Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-22 / 223. szám

M A olyan helyre invitál­juk meg olvasóinkat, ahová nem jut el az átlagpolgár. Munka­társunk a rendőrség ügyeletén töltött el egy éjszakát, számol be a „másik oldalról”, élmé­nyeiről. Ha lelkendezve adunk hírt arról, hogy mi lesz, akkor egyszer arról is be kell számol­nunk, mi bizonyult túlzott várakozásnak. Se bajor, se Spaten a címe annak az írásnak, amely rávilágít arra, miért nem lesz minő­ségi söröző Nyíregyhá­zán. Az okok között tőképp a pénz hiánya játszik szerepet, de úgy véljük, hogy nem csak az ... Ha még portásnak se menne el a Magyar Labdarúgó Szövetség­be Végh Antal, a neves író, akkor máris képet kaphatunk nagy vihart felkavart legújabb könyvéről. Munkatár­sunk kérdéseire első kézből kapjuk a vá­laszt, miért beteg a magyar futball (hogy egy régebbi címre utaljunk). Nagyüzem az almatárolóban Szeptember elejétől meg­kezdték az alma átvételét és feldolgozását a Zöldért Vál^ lalat nyíregyházi almatároló­jában. A múlt hét péntektől napi 1000—1300 tonna almát vesznek át az áfész-ektől, termelőszövetkezetektől és a kistermelőktől. Emellett je­lentős az almafeldolgozás: egy műszakban 100 tonnát osztályoznak és csomagolnak, nagyrészt szovjet és tőkés exportra. Beindult a folya­matos termelés a léüzemben is: 19—20 tonna napi meny- nyiséget gyártanak tőkés megrendelésre. Az almaasza­ló üzemben tőkés megrende­lésre almakockát, szovjet megrendelésre almacikket gyártanak. E két utóbbi ter­mékből naponta 10—15 ton­nát készítenek, (császár) ' A BNV-ről jelenik XI,III. évfolyam, 223. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1088. szeptember 22., hétfő Megyei tisztújító közgyűlés az MKT-ttál Jelszavak helyett cselekvést A megye közgazdász tár­sadalmának jelentős esemé­nyére került sor szombaton Nyíregyházán, a tudomány és technika házában. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete ekkor 'tar­totta 'tisztújító 'közgyűlését. Nyitó előadásában Gyurics- ku Kálmán, a megyei pántbi­zottság titkára területünk helyzetét, feladatait elemez­ve ellmondta: ia társadalom a megújulást várja, de a fel­gyorsulási folyamatok kés­nek. Ennek egyik oka a meg­gyökeresedett gazdasági szemlélet, amelyen változtat­ni kell. Nem a jelszavakra, hanem a mielőbbi cselekvés­re van szükség, amely meg­követeli a korszerű vezetői szemléletet, a jövedelmezőség kategóriájának előtérbe he­lyezését. A megyében a vártnál na­gyobb differenciálódás megy végbe az üzemek között, vi­szonylag kevés a piaci alkal­mazkodásra való igény, jel­lemző a meghúzódó, kiváró magatartás. A mezőgazda­ságban intézkedések soroza­tára van szükség az öt év alatt felére csökkenő jövede­lem változtatására. Nőtt a tartalékokat felélő gazdasá­gok száma, kritikus szintre csökkent ,a felhalmozás. Bár a kiegészítő 'tevékenység gyors ütemben nő, az orszá­gos arányokhoz képest meg­késett. Az iparban a jövedel­mezőségi követelményeknek egyre többen nem felelnek meg. Kevés az eredmény az anyag- és energiafelhasználás csökkentésében. Nehezen ha­lad a gyáregységek önállósá­gának növelése. Reményeket fűzünk a gazdaságilag elma­radott térségek fejlesztésének programjához. A támogatá­sokkal mintegy 7 milliárd fo­rint értékű beruházás való­sítható meg. A megyei szervezet ötéves tevékenységéről Marosi Ká­roly elnök számolt be. El­mondta: ez idő alatt több, miaut kétszáz előadás hang­zott el a hatékonyság növelé­séről, az iparfejlesztési cé­lokról. Nem hiányzott a ki­tekintés az országos, világ- gazdasági folyamatokra sem, melyeket vezető közgazdá­szok tartották. Az idén ala­kult az ársza'koszitály, Máté­szalkán és Kisváráén jól mű­ködnek a területi szervek. Kiemelkedő esemény volt 1982-ben a statisztikai szak­osztály vándorgyűlése, múlt évben a Nyíregyházán ^meg­tartott XXIV. közgazdász vándorgyűlés, amely a növe­kedéssel, hatékonysággal fog­lalkozott. Közgazdasági köny­vekből, kiadványokból évente kiállításokat és vásárokat szerveztek, a megyei szerve­zet pályázatai is a közgaz­dasági gondolkodás fejleszté­sét szolgálták, ami továbbra is cél a közel négyszáz tag és 32 jogi tagvállalat részére, akik hat szakosztályban és négy munkabizottságiban te­vékenykednek. Tevékenysé­gük elsőrendű cél j a ezután is a megye gazdasági problé­máinak megoldásában való részvétel, a fiatal szakembe­rek bevonása a közgazdasági munkába. A társaság országos titká­ra, Szabó Imre kitüntetéseket adott á t. S z éehen y i - e mlék ér - met kapott dr. Cservenyák László, a tanárképző főiskola főigazgatója, Kolozs Sándor- né, az OTP megyei igazgató­helyettese és dr. Lányi Bo- tond, a Kelet-Magyar ország rovatvezetője. Elismerő oiklle- velet kapott Benkő Imre, Fe­hér László, dr. Hajnal Béla, dr. Hagymási József és Szi­lágyi Imre. A közgyűlés megválasztot­ta a - következő időszakra tisztségviselőit, az országos értekezlet küldötteit. Elnök ismét Marosi Károly, alelnök Kolozs Sándomé, titkár Farkas Ferenc lett. Az úttörőmozgalom jelszava ebben az évben: játék vár­építési E képletes várat az 1986—87-es tanévben el­végzett tettekkel építik fel az úttörők. A nyíregyházi örökősföldi általános iskolában hét végén a jelképhez illően lovas futárok hozták el az első rajgyűlésre a fel­adatokat tartalmazó papírtekercset. Nyírbátorban és Újfehértón Úttörővezetők konferenciája Megkezdődtek megyénkben az úttörővezetői konferenci­ák. Szeptember 20-án Nyír­bátorban és Űjfehértón ültek össze a gyermekszervezet ve­zetőinek küldöttei, hogy szá­mot adjanak az 1983-as VIII. országos konferencia óta végzett munkáról. Nyírbátorban Németh At­tila városi úttörőtitkár ter­jesztette elő a testület be­számolóját. Megállapították, hogy a csapatvezetők szemé­lye nem változott olyan gyak­ran, mint a korábbi időszak­ban és ez a mozgalmi mun­ka színvonalának javulásá­ban érzékelhető. Jó kapcso­latot alakítottak ki a csapat- vezetők az iskolavezetéssel, aminek szintén a gyermek­mozgalom élvezheti az elő­nyeit. A beszámolóban aláhúz­ták: 1984-től az NDK-ban cseretáborozhatnak a nyírbá­tori gyerekek, viszont még mindig nem tudtak előbbre lépni az önálló csapattáborok és a turizmus feltételeinek javításában. Büszkék rá, hogy megnőtt a gyermek önkormányzati szervek szerepe. A pajtások nagyobb beleszólást kapnak saját elképzeléseik megvaló­sításába, közösen döntenek a mozgalmi tennivalókról. Örömmel állapították meg, hogy nőtt a csapatot pártoló felnőttek között a szülők ará­nya. S ugyancsak fejlődött az úttörőcsapatok együttműkö­dése a társadalmi szervekkel. Végül állást foglaltak a Ma­gyar Űttörők Szövetsége Or­szágos Tanácsa vitaindítójá­ról és az új alapdokumentum tervezetéről. Ezt követően megválasztották a megyei konferencia küldötteit, Né­meth Attilát pedig ismét nyírbátori városi úttörőtit­kárnak tették meg. Űjfehértón Roskóné Mohá­csi Piroska úttörőtitkár szólt az elmúlt három esztendő eredményeiről. Részletezték a gyermekek mozgalmi munká­jának sokszínűségét, például az üzemi szakkörök sikerét, a hasznosanyag-gyűjtést, az őszi társadalmi munkát. A rajokon belül jól működik a belső szolgáltatás, a javító­munka. Kis ezermester őrsök vigyázzák a tantermek be­rendezési tárgyait és techni­kai felszereléseit. Szóltak Űjfehértó 80 ezer forintos ifjúsági alapjának felhasználásáról. A munka­helyi KISZ-szervezetek se­gítségével — zömében a Le­nin Tsz egyik szocialista bri­gádja révén — játszóteret építenek. Vázolták az úttörőcsapa­tokban végzett politikai, mozgalmi munka főbb jel­lemzőit, a társadalmi kap­csolatok szélesítését, a mű­velődést. A konferencián is­mét Roskóné Mohácsi Piros­kát választották meg újfe­hértói úttörőtitkárnak. (t. k.) Jelentős tárgyalások, üzletkötések színhelye a pén­teken megnyílt Budapesti Nemzetközi Vásár. A vásár első napján írták alá azt az exportnövelő pá­lyázatot, amelyben a Szatmár Bútorgyár is részt vesz. Ennek értelmében 100 millió forint fejlesztés­hez jut a gyár. Képünkön a gyár kiállító standja. (Telefontudósításunk lapunk 3. oldalán.) Alapellátási (Aram Nyíregyházán A megelőzés is a körzeti orvos fontos feladata A körzeti orvosi munka mind nagyobb rangot vív ki magának az egészségügyben, s ezt a közelmúltban hozott intézkedések sora is bizonyít­ja. A Nyíregyházán szomba­ton megrendezett fórum résztvevői is tapasztalhatták a fentiek igazát. Dr. Csinády László megyei főorvos meg­nyitó beszédében hangsúlyoz­ta: a lakosság egészségügyi helyzetével közel sem lehe­tünk elégedettek. A befekte­tett energia, az ágazatra köl­tött sok-sok millió ellenére sem javult, inkább romlott a lakosság egészsége. Ezért is született a döntés, amely sze­rint a hangsúlyt a megelő­zésre kell fordítani. Mostan­ra az is világossá vált, hogy az életmód befolyásolása nem lehet pusztán az orvosok fel­adata. önmagában erre egy mégoly fejlett egészségügy sem képes. Az egészséges életmód széles körű elterjesz­tése társadalmi feladat, mely­nek természetesen az egész­ségügy a motorja. A feladat korántsem egyszerű, hiszen százéves hagyományt kell megváltoztatni. A magyar egészségügy ugyanis mindig a gyógyításra fordította fi­gyelmét, s bár a megelőzés elmélete harminc évvel ez­előtt született, azóta sem vált gyakorlattá. Megvalósítása immár sürgető feladat. Leg­fontosabb eszközének — szű­résnek és gondozásnak — a körzeti orvos a gazdája. A körzeti orvos, akinek nem­csak a betegek ellátásáról, hanem a lakosság egészségi állapotának megőrzéséről is gondoskodnia kell. A körzeti orvos körzetének egészség­ügy-minisztere, annak min­den örömével és gondjával együtt — mondta befejezé­sül Csinády László. A fórumon részt vevő dr. Várallyai Gyula, a MÄOTE (a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete) el­nöke kiemelte: a Szabolcs­Szatmárban elsőként beveze­tett alapellátási modell ezen­túl más megyékben is köve­tendő példa, országosan is mindennapi gyakorlat lesz. A fórum tudományos prog­ramjának előadásai a kör­zeti orvosok, az egészségügyi alapellátás aktuális problé­máit elemezték. Szóltak a többi közt a számítógép sze­repéről a körzeti orvosi há­lózat holnapjában. (ké> Körzeti orvosok tanácskozása Nyíregyházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom