Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-25 / 199. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. augusztus 25. Emberek és esetek a vámnál Fekete dollár a BC-számlán — Van-e valami elvámolnivalója? — kérdezte egy vám­tiszt egy nyíregyházi nyugdíjas asszonytól a csengersimai határátkelőhelyen. — Nincs — hangzott a válasz, s mivel a vámnyiiatf kozat rubrikái is üresen maradtak, vámvizsgálat követke­zett. Az eredmény nem maradt el: egy pár arany fülbe­való került elő az asszony hütőtáskájának aljából. Még ugyanazon a napon történt, hogy egy román lány az ujjára húzta az itt vásá­rolt aranygyűrűt, s mivel amikor jött, nem volt gyűrű­je, természetesen lefoglalták tőle. Hátha sikerül... Sajnos, nem valami külön­leges eset egyik történet sem, szinte mindennapos határát­kelőhelyeinken, hogy a kül­földiek ide, a magyarok kül­földre akarnak olyan dolgo­kat kivinni, amelyeket nem szahad, mert abban bíznak, hogy hátha sikerül átjutniuk minden „baj" nélkül. Hogy nem mindenkinek sikerül, bizonyítják azok az esetek, amelyeket ■ a Hajdú—Sza­bolcs megyei vámparancs­nokság aktáiból tallóztunk. Ott szerepelt egy vajai gép­kocsivezető neve, aki ezer forintot „felejtett" az autós­táskájában, egy miskolci asszonyé, aki öt ezrest pró­bált kivinni Csengersimánál, aztán egy nyíregyházi tiszt­viselőnőé, aki két autónyere- mény-betétkönyvet és egy nyereménybetétkönyvet'— 1” ezer forint volt bennük — akart kivinni — természete­sen ki is zárták miatta az utazásból. Betétkönyv - .divat" ~ ír Rajtavesztett az a nyír­egyházi házfelügyelő is, aki 8900 forintot rejtett el, mert tőle is elvették az útlevelet. Találtak gépkocsinyeremény- betétkönyvet református lelkésznél, 9 darab ezerfo­rintost egy rendésznél, 40 ezer forintot egy személy­zeti és munkaügyi előadó­nál, 50 ezer forintot tartal­mazó betétkönyvet egy ta­karítónál, 28 csomag Kara­ván kávét egy turistánál, de nem járt jobban az a nyír­egyházi család sem, aki a kocsi kerekébe rakott négy kiló kávét, rfflért őket is megfogták. Tőlük is nagyobb fogás 'volt az a nyíregyházi férfi, aki 14 darab ezer-, három darab ötszázforintossal, az­után öt darab 10 ezer és 5 darab 5 ezer forintos gépko- csinyeremény-betétkönyvvel akart 90 ezer 500 forintot ki­vinni a határon. Egy építő­ipari művezető is alig adta alább.: ő 70 ezer forintos be­tétkönyvét „felejtette” ma­gánál. Mivel azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy pénz helyett a kisebb helyet elfoglaló betétkönyvet kí­sérelik meg kivinni honfi­társaink, így aztán nem ve­vők a vámosok a „táskám­ban felejtettem" sopánkodás- ra. Természetesen megpró­bálnak túljárni a vám- és pénzügyőrök eszén a külföl­di állampolgárok is. Egy ro­mán férfi egy Akai képmag­nót, adaptert, távkapcsolót, kazettás rádiósmagnót akart kivinni Csengersimánál, mondván, hogy ezeket az NSZK-ból hozta. De mivel nem tett tranzit vám- és de- vizanyilatkozatot, nem is je­lezte a vámvizsgálatnál, mi­lyen értékeket akar kivinni, sőt azt sem tudta igazolni, hogy ezeket az elektronikai cikkeket vásárolta, így né­hány napig nem léphette át a határt. Itt maradt az a 26 ezer forintnál is értékesebb aranylánc, amelyet egy ro­mán lány akart hazavinni, nem sikerült átlépni a hatá­ron annak ‘a gépésztechni­kusnak sem, aki 72 ezer fo­rintot akart átcsempészni, és rajtavesztett az a két házas­pár is, akik külföldről haza­térőben kiállították ugyan a vámáru-nyilatkozatot, be is írtak rá néhány irhabundát és bőrkabátot, de mint ki­derült, mindez csak azt szol­gálta volna, hogy ne vegyék észre a gépkocsi fűtőrend­szerében elrejtett 120 ezer forint értékű aranyat. Az utóbbi időben egyre több embernek van BC- számlája, magyarul valutával rendelkezik, amelyért szaba­don vásárolhat olyan ter­mékeket, amelyekhez. csak valutáért lehet hozzájutni. Természetes7 dolog ez azok­nál, akik külföldi keresetü­ket helyezik ilyen számlára, sőt azoknál is, akiknek kül­földi fokonarit, Vagy Ismerő­seik nyitnak ilyen számlát, ám az már nem, amit az egyik jól menő nyíregyházi kisiparos akart: egy külföl­di ismerősét kérte meg, hogy vigyen ki innen néhány száz dollárt, s helyezze el azt ne­ki egy BC-számlára. Monda­ni sem kell, hogy rajtavesz­tett. Híre ad pénzt a bank? Amint e néhány példából érzékelhető: nem csökkent az utóbbi időben sem a de­vizajogszabályokat sértő bűn- cselekmények száma, pedig a büntetések egyre szigorúb­bakká válnak. Ma már nem­igen akad ember, aki ne tud­ná: a Magyar Nemzeti Bank nem azért ad a turistaútra indulók zsebébe valutát, hogy aki azt megkapja, két- három nap alatt nagy értékű képmagnóra, aranyra költse, hogy nem bevásárlóútnak szánták a szervezők a há­romnapos ungvári, vagy a háromnapos bécsi utakat, ha­nem azok számára akartak utazási lehetőséget teremte­ni, akiket érdekel szomszéda­ink élete, akik szeretnék lát­ni szomszédaink nemzeti ér­tékeit. Épp ezért volt jó a vámparancsnokság vezetőitől azt hallani, hogy a kiutazók többsége tisztességes. (balogh) OTLENI K i hinné, hogy az arab báránypiacon Magyar- ország legnagyobb konkurrensei az auszt­rálok és az új-zélandiak. Elég a térképre pillantani, és máris kiderül: olyan roppant messze vannak ezek az or­szágok, hogy az szinte hihe­tetlen. Onnan versenyképes­nek lenni? Pedig a dolog egyszerű. Ezekben az orszá­gokban hatalmas legelőkön szabadon, villanypásztorral őrizve élnek a birkák. A sza­porulatot egyszerűen össze­szedik, s azonnal behajózzák. Ott aztán etetik, míg a célba nem érnek, s mire kirakod­nak, kész a hízott bárány. A példát nem azért mondtam, hogy kövessük, hiszen erre módunk nincsen. Arra viszont nagyon jó a fenti történet, bogy példázza: ötlet nélkül, új nélkül ma egyszerűen nem lehet létezni a világverseny­ben. Az egyik nagy gazdaságunk igazgatója a közelmúlt napok­ban mesélte: termékpropa­gandánk egyszerűen siralmas, még azt sem hirdetjük fenn­hangon, ami pedig verseny- képes. Minden elemzés oda lyukad ki: a külső piacokkal kapcsolatban még mindig az a hiedelem a vállalatoknál és gazdaságoknál, hogy az majd csak kiforogja' magát. Még mindig él a hit, hogy azt kell eladni, ami van, s nem az a módi, hogy azt termeljük, amit keresnek. Talán ezért is merül fel mind gyakrabban az az igény: Ötletemberek kellenek, gagman-ek, akik magas jövedelem fejében ont­ják a jó tippeket. Nem olyan régen hallottam egy Indoné­ziában szolgálatot teljesítő diplomatától, hogy az egyik jó ismerőse, egy amerikai öt­letember mim szúrta ki, hogy egy félbemaradt nagyvállal­kozásban mi az üzlet. Az a vállalkozás, amely öt foglal­koztatja, dollártízezreket fi­zetett a tippért, amely millió­kat hozott. De elkelne itthon az olyan szakember is, aki­nek egy munkája van csu­pán: ötleni. (bürget) J Friss marad a kismama i_______________________________________________________________________ Szülésre készít a tana Melyik kismamát ne fog­lalkoztatná: könnyen, avagy nehezen fog-e gyermekének életet adni? Ész reveszi az orvos... A megyeszékhelyen a Hon­véd utcai művelődési ház és a megyei kórház összefogá­sával kismamáknak a szülést megkönnyítő, elősegítő tor- natanfolyamot indítottak. Honnan az ötlet? — kérdez­tem Gincsainé Erdélyi Zsuzsa gyógytornásztól. — Dr. Papp Károly, a me­gyei kórház szülész-nőgyó­gyász orvosa szólt, hogy a kismamáknak tornatanfolya- mot kellene indítani és a fog­lalkozások levezetésére keres egy szakembert. Én vállal­tam. A Honvéd utcai műve­lődési ház igazgatója levele­ket küldött a kismamáknak, melyekre 11-en válaszoltak. A tanfolyam 9 fővel indult, s utána még néhányan csat­lakoztak. Az eredmények jók. Az orvosok rögtön észreve­szik. kik jártak a tornára. Ugyanis ők a szülésnél aktí­van tudják segíteni az orvos munkáját és a gyermekük megszületését. Azontúl nem elhízottak, hanem frissek és szinte a szülés napjáig tud­nak dolgozni. A tornát gyer­mekágyasként is folytatják. Szerintem a tanfolyam sok­kal eredményesebb lenne, ha azt egy kismamaklubbal ki tudnánk egészíteni, ahol a kismamák orvosoktól és vé­dőnőktől hasznos tanácsokat kaphatnának. Az orvosoknak és a védőnőknek a tornát széleskörűen propagálniuk kellene. A tanfolyamot szep­tember 3-án újra indítjuk. A foglalkozásokat hetente szer­dán és pénteken délután fél 6-tól fél 7-ig tartjuk. Min­den kismamát szeretettel vá­runk. Légzés és lazítás Hagyományszerűen vesznek részt önkéntes véradáson az in­gatlankezelő és szolgáltató vállalat dolgozói. Idén is közel 70 ember nyújtotta karját e nemes cél érdekében. Képünk a véradás előtti vizsgálaton készült. (Farkas Zoltán felv.) A tárgyalóteremből Ittasan gázolt a sofőr Isméi áldozatokat követelt az emberi felelőtlenség — az ittas vezetés. Pénteken hirdetett íté­letet a Nyíregyházi Városi Bí­róság annak a közlekedési bal­esetnek a vádlottja fölött, amely két ember halálát okozta. Névnapját ünnepelte barátaival Fórián László június 27-én. A 24 éves na gyk állói gépkocsivezető már délután elkezdte az italo­zást. s estig fél liter várdakese- rüt fogyasztott el. Közepesen it­tas volt már, amikor Na-gyikálló főterén istmerősökkel találkozott, köztük két kállósemjéni lán.y- nyal. innen az ínség-dombra mentiek, s miközben ott szóra­koztak, a lányok lekéstek az utolsó buszt is. amivel hazame­hettek volna. Ekkor Fórián felajánlotta, hogy hazafuvanozza őket a mun­káltatója engedélyével az udva­rán parkoló lfa tehergépkocsin. A társöság — látva Fóráán álla­potát — nem akarta elfogadni ezt a ..szívességet”, végül azon­ban mégis beleegyezett, azzal a kikötéssel, bogy a földúton men­nek majd. Fórián László ennék ellenére a főúton indult el. ráadásul vi­lágítás nélkül' — pusztán a hely­zetjelző lámpák égtek. Utasai hiába kérték. hogy kapcsolja fel a reflektorokat. így haladtak Kállósemjén irá­nyába. amikor 55 kilométeres sebességgel fékezés nélkül el­ütötték az úttest szélén kerék­párjukat toló V. E.-t és Cs. L.-t, akik azonnal életüket vesztették. Bár az ütközéskor hallatszó koppánást maga is észlelte, csak a bent ülők figyelmeztetésére állt meg — a baleset színhelyétől csakn-em 200 méterre. A bíróság Fórián Lászlót ha­lált okozó ittas járművezetés bűntettében találta bűnösnek és négy év négy hónap börtönbün­tetést. négy év közügyektöl el­tiltást szabott ki rá. valamint 6 évre eltiltotta a járművezetéstől. Az ítéletet a vádlott és védője megfellebbezte. így a jogerős döntést a Szaöolcs-Szatmár Me­gyei Bíróság hozza majd meg. Mit kell tudni a bevonulóknak? Az a bevonuló, akinek a soro­zás óta családi állapotában, ál­landó* vagy ideiglenes lakóhelyé­ben. iskolai végzettségében, szak- képzettségéiben. egészségi állapo­tában változás következett be. vagy járművezetői engedélyt szerzett. illetve munkahelyet változtatott, köteles ezeket a té­nyeket bejelenteni a területvé­delmi és hadkiegészítési parancs­nokságon. Azt a bevonulót. aki munkavi­szonyban áll. a bevonulásakor segély illeti meg. Katonai családi segélyben ré­szesülnek a bevonuílónak azok a hozzátartozói, akiknek megélhe­tése nem biztosított. A katonai családi segély iránti kérelmet a behívóparancs kézhez vétele után. a lakhely szerint illetékes tanács szakigazgatási szervéhez kell benyújtani. Az. aki három kiskorú gyer­mek eltartásáról gondoskodik, vaigy családfenntartó,, sorkatonai szolgálatra nem hívható be. A behívóparancsot csak a had­köteles és közvetlen hozzátarto­zója veheti át. A bevonuló a be­hívóparancson feltüntetett helyen és időben köteles megjelenni. Énekórán könnyű az orosz Árpa István ungvári zenetudós egy pedagógiai kísérletről Szabolcs-Szatmár pedagó­gusai május 19-én vehették az ungvári tv adását, amely egy többéves zenepedagógiai kísérlet eredményét tárta a nézők elé. Az elmúlt napokban alkal­mam volt találkozni a lelkes zenetudóssal, Árpa István kandidátussal, s így a legil­letékesebb szólt a nagy ér­deklődést kiváltó kísérlet lé­nyegéről : — Ez a műsor ízelítőt adott abból, a Budapesten megvé­dett tudományos értekezé­semből, amelynek pontos cí­me: „A beszéd és ének hang­képzésének problémája az al­sóosztályos tanulók zenei készségeinek fejlesztésében az USZSZK Kárpátontúli te­rülete magyar tannyelvű is­koláinak példáján." Ennek a kutatómunkának kulcspont­ja, hogy az előkészítő osz­tályban, a hatéves (Magyar- országon ötéves) gyermekeket az énekórák segítségével ta­nítjuk az orosz nyelv, az orosz beszéd könnyebb elsa­játítására. A közös gyermek­dalok daliami szerkezete elő­segíti a helyes ejtést, a be- beszéddallam jobb és gyor­sabb megértését. — Tudnunk kell, hogy a magyar nyelv hangtani sa­játossága az orosz nyelvvel szemben sok didaktikai prob­lémát vet fel, ezek megoldása mindmáig vitás. Az ungvári 10. számú Zalka Máté Kö­zépiskola kisiskolásai az emlí­tett pedagógiai kísérlet mód­szertanával tulajdonképpen meg is oldották ezt a prob lémát. Hasonló módszereket alkalmazva a magyarországi iskolákban is magasabb szin­ten lehetne művelni és elsa­játítani az orosz nyelvet. — A disszertáció sorait ol­vasva megdöbbentett az adat­halmaz, amit ehhez a nagy munkához számítógépen fel­dolgoztak. — Több ezer magyarorszá gi és kárpátontúli magyar, orosz és ukrán mondatdalla­mok. elbeszélések, köszöné­sek, utcán elhangzó beszél­getések, a piaci árusok hang­jának lekotlázása van az anyagban. Az így elemzett nyelvek beszéddallamában az alkalmazott nyelvi kódok hangerő, hanginditás, hang magasság, nyomaték, időtar­tam figyelembevételével mindhárom nyelvben azono sak lehettek az elemzés mód­szerei. Iski Ildikó A tanfolyamon M. E. is részt vett. A férje orvos. —' A foglalkozásokon a ter­hességem utolsó két hónap­jában vettem részt — mond­ja a fiatalasszony. — Azokat hetente kétszer egy-másfél órában tartották. A torna­gyakorlatok főként a has- és a gátizmokat erősítették. Mi­vel én az első gyermekemet szültem, nincs különösebb összehasonlítási alapom, de meggyőződésem, hogy a tor­na hasznos volt. A szülés közben jobban figyeltem a helyes légzéstechnikára. A foglalkozásokon autogén tré­ninget. vagyis lényegében la­zító gyakorlatokat is végez­tünk. Ez szintén előnyös. A gyakorlatok révén a szülés előtt és után sokkal frisebb voltam mint azok a kisma­mák, akik mindezt nem csi­nálták. Meg a szülőszobára másoknál nagyobb önbiza­lommal mentem és ez szintén nem mellékes. Sokak tévhite Dr. Nagy Marietta orvos, a második gyermekének világ­ra hozatala előtt veti rés2t a kismamatornán. — Én is a terhességem utol- ■ .só 2 hónapjában jártam a tornára — említi a doktornő. — E lehetőségről a Kelet- Magyarországbói értesültem. A speciális gyakorlatok ha­tására a szülés előtt sokkal frissebb és jobb erőben vol­tam. mint azok. akik nem tornáztak. A gyermek világ­ra hozatalára kellően fel kell készülni. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a kisma­mának nem szabad mozogni... Ez nem így van! Aztán töb­ben úgy gondolják: dolgozok én eleget ... Az a tornagya­korlatok előnyös hatását nem helyettesíti. (cselényi) A Fehérgyarmati Városi Tanács költségvetési üzeme jóvol­tából kellemes felüdülésre lel, aki a Kossuth-parkot vá­lasztja pihenőhelyül. Érkezőnek és távozónak szemgyönyör- ködtető látvány a Fehérváry József készítette városkapu, a park bejáratánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom