Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-11 / 188. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 11. Díszkút született Kétforintos a gyomorban Egy mondat az üzemi baleseti jegyzőkönyvből: „A dolgozó egy marh agyomrot vágott fel. A kés a gyomorban lévő férfiben megcsúszott és elvágta bal kezének második ujját.” Boros József húsipari segédmunkással történt az eset május 13-án. Hogyan kerülhetnek különböző tárgyak. fémek a szarvasmarha gyomrába? Ügy, hogy megeszi, elfogyasztja, megemészti. Hogy mi mindent rejteget egy tehéngyomor! Ez akkor derül ki, amikor felvágják, s olykor még balesetet is okoz. Nagy Imrének, a Szabolcs- Szatmár megyei Álla forgalmi és Húsipari Vállalat munka- védelmi vezetőjének valóságos gyűjteménye van a legelőn vagy ia jászolból elfogyasztott, a takarmányok közé keveredett különböző tárgyakból. Egy nyisszantás, s kész az üzemi baleset. Ki a hibás, ki a vétkes ilyen esetekben? Valójában senki, hiszen semmiféle munkavédelmi előírást nem szegtek meg. Es mégis elgondolkoztatja az embert, ahogy a gyűjteményt nézi. Ilyen esetekre nincs semmiféle szabály. A munkavédelmi szabályzatban pontosan a következő szerepel: „A dolgozó köteles a rábízott feladatot gondosan, figyelmesen — a szakma íratlan szabályait betartva — elvégezni.” Esetünkben Boros József szabályosan járt el. Különben is gondos, figyelmes hentesnek ismerik, és mégis megtörtént a baleset. Ugyanis nem lehet a tehén gyomrát a vágás előtt átvilágítani, belelátni. Ezt bizonyítja a gyűjtemény, amelyben megtalálható pénz, 100-as vasszegek, patkószeg, anyacsavarok, alátétek, s ki tudja, még mi minden. Naponta legalább száz szarvasmarhát vágnak a vállalat központi telepén. Naponta 30—40 dekányi idegen anyag — fémek stb. — kerül ki az állatok gyomrából. S ha nem elég óvatosak a munkások, egy vágás, s máris könnyen odavan valamelyik ujjuk. Csökkenthetők-e az ilyen véletlenek következtében előforduló üzemi balesetek? Bizonyára. Gondossággal, szakszerű legeltetéssel, megvizsgált, minőségi takarmányokkal. A munkavédelmi vezető szerint nem is olyan ritka az effajta baleset. Hogy tanulsággal is szolgáljanak, hamarosan kiállítást rendeznek azokból a tárgyakból, amelyeket az állatok gyomrában találtak. F. K. Drakula utódai óm a „harapásom módmmmr" Mit kell tudni a vámpirológiáról ? Vámpírok pediglen léteznek! Sőt, valamiféle érdek- védelmi szervezetük is van. Minimálisan félezer valódi vámpír él közöttünk. Legalábbis ennyiről tud Stephen Kaplan amerikai parapszic- hológus, a New York-i vámpírkutató központ vezetője. Az intézet, amely a tudományos munka mellett egyfajta érdekvédelmi szervezetül is szolgál Dracula gróf ma élő utódai számára, 120 tagot számlál. Kaplan előszeretettel nevezi magát a vámpirológia atyjának, és mint a UPI hírügynökség tudósítójának elpanaszolta — a vámpírkutatás tudományát Amerikában nem övezi különösebb megbecsülés. Az orvosi közvélemény méltatlannak tartja a témát arra, hogy foglalkozzék vele. A 16 éve működő A rejtélyes gőz Milotán szenzáció régi, de van, aki hírét csak most hallotta A nyíregyházi vasútállomáson várakozók beszélték, hogy Tiszabecstől nem mesz- sze egy családi ház udvarát újból rejtélyes gőz kerítette hatalmába. Lóhalálában „vágtattunk” Tiszabecsre. A nagyközségi közös tanácson Simon Zsigmondné vb-titkár és a műszaki ügyintéző elmondták, hogy újbóli gőzkitörésről nincs tudomásuk, de vagy két éve Milotán, a Kossuth utca 24. szám alatt Kondor Bálint portáján történtek nem mindennapi események. Így őt kerestük fel. Az egyik reggel Kondor Bálint hajnali fél ötkor szokatlan heves tehénbőgésre és kutyaugatásra ébredt. Kiment az udvarra és nem hitt a szemének: alig látott. Az udvaron sűrű, légnemű anyag lebegett. Azt hitte, valami kigyulladt és az füstöl. Hátraszaladt megnézni, nem ég-e az állatok takarmánya? Egyébként három tehenet és sertéseket tart. Ott és másutt sem tapasztalt rendellenességet. Ezután mint máskor, végezte a dolgát, gondolta, biztosan köd van. A disznók moslékára egy kis hideg vizet szokott önteni, ezért az udvari kútból vizet húzott szervezet azért diszkréten, bár „nem az éjszaka leple alatt”, folytatja tevékenységét. A New York-i székhelyű szervezetnek csupán 120 bejegyzett tagja van. De Kaplan legalább 500 vámpírról tud a világ minden táján. A kutató egy felmérésében megállapította, hogy az oly sok film témáját szolgáltató legendás erdélyi főnemes követőinek nagy többsége (85 százaléka) a „harapásos módszert” választja furcsa táplálékának megszerzésére. A többiek megvágják áldozataikat, vagy egyéb módon jutnak a vérhez. A vámpírok istápolója beismeri, hogy tudományának művelése — mint annyi másé — kockázattal jár. Munkája közben gyakran találkozik bűnözőkkel. Beteges lelkű, furcsa életmódú vagy szadomazochista emberekkel. Az orvosi titoktartást betartva említést tett egyik pácienséről, akit elmegyógyintézetben ápolnak, s akiről tudja, hogy betegtársait csapolja meg. Azt állítja ugyanakkor, hogy a vámpírok „nem mind rossz emberek”. A köztünk élő vérszívók közül sokan tisztességes állást töltenek be. Könyvelők, mérnökök vagy ingatlanügynökök. S „csak nagyon kevesen ölik meg” táplálékforrásaikat. A nyilvántartott vámpírok közül 55 él Észak-Ame- rikában, 5 New Yorkban. Kaplan elmondta, hogy szervezetének létrejötte lelket öntött az érthetően vissza- húzódóan élő betegekben, s többeket arra késztetett, hogy előmerészkedjenek magányosságukból. Az intézet a vámpírok életmódjának tanulmányozása mellett időnként arra is vállalkozik, hogy ismerkedési esteket rendezzen számukra. „A partnerek biztonságát azonban nem szavatoljuk” — közölte Kaplan. A szervezetre az hívta fel az újságírók figyelmét, hogy nemrégiben újsághirdetésben toborzott új tagokat, érdeklődőket. fel. Ekkor nagyon meglepődött: meleg gőz csapott az arcába, és a kútból felhúzott vödörben a víz csaknem forrt. Kondor Bálint ezután kiabált a szomszédoknak. Félt, hogy e soha nem tapasztalt jelenség, nehogy egy földrengés, vagy más természeti katasztrófa előszele legyen. A környező házakból — ki félcsupaszon, ki pizsamában — szaladtak ki. A szájuk tátva maradt a csodálkozástól. A vízbe szobahőmérőt helyeztek, de a higany egy-két másodperc alatt felszaladt a 40 fok mérési határig. Ezen a napon Kondor Bálint nem ment dolgozni. Várta, mi lesz. A hír futótűzként terjedt. A házhoz Milotáról és a szomszédos községekből, Tiszabecsről, Tiszakóródról, Uszkáról, Magosligetről, Ti- szacsécséről és máshonnan valóságos népvándorlás indult meg. Az udvar zsibvásárhoz hasonlított. Estefelé csökkent a víz hőmérséklete, de még másnap is langyos volt. Majd a szenzáció ahogyan jött, úgy ment. A kút vize azóta is olyan, mint régen volt. A rejtélyes gőz és forró víz ki tudja hová lett? Cselényi György Hatvanéves hírek Érdekességek, furcsaságok a Nyírvidékből A nosztalgia korában élünk — sok minden érdekes, ami régi. Még az újsághír is. Miről írtak az újságok mondjuk hat évtizeddel ezelőtt. Meghívjuk az olvasót egy kis „sajtószemlére”... A Nyírvidék a Hírek rovatban rendszeresen közölt különböző adatokat, rendkívüli eseményeket, érdekességeket. Itt fordulnak elő különlegességek, persze többnyire Amerikából, mint ez a kis hír 1926 februárjából: BOROTVA KONTRA PÚDER „Érdekes tüntetés zajlott le a san franciskói egyetemen, a diákkisasszonyok előadás közben fesztelenül púderoz- ták arcocskáikat, ajkaikra pedig merész vonásokkal húzták fel a rúzst. A diákokat nagyon bosszantotta ez a léhaság és panaszra mentek a tanárhoz, aki azonban kijelentette, hogy mit sem lehet tenni ebben az ügyben. A diákok tudomásul vették a választ és másnap ellentüntetést rendeztek. Alig kezdte meg a professzor az előadást, beszappanozták az arcukat és azután előkerültek a borotva kések és általános borotválkozás kezdődött. A tanár nevetett, a kolleginák pedig iruVtak, pirultak. A tüntetés hatott. Másnap már megszűnt a pú- derezés, sminkelés s természetesen elmaradt a borotva tüntetés is.” Zacher Biszky mérnök felfedezte a tehetségvizsgáló készüléket — olvastuk ugyancsak a februári újságban. „A diagnaszkop vívósisakhoz hasonló fejre erősíthető, mintegy nyolcvan drótkört tartalmazó, egy akkumulátorral táplált készülék. Az áramkörbe egy telefonhallgató is be van kapcsolva. A készülék működése közben a telefonban halk hang hallatszik. Ennek a hangnak az erőssége és az illető áramkör helyzete adja meg a diagnózist, összesen 80 féle különböző hajlandóságra ad választ az ördön- gős masina. A hang erősségére öt fokozatot állapított meg a feltaláló, a teljes hallgatás az illető szakmában való tehetetlenségét, a legerősebb hang a zsenit jelenti. A készüléket egy német fogházban sikerrel kipróbálták.” LÉGY ÉS A KÉK FAL Einstein professzor, a relativitás elméletének világhírű feltalálója nyilatkozott a politikáról — adja hírül az újság. „Einstein a politikát ugyanúgy analizálja, mint a kémiai vegyszereket és a következő érdekes megállapításra jut az analízis szempontjából: 60 százalék szenvedély 5 százalék szereplési visz- ketegség 5 százalék előítélet és makacsság 30 százalék anyagi érdek 0,00 százalék ész és logika. Vagyis más szóval a politikusok egy csöpp ésszel sem rendelkeznek, amikor politizálnak.” A lap májusi számában egy hasznos tanács olvasható: „Egy olasz orvos azt állítja, hogy ha sikerrel akarunk a legyek ellen védekezni, ne meszeltessük a konyhát fehérre, hanem kékre. Két francia tudós, akik különösen a légy szemének a tanulmányozásával foglalkoztak, megállapították, hogy a legyek csak a fehér színt látják határozottan, a kék színnel szemben ellenszenvvel viseltetnek, tehát elröpülnek.” ELFÉRÜNK A FÖLDÖN? Előfordulnak „leg”-ek is a lapban. Egy kis hírből arra kapunk választ, hány ember fér el Európa legnagyobb templomaiban. A római Szent Péter bazilikában 54 ezer ember fér el, a milánói dómban 37 ezer, a bolognai Szent Petronia székesegyházban 24 ezer, a flórenciben 21 ezer. Az akkori embereket is érdekelték a prognózisok, csakúgy, mint a mait. Egy közleményből kiderül, hogy „Penck Albert, a berlini földrajzi intézet igazgatója szerint legfeljebb kilencmil- liárd ember élhet meg a bolygónkon. Táblázatot készített, amely szerint Európa és Ázsia nem lesz többé az emberiség kultúrcentruma és hogy a két kontinens mostani szerepét Afrika fogja átvenni. Ami az egyes országok fejlődési lehetőségét illeti, Brazília áll az első helyen. Penck professzor szerint a földön körülbelül 150 év múlva (napjaink szerint 90 év múlva) lesz kilencmil- liárd ember, szóval annyi, amennyit a föld maximálisan eltarthat.” Válogatta: Orosz Szilárd KOSSUTH RADIO 8,20: Hogy tetszik lenni? — 9,00: Verdi: Az álarcosbál. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyit- mikék. — 10,35: Heltai Jenő: Diadal. — 10,45: Népdalok, néptáncok. — 11,05: Egy magyar tudománytörténész Arizonában. — 11,25: Bány ászdalok. — 11.39: Kedves Michele. Regény. — 12,45: Jogi arcképcsarnok. — 18,05: Előadóművészek albuma. — 14,10: Néptáncok. — 14,40: Így . . . — novella. — 14,55: Édes anyanyelvűnk. — 15,00: ViLágaiblak. — 15,30: Kóruispódi- uim. — 16,05: Szinusz. Fantasztikus rádiójáték. — 16,35: A csudálatos Mary. Regény. — 17,30: Operettfelvételek. — 17,52: Világhírű művészek Budapesten. — 19,15: Rádiónapló. — 20,30: Híres karmesterek vezényelnek’. — 21,00': Ki ül a székbe? — 22,30*: Halló, itt vagyok! — 23,30: Mozart: D-dúr szonátái. PETŐFI RADIO 8,05: Nóítacsokor. — 8,50: Délelőtti torna. — 12,10: Királyi szélhámos. Zenés játék. 12,30: Kis magyar néprajz. — 12,35: A Rajkó zene kar játszik. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig. — 17,08: Újdonságainkból. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Hajdúsági népdalok. 19,06: Sportvilág. — 20,05: Vendégségben. — 21,05: Sport. — 21,15: Könnyűzenei újdonságok. — 21,51: Lehár-so- rozat. — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágémekek. 3. MŰSOR 9,08: Bach: Hat brandenburgi verseny. — 11,00: Wagner: Ri- enzi. — 11,45: Szimfonikus zene. — 13,05: Fiatalok stúdiója. — 13,35: Zengjen a muzsika! — 14,05: Fiatal zongoristák. — 15,43: Gluck: Don Juan. — 16,30: Philip .Balley felvételei. — 17,00: Messze, messze... — 17,40: Fúvósfelvételek. — 18,07: Opera-művészlemezek. — 19,05: Beethoven: Esz-dúr vonósnégyes. — 19,42: Sikerlemezek: CD-n. — 20.22: Madár kopog az ablakon. Hangjáték. — 21,00: Nagy siker volt. — 22,14: A Madrigál együttes énekel. — 22,50: Verdi: Az Álarcosbál. NYÍREGYHÁZI RADIO 17,00: Hírek. — 17,05: Hétnyitó. Hétfői információs magazin. (A tartalomból: Program- ajánlat. — Sportösszefoglaló. — Fészekrakás ’86. Riporter: Vécsey Ágnes. — A hallgatók leveleire dr. Orosz Gyula válaszol.) — 18,00—18,30: Északtiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Kolláth Adrienne) MAGYAR TV 17,48: Műsorismertetés. — 17,50: HUNGALU. Budapest Nagy díj. Nemzetközi atlétikai verseny. — kb. 21,00—21,15: Híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: EGY BOLOND SZAZAT CSINÁL. INDIANA JONES ÉS A VÉGZET TEMPLOMA. Kert mozi: FANTOM AZ ÉJSZAKÁBAN. Előadás kezdete: 20,30 óra. Béke mozi: de.: KACOR, A DETEKTÍV. TÜL NAGY RIZIKÓ. Du.: KACOR, A DETEKTÍV. UFO ARIZONÁBAN. Móricz mozi: SÁRKANYÖLÖ. \ Sok, találgatás előzte meg a megyeszékhely sétálóutcájában a palánkkal körbevett szobor talapzatra majdan lelkerülő szoborcsoportot. Mi lesz, mit ábrázol és kiket az új díszkút? A múlt hét végére elkészült a mű. Alkotója a reneszánsz díszkutak hagyományait felelevenítve három bronzból készült für- dőző női aktkompozícióval oldott fel a belváros kő-, beton- és aszfaltkörnyezetét. Császár Csaby képriportja az átadás előtti utolsó pillanatokban készült. Képeinken: az alkotó, Borbás Tibor és segítőtársai. O A kíváncsi kamera. O Az utolsó simítások. O Az első kritikus: tetszik? HALLGASSUNK Í NÉZZÜNK MEG El 1986. augusztus 11., hétfő
