Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-29 / 203. szám

Csengoszí R égen nem tapasztalt érdeklődéssel for­dul figyelmünk ezekben a napokban az iskoláik, a magyar oktatás­ügy felé, és nem csupán a szőkébb szakmai berkek­ben előz/ik meg találgatá­sak, vagy viták a várható változásokat Oktatás­ügyünk — társadalmi ügy, hiszen 'az a természetes, hogy a családokban gyere­kek vannak, kis, vagy na­gyobb iskolások, diákok. Nem lehet közömbös az emberek többsége számá­ra, mi történik a ma isko­lájában, mert utódaink, az eljövendő felnőtt gene­rációk sorsáról van szó. Azért figyelünk most fo­kozottabban az iskolákra, mert nem egy „sima”, át­lagos tanév kezdetét jelzi a csengőszó. Jelentős fordulat, meg­újító változás várható az új tanévvel életbe lépő oktatásügyi dokumentu­moktól — ezt hangsúlyoz­ta Gazsó Ferenc mftníisz- terhelyettes is néhány napja, a ' Nyíregyházán megtartott beszédében. Az új 'törvény értelmében lé­nyegesen növekszik a tan­testületek önállósága, >tá- gabb teret engedélyezve a kollektív és egyéni kezde­ményezéseknek, amelytől az oktatási intézmények felső túlszabályozottságá­nak csökkenése várható. Kevesebb bürokrácia és több tartalmi munka — így lehetne tömörebben megfogalmazni az elkép- I zeléseket. Ennek remélhe- ! tő következménye az a felszabaduló idő, amit a tanárok a diákok telje- \ sitményének alaposabb megismerésére, az oktatás módszertanának hatéko­nyabb, eredményesebb ki­dolgozására, kísérletezés­re, önképzésre fordíthat­nak. Hia ia gyakorlat is iga­zolja a dokumentumok mostani aktualitását, ak­kor arra nyílik lehetőség, hogy az iskolákban mind több tanáregyéniség vezeti majd gyermekeinket a tu­dás országában. Szabolcs-Szatmár isko- í Iáiban is jelen vannak a tipikus országos gondok, némely problémára azon­ban a korábbinál is na­gyobb figyelmet fordíta­nak az illetékesek az új tanévben. Ilyen például a tankötelezettség. Tavaly a tanulók alig több, mint 80 százaléka fejezte be 14. éves korára a 8. osztályt. A tapasztalatok azt mu­tatják: az elején kell erő­síteni, az iskolakezdés és az első évek idején. Nálunk is sok a betöl­tetlen állás, nőtt a képesí­tés nélküliek aránya, ezért szükség van a „tar­talékokra”, a nyugdíja­sokra, a gyesen, gyeden lévő szakemberekre. Kí­váncsian várják egy kí­sérlet eredményeit: mi történik azokban az isko­lákban, ahol úgynevezett „segédszemélyzetet” al­kalmaznak? Szeptember­től 25 ilyen dolgozó áll munkába a megyében, akik nem tanárok, de azo­kat a kiegészítő feladato­kat -látják el, amelyek ko­rábban a pedagógusokat terhelték, például felügye­let, kíséret, étkeztetést stb. S zeptember 1-ig min­denütt becsenget­nek, sok helyen már ma, a munkaidő után megtartják az évnyitókat. Sok nyitott kérdésre ma­guk a nevelőtestületek, a tanárok sem ismerik. egyelőre a választ, ame­lyek év közben, a gyakor­lat során tisztázódnak majd. És nemcsak a ta­nulók fognak vizsgázni, hanem az új törvény, a pedagógusok, de a csalá­dok és a társadalom is az­zal, hogy iskolarendsze­rünk megújulását rang­ján és értékén hogyan te­kintjük közügynek. Baraksó Erzsébet Nagyító a MOM-ból A kormány Tájékoztatási Hivatala Közli: A Minisztertanács meghallgatta a mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár tá­jékoztatóját a kialakult aszályhelyzetről. A mezőgazdaságot egyes területeken több éve tartó szárazság sújtja. Az aszály ebben az évben már néhány dunántúli térségben is Jelentős károkat okoz. A kalászosgabonákon túl — eltérő mértékben — károsodtak az j ’• etakarítású növények, így a kukorica, • ' >s és tömegtakarmányok és más ka- !S. Terméskiesés várható a zöldség-, a öles- és a szőlőkultúrákban is. Az aszály okozta károk a lakosság ellátását nem zavarják. Az aszály következményeinek mérséklé­sére központi intézkedések történnek. Az őszi betakarítást és a jövő évi gazdálkodás megalapozásához szükséges anyagok és esz­közök beszerzését az aszály által leginkább Egyetemi, főiskolai fellebbezések átirányítás, előfelvétel A felsőfokú oktatási intéz­mények nappali, esti és leve­lező tagozataira felvételt nem nyert pályázók közül mintegy 5800-an nyújtottak be fellebbezést, átirányítási kérelmet, panaszt. Az okta­tásügy illetékesei 1250 eset­ben hoztak határozatot nap­pali, több mint ezer esetben esti és levelező tagozatra va­ló felvételre, továbbá több mint 400-an nyertek előfel­vételi az 1987—88-as tanévre. A Művelődési Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás szerint mintegy 42 ezren je­lentkeztek a hazai felsőok­tatási intézmények nappali tagozataira: az egyetemeken és a főiskolákon átlagosan 2,5-szeres volt a túljelentke­zés. A korábbi évekhez ha­sonlóan igen magas volt azoknak a száma, akik tudo­mányegyetemeken kívántak tanulni: átlagosan 2,7-szer többen jelentkeztek, mint amennyi felvehető. Az ELTE bölcsészettudományi karán például százon felül alakult ki a ponthatár. Itt a külön­böző szakok közül kiugróan magas volt a pszichológia, a francia, a német, valamint a magyar szakra felvételizők felkészültsége (104—106 pon­tot értek el). Tovább nőtt a tanár- és a tanítóképző főis­kolákra jelentkezők száma. A természet- és a műsza­ki tudományos szakokra is többen jelentkeztek a tava­lyihoz képest, de itt még így is az átlagos alatt volt a túl- jelentkezési arány. A műsza­ki felsőoktatásban ezúttal is az építész és a villamosmér­nöki szakterületen, alakult ki a legmagasabb ponthatár. Továbbra is kiemelkedően magas volt az egészségügyi pályákra jelentkezők száma: az általános orvosi és fogor­vosi karokon például 100— 110 volt a ponthatár, így az idén is jellemző volt, hogy a rendelkezésre álló helyekre még a legjobb eredményt el­értek közül is válogatni kel­lett. ősztől egyébként a hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 16 700-an, az esti és a levelező tagoza­tokon csaknem tízezren kezdhetik meg az első évfo­lyamot. sújtott mezőgazdasági nagyüzemekben pénz­ügyi intézkedések — kedvezményes hitel, földadómérséklés, az elvégzett munkákhoz szükséges munkadíj kifizetéséhez kedvez­mény — is segítik. A Minisztertanács fontos­nak tartja, hogy a gazdaságok is megtegyék a lehetséges lépéseket a hiányok pótlására. A Minisztertanács csütörtöki ülésén jóvá­hagyólag tudomásul vette az Állami Tervbi­zottság határozatát az országos távközlési, valamint a televízió és rádióműsorszóró-há- lózat VII. ötéves tervidőszakra megállapított fejlesztési céljairól és a megvalósítás felté­teleiről. A gyors ütemű rekonstrukciót szol­gáló beruházások megalapozzák az ezred­fordulóig tartó fejlesztés műszaki feltételeit is. A rádió- és tévéműsor-sugárzás fejlesztési ráfordításai megkétszereződnek: csökkennek a rádió és televízió országos műsorainak vé­teli lehetőségében az ország egyes körzetei közötti különbségek. ÚJ EXPORTTERMÉKET, fejhez rögzíthető nagyítót fejlesztettek ki a Magyar Optikai művek mátészalkai gyá­rában. A piackutatás után évente 200 ezer készül majd belőle. Képünkön: Simon Jánosné termékösszeállítás köz­ben. (Farkas Zoltán felvétele) Hindon megrendelést teljesítenek Elegendő őszi vetőmag Építőtábori mérleg Jól dolgoztak Idén sem kellett csalódni- ,uk azoknak a cégeknek, amelyek Szabolcs-Szatmárból fogadtak diákokat nyári épí­tőtáborozásra. (Néhány hely­re, így például a Kecske­méti Konzervgyárba vagy a Sárszentmihályi Állami Gaz­daságba már évek óta visz- szatérően a mi megyénkből várnak fiatalokat. Áz előb­biben ezen a nyáron hétszáz­nál többen dolgoztak, a bo- dakajtori táborban pedig ki- lencszázan.) Középiskolása­ink, szakmunkástanulóink most is a hagyományokhoz méltó, jó minőségű munkát végeztek. A klasszikus értelemben vett építőtáborokban két­ezer-egyszáz diák dolgozott. Kecskeméten és Kalocsán konzervgyárban segédkeztek, Törökszentmiklóson címerez­tek, Makón belvízelvezető csatorna építkezésén vettek részt a táborozok. A Bala- ton-parti környezetvédel­mi, köztisztasági munkákból kétszázötvenen vették ki ré­szüket. Jól sikerültek a szak­mai jellegű építőtáborok is. Kétszáz nyíregyházi kereske­dőtanuló és leendő vendéglá­tós munkája segítette Fonyó­don és Siófokon a tóparti el­látás színvonalának javítá­sát; Siklóson és Kalocsán pe­dig építőipari szakmákat ta­nuló diákok dolgoztak, telje­sítve ezzel nyári gyakorlatuk egy részét is. A diákok fegyelmezettségé­vel, munkakedvével — ki­sebb gondoktól eltekintve — ezen a nyáron is elégedettek voltak a tábor- és munkahe­lyi vezetők. Jó hangulatban teltek a napok, a délelőtti műszak után maradt ener­gia a szórakozásra is. A tá­borlakók maguk is szervez­tek különféle kulturális és sportprogramokat, tréfás ve­télkedőket, de zenészek, hu­moristák is szórakoztatták őket. Az egyes iskolák diák­jai versenyben álltak egy­mással. Mérték, ki mennyit dolgozik, s a legjobbak el­nyerték a kiváló brigád cí­met. Építőtábori zászlót pe­dig azok az iskolák kaptak, akik minden szempontból a legjobbnak bizonyultak. A két listát áttekintve feltűnik, hogy a tiszavasvári Váci Mi­hály Gimnázium, a kisvárdai Bessenyei György Gimnázi­um és a Császy László Szak- középiskola, valamint a nyír­egyházi• ÉVISZ diákjai érték el a legnagyobb sikereket. A legjobban dolgozó diá­kok közül néhányan külföl­di táborozást is nyertek, s közülük kerülnek ki azok, akik a következő esztendő­SVÉD ROBOT AZ IKARUSBAN. Svéd gyártmányú robot hegeszti az autóbusz és kerék­dobok merevítését az Ikarus Karosszéria és Járműgyár mátyásföldi telepén. A folya­matos Üzemben működő robotot számos munkafázisra programozhatják, 3—4 dolgozó munkáját helyettesíti. ben határainkon kívüli épí­tőtáborokba utazhatnak. Ezen a nyáron harminc bol­gár és százhúsz NDK-beli fi­atal volt a szabolcsiak ven­dége Bodakaj torban és Kecs­keméten. Cserébe ugyaneny- nyien utazhattak az említett országokba, s Lengyelország­ban is építőtáborozott har­minc megyebeli diák. A legtöbb őszi vetésű nö­vény szaporítóanyagából jó ellátást ígér a nagyüzemek­nek a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Az aszály az ellátásban nem okoz fenn­akadást, mert bár a termés­átlagok a magtermő táblákon is valamelyest elmaradtak a tervezettől, ám bőséges volt a termőterület, s ennek ösz- szes hozama megfelelő tarta­lékképzést is lehetővé tesz. A legfontosabb őszi veté­sű növények összesen mint­egy 75—80 fajtájának mag­ját már ezekben a napokban szállítják a gazdaságokba. A megrendeléseket kivétel nél­kül teljesítik. Az ősszel várhatóan mint­egy 1 millió 350 ezer hektá­ron kerül az országban föld­be búza, ehhez az igényeket több mint 60 százalékkal meghaladó készlet áll a ve­tőmagvállalat raktáraiban. összesen félszáz búzafajta vetőmagjából választhatnak a gazdaságok. A múlt évihez képest tovább növekedett a hazai nemesítésű, illetve bel­földön fenntartott fajták aránya, s ezek az értékesí­tett mennyiség 70 százalékát adják. Most kezdik meg az új GK öthalom, MV 14, MV 15, GK Zombor és az FD 5 fajták forgalmazását, ame­lyekből azonban egyelőre csak elit és első fokú vető­mag áll rendelkezésre. A rozsból — amelyet vár­hatóan körülbelül 70 ezer hektáron vetnek el a gazda­ságok — mintegy 20 száza­lék tartalékuk is van. őszi árpából négy minősí­tett fajtából és négy fajtaje­löltből elégítik ki az igénye­ket. Az idén a Kompolti ko­rai, a Kompolti 4, a Rachel és az Igri fajtákkal vethetik be a gazdaságok a mintegy 170 ezer hektár területet. a szabolcsi diákok XLIII. évfolyam, 203. szám ARA: 1,80 FORINT 1986. augusztus 29., péntek • • Illést tartott a Minisztertanács UKe,eifiS Iroovamszáiii * Viammmmu .Jte 1 1-**, tW 1 ***** i‘* Wm * pPjíjp § dft-T I '<, é lm 5 yjMkf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom