Kelet-Magyarország, 1986. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-15 / 217. szám

2 Kelet-Mag jrarorsiág 1986. szeptember 15. „Legyen egy hely a Tárosban.,.“ Iffitanya-premier pénteken Diákzsebhez méretezett árfolyam Már jó ideje zárva tart Nyíregyházán az ismert szó­rakozóhely, a Kolumbia. Nagy átalakítási-felújítási munkák folynak — de ez immár a vége felé tart. Üj arcot és új tartalmat kap a Kolumbia — sőt, új elneve­zést is. Rácz Tibor a veze­tője. — „Ifitanya" lesz a neve, és kifejezetten ifjúsági szó­rakozóhelynek szánjuk. Több. mint egy hónapja kezdődött az átalakítás, nagy munka van mögöttünk — rendbe tettük kívül-belül. Nagyon hiányzik már egy fiatalokat fogadó szórakozóhely a vá­rosban — szeretnénk a diák­ság és más ifjúsági rétegek „törzshelyévé" tenni az Ifi­tanyát. Az ízléses beharangozó programfüzetben ezt olvas­hatjuk: „Legyen egy hely a városban, ami csak a fiata­loké .. . ahol lehet táncolni, játszani, zenét hallgatni, fil­met. videót nézni, beszélget­Az utolsó simításokat végzik ni, elmajszolni egy „zsíros­deszkát", hörpinteni rá egy kólát — diákzsebhez mérete­zett árfolyamon ...” A tervek szerint szeptem­ber 19-én. pénteken délután lesz a megnyitó (ha minden sikerül!) A nyíregyházi rádió a helyszínről élő közvetítést ad. sőt valószínűleg az ötö­dik sebesség is bekapcsolódik pár percre Budapestről. Utá­na gitárműsor lesz. este pe­dig blues zenét hallgathat­nak a fiatalok. A szeptemberi program vál­tozatos Lesz: könnyűzenei és gyermekműsorok, filmvetí­tés, videodiszkó, dzsessz vár­ja a látogatókat, megismer­kedhetnek a fiatalok azzal a fiatal pedagógussal, aki megjárta Körösi Csorna út­ját, lesz pantomim- és vers­pódium, és itt találkoznak ez­után rendszeresen a diákúj­ságírók és -rádiósok is. MENNYIT NYOMNAK A „KILÓSBOLTOK"? ^^ _____________________________________ -I Nagyestélyi kilóra — A mi háztartásunkban bizony sokat jelentenek — mondja V.-né, beletúrva egy hatalmas balom pulóverbe. — Minden héten benézek egy­szer, hátba iaikad valami hasz­nálható holmi, és soha nem megyek el üres kézzel. Min­dig találok egy-egy ruhada­rabot öttagú családom vala­melyik líagján/ak. — Én egy estélyi ruhát vettem a minap — nevet K.- né. — Sose gondoltam volna, hogy egyszer ilyen nagyasszo- nyos bacuíkám .is lesz. Vado­natúj voilt, még rajta, fitye­gett a német nyelvű árcédu­la is — nem sajnáltam a 300 forintot, amit leszurkoltam érte. Igaz. a férjem morgott egy kicsit, amikor meglát­ta ... Kifogni a bálabontást Vevők jönnek, vevők men­nek. Nagy a forgalom a Hatzel itóri „Import olcsó áruk boltjában". Vlan. aki be-' kukucskál, és már sarkon is fordul, van ,alki hosszasan időz, gondosan mérlegeli, mi­ért ad ki pénzt. — A törzsvásárlók szinte naponta betérnek, hátha ki­fognak egy báliabontás't — mondja Miterkó János, a ezatmárcsekei Haladás Mgtsz boltjának üzemeltetője. — Másokat a kíváncsiság hoz be — leginkább vásári napo­kon. — Bitenné nekem ezt a blézert, míg hazaugrom pén­zért ? — lép hozzánk egy d'iákforma lányka. — Ilyen esetben vállalom néhány órára a megőrzést — folytatja Miterkó János. — Egyébként azonban soha nem teszek et semmit, még bará­toknak, ismerősöknek sem. ..Ha per. úgymond, hadd legyen per“ Hogy sok-e 25 centi, vagy kevés, ki tudná hitelt érdem­lően eldönteni? Józan pa­rasztésszel igazán elhanya­golható távolságnak tűnik, ám ha a nyíregyházi Városi Tanács birtokháborítási ügyé­nek aktáiba bepillantunk, rögtön többnek hisszük való­ságos nagyságánál. Csokonay- né Csáki Tünde az igazgatási osztály előadója másfél éve foglalkozik ezekkel a perek­kel. „Elmegyek a miniszterig !“ — Nyolc éve (!) zajlik ez az ügy Nyíregyházán — la­pozza a statisztikát a fiatal előadó. — Nem túlzás, las­san húsz centi magas (!) ak­tacsomó mögé bújnak az érintettek vélt igazuk bizo­nyítására. Egy udvarban él két család, közös tulajdonuk egy udvari rész és a gang. Az egyik fél 25 centivel arrébb tette az ajtót a gangon, és ez­zel „megnövelte” kizárólagos tulajdonát. A városi tanács számtalan határozatot hozott, döntött ebben a megyei is másodfokon. De ekkor elfo­gultság miatt a Hajdú és a Szolnok megyei városi taná­csok is kénytelenek voltak foglalkozni a pereskedő szomszédok ügyével. Az akta megjárta a Legfelsőbb Bíró­ságot is. Ha hiszi, ha nem, mintegy hetven ezer (!) fo­rintot fizettek már ki bírság címén, de úgy látszik, a hu­szonöt centi birtoklása nekik egy vagyonnal felér ... Az utolsó intézkedés, hogy hatósági végrehajtást kért a városi tanács az Ingatlanke­zelő és Szolgáltató Vállalat­tól. Az annak rendje és mód­ja szerint tervet és költség- vetést készített, de ezt az egyik fél kifogásolta. Most a tanács műszaki osztálya vizs­gálja az IKSZV terv- és költ­ségvetési ajánlatát. A nyolcéves pereskedés alatt a felek megöregedtek, de igazolták uram-bátyámék korának híres mondását: ha per, úgymond, hadd legyen per. Ha kell. elmennek a mi­niszterig is .. . Möl bosszú? Ritka az ilyen eset. Annál gyakoribb viszont, hogy a házasság felbontása után a volt férj és feleség gátolja egymást a közös helyiségek használatában. Hallottunk olyan esetet, hogy a volt férj aNneki ítélt gyerekkel a roko­nokhoz járt zuhanyozni, az előszobában főzött kettőjük­nek. A volt feleséget nem­hogy az idegennek tartott há­zasfél, hanem még a saját gyermeke ellátása sem érde­kelte ... Tipikus női bosszúnak lát­ta az előadó a tárgyalás so­rán, amikor a konyha és a fürdőszoba között lévő ab­lakra függönyt akasztott az egyik fél. Nehezen bizonyít­ható tényekkel sakk-matt helyzet elé próbálják állítani az előadót, akinek a szeme rendszerint nem csal és ész­reveszi, amikor csak a másik fél bosszantására törekszik valaki. Pedig — már csak jól felfogott anyagi szempon­tok miatt sem — érdemes késhegyig menő vitát folytat­ni. Tavaly ugyanis hatvan ezer forint bírságot szabott ki Csokonayné. Igaz, a 110 ügynek csak a fele végződött bírságolással. Sokan nem egyeznek bele a kiszabott ösz- szegbe és fellebbeznek a me­gyei tanács igazgatási osztá­lyán. A múlt évben például húszezer forintot nem tudott még behajtani a tanács ilyen címen. Letiltják a fizetésből Ami persze nem jelenti azt, hogy ezt az összeget nem kell majd kifizetni, mert aki a többszöri felszólításnak sem tesz eleget, letiltják a fizeté­séből vagy hatósági végre­hajtást rendelnek el. 1986 szeptember közepéig 20 ezer forintra rúg a birtokháborí­tás miatt kiszabott szabály- sértés összege. Tóth Kornélia — Pedig már sok más helyre Is mehetnek azok. akik olcsó ruhaneműt keresnek. Gombamód szaporodnak — Igen, a megyében gom­ba módra szaporodnak az eh­hez hasonló boltok. Nyíregy­házán is 10 van már. Úgy­hogy, más kereskedelmi íte- rüiletékhez hasonlóan, Itt is meg kell 'nyerni a vevőket. A iehetőségekhez képest kultu­rált feltételeket kell terem­teni a vásárláshoz — álkal- maz'kodnli a növekvő igé­nyekhez. — Mit jelent ez itt. a Hatzel téri boltban? — Ha árut kapunk, élőre szétválogatjuk az ingeket, nadrágokat, nőii ruháikat — úgy rakjuk ki őket. Eközben kiszedjük az olyan darabo­kat. amelyekről tudjuk, hogy úgyse veszi meg senki. — Biztosan sokakat izgat, hogy mennyit keres egy Ilyen boltnak >az üzemeltetője. — Egy átlagfizetést. A be­vétel 5 százaléka illet meg. s havonta 500 kilogramm ru­hát adok el 230. illetve 300 forintjával. Kapunk olykor úgynevezett szuperbálákat, amelyek 80 százalékban hasz­nálatlan, vagy alig használt ruhaneműket tartalmaznak. Az ezekből kikerülő holmik drágábbak, mint a többi. Kiknek a ruhái? — Sokszor senkié — ka­pom a felvilágosításit —, hi­szen vannak olyan ruhada­rabok, amelyek teljesen újak. Ezeket — tudomásom sze­rint — a nyugati áruházak azért selejtezik le. mert di­vatjamúltak — ott. Vannak persze viseltes „szerélések", de ezek legtöbbje csak ala­pos tisztítást igényel, és sen­ki nem mondja meg. hogy nem Párizsban, vagy Bonn­ban jutott hozzá a viselője. Czine Gáspár Strand, kis abc, étterem Parcellázás Tiszaleken Néhány év alatt igazi nya­raló paradicsom nőtt ki a földből a tiszalöki parton. Bár a természet nem áldotta meg a Tiszának ezt a szaka­szát olyan kellemes, a ten­gerpartot idéző homokföveny- nyel, mint Gergelyiugornyán, sokak szerint pár év múlva vetekszik majd népszerűség­ben a két település. Nyaranként, a hétköznapo­kon másfél-kétezren, hétvé­geken pedig háromezernél is többen pihennek Tiszalökön. Sokan töltik itt a teljes sza­badságukat. Az erőmű szom­szédjában ugyanis százával sorakoznak a hétvégi házak. Eddig — két ütemben — csaknem hétszáz telket osz­tottak ki, melyek túlnyomó többségét már be is építet­ték. Mivel még mindig nagy az érdeklődés, ezért a tanács újabb területet jelölt ki a nyaralókörzetben parcellázás­ra. A Tisza és a Keleti fő­csatorna torkolatától keletre, a vasút, a közút és a Tisza balparti védtöltése közé eső helyet jelölték ki erre a cél­ra. Mintegy 320, egyenként 500 négyzetméteres hétvégi telket adnak tartós haszná­latba, kedvező feltételekkel. • A szerződéskötéseket a jö­vő év első negyedében kez­dik meg, a második fél évben pedig hozzálátnak a közmű­vesítéshez — vagyis a víz- és a villanyhálózat építéséhez. Ezt a munkát várhatóan 1988 augusztusára fejezik be. Ek­korra készül el a másfél ki­lométeres kohósalak borítású bevezető út, mely középen szeli majd ketté a parcellá­zott területet. Az ajánlat ked­vező azért is, meri szerződés- kötéskor a tartós használat­bavételi díj felét kell csak kifizetni. Az összeg másik ré­szét a közművesítés befeje­zésekor: 1988 augusztusában fizetik majd be az ügyfelek. Eddig 170 igényt jelentet­tek be a telkekre a község­házán. A jelentkezők többsé­ge Szabolcs-Szatmár megyei — szép számmal nyíregyházi — lakos, de az érdeklődők között vannak Hajdú és Bor­sod megyeiek: például Deb­recenből, Miskolcról, Lenin- városból, Hajdúnánásról. Elsőként a tiszav.asvári fo­gyasztási szövetkezet választ majd helyet — a leendő kis abc és az étterem építéséhez. Ezek mellett alakítják ki a központi parkolót a strando­lok, kirándulók járművei szá­mára. A tervek között ugyan­is — még a VII. ötéves terv­időszakban — célul tűzték egy új szabad strand létre­hozását is a tiszai árterüle­ten. Már javában dolgoznak a szakemberek a területrende­zés és a telkek kijelölésének tervein. A községi tanácson ez év végéig várják az előze­tes jelentkezéseket: személye­sen, írásban vagy telefonon. Hitel: un alma! Panaszos levél érkezett a minap az egyik nyírsé­gi faluból. Nem írom le a község nevét, mert mint az alábbiakból kiderül majd, biztos vagyok ab­ban, hogy nem ez az egyetlen falu (vagy város) ahol ilyen gond akad. A község italboltjában — írja a panaszos — a kocsmáros nem írta ki, mint sok helyen látni (szellemesnek szánva), hogy „Hitel alma!” (Az almát rendszerint odaraj­zolják.) Ellenkezőleg: hite­lez nyakra-főre — de per­sze, pontos kimutatást ve­zet egy füzetben arról, hogy ki mennyivel tarto­zik. Fizetésnapon aztán sorba állnak az emberek, hogy szomjukat oltsák, és persze: hogy fizessenek. A hitelnek van egy sa­játos tulajdonsága: nagy a vonzereje. Nem kell rög­tön fizetni, a törlesztés valahol a távolban bujkál, tehát könnyen megy a rendelés. A keserű kijóza­nodás csak akkor követ­kezik el, amikor benyújt­ják a számlát... így fordulhat elő, hogy — mint a levél írja — fi­zetésnapon üres boríték­kal megy haza a férfiem­ber, s családja látja kárát a nagyvonalú hitelezési lehetőségnek. Érthető hát, hogy az említett kocsmá- rost szidják a falubeli csa­ládok, mint a bokrot — de sokat nem tehetnek elle­ne. Utánanéztem: a hitelt lényegében nem tiltják a rendelkezések. Viszont ér­demes tudni egy nagyon fontos dolgot: a kocsmai adósságát saját szakállára csinálja az italmérő — te­hát ö vállalja a rizikót. Magyarán: ha az adós nem fizet, akkor a hitele­ző mehet a sóhivatalba — peres úton sem tudja be­hajtani! Nem beszélve ar­ról: ha egy gyors leltárel­lenőrzést kap, akkor (ha­csak hirtelen nem rakja be a kasszába a zsebéből a pénzt), ez hiányként je­lentkezik nála. Márpedig a leltárhiányt büntetik ... Summa summárum: ra­dikális megoldás kellene. Nem javaslok ilyet, csak eltöprengek. Mi lenne, ha a falu asszonyai egyszer a férjüket időben elcsípnék a fizetési borítékkal, és nem hagynák, hogy kifi­zessék a hitelüket? A kocsmáros talán elgondol­kodna: érdemes-e „nagy­lelkűnek” lenni? (iarnavölgyi) Már csak a legbátrabbak merészkednek ki az egyre gyengülő őszi napsütésben is még nyitva tartó strandokra. Ha az idei, nyári fűtési sze­zon lassan véget is ér, azért télen sem kell lemondani az úszásról, sőt még a napfürdő­zésről sem. Mesterséges napsütéssel — azaz szoláriummal — is vár­ja vendégeit sok más szolgál­tatás mellett Nyíregyházán, a Malom utcai fürdő. A kád­fürdő mellett termálvizes me­dencék, száraz és nedves gőz, szauna, uszoda, masszázs és kondicionáló terem áll az ér­deklődök rendelkezésére. Bár legnagyobb forgalom­ra — havonta átlagosan 8— 10 ezer emberre — télen szá­mítanak, azért vannak akik Tetőcsere az uszodában nyáron is látogatják a für­dőt, főleg a szauna miatt. A szerény vendégforgalomban legalább nem okozott nagy fennakadást, hogy ebben a vakációban kisebb-nagyobb felújítások történtek az épü­letben. Július elejétől augusz­tus 20-ig csak a kádfürdő tartott nyitva a fűtés re­konstrukciója miatt. Már az új faburkolatot is felszerel­ték a szaunában és a hőkam­rákban, viszont az uszoda te­tőszerkezetének cseréje még tart. Csupán ez a munka mil­liókba kerül. Eredetileg kí­sérleti technológiával készült a tető, melyről — az erős pá­ralecsapódás miatt — minta zápor úgy csöpögött a víz a vendégek nyakába. Ezt sze­retnék megszüntetni a re­konstrukcióval. A munka terv szerint szep­tember végére fejeződik be. Bár a fürdő jelenleg is nyit­va van, az uszoda csak a te­tő felújítása után áll majd a vendégek rendelkezésére. Haszonöt centi = hetvenezer toriét

Next

/
Oldalképek
Tartalom