Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-30 / 204. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET . Jóba Etek, a lapalapító Irodalmi emlékek a Balatea köri Szombati galéria BÖRÖNDI LAJOS: HANYATT hanyatt ahogy a fehér tavak repülőkre villámlanak heverni fölöttünk összecsap fű-tenger szöcskék ugranak érezni szépen azt ahogy alattunk a föld elforog s vele fordul a rét a nyár körbe élet és halál hanyatt hanyatt hanyatt hanyatt fönt szikráznak a naphalak a két tenger lassan összeér elalszunk minden hófehér szentjánosbogár pillanat vitorlázik egy tölgy-levél H. Németh Katalin: Hétköznap. Nincs mindenki abban a sze­rencsés helyzetben, amelyben Eötvös Károly volt a múlt szá­zad végén, hogy körutazásokat tehessen a Balaton körül. Ma­napság legfeljebb arra adódik lehetőség, hogy egy-egy helyen letáborozva, s az eső teremtet­te időt kihasználva nézelőd­jünk múzeumokban, emlékhe­lyeken. A hajdani Déli Vasút vona­lán Budapesttől leghamarabb Siófokra érkezünk. Gyorsab­ban persze, mint mondjuk Krúdy Gyula vagy Karinthy Frigyes. Siófok nevének halla­tán óhatatlanul felmerül Kál­mán Imre neve, kinek emlék­múzeumát születésének száza­dik évfordulóján nyitották meg. A nagy zeneszerző neve valóban egybeforrt a Siófokon zajló élettel, melódiától estén­ként hangos volt a part. Azt viszont kevesebben emlegetik már, hogy a Zsuzsi kisasszony bemutatóját követő banketten Krúdy Gyula is részt vett. Az írónak a tabáni, óbudai telek után a tó partja jelentette a napfényt, a szerelem és az if­júság hangulatát. Lánya, Krú­dy Zsuzsa Apám Szindbád cí­mű könyvében olvashatjuk: „Nyáron Rezsánék Siófokon .éltek, ahol Szindbád gyakori vendég volt. Itt éjjel szinte so­hasem feküdt le. Délelőtt a strandon aludt. Délután a be­sötétített szobában dolgozott, majd a parton órákig lanka­datlan érdeklődéssel nézte a Balatont. Nagyon szerette ezt a vizet és a tájat.'’ Siófokon még csak készül az állandó múzeum, ahol az iro­dalomtörténeti érdekességek is helyet kaphatnak majd. Szán- tódpusztán viszont évek óta áll és az idényben megtekinthető a Pálóczi Horváth Adám-em- lékkiállítás. A pusztát a XVIII. század végén bérelte Horváth, s érdekesség, hogy vendégként megfordult ott Kazinczy Fe­renc is Így jó alkalom kínál­kozott arra, hogy a felvilágo­sodás korát könyvekben, fény­képeken és egyéb dokumentu­mokban bemutassák. A pusztától több irányba mehetíink tovább, s bármelyi­ket választjuk, mindig talá­lunk irodalmi érdekességeket. Az egyik: Tihanyba átkelve már láthatjuk a Visszhang dombon Borsos Miklós Echó című alkotását. Csak röviden kell az emlékezetben kutatni . ahhoz, hogy eszünkbe jusson Csokonai Vitéz Mihály versé­nek címe: A tihanyi echóhoz. Vitéz Mihály 1796 nyarán Ba- latonfüreden meglátogatta Pá­lóczi Horváth Ádámot. Füred akkor már nevezetes volt iro­dalmi szempontból is, hiszen öt évvel korábban költőver­seny is volt ott (Péczeli József, Horváth Ádám, Somssich Lá­zár részvételével). Füreden ne­vezetesebb persze az a társa­ság, amelyik Kisfaludy Sándor irányításával sokat tett azért, hogy 1831 nyarán ott színház nyíljék. Az irodalom és színé­szet így egybekapcsolódott. Ez ma az emlékhelyekben is lát­szik, hiszen egyformán látoga­tott hely a Jókai-villa és Blaha Lujza háza. Megfordult ott többször Vörösmarty Mihály is (A füredi szivhalászat címmel elbeszélést is írt ottani élmé­nyeiről). A város neve mégis inkább Jókai Mór ott töltött nyarai által vált fogalommá a múlt század második felének irodalmában. Eötvös Károly ugyan azt jegyezte meg róla. hogy elsősorban a téli Bala­tonról rajzolt képet szívesen, arról a tóról, amelyiket nem is látott. (Ti. betegsége miatt az orvosok megtiltották neki. hogy télen a befagyott parton járjon.) Emlékmúzeuma (a Honvéd utcában) annak bizo­nyítékait mutatja, hogy mily sok műve keletkezett füredi tartózkodása idején. A balatonfüredi parti sétány több szempontból is érdekes. Széchenyi István, Kisfaludy Sándor, Körösi Csorna Sándor, Rabindranath Tagore szobrai láthatók rajta. A Rabindranath Tagore sétány nevezetességei azok az emlékfák, amelyeket tudósok, politikusok, költők ül­tettek. Füreden időzhetnénk még, de ne feledjük, hogy Szántód- pusztáról nemcsak Tihanyba, hanem Balatonszárszóra is ve­zethet az út. E település neve 1937. december 3. óta különö­sen ismert a magyar irodalom történetében. Tudjuk, hogy dr. Bak Róbert tanácsára hívták nővérei a költőt Szárszóra, hátha a Siesta szanatórium ke­zelését követően a vidéki le­vegő és nyugalom használ ne­ki. „Hiába kísértette meg a le­hetetlent” — írta kezelőorvo­sának József Attila utolsó le­velében. Ezt a mondatot töb­ben úgy értelmezik, mint az öngyilkosság világos bizonyíté­kát. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a korabeli szemtanúk — amint Fodor András megírta — nem úgy nézték a sorompónál álló fia­talembert, mint aki el akarja dobni az életét. A szárszói em­lékmúzeum anyaga csak a té­nyekre épít. S ekként a meg­tekinthető anyagban az utolsó stáció szerepel a legtöbb do­kumentummal. Ha már Balatonszárszón va­gyunk, akkor arról sem sza­bad elfeledkeznünk, hogy 1943 augusztusában ott több száz diák, munkás, értelmiségi, író, történész gyűlt össze, hogy esz­mét cseréljen a magyarság jö­vőjéről. A találkozók után negyven évvel emléktáblát avattak, emlékezésül azokra, akik a magyar történelem és nép ismeretére figyelmeztet­tek. Szárszóról a déli parton Sze­mesre, Boglárlellére, Fonyódra vezet tovább az út. S bár nem mindenhol jelöli még emlék­tábla, de a települések nevét irodalmi szempontból Szabó Lőrinc neve kapcsolja össze. Olyannyira, hogy az általa kez­deményezett írói találkozások sorozatát folytatják a boglár - lelleiek a múzsák testvériségé­nek bizonyításával. S valami A zsurnalisztika nyíregyházi históriájából A lapalapító. A nyíregyházi temetőben a fekete márvány sírkőn arany betűkkel sorakozik a Jóba család története. Nevek is­métlődnek változó dátummal, melyeket ha alaposabban megfigyelünk, három ízben nyári időt rögzítenek. Első­ként idősebb Jóba Elek halt meg nyolcvan éve, 1906-ban, két év múlva követte felesé­ge, és anyját tíz évvel élte túl fia, ifjabb Jóba Elek, aki 1918. augusztus 20-án távo­zott az élők közül. „Az élők kainak — a hálálták kinek“ Az évfordulókról nem em­lékezett meg a város, mint ahogy nem készült 1979-ben a Jóba nyomda 100. évfor­dulójára sem méltató tanul­Ifj. Jóba Elek. mellette felesége, Bluer Zsu­zsanna. Ennek az asszony­nak a nőmozgalmakat indító korban nem a tulipánmozga­lom, nem is a hangos femi­nisták között növekedett a tekintélye, hanem a redakció­bán, a kiadóban. Egészen fiatalon megbénult a jobb karja, mégis megtanult dol­gozni, ballal írni, családot összefogni, gyereket nevelni. Ügy tűnt, semmi sem törhe­ti meg sikerüket, a Nyírvi­dék már a megye hivatalos orgánuma lett, a mellette születő lapok tőle kapják a legtöbb segítséget, munka­társai itt is, ott is publikál­nak. Aztán 1906-ban, 63 éves korában meghalt az alapító Jóba Elek. A Nyírvidék népszerűsége nem csökkent a következő években. A ballal író üzlet- asszony a váltakozó politiká­is lenni a vármegye és Nyír­egyháza város közéletének.” Ezt a korrekt programot 10 éven át — haláláig — meg is tartotta. Sőt, azt is megmu­tatta, hogy a hű tükör mel­lett mit vállalhat még magá­ra egy olyan napilap, ame­lyet nemcsak az itteniek ír­ják, hanem igen sokan ol­vassák is. Az új idők dalai nem törnek be úgy, mint azt Ady versei tették, de illedel­mes kopogásukra, szíves tes­sék hangzott. Így olvashatták Bédi Schwimmer Róza nyír­egyházi előadásának hatását, Andrássy Katinka grófnőnek a politikai nézeteit, a szocia­lista eszmékről szóló ismer­tetéseket a forradalmak győ­zelme előtt a Nyírvidék elő­fizetői. így válik érthetővé, hogy a századfordulótól kezdve 1944-ig, míg a lap megjelent, helyet kapott benne mindaz, amire a történész és a múlt­ban emlékeit kereső egyaránt kíváncsi. 1918. augusztus 20-án azon­ban egy korszak lezárult. A család — ifjabb Jóbáné — vezette tovább a kiadót, ám a történelem kereke forgott másként, mint előtte. Jól pél­dázza ezt, hogy a nyomdá­szok nevében a ravatalnál Kazimir Károly mondott bú­csúztatót, aki néhány hó­nap múltán a helyi direktó­rium tagja lesz. Másrészt Jóba emberi értékét növeli, hogy nemcsak a hivatalos po­mány. mégis igaznak vélem a fent idézett Chesterton-pa- radoxont. Miért? Próbáljunk régi helyi forrásokat olvasni, könyveket lapozni, újságokat böngészni, kiderül, vala­mennyit a Jóba nyomdában készítették. Három évvel a megyeszékhely Nyíregyházá­ra költözése után a városba került egy tucat tollforgató ember, akik Jóba Elek és Piringer István közös vállal­kozását, a Nyírvidék megin­dítását a legtovább tartó lap­kiadási vállalkozássá tették. Néhány év múltán csak Jóba igazgató úr maradt a cég élén, de műveltsége, libera­lizmusa, 48-as függetlenségi eszméi olyan munkatársakat szereztek neki, mint például Jósa Andrást, kinél a lap ré­szese lett a hivatali teendők­nek, orgánuma kutatási ered­ményei közlésének, múzeum­szervező tevékenységének. Püspök, esperes, képviselő, polgármester, főispán, mű­vészt nevelő tanár, no meg a városra jellemző fejlődni akarás formálta együttesen a lap arculatát. Feminizmis vagy tmincipíció Jóba Elek személye kevés lett volna a lapszerkesztés, a könyvkiadás, a szedés és sok­szorosítás ellátására, ha nincs A nyomdai szedőteremben. ban is kiismerte magát, fiát lassacskán bevonta a munká­ba, rokonai, barátai segítet­ték. A fekete ruhás néni, ahogy gyermekkori emlékei­ből Vertse K. Andor, a lap későbbi munkatársa emléke­zett rá, botra támaszkodva, lányába karolva járt dolgoz­ni, ereje azonban nem testé­ben volt. Példája segítette a hozzá hasonló sorsra jutó menyét majd egykor. litika, de a politikailag leg­fejlettebb munkatársai is fájlalták halálát. Az volt az általános vélemény róla, amit egyszer megmondott, az töb­bet ért, mint száz írásos szer­ződés. Láczai Magdolna A szerkesztőségbe kell mennem Ezzel a mentege tőd zéssel állt fel számtalanszor vendé­gei, barátai asztalától ifjabb Jóba Elek, ami érthető volt mindannyiuk számára, hi­szen a lap már nem hetente kétszer, hanem naponta je­lent meg. 1908 nyarán a szer­kesztést átvevő ifjabb Jóba elveit így foglalta össze az általa jegyzett első számban: „ ... ügyelünk ezután is ar­ra, hogy az úgynevezett mo­dern sajtó fattyúhajtásai: a személyeskedés, a családi és magánélet szentségébe való undorító beavatkozás s szen­zációhajhászás, mint mind­ezeknek szülőanyja, a Nyír­vidékből továbbra is a legri­degebben kiküszöböltessenek. Hű tükre akarunk továbbra József Attila szobra hasonló éledt újjá a Helikonokban. Az ott nő írók, költők úgy; igyekeznek bizonyítan művészet végül is egy kot — legfeljebb az miatt szükséges a m böztetés. A Balaton o' dag — mondta Egry J hogy minden alkotó érdekeset és érvényes dani. Az ő festészete és barátságai már átveze dacsonyba, ahol a Ta dorék által vezetett menedékházban törté 1947 májusában az el kozója a dunántúli Enélkül is volt irodali zetessége Badacsonj Szegedy Róza-ház. Ki; reformkortól napjaink ti át a balatoni költés Innen a Művésze szigligeti alkotóházát Eötvös Károly által le romot elhagyva hama helyre jutunk, ahol a Kastélymúzeum kíná mi emlékeket. Emellet mark Károly Művelőd pont emléktábla-galér demes felkeresni (Kos ca). Az út még folytai Hévízre, délen Zichy szülőfalujába, Zalába, lékhelyek mindenütt ; nyitják, minden alko úgy mondott érvényes ról, ha mélyen ismerte "i* T< A (« Hagytuk a c öregedjen. Lent sütött a nap, de dőből, a sűrű bol előbújt az árnyéi — Szép így — lavári Anna tánc Mi Andrással (G népművészet i: aranysarkantyús táncpedagógus a voltunk már nyán. Sokszor, d< zem, hogy még s dig úgy jöttünk, itt. Csoporttal, f törőtáborban, v valamilyen ünne; most más. Nini izgalom, nem k nem semmire. A: lesz ennek a par galomnak . .. Leni még szin víz, mintha nem fények, hogy est — Hol van az ten születtem, z szerencsés életen jártam a vijágb; az mindig az, ar KM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom