Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-25 / 226. szám

— Folyamatosan szedik és prizmázzák a gülbaba krump­lit a timári Béke Termelőszö­vetkezetben, ahol ez évtől is­mét több, hajdan közkedvelt burgonyafajta termesztését kezdték meg. A vírusfertő­zés, illetve a korábbi alacsony hozam miatt már-már kive­szett fajták „felélesztése” egy szabadalmaztatott módszer­nek, az úgynevezett szövette- nyésztéses szaporítási eljá­rásnak köszönhető. A Sza- bolcs-Szatmár megyei gazda­ság a solymári Rozmaring Tsz által összefogott Meriklón Gazdasági Társasággal Ismét termesztik a magyar burgonyafajtákat A két terület közötti együtt­működés alapján szerdán há­romnapos látogatásra szov­jet pártmunkásküldöttség ér­kezett megyénkbe. A delegá­ciót Alekszander Csulej, az Ukrán Kommunista Párt együttműködve ebben az esz­tendőben vezette be az új eljárást. Az új módszert többféle hazai és külföldi nemesíté- sű burgonyafélével kipró­bálták, s különösen jó ered­ményeket értek el a régebbi magyar fajták szántóföldi kí­sérleteinél. Bebizonyosodott, hogy a szövettenyésztéses módszer segítségével példá­ul a gülbaba, a somogy gyön­gye, a boró is termeszthető vírusmentesen és a külföldi fajtákhoz hasonlóan ma- s gas termésátlagokkal. Javában tart a kukorica betakarítása a tiszalöki Szabadság Termelőszövetkezetben. Az ezer hektár kukorica kombájnolását három géppel végzik, a termés az első becslé­sek alapján közepesnek mondható. (Elek Emil felvétele) Kárpáton túli Területi Bi­zottságának titkára vezeti tagjai Platon Levesük, a nagyszőllősi járási pártbi­zottság első titkára és Mi­ron Popovics, a Mizsirja: Erdőipari Kombinát pártbi­zottsági titkára. A szovjet küldöttség tag­jai megyénk kereskedelmé­vel ismerkednek, tanulmá­nyozzák a különféle szövet­kezetek melléküzemi tevé­kenységét, a két terület kö­zötti gazdasági együttműkö­dés bővítésének lehetősé­geit. MA „Kitagadom a lányomat!“ (2. oldal) Aranyérem Brnóból A tirpák név ere­dete címmel rendeztek tu­dományos konferenciát ked­den és szerdán Nyíregyhá­zán. A nyírségi megyeszék­hely és közvetlen környeze­te szlovák eredetű lakossá­gának múltjáról, nyelvi, nép­rajzi hagyományainak őrzé­séről és az ezzel kapcsolatos feladatokról magyar és szlo­vák kutatók tartottak előadá­sokat. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerda délelőtt a Központi Bi­zottság székházában fogadta Mihail Szolomencevet, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagját, a KB mellett működő pártellenőrzési bi­zottság elnökét, aki az MSZMP Központi Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizott­sága meghívására küldöttség élén látogatást tesz hazánk­ban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón megbeszélést folytattak az MSZMP és az SZKP napirenden lévő fel­Az MSZMP főtitkára üdvözli a szovjet vendéget. adatairól. A Mihail Gorba­csov ez év júniusi magyaror­szági baráti látogatása során létrejött megállapodások szellemében véleményt cse­réltek a két párt együttmű­ködésének időszerű kérdé­seiről. A megbeszélésen részt vett Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke. Jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Brnóban szerdán bezárta kapuit a 28. nemzetközi gép­ipari vásár. Magyarországot huszonhárom vállalat képvi­selte idén az őszi brnói vásá­ron, ahol aranyéremmel ju­talmazták a Budamobil szö­vetkezetnek a csehszlovák LIAZ teherautó-alvázakra szerelt rakodóterét és pótko­csiját. Figyelemre méltó ér­deklődést keltettek az Elekt- roimpex által kínált parabo­laantennák is. A vásáron — egyébként — 219 pályázó termék közül negyvenötöt díjaztak arany­éremmel, s ebből huszonötöt csehszlovák, ötöt nyugatné­met, hármat szovjet, kettőt- kettőt NDK-beli, svájci és brit, egyet-egyet magyar, olasz, japán, jugoszláv, oszt­rák és amerikai termékek nyerték el. Az energiaracionalizálás tapasztalatai Napsugárgyőjtés az ingatlankezelőnél Több mint két éve helyez­tek üzembe egy napkollektort az Ingatlankezelő és Szolgál­tató Vállalat központi telep­helyén, Nyíregyházán. Az energiatakarékos rendszer műszaki jellemzőiről és gaz­dasági hasznáról értékes gyakorlati tapasztalatokat szereztek az eltelt időben a cég szakemberei. Kedvező sugárzási viszo­nyok esetén napi három-négy köbméter vizet melegít fel a közel 30 négyzetméter felü­letű kollektor. Tisztálkodás­hoz, mosogatáshoz elegendő ez a mennyiség. Minthogy azonban a berendezés csak a nyári hónapokban használha­tó teljes kapacitással, a 400 ezer forintos beruházás meg­térülési ideje • viszonylag hosszú — 5—6 év. Megfelelő karbantartás mellett viszont a rendszer élettartamát tizenöt-húsz év­re becsülik. Ha emellett még figyelembe vesszük azt is, hogy ezzel az enerigatakaré- kos megoldással esztendőn­ként 15—20 ezer köbméter földgázt sikerül megtakarí­tani, hosszú távon a spóro­lással elérhető haszon a be­fektetés nagyságához képest jelentős summa lesz. A telephelyi jó tapasztala­tokkal ellentétben rossz kí­sérleti eredményeket hozott az a vizsgálat, amit a válla­lati szakemberek azért vé­geztek, hogy megtudják: mi­lyen módon lehetne felhasz­nálni a napenergiát az úgy­nevezett „kis lakásszámú épülettömbök” fűtéséhez, il­letve fűtésének kiegészítésé­hez, valamint melegvíz ké­szítéshez. Itt a gazdaságbs- sági mutatók egyértelműen kedvezőtlenek voltak. Nem várható tehát, hogy a közel­jövőben napsugárgyűjtő ele­mek borítják el az IKSZV kezelésben lévő kisebb há­zak tetejét. (sztancs) Szerdán — fennállása óta első ízben — Nyíregyházán tartotta meg ülését a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének el­nöksége. Such János elnök köszöntötte a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a megyei pártbizottság és a megyei tanács megjelent képviselőit, majd Soltészné Pádár Ilona, a Hazafias Nép­front megyei titkára adott tájékoztatót a Szabolcs-Szat- már megyében élő szlovák eredetű lakosság helyzetéről. Megállapította, hogy 1753 és 1918 között több ezer szlo­vák származású ember tele­pült Nyíregyházára és köz­vetlen környékére, elsősor­ban a sajátos elrendezettsé- gű bokortanyákra. Az ide származott lakosságnak oroszlánrésze volt Nyíregy­háza felvirágoztatásában, várossá, majd megyeszék­hellyé válásában. Ma már igen kevesen, főként csak az idős emberek beszélik a szláv ősök nyelvét, illetve az itt kialakult tirpák nyelvjá­rást. A városkörnyéki tanyai településforma napjainkig nagy változáson megy át, aminek legfőbb oka a fel- szabadulás után megindult, majd felgyorsult gazdasági, társadalmi változás, az ipa­rosítással együtt járó város­ba áramlás, a közigazgatás­ban is végbement változások. Az új életmódi struktúra tu­dati változást is eredménye­zett: a szlovák származású Nyíregyházán ülésezik a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetségének elnöksége. (Császár Csaba felvétele) lakosság, eredetét nem fe­ledve, integrálódott a ma­gyarságba. Ezzel együtt is kötelességünknek tartottuk a tirpák lakosság hagyománya­inak, kultúrájának megőrzé­sét és ápolását. Évek óta oktatják a szlo­vák nyelvet Nagy cserkeszen, Nyírteleken, a nyíregyházi Újtelek- és Manda-bokorban. Nagycserkeszen összevont is­kolai és községi könyvtár áll az érdeklődők rendelkezésé­re, külön szlovák nyelvű ál­lománnyal. A szlovákul ta­nuló gyermekek rendszere­sen részt vesznek a Borsod megyei nemzetiségi olvasótá­borban, ahol alkalmuk van gyakorolni a nyelvet és szár­mazástudatuk erősítésére is jó érzelmi alapot kapnak. A megyei könyvtár helyis­mereti gyűjteménye megkü­lönböztetett figyelmet fordít a tirpákokkal kapcsolatos minden írott forrás és tudo­mányos eredmény felkutatá­sára, összegyűjtésére. Ki­emelkedő sikereket ért el a nyíregyháza-vajda-bokori tirpák Páva-kör és a nagy- cserkeszi tirpákegyüttes. A tirpák népdalok összegyűjté­sére, felkutatására a nyír­egyházi tanárképző főiskola tanárai és hallgatói vállal­koztak. A tárgyi emlékeket jó eredménnyel gyűjti a sós­tói Múzeumfalu, ahová a kö­zeli jövőben egy tirpák ta­nyát is áttelepítenek. Nagy­cserkeszen ugyanekkor tir­pák tájház létesül. Üj lendületet kapott a szel­lemi értékek kutatása és ápolása. Tíz éve múlt, hogy a nyíregyházi múzeum kere­tében megalakult a nyíregy­házi szlovák nyelvjárást és népi emlékeket kutató kö­zösség, s létrejött egy igen gazdag anyagú tirpákarchí­vum. 1979 óta a tirpák-szlo­vák hagyományok felkutatá­sára rendszeresen Szlovákiá­ból is felkérnek közreműkö­dőket. A jó együttműködés eredményeképpen jelent meg a „Nyíregyházi szlovák (tir­pák) nyelvjárási és néprajzi emlékek” című sorozatnak immár a harmadik kötete. Az elnökség nagyra érté­kelte az eddig elérteket. He­lyeselne azokat az elképze­léseket, amelyeket a Hazafi­as Népfront, a megyei nem­zetiségi bizottság, az illeté­kes megyei és városi szervek maguk elé tűztek. Így pél­dául a hatékonyabb általános iskolai nyelvoktatást, a szlo­vák nyelv tanítását középfo­kon is, a kiemelkedő képes-- ségű, szlovák nyelvet tanuló diákok továbbtanulása támo­gatását, az ifjúság bevonását a tirpák kultúra ápolására hivatott klubokba, szakkö­rökbe. Végül elhatározták, hogy a nemzetiségi munká­ban kiemelkedő kutatókat, gyűjtőket, aktivistákat erköl­csileg és anyagilag is foko­zottan megbecsülik. ★ Az elnökség tagjai itt-tar- tózkodásuk során megismer­kedtek Nyíregyháza neveze­tességeivel. Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára — aki a tudomá­nyos ülésen is részt vett — találkozott és megbeszélést folytatott Ekler Györggyel, a megyei pártbizottság titká­rával és Gyúró Imrével, a megyei tanács elnökhelyette­sével. (A Jakab Róbertnével készült interjú lapunk 4. ol­dalán.) Szovjet pártmunkás­küldöttség megyénkben Megirizii a tirpák kultúrát A szlovák nemzetiségi szövetség elnöksége Nyíregyházán XLIII. évfolyam, 226. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. szeptember 25., csütörtök Kádár János fogadta Mihail Szolomencevet

Next

/
Oldalképek
Tartalom