Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-09 / 187. szám

URH rádiótelefon-rendszert szerel fel a Tisza vonalánál, illetve a vízter­melő műveknél, az irányító központok­ban, a műhelyekben, továbbá a jármű­vein a Tisza menti Regionális Vízmű Vállalat. Ugyanis a cég működési terü­lete a Tisza mentén Gyulától Záhonyig terjed, s a városokat, sőt szinte ország­részeket ivó-, valamint öntözővízzel el­látó vállalatnak a hatékony és takarékos munkájához a korszerű informatikai rendszer kiépítése elengedhetetlen. 47 ezer köbméter ivóvíz fogy egyetlen napon A KB titkára eszmecserét folytatott megyénk műszaki és tudományos életének képviselőivel Tudniillik, olyan területe­ken is dolgozniuk kell, ahol hagyományos telefonvonalat szinte lehetetlen kiépíteni, vagy az rendkívül költséges lenne. Azonban a munkagépek, munkaeszközök és a munkaerő gyors, rugal­mas és pontos mozgatá­sa, átcsoportosítása gya- „ korta szükséges. Hogy egyebet ne mondjunk, például ha a Tiszabercel és Nyíregyháza között húzódó 600 milliméter átmérőjű ivó- vízvezeték eltörne, azon egy óra alatt 800 köbméter ivó­víz folyna el, veszne kárba, nem beszélve ennek nyomán a településeken keletkező vízhiányról. Tóth József, a Tisza menti — Regionális Vízmű Vállalat nyíregyházi üzemigazgatósá­gának vezetője elmondja, hogy az URH rádiótelefon an­tennarendszerét a cég az egész működési területén kiépítette. Sőt a szolnoki és a debrece­ni üzemigazgatóságon az URH-készülékeket már mű­ködtetik is. Várhatóan augusztus végére ezt Sza- bolcs-Szatmárban is megva­lósítják. Az URH-rendszer a mun­kát jelentősen fogja segíteni, hiszen a nyíregyházi üzemigaz­gatóságnak az idén nem kevesebb, mint 17 millió köbméter ivóvizet, vala­------------------------\ mint 7 millió köbméter öntözővizet kell termel­nie. — Jó fél évet tudunk ma­gunk mögött — közli Tóth József üzemigazgató. — Az első félévi árbevételi tervet 1,6 százalékai túlteljesítettük. 1986-ban 154,5 millió forint a termelési tervünk. A regionális vízmű válla­lat nyíregyházi üzemigazga­tósága által működtetett víz­termelő műveken és veze­tékrendszeren komolyabb meghibásodás nem történt, annak ellenére, hogy ezen a nyáron a megyeszékhely víz­igénye jóval meghaladja a számítottat. Például július 17-én Nyíregyházán 47 ezer köbméter ivóvíz fogyott, ami 7 ezer köbméterrel több a vártnál. Építőipari együttműködés Látogatás az újfehértói almáskertben. EXPORTVONATOK Ezért a jelen ötéves tervben á tiszaberceli víztermelő mű kapacitását újabb 10 ezer köbméterrel megnövelik. így majdan összesen na­pi 20 ezer köbméter vizet lesz képes szolgáltatni. A TRV nyíregyházi üzem- igazgatóságának ipari üzeme, illetve vízgépészei részt vet­tek a Debrecen ivóvízellátá­sának javítását szolgáló ke- leti-íőcsatornai vízmű bőví­tésében is. Az idén összesen 30, négy egységből álló motorvonatot készít a Ganz-MÁVAG szovjet megrendelésre. A vállalat záhonyi csarnokában szerelik be a hajtómotorokat, a szé­les nyomtávú kerekeket, s itt történnek meg az üzemi próbák is. Képünkön: szerelés előtt. (Császár Csaba felv.) Tegnap délelőtt írták alá azt az együttműködési szer­ződést, amelyet a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és a munkácsi' 98. számú Állami Építőipari Vál­lalat kötött. A több mint 10 éves együttműködés során már több alkalommal foly­tattak tapasztalatcserét a ter­melés irányításában, szak­mai cserék során ismerték meg egymás munkáját — je­lenleg Munkácsról egy 12 ta­gú női festőbrigád dolgozik a SZÁÉV Korányi Frigyes ut­cai építkezésén.' Ugyancsak kiterjed az együttműködés a párt- és tömegszervezeti munkára. A két vállalat ve­zetői nevében Seres Antal, a SZÁÉV igazgatója és V. V. Dulov, a PMK—98 igazgatója látta el kézjegyével a szer­ződést. A szovjet és magyar testvérvállalat a kapcsolat révén szeretné az élenjáró módszereket elterjeszteni kollektíváiknál. Megyénkkel ismerkedett pénteken Pál Lénárd, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki — mint arról beszámoltunk — csütörtökön érkezett Sza- bolcs-Szatmárba. Elsőként — a megye. Nyír­egyháza párt- és állami veze­tői kíséretében — a Nyírség Konzervipari Vállalathoz lá­togatott. Jóllehet Pál Lénárd először kereste fel a gyárat, Rudi Béla vezérigazgató, Varga József a pártvezetőség titkára, Garasos Lászlóné szb-titkár és Pásztor Mihály, a KISZ-bizottság titkára ..ré­gi” ismerősként köszöntötték a KB titkárát. Pál Lénárd a Nyírség Konzervipari pontjában. Mint a vezérigazgató el­mondta, korábban az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökeként Pál Lé­nárd igen jelentős segítséget nyújtott az akkori nyíregy­házi konzervgyár termelésé­nek korszerűsítési törekvé­seihez. Meg is jegyezte a tá­jékoztató elején a vendég: most kíváncsi arra, miként sikerült megvalósítani az el­képzeléseket, s hogyan ka­matoztatják ebben a gyárban a korábbi központi segítséget. Jelenleg már 3 milliárd fo­rintot produkál évenként az 1982 óta önállóvá lett Nyír­ség Konzervipari Vállalat. Jól mutatja a fejlődést, hogy a termelés 30 százaléka tőkés piacra kerül, mindemellett a legnagyobb vásárlójuk a Szovjetunió. A nyíregyházi gyár jelenlegi prosperálása valójában ahhoz kötődik, hogy 1973—74-ben csaknem a csőd szélén állt a vállalat. Akkor döntöttek, hogy nem csupán máról holnapra javí­tanak helyzetükön, hanem igyekeznek előrelátni 5—10 vagy még több évre. Ekkor fordultak a számítástechnika felé: kidolgozták az integrált irányítás komplex rendsze­rét. s a problémát a vezetés színvonalának javításával kezdték megoldani. Fontos feladat volt a nyersanyaga begyűjtésnél a feszültség fel­oldása, a partnerekkel, — ezért a Gödöllői Gépkísérleti Intézet segítségével például kialakították már a vetéstől programozott, számítógépes borsótermesztést. Mégcsak az Országos Meteorológiai In­tézet adatbázisát is megke­resték, hogy az új rendszer­be integrálhassák a mikro- klimatikus feltételeket. Most a vállalat ugyanazzal a ter­melő kapacitással torlódás nélkül 28 nap alatt képes volt fogadni, feldolgozni a partne­rek által termelt borsót, s a fejlődést igazolja, hogy a ko­rábbi 300-ról 700 vagonra nőtt egy szezonban a feldol­gozott mennyiség. A továbbiakban a termelés folyamatának számítógépes irányításáról tájékoztatta a vezérigazgató a Központi Bi­zottság titkárát, majd arról beszélt, hogy az aszeptikus üzemben a csúcstechnológiát sikerült megvalósítaniuk. A vállalat jelenleg adatbankkal rendelkezik, számítóközpont­juk három műszakban üze­mel. A KB-titkár kérdésére válaszolva a vezérigazgató elmondta, a dolgozók bére is a termelésnek megfelelően javult, az idén már 81 ezer forint lesz az átlagbér a gyárban. Jelenleg 115 diplo­más dolgozik a Nyírség Konzervipari Vállalatnál, ahol a fizetést egyre inkább nem a beosztáshoz, hanem a teljesítményhez kötik. A mű­szakiak megbecsülésére ta­valy 81 nélkülözhetetlen szakembernek 28 százalékos béremelést adtak, az idén 200 ezer forintot tettek félre ilyen célra, a szakszervezet­tel közösen bevezették a „fő- munkatársrendszert”, ami azt jelenti, hogy aki ezt ki­érdemli. az plusz 2000 forin­tot kap a fizetése mellé ha­vonta. A termelés emberi oldalát vázolta Varga József, a párt- vezetőség titkára, aki többek között elmondta, hogy kez­detben mindössze öt tagja volt náluk a pártnak, jelen­leg 6 alapszervezetoen 188 párttagot számlálnak. A párt­vezetőség igyekezett jó part­ner lenni a megújulási tö­rekvésekben, mozgósította a párttagságot annak megvaló­sítására. Jelentős meggyőző Vállalat számítóköz­munkát is kellett végezniük, hiszen a számítástechnika be­vezetésének ellenlábasai is voltak a vállalatnál. Szólt ar­ról, hogy 84 óta gyári újság szolgálja a dolgozók jobb tá­jékoztatását, számítógépes klubot hoztak létre, s hogy rendszeres a számítástechni­kai oktatás a vállalatnál. A KB-titkár kérdésére vála­szolva beszámolt a vállalati tanács működéséről, arról, hogy bár különösebb feszült­ségek nincsenek, de szükség van a munkáskontrollra. A tájékoztatók után Pál Lénárd a számítóközpontot kereste fel, ahol Tóth Ist­vánná vezető tájékoztatta az ott folyó munkákról. Innen a főzeléküzemen át az aszep­tikus gyártáshoz vezetett a KB-titkár és kísérete útja, ahol Dienes Barna fejleszté­si osztályvezető kalauzolta a vendégeket, akik megtekin­tették a számítóközpont disz­pécsertermét is. A készáru­raktár után az üzemi könyv­tárat, az öltözőket és az or­vosi rendelőt kereste fel a KB titkára, majd végül Ná- dasdi Józsefné, a gyártmány­fejlesztési csoport vezetője invitálta egy kis kóstolóra a vendégeket: ízleljék meg a szabadalommal védett új ter­mékeiket. A KB titkára gra­tulált az eredményekhez és elköszönt, a Nyírség Kon­zervipari Vállalat dolgozóitól. A pénteki látogatás követ­kező állomása a Gyümölcs­(Folytatás a 4. oldalon) URH-rendszer a Tisza vonalánál _ Pál Lénárd látogatása Nyíregyházán és Űjfehértón XLIII. évfolyam, 187. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1986. augusztus 9„ szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom