Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-27 / 201. szám

Kelet-Magyarország 1986. augusztus 27. 2 MEGVALÓSUL HOSSZÚ TÁVON Településfejlesztés gondokkal Nagy forgalmat bonyolít le a kisiparosok szolgáltatóháza — ez jelzi, hogy a szolgáltatóház bővítésére szükség van a hosszú távú tervidőszakban is. Egyéves tervezőmunka ered­ményeként. széles körű tár­sadalmi vitában formálódva alakult ki Nyírbátor hosszú távú terület- és településfej­lesztési koncepciója. Az el­képzelések már végleges for­mát öltöttek. A városlakók véleményét tanácsüléseken vitatták meg A kétfordulós elemző munkában immár egyértelműen megfogalmazó­dott a hogyan továbbra adott válasz. Tisztázódott, melyek azok az utak. ahol üteme­sebb haladásra van szükség, s melyek, ahol esetleg las­súbb tempó is elegendő. Hegtartó erő A hosszú távú cél nem ke­vesebb, mint hogy Nyírbátor az ezredfordulóra „megfele­lő ipari háttérrel rendelkező kulturális kisváros legyen' . Olyan település, amely meg tud felelni a rá háruló kö­zépfokú szerepkörnek, s meg­felelő ellátást nyújt lakosai­nak. legyen az kereskedelem, sport vagy közlekedés. A vá­ros hosszú távú feladata ugyanakkor az elmaradott környező települések népes­ségmegtartó erejének növe­lése, a lakosság élet- és mun­kakörülményeinek javítása, a város meghatározó jegyeinek erősítése. Első és talán legfontosabb teendő a foglalkoztatás javí­tása. Nem könnyű a feladat, hiszen a munkaerő kereslete es kínálata már most egyre távolabb kerül egymástól. Amíg ugyanis a gyárak és üzemek szakképzett dolgo­zókat igényelnek, addig a munkát keresők többnyire szakképzetlen fiatalok. kö­zöttük is legnagyobb szám­ban nők. A közeli években a foglalkozás terén legtöbb elő­relépés a Minőségi Cipőgyár Auróra leányvállalatánál ta­pasztalható majd. Az új üzemcsarnok megépítésével elsősorban a nőknek terem­tenek munkalehetőséget. A környező falvakban munkát keresőkön azonban csak a mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemágai segíthetnek. Az alapellátás színvonala döntően befolyásolja a város­ban és környékén élők han­gulatát. Nem mindegy, meg­kapnak-e mindent lakóhe­lyükön. vagy kilométereket kell utazniuk egy-egy áruért, szolgáltatásért. A hírközlésben például némely esetben már- már tarthatatlan a helyzet. Ezért is örvendetes, hogy a végleges megoldáshoz szük­séges pénz előteremtéséig átmeneti megoldást kerestek az' illetékesek. Bár új posta­forgalmi épület csak a hosz- szi! távú tervidőszak első fe­lében épülhet, a telefonhely­zet javulására mégsem kell addig várni. Az ezerállomásos konténeres telefonközpont a városlakók és üzemek össze­fogásával már jóval előbb megkezdi a munkát. A kereskedelmi ellátásban elsősorban az űj lakótelepek igényeit kell kielégíteni. Az ABC-rendszer kiépítése eze­ken a helyeken is megoldást jelenthet. Bőven van javíta­ni való a szolgáltatások terén és hosszú évek óta hiányzik egy autójavító állomás is. Gerincvezetés 1988-ig A város hírnevét a nyári zenei rendezvények jelentik. A színvonalas vendégfoga­dáshoz mindenekelőtt egy szálloda, esetleg kisebb pan­zió hiányzik. Addig is, a fi­zetővendégszolgálat fejleszté­se javíthat a jelenlegi hely­zeten A hosszú távú tervek ener­giagazdálkodásának elképze­léseit a gázprogram megva­lósítása jelenti A vezetékes gáz segítségével nemcsak a változó energiahelyzethez igazodhatunk könnyebben, hanem a város gazdasági éle­te is nagyobb lendületet kap­hat. Mivel a megvalósítás önerőből történik, két ütem­ben zajlik majd az építés. Az Nincs gond az adózási fe­gyelemmel — summázhat­nánk egyetlen mondatban a lényeget, hiszen az adóterv­nek mindössze két százalé­kával. 130 ezer forinttal ma­radtak adósok az állampol­gárok az elmúlt esztendő vé­gén. A beruházásokhoz, város­építéshez szükséges pénznek egy része a lakosság által be­fizetett összeg. 1985-ben pél­dául — amikor még a kofá­val számolt a tanács — 5.7 millió volt az adóterv 1986- ban ugyanez 5 millió, amely­hez az idén megszavazott, te- fából 2 milliót is hozzá kell számítani Az állampolgárok ily mó­don pénzükkel is kiveszik ré­szüket a városépítésből. Hogy milyen arányban? Ér­zékeltetésül egyetlen adat: ebben az évben 227 millióból gazdálkodik a tanács. Az ará­nyok szemléltetésére talán egyetlen példa is elegendő: a gázprogramnak, amely a város energiaellátásának gondjain könnyít, csak a terve kerül hárommillió forintba. S hol első ütemben, 1988-ig a .ge­rincvezeték megépítése, a na­gyobb fogyasztók bekapcso­lása a terv, míg a második ütemben, várhatóan a VIII. ötéves terv első felében a városközponti intézmények és a lakosság is élvezheti a gáz­fűtés nyújtotta előnyöket. Az életkörülmények javí­tása között első helyen a la­kásellátás szerepel. A lakás­igények kielégítésénél első­sorban a nagycsaládosokra, a fiatal házasokra és a kiske- resetűekre figyelnek. A vá­rosban a családiházas épít­kezési forma a kedvelt ház­van még az anyagköltség, a kivitelezés és egyéb kiadás? Az adózás mértéke persze egyénenként változó. A ta­nácson ez évben mar 4928 adózó kartonját őrzik a fió­kok Ebben persze a telepü­lésfejlesztési hozzájárulásra kötelezettek kartonjai is- ben- nefoglaltatnak. A „teho" nem kevés munkát adott az ille­tékeseknek. A 4100 kiküldött határozatra 1247 mentesítési kérelem érkezett, melyeknek döntő többségét indokoltnak találta és elfogadta a tanács. A tehóból tervezett egymilli­ós bevételből eddig 652 ezer forintot fizettek be a város lakói. Az általános*jövedelemadó a bevételek másik forrása. 209 kisiparos, 72 kereskedő, 29 szellemi foglalkozású adó­zó létszáma nem sokat vál­tozott az utóbbi években. Egyedül a maszek fuvarozók lettek többen, közöttük is el­sősorban a szállító járműve­ket üzemeltető teherfuvaro­zók. Sajnos, a szolgáltatás­ban továbbra sincs javulás. Mindmáig kevés az e terüle­ten iparjogosítvánnyal ren­építési mód. Az ehhez szük­séges telkek kijelölése a ta­nács feladata. A tervekben újabb 500—600 telek kialakí­tása szerepel. Ezúttal az igé­nyek differenciálására is tö­rekszenek. Pénztárcájához és elképzeléséhez legjobban il­lő telkekből válogathat majd a leendő lakásépítő, termé­szetesen vállalva az eltérő közművesítési állapotokat, az eltérő színvonalú infrastruk­túrát. Az .egészségügyi ellátás te­rületén az új egészségügyi komplexum javítja majd je­lentősen a tárgyi feltételeket. Átadása után jobb körülmé­nyek közé kerül egyebek kö­zött a körzeti rendelő, a Köjál, az anyatejgyűjtő, a tüdőgondozó intézet. Lehető­ség nyílik a szakorvosi háló­zat bővítésére is. A tárgyi feltételek biztosítása azon­ban csak egyike, s talán ki­sebbiké a feladatoknak. Szak­emberek nélkül ugyanis bár­mely szép épület hiábavaló. Fogorvosra, fül-orr-gégészre. szemészre és reumatológus- ra nemcsak' a hosszú távú tervekben, hanem akár ma is szüksége lenne a városnak. Ami a legsürgősebb A közművelődés távlati el­képzeléseiben egy művelődé­si központ megépítése a leg­sürgősebb feladat. A város sportolási feltételei javulnak majd jelentősen az új ipari szakmunkásképző megépülé­se után, hiszen tornaterme nemcsak a versenysportnak, hanem a szabadidős tevé­kenységeknek is ideális szín­tere lesz. A városi strand­fürdő máris sokak kedvelt szórakozási helye nyaranta. A mellette lévő pihenőerdő, erdei tornapálya az elkövet­kező években kellemes idő­töltésre alkálmas szabadidő- központtá fejlődik majd. delkezők száma, pedig a ta­nács adóaláp-kedvezmény- nyel is segítené működésü­ket. Nem nagyon mozdította az adózók létszámát a pár évvel ezelőtt felcsapott gmk- láz sem. Ogv tűnik, a kisipa­rosok nem szívesen közös­ködnek. Egyedül még min­dig könnyebb, gondolják legtöbben. Az adó mértéke ugyancsak változó képet mu­tat. Van, akinek a száz fo­rintos házadó az egyetlen ki­adása. de idén olyan is akad — igaz ez kirívó eset —. aki hatszázötven ezer forintot fi­zet majd a város kasszájába! A legutóbbi adójogszabá- lyokat kíváncsian várták az illetékesek. Az adóügyi szak­emberek munkájában nem sok változást hoztak az új in­tézkedések. A tapasztalatok szerint az adózók soraiban az eddig adóátalányt fizetők jártak rosszul. Az 1986-ra megállapított adójuk összege ugyanis jóval meghaladja a korábban fizetettet. Nem csoda hát, ha mostanáig már 25 átalányt eltörlö kérelem érkezett az adórhégáliapító szervekhez. Adók és adózók Száz forinttól hatszázötven ezerig Pénz beruházásokra, városépítésre Márványtábla a malom falán II hírvivő durnm Az egykori tulajdono­sok nevét hófehér már- ványtábla hirdeti. Demjén Kálmán és neje, Helme- czi Vilma, az egykori tu­lajdonosok azonban nem­igen ismernének rá az 1913-ban megépített ma­lomra. A gépek segítségé­nek köszönhetően mostan­ra alaposan megváltozott a malom arculata. Egy valami maradt ugyanaz: a frissen őrölt búza sem­mi máshoz nem hasonlít­ható illata. A Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat nyírbátori üzemében javában tart a munka. Tizenhét termelőszö­vetkezet, két állami gazda­ság. négy áfész tartozik a kereskedelmi partnerek közé. Termés 25 településről A nyírbátori malom fel­vételi körzetébe huszonöt te­lepülést számítanak. Az alaptevékenységen, — a ga­bonafélék felvásárlásán kí­vül ipari növények, főleg napraforgó átvételével fog­lalkoznak. Malomipari tevé­kenységük érdekes színfoltja a négy éve megkezdett du- rumbúza őrlése, amely Bé­késcsabától Székesfehérvá­rig viszi a nyírbátori malom hírét. Tennivaló bőven akad. Bú­zából 2000. rozsból 2100. egyéb kalászosból 350 vagon az idei felvásárlás terve. Az átvett terménynek csak egy részét dolgozzák fel hely­ben. más részét az ország különböző pontjaira és kül­földre szállítják. (Ebben az esztendőben a mai napig már 192 vagon búzát indí­tottak útnak a Szovjetunió­ba.) A gabonaátvétel szeren­csére már jó ideje zökkenők nélkül zajlik. A nyolc darab Bábolna típusú szárítóval az időjáráson is kifognak. A nyírbátori malomban összesen 1820 vagon búzát és rozsot őrölnek. A malom­ipari tevékenység évente 90 millió forintot hoz a kony­hára. Az itt megőrölt liszt­ből aztán sül kenyér a fővá­rosi és miskolci pékségekben egyaránt. Cearnoktárolő nyolcmillióért A fentiek mellett a fnalom dolga a takarmány- és táp­forgalmazás is. Saját kiske­reskedelmi boltjaikban éven­te 45 millió forintot árul­nák, de a mezőgazdasági nagyüzemek és viszontel­adók révén 1500 vagon táp forgalmazását is koordinál­ják. Mindezeket persze csak a közelmúltban befejeződött rekonstrukció eredménye­ként végezheti a bátort ma­lom. Az elmúlt esztendő a körzeti üzem fejlődésének megalapozó éve volt. Nyolc­millióért megépült a három­száz vagonos csarnoktároló, s átadásával befejeződött az összesen huszonötmilliót érő rekonstrukció. A tavaly megkezdett hatszáz vagonos fémsiló építése újabb har­mincnégymillióba került, s átadása, június 30. óta már az új termést fogadja. A fentiek megvalósulásával ti­zenöt éves álom vált való­ra. A beruházások eredmé­nyeként nemcsak többet ter­melnek. jobb körülmények között is dolgoznak az üzem­ben. Az utóbbi két évben 22 százalékot emelkedett. így évi 64 700 forint' lett a dol­gozók átlagkeresete Változatlan létszámmal Korabeli dokumentumok szerint az egykori Demjén- tmalom napi teljesítménye 340 mázsa volt. Az alkalma­zottak számát 22-ben jelöli a történetíró. A mai teljesít­mény 900 vagon naponta, s talán sokan elcsodálkoznak, hogy a létszám azóta sem változott: az alkalmazottak száma ma is ugyanennyi. Az oldalt összeállította: KOVÁCS ÉVA Nyár végi fények a műemlék templom körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom