nem lehet az OTP-hitel kiváltására felhasználni. A könnyebb megértés miatt egy-két példát. Lakásvásárlás esetén — ha szociális tanácsi bérlakásra jogosultak — a megvásárlásra kerülő lakás vételára 900 000 forint. Ehhez 2 gyermek megléte, vagy vállalása esetén 380 000 forint OTP-hitelt, 105 000 forint szociálpolitikai kedvezményt adnak. A vevő által befizetendő összeg 495 000 forint. A munkáltatói kölcsön összege 100 000 forint, így 60 000 forint saját pénz esetén egygyermekes fiatal házasnál 65 000 forint visz- sza nem térítendő támogatás és 190 000 forint kamatmentes kölcsön adható. Ameny- nyiben 3000 forint és 3500 forint között van a család egy főre jutó jövedelme, akkor a vissza nem térítendő támogatás helyett is kamatmentes kölcsön igényelhető. Lakásépítés esetén a szociális tanácsi bérlakásra jogosult igénylő kaphat 320 000 forint OTP-hitelt, 105 000 forint szociálpolitikai kedvezményt, 200 000 forint vissza nem térítendő és 200 000 forint kamatmentes kölcsönt. Ez összesen 725 000 forint, melyhez még kaphat munkáltatói kölcsönt is. Ez azt jelenti, hogy 50 000 forint saját pénz esetén közel 900 000 forint, 150 000 forint meglétekor közel 1 millió forinttal rendelkezik az építeni szándékozó. A tanácsi támogatás egyik formájaként fogható fel, ha valaki térítés ellenében lemond a tanácsi bérlakás bérleti jogviszonyáról. Nyíregyházán — a jelenlegi szabályozás szerint — a lakás nagyságától függ a térítés, mértéke, vagy 1—2,5 szobás lakásnagyságig az illető lakásra megállapított lakás- használatbavételi díj összegének ötszöröse fizethető ki, mig 3 szobás és attól nagyobb szobaszámú lakás esetén négyszeres használatbavételi díjat térítünk. Ennek a különbségnek alapvető indoka az, hogy Nyíregyházán rendkívüli módon lecsökkent az igény a 3 szobás, illetve annál nagyobb tanácsi bérlakások iránt. A tanácsi bérlakásról lemondó hérlő csak abban az esetben kaphatja meg a négy-, illetve ötszörös térítési díjat, amennyiben legalább 5 évig lakott bérlőként a tanácsi bérlakásban, ennél rövi- debb idő esetén háromszoros térítés adható. Hasonló elképzelések alapján fogadta el a tanács testületé azt a megoldást, ami a nagyobb tanácsi bérlakások kisebbre cserélésénél érvényesül. Konkrétan: csak akkor adják a nagyobb bérlakásért a kétszeres lakás-használatbavételi díj térítést, ha a 2,5 szobás lakás esetén legalább 1 szobával kisebb lakást kér az igénylő. Három- és több szobás lakás 'esetén a térítés csak a két lakás használatbavételi díjának különbsége. A tanácsi támogatás kiterjesztésének, illetve igénybevételének lehetősége jelenleg elsősorban az OTP-lakást vásárlók körében ismert. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a imái napig 162 támogatást igénylő kérelmét bírálta el a Lakásügyi Társadalmi Bizottság és 117 igénylő részére közel 16 millió forint vissza nem térítendő támogatást, illetve kamatmentes kölcsönt ítélt meg a végrehajtó bizottság. Ezek alapján valószínű, hogy a következő időszakban az eddiginél jóval többen kezdenek bele az építkezésbe. Kovács Mihály Egy új ház, amit fiatalok építenek. Sok százhoz adnak tanácsi támogatást