Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-13 / 190. szám

Keict-Magyaroirsiág 4 1388. augusztus 13. Szsciaíi^d aiiamok levele az ENSZ főtitkárához Magyarország állandó ENSZ-képviseletének ve­zetője Név/ Yorkban au­gusztus 11-én átadta azt az ENSZ főtitkárának címzett levelet, amelyben 10 szocialista ENSZ-tag- állam külügyminisztere _ kéri, hogy a világszerve­zet tűzze 41. közgyűlési ülésszakának napirendié­re egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létre~ hozásának a kérdését, és hozzon e cél érdekében megfelelő határozatokat. * A levél és a szocialista országok által javasolt ha t ározattervezet abból in­dul ki, hogy ma az'embe­riség fejlődésérték új, rendkívül bonyolult sza­kaszát éli. A fegyverke­zési verseny megfékezése és a nukleáris háború megelőzése az összes ál­lam részéről a biztonság kérdésének újszerű, át­fogó, a nemzetközi kap­csolatok egészét felölelő megközelítését teszi szük­ségessé. A szocialista or­szágok ebből kiindulva egy, a politikai, leszerelé­si, gazdasági és humani­tárius területre egyaránt kiterjedő, átfogó nemzet­közi biztonsági rendszer létrehozását kezdeménve- j zik az ENSZ-ben, és szor- j galmazzák, hogy mielőbb kezdődjön meg a rendszer alapelveit rögzítő doku­mentum kidolgozása. A levelet és a határozatter­vezetet a világszervezet a 41. közgyűlési ülésszak hivatalos dokumentuma­ként teszi közzé. AMERIKAI KÜLÜGYI KÖLTSÉGVETÉSRŐL „Nemzetbiztonsági kataszt­rófának” nevezte John Whitehead külügyi állam­titkár, hogy a kongresszus alaposan lecsökkentette az amerikai külügyminisztérium költségvetését. Emiatt nem­csak a külügyi apparátusban keli jelentős csökkentést végrehajtani — mintegy ezer alkalmazott elbocsátásával, — Kommentár _____________ __________ • A fiatalabb újságolvasók aligha emlékeznek rá, hogy a második világháború be­fejezése után több mint két évtizeden át az úgynevezett berlini «kérdés szinte napon­ta szerepelt az újsághírek­ben. A berlini (kérdés ren­dezésének útja mérföldkő­nek számító lépés volt 25 évvel ezelőtt: az NDK kor­mánya 1961. augusztus 13- án, a Varsói Szerződés tag­államainak egyetértésével lezárta Nyugat-Berlin felé addig -nyitott határát. Németország feltétel nél­küli kapitulációja után a szövetséges nagyhatalmak Németországot négy meg­szállási övezetre osztották és a szovjet megszállási övezethez tartozó Berlint is négyhatalmi igazgatás alá hélyezték. A nyugati álla­mok politikája miatt Né­metország és Berlin ketté- szakítása is bekövetkezett. Az amerikai, az angol és a francia övezetek egyesíté­sével létrehozott Nyugat- Berl'int a Szovjetunió elle­ni felforgató és kémtevé­kenység előretolt bástyájá­vá tették. A Szovjetunió és az NDK több javaslatot terjeszteti elő a berlini kérdés megol­dásába. A nyugati hatalmak és az NSZK azonban sem­miképpen sem voltak haj­landók lemondani a szocia­lista országok elleni akna­munka fontos hídfőállásáról. gfeiesöítíeíc s szavfet— amerikai konzuitáciök Moszkvában kedden máso­dik és egyben záró napjukba léptek a szovjet—amerikai szakértői szintű tárgyalások a nukleáris es űrfegyverek­ről. A hétfői tanácskozás nyolc óra hosszat tartott, és az amerikai küldöttség közle­ménye szerint „puhatolózó jellegű’' volt. Paul Nitze, a delegáció vezetője az. első tárgyalási fordulót érdemi­nek nevezte, Részleteket azonban nem közölt. A felek megállapodásának megfelelően a tárgyalásokat teljes titoktartás övezi, sem a szovjet külügyminisztérium, sem a szovjet sajtó, sem pedig az amerikai. nagykö­vetség nein tud felvilágosí­tással szolgálni. (Folytatás az i. oldalról) alaposan rontott a kilátáso­kon. A gazdaságok nagyrészt az amerikai eredetű pioneér- hibridet termesztik, ennek termése viszonylag hosszú nyélen ül, s mivel ez a „tar- íórész” elvesztette szükséges nedvességét, a kukoricacsö­vek most aláfordulnak, je­lezve. a növény felélte szin­te Utolsó nedvességtartalé­kait. Különösen kedvezőtlen, hogy a nagy légszárazság mi­att, a különben „élelmes" ku­koricanövény a levegőből nem jut hozzá — a pára át­vételével — semmiféle ned­vességhez, a talajból pedig az immár alig mérhető víz­készletet nem tudja felven­ni. Vannak az országban olyan területek, ahol viszony­lag több volt a csapadék, itt kedvezőbbek a kilátások. A napraforgó is mintegy 10 nappal korábban ért be az idén. Az érés tempója külc~ nősen augusztusban gyorsult fel, nincs más hátra: hozzá kell látni a betakarításhoz. A napraforgó különösen a táblák napsütötte, szélső ré­szében sokfelé nyújt vigasz­talan képet, erősebb és „ele­venebb” a növényállomány a táblák belső részén, kivéve a homokos, ro§sz vizgazdálke- dású talajokon, ahol a ter­més egyszerűen kiégett. Szá­razság miatt a tányérok kö­zepe, ahol normális időjárás esetén kevesebb szem szo­kott ülni, most a szokásos­nál is hézagosabb és olyan szemeket találni, amelyek ki sem fejlődtek. Sürgősen nedvesség-után­pótlásra lenne szüksége a cukorrépának, de szinte az összes növénynek, fának, amely az erős napsütésben sínylődik. A szőlő például azért várná a nedvességet, mert a cukor képzéséhez víz­re lenne szüksége, az alma pedig, amennyiben nem érke­zik csapadék-utánpótlás, a vártnál kisebb méretű ter­mést hoz. — A berlini határ 1961. augusztus 13-án, va­sárnap hajnalban NDK munkásőr-alakulatok és rendőri egységek zárták 'le a Nyugat-Berlini; körűivé, vő határt és elkezdődött a lezáró fal felépítése. Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke, aki annak idején KB-titkár volt, életrajzá­ban írja, hogy a nyugati vezető köröknek 1961. augusztus 13-án tapasztal­niuk kellett, hogy a szuve­rén szocialista német álla­mot nem lehet sem zsarol-' ni, sem figyelmen .kívül hagyni, a berlini határ le­zárása elősegítette a nyu­gati politikusok kijózano­dását. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország diplo­matái hosszas tárgyalások után 1971 szeptemberében készültek el a Nyugat-Ber- linre vonatkozó négyolda­lú egyezmény kidolgozásá­val. Ebben egyrészt a nyu­gati hatalmak elismerték, hogy Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nalk és nem kormányozható onnan, más­részt a Szovjetunió kijelen­tette, hogy az átmenői orgia - lom Berlin nyugati szekto­rai és az NSZK között men­tes lesz minden akadálytól. A szocialista német állam Nyug&t-Bériinnét, mirit ön­álló politikai egységgel ala­kítja kapcsolatait. Az NDK—NSZK, valamint az NDK és Nyugat-Berlin kö­zötti viszony azonban ál­landóan kölcsönhatásban van egymással. A két német álllam kapcsola­tainak -a hetvenes évék elején bekövetkezett ja­vulása, az alapszerződés, a tranzitszerződés és egyéb megállapodások jelentősen elősegítették a Berlin körü­li problémák rendezését is. Ez év tavaszán másodíz­ben került sor NDK-álTam- fő és nyugat-berlini kor­mányzó polgármester ta­lálkozójára. Erich Honec-. kér és Eberhard Diepgen síkngszállt a viszony továb­bi-rendezése mellett. Mind­ketten szorgalmazták a gaz­dasági kapcsolatok bővíté­sét. Az elmúlt években több alkalommal, legutóbb idén áprilisban, a- második vi­lágháború idején eredeti helyükről elszállított kul­turális -javakat — szobrokat, domborműveket — cserél­tek egymással az NDK és Nyugat-Berlin képviselői. Az NDK államfője a -mér említett könyvében hang­súlyozza, hogy 1961. augusz­tus 13-án az NDK kormá­nya lépésével nagyban hoz­zájárult a béke megőrzésé­hez német földön és Euró­pában. Ma, augusztus 13-án nagygyűlést rendeznek, amelyen Erich Honecker' mond ünnepi beszédet. ______________________) YOUNG AZ ANGOLAI ELLENFORRADALMÁROK TÁMOGATÁSÁRÓL Az Egyesült Államoknak -meg kell szüntetnie az an­golai ellenforradialmarok se­gélyezését és normális kap­csolatok . kell teremtenie az ország kormányával.' A Sa- vimbi-féie ellenforradalmá- rok nem az angolai népet, hanem Déi-Afrika fajüldöző kormányát szolgálják — ál­lapította meg az amerikai polgárjogi mozgalom egyik neves képviselője, Andrew Young, Atlanta, polgármeste­re, aki több napos ténymeg­állapító körutat tett az afri­kai országban. BEFEJEZŐDTEK AZ USA ÉS AUSZTRÁLIA tárgyalásai Nézeteltérések jegyében fe­jeződtek be a kaliforniai San Franciscóban hétfőn az Egye­sült Államok és Ausztrália között- vasárnap kezdődött 'tárgyalások: George Shultz külügy- és Caspar Weinber­ger hadügyminiszter ausztrá­liai kollégáival, Bili Hayden- •nel és Kim Beazley-vel a ka­tonai' együttműködésről és a kölcsönös kapcsolatok hely­zetéről tanácskozott azután, hogy az Üj-Zé!anddal közös hármas katonai szerződés, az ANZUS felbomlott és érvé­nyét vesztette. PAKISZTÁN— AFGANISZTÁN RENDEZÉSI TERV Iszlámábád változatlanul ragaszkodik ahhoz, hogy a pakisztáni—afganisztáni ren­dezési terv csak néhány hó­napos határidőt szabjon a szovjet egységek kivonására. Szahibzada- J.akub Han pa­Végtisztelet a Jeu de Paume-nak A ..nyitoti ajtók napja” kizárólag újságírók szá­mára egy múzeum bezárása alkalmából bizarr, de - érthető ötlet. „Azért hívtuk meg együtt az újságírókat, hogy a holnap történészei, amatőrjei, a nagyközönség emlékezhessen minden anyagra, amelyet a Jeu de Paume őrzött, s ne járjon úgy, mint elődje, a Luxembourg, amely kevés nyomot hagyott maga után" — mondta az igazgató. A Párizsban járt magyar turisták százezrei isme ­rik a Tuileriak kertjének végében lévő impresszionista múzeumot. Fennállásának 39 évében, 1986. augusztus 18-án végleg bezár, s képanyagát a Szajna másik pánt­ján leve Orsay múzeumnak adja át. A múzeumban er­re alkalmas hely nem lévén, a Jeu de Paume épülete mellett egy nyitott sátorban tartották a népes sajtóéi tekezletet. A búcsúzó tulajdonosok a „sirató” beszédek után pompás fogadást rendeztek, ahol ételben, italban, nem volt hiány. A gyászhangulatot át nem élt, cinikus . kollégák meg is jegyezték, hogy „bár sokáig tartana á Jeu de Paume haldoklása’, De a múlt század közepén épült Jeu de Paume ed­digi funkciójának vége emlékezetes, az épületet HL Napóleon építtette fiának. A nagy pompával 1862-ben felavatott Jeu de Paume (labdajáték) funkciója a korok szeszélye szerint válto­zott. A XX. század elején már teniszeztek és más di­vatos játékokat játszottak benne. Az épület funkciójá­nak megfelelően bővült. Az 1920-as évek elején itt he­lyezték el — az 1937-ben bezárt — Luxemburg múzeum külföldi gyűjteményét. A. Jeu de Paume szabadon ma­radt része 1941-ig csak az időszaki kiállítások színhe­lye volt. A megszállás alatt a németek az utolsó vonattal el­szállították a képeket Németországba, s azokat később nehezen — és nem mindegyiket — sikerült visszasze­rezni. JVIai formájában, impresszionista múzeumként 1947-ben René Huyghe alakította át. 1954-ben történt megnyitásától mindmáig nyitva állt a látogatók örö­mére. Az előadók szerint a Jeu de Paume impresszionista képgyűjteménye gazdagságának és az épület korszerűt­lenségének köszönheti bezárását'. Jelenleg 250—300 ké­pet tudnak — nem ideális körülmények között — kiál­lítani, pedig jóval több van birtokukban. (Az Orsay múzeumban 700 impresszionista képet fognak kiállíta­ni.) A képek közül sok tisztogatásra, restaurálásra szo­rul. A Jeu de Paume-ot tatarozni és korszerű technikai berendezésekkel kell ellátni, hogy nagynevű, modern, népszerű múzeum maradhasson. A nemcsak Párizshoz, a turistavilághoz is tartozó múzeum a világ legnagyobb impresszionista gyűjtemé­nyét tárta a látogató elé. Azt mondják, négyzetméter­re átszámítva ez volt a világ leglátogatottabb múzeu­ma évi 2—3 millió vendéggel. . . Manet, Bazille, Monet, Sisley, Renoir, Degas, Van Gogh, Pissarro, Cézanne. Gauguin. Toulouse-Lautrec és a többiek tebát utazásra készülnek a Szajna túlsó oldalára, az Orsay múzeumba, ahol tágasabban, jobb körülmények között lesznek. De mielőtt újra a közön­ség elé kerülnek, valamennyi kép tüzetes vizsgálaton esik át. E hatalmas új múzeumban már nem önálló mú­zeum, csak egy részlegként kerülnek az impresszionis­ták a közönség elé. kisztáni külügyminiszter hét­fő este Dákká ban — ahová 'a dél-ázsiai együttműködési szövetség értekezletére érke­zett — azt mondta, hogy az ENSZ főtitkárhelyettesének közreműködésével zajló tár­gyalásokon ,az Afganisztán­ban állomásozó szovjet csa­patok visszavonulási ütem­tervének kérdésében még igen nagyok a nézetkülönb­ségek. A Jeu de Paume a tatarozás után új szerepkört kap. A jövőben kizárólag tematikus kiállítások helye lesz. amivé 1988-ban egy szobor-, rajz- és festménykiállítással avatják. A .Jeu de Paume meghal, de új formában újjá­születik . . . t Párizs. 1986 augusztus. I __ rrrn hallgassunk ig IMII NÉZZÜNK MEG U 1980. augusztus 13., szerda KOSSUTH RÁDIÓ 8.20: Eco-mix. — 8,50: Kis ma­gyar néprajz. — 8,55: Katrveze- tőik. — 10.05: Holnap .kupaszer­da. Rádiójáték. — 11.10: Mi ez a gyönyörű? — 11,26: Pergolcsd: Az úrhatnám szolgáló. — Ifi.45: Törvénykönyv. — 13,00: Hän­del : F-dúr concerto grosso. — lß.16: Kótkai Rezső müveiből. — 14.09: A magya.r széppróza századai — 14,25: Operasláge- re>k. — 15,00: Népzenei Hangos Újság. — 15.42: Fiaitalök muzsi­kálna k. — 16,05: MR 10—14. — 17,00: Zöld a> házak között. Ri­port. — 17/25: Népdalok So­mogyiból. — 17,42: Operett fel vé­telek. — líl.Ofi: Kritikusoik fóru­ma,. — 19.19: Hídépítők. — 20.30: Diszkó téka. — 21,30'! Prizma-. — 2i2,30: Nótal'elivéíe’Iek. — 2®, 40: Török világ Budán. —* 22,55 : Ed­win Fischer zongorázik. ‘23,45: iKórusmiuzsik«. PETŐFI RÁDIÓ 8,05 : Idősebbek hiull ámít ősz ­szán. — 1/2,10-: Fúvós induló. — 1Í2.25: Ü/tiíkalauz üdülőknek. — 12,30: Népzene. — 13.10: A teg­nap slágereiből. — 44.00: Bol­dog születésnapot. — 15.05: Versek* — 15,30: Könnyűzene. — 16.30: Dzsesszfelvételek. — 16.48: Diákfoci. — 17.00: Az élő népdal. — 17.16: Sport. — 18.00: Segíthetünk'? — 18,30: Ritmus. — 19,05: Népzene. — 20.05: Rookföldröl érkezett. — 20.50: Emlékezés Clack Adamra. — *2d,05: A Vatikán titka. Regény. — 21.25: Közkívánatra!* — 23.20: Cseh operettekből. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: A Ho­ney M. együttes felvételeiből. — 17,20: Mikroobjekt.ív. A tar­talomból: Veress József film­kritikája a Hátsó ablak cinui amerikai filmről. -- Nyáron fa­lun (Antal István) — Kallódó kisszövetkezetek (Kollálh Ad­rienne) — A dohány útja (Mor­vát Péter). — 18.00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Vécsey Ágnes) MAGYAR TV 8,25: Tévétorna. — 8.30: Sán­dor Mátyás. 3—4. rész. Tévé­filmsorozat a Verne-regényből. — 10,30: Delta. — 10.55: Fran­cia tanya. Tévéíidm. — 16,20: Hírek. — 16.25: Női kosárlabda VE. Magyarország—Csehszlo­vákia. — 18,00: Szól a nóta. — 18,35: Képzőművészeti (techni­kák. — A sokszorosított grafi­ka. Osztrák film. — 19,10: Té­vétorna. — 19.15: Esti mese. — 19,3ü: Híradó — 20.05: Jogi ese­tek. .Lakásügyi kérdésekről. — 20,45: Szülőföldjeim. Bemutat­ja: Borsos Miklós. — 21,40: 1AAF Mobil Nagydíj. Nemzet­közi atlétikai verseny. — 23.10: Híradó 3. — 23,10: Himnusz. 2. MOSOK 19.05: Nasa obrazovka. Sztio- vák nemzetiségi műsor. — 18.25: Mozart: C-dúr (Jupiter) szim­fónia. Vezényel: Dmitrij Kita- jeníko. — 20.00: Képrnag nősök, figyelem! — 20.25: Meghökken­tő mesék. Angol lévéfilmsoro- zat. A legjobb módszer. — 20.50: Mária-ház. Műelemzés. — 21.00: Híradó 2. — 24.20: Idege­nek nek^ 2. rész. Angol lévé- film. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: EGY BOLOND SZAZAT CSINÁL. INDIANA JONES ÉS A VÉGZET TEMP­LOMA. Kerl mozi: ÁDÁZ HAJSZA Ek.: 20.30. Béke mozi: de.: K.ACOK. A DETEKTÍV. TÚL NAGY RIZI­KÓ. Du.: K'ACOR, A DETEK­TIV. TÚL NAGY RIZIKÓ. Móricz mozi: H'ALÁLCSAPDA, ^PÁRIZSI 3EGYZETJ A MAPRJAL világkongresszusa. A képen: a szekcióülések szünetében könyveket vásárolnak a küldöttek. Kapáét -litjtan

Next

/
Oldalképek
Tartalom