Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-22 / 197. szám

MA A gép azé, aki javítja! (2. oldal) Munkás-paraszt találkozók (3. oldal) XLIII. évfolyam, 197. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1986. augusztus 22., péntek Színes, gazdag program alkotmányunk ünnepén Bár úgy tűnt, hogy az ■’ ■ . ■ nem fogad­ja kegyeibe augusztus Z . ország né­pét, mégis kellemes időfcir r.jottak hazánk településein az alkotmá<i„ megemléke­zések. Államalapító Ist\a< ei^lyunk, a 37 éve született szocialista ai anyunk és az új kenyér ünnepe színes, gaza. ^ programot kínált szerte az országban. Sok helyen nagygyűléseket tartottak — Jászberényben Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Zalaegerszegen Markója Imre igazságügy­miniszter mondott beszédet. Nagyatádon Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, Öpusztaszeren, a nemzeti törté­nelmi emlékparkban pedig Kornidesz Mi­hály, a televízió elnöke méltatta az ünnep jelentőségét. Budapesten az Országház előtt zenés őrségváltást rendeztek a felvont álla­mi zászlónál, a Dunán vízi és légi parádé zajlott, felavatták a néphadsereg ifjú tiszt­jeit. Szabolcs-Szatmár megye népe is ünne­pelt augusztus 20-án, nagygyűlések, kulturá­lis és sportrendezvények, változatos progra­mok kínáltak elfoglaltságot. Vásárosna- ményban a Tisza-parton tartották a megyei központi megemlékezést, ahol Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi beszédet. (A me­gyénkben ünnepi eseményekről lapunk har­madik oldalán olvashatnak-láthatnak képes beszámolót.) Berecz János: Nemzeti egységünk garancia a fejlődésre Kalocsán tartották augusz­tus 20-i központi ünnepségü­ket a Bács-Kiskun megyeiek, itt Berecz János, az MSZMP Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Szép hagyomány, hogy ezen a napon évről évre meg­emlékezünk a magyarságot az állami szervezet keretei közé tömörítő István királyról, megszegjük új. friss kenye­rünket és országszerte meg­ünnepeljük a dolgozó nép hatalmát és felemelkedését kifejező szocialista alkotmány életbe léptetésének évfordu­lóját — mondta a szónok, majd arról beszélt: augusztus 20. a szövetségi politikán ala­puló nemzeti egység jelképe is. Kifejezi hazánkban a szö­vetséges dolgozó osztályok, rétegek, társadalmi csopor­tok, a különböző származású és világnézetű emberek együttműködését és törekvé­sét. A továbbiakban többek kö­zött hangsúlyozta: az 1949­ben törvénybe iktatott, mó­dosításokkal ma is érvényes alaptörvényünk kimondja: a munkásosztály „a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült pa­rasztsággal, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgo­zó rétegével együtt gyakorol­ja”. A törvény a kialakult ál­lapotot rögzíti: az elmúlt évek során megalkotott szo­cialista nemzeti egységet, a társadalomban a különböző érdekek azonosságára épített széles körű összefogást. Egy­ben irányt is mutat. A mun­kások, parasztok, értelmisé­giek, a fiatalok és az idősebb korosztályok, a párttagok és pártonkíviiliek, a vallásos és ateista emberek közös erőfe­szítéseire, szívós, szorgalmas munkájára van szükség, hogy a társadalmi közmegegyezés a jövőben még jobban kitel­jesedjék. Nem csekély a ki­hívás sem, amelynek meg kell felelnünk. Ezekben az években dől el, hogy képesek vagyunk-e megteremteni a gyorsuló technikai-technoló­giai fejlődés anyagi forrásait, vagy kényszerűen konzervál­juk termelési eljárásainkat. A magyar nép már sokszor megmutatta, hogy élni és fej­lődni akar, s hogy képes a világ élvonalába emelkedni. Vannak hozzá jó adottságai, szellemi képességei és erköl­csi tartása. S ha van sorai­ban olyan erő, amely vezér­lő eszmét hordoz és hirdet, Magyarország a legsúlyosabb nehézségekkel is megbirkó­zik. Ma van ilyen erő. Ez a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt, amely az elmúlt évtizedek­ben bizonyította elhivatottsá­gát a társadalom vezetésére. Pártunkat e vezető szerep betöltésére alkalmassá teszi, hogy bár jellegénél fogva munkáspárt, politikája az egész nép érdekeit kifejezi, s így az egész nemzet pártja is. Éppen a párt által kiví­vott bizalom az a tényező, amelynek birtokában helyes választ adhatunk a kihívá­sokra. s amely cementként tartja össze a nemzeti egyet­értést a sűrűbb érdekütközé­sek közepette is. Meggyőző­désünk, hogy a szocializmus fejlődése, a gazdasági, tudo­mányos, műszaki haladás meggyorsítható és a felzár­kózás vagy lemaradás dilem­máját számunkra kedvezően tudjuk megoldani. A dolgok a termelésben dőlnek el. Ter­mészetesen a hatékony gaz­dálkodás feltételeit is létre kell hozni. Ennek része, hogy a gazdaságirányítás töreked­jen határozottabban a gazda­ság szerkezeti átalakítására. A nemzet többsége támo­gatja az ország politikai és gazdasági vezetését abban, hogy erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, őrizzük a munkáshatalmat, az ipari, mezőgazdasági üzemek, ban­kok társadalmi tulajdonát, a tervgazdálkodást. A magyar ember megérti és értékeli, hogy ugyanakkor keressük a rugalmasabban működő kö­zösségi tulajdonformákat, a hatásosabb érdekeltségi rend­szert, a szigorúan a munkán alapuló elosztás módjait. Azt akarjuk, hogy a rátermettség, a hozzáértés legyenek a leg­megbecsültebb emberi tulaj­donságok. A mai helyzetben kialakult életszínvonal-kü­lönbségek ugyanakkor soka­ikat irritálnak. Egyre többen látják viszont, hogy vala­mennyiünk javára szplgál, ha a munka értéke szerint, tel­jesítményeket serkentően nő­nek a jövedelmek. Kétségte­len azonban, sokat kell még tennünk a nem munkával szerzett jövedelmek vissza­szorításáért. A mi dolgozó társadalmunkban a rend, a fegyelem, az igazságosság és a törvényes jövedelemszer­zés mindenkitől függ: a párt­tagtól, a kormány tagjától, minden állampolgártól — hangsúlyozta beszéde végén Berecz János. Augusztus 20. a Tisza-parton Szabolcs-Szatmár megyében a központi ünnepséget a vásárosnaményi Tisza-parton ren­dezték meg. Képünkön az ünneplő közönség és a látványos ejtőernyős-bemutató látható. Zivatar, jégeső Súlyos veszteség almáskertjeinkben Tart a károk felmérése Már nagyon vártuk az esőt. Jött is, aztán kár, hogy nem egyedül. Zivatar, jégeső vol­tak kísérői, nyomában kidön- tött fák, lepusztított dohány­földek és almáskertek ma­radtak. A 19-én megyénkén átvonuló viharról már tudó­sítottuk lapunk olvasóit. Az­óta húszadikára virradóra újabb vihar okozott károkat Szabolcs-Sza tanárban. A meteorológiai állomástól kapott információ szerint es­te 9 órakor kezdődött, s reg­gel 6-ig tartó zivatar idején 27,8 milliméter csapadék hul­lott, néhol komoly jégesővel párosulva. Az Állami Bizto­sítóhoz folyamatosan érkez­nek a károkról szóló bejelen­tések, amelyek bizonyítják: legnagyobb károkat a nagy­üzemek szenvedtek. Az eddi­gi tapasztalatok szerint leg­súlyosabb a helyzet Nyíregy­háza északi részén, valamint Nyírszőlős, Kemecse, Deme- cser, Nyírbogdány és Nyírpa- zony térségében. Jelentős a kár Rakamaz, Tiszalök, Ti- szavasvári környékén is. Leg­súlyosabb a veszteség a me­gye almáskertjeiben. A vihar sújtotta térségben a jó köze­pesnek ígérkező termés java részét elverte a jég. Bár számszerű károkról még nem tudósíthatunk, annyi már bi­zonyos, hogy ipari, legfel­jebb belföldi felhasználásra lesz alkalmas a jégverte al­ma jó része. A legnagyobb veszteséget a tiszalöki és sós­tóhegyi termelőszövetkeze­Szabolcsi küldöttség utazott Romániába A Román Kommunista Párt Szatmár megyei Bizott­ságának meghívására csü­törtökön három tagú Sza­bolcs-Szatmár megyei kül­döttség utazott a Román Szo­cialista Köztársaságba. A de­legáció — amelyet Diczkó László, a megyei pártbizott­ság titkára vezet, tagjai: László András, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se és dr. Petruska Sára, a nyíregyházi egészségügyi pártbizottság titkára — részt vesz a Románia felszabadu­lása 42. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken, ipari és mezőgazdasági üze­mek, intézmények és párt- szervezetek munkájával is­merkedik. Javítják a vihar által meg­tépázott háztetőket a sóstó­hegyi Fácán utcában is. tek gyümölcsöseiből jelentet­ték. Megsínylette a vihart a zöldségkettészet is, a hírek szerint azonban a kukorica - földek ezúttal megmenekül­tek. Súlyos károk keletkeztek az épületekben. Sóstóhe­gyen egy pajta dőlt össze, több helyütt mezőgazdasági épületek tetőszerkezete ron­gálódott meg. A lakossági károkról 19-én 210, 20-án reggel 9-ig továb­bi 60 bejelentés tanúskodik. A biztosító emberei a két nap alatt folyamatosan dol­goztak. A kártérítés összege — melyeknek jó részét mór a helyszínen kifizették a kár­becslők — ötszáztól negyven­ezer forintig terjed. Eddig 500 ezer forintot kaptak kéz­hez az emberek, további 300 ezret a közeli napokban fi­zetnek ki a károsultaknak. Az Állami Biztosító szak­emberei, akik mindkét viha­ros napon ügyeletet tartottak, tovább folytatják a károk fel­mérését. Lenin téri fiókjuk­ban továbbra is várják és fo­gadják a bejelentéseket Nyír­egyházán. Akadt dolguk a tűzoltók­nak is, akik a két nap alatt legtöbbször lakóházra vagy közútra dőlt fa miatt vonul­tak ki. Nyírpazonyban egy lakóházból,- Nyíregyházán a MÉH vállalat helyiségéből kellett a lezúduló csapadékot kiszivattyúzniuk. A villám- csapás négy esetben okozott tüzet. Nyírvasváriban egy nádfedeles ház tetőszerkezele égett le, Balkány-Perked- pusztán dohánypajta, a ben­ne lévő dohánnyal és a gaz­dasági felszerelésekkel lett a tűz martaléka. Sonkád hatá­rában a Szamos menti Tan­gazdaság 80 tonna szálas ta­karmánya semmisült meg, Mérkvállajon villanyoszlop­ba csapott a villám. A TITÁSZ szakembereinek hét esetben okozott munkát a vezetékekbe, oszlopokba becsapódó villám. Három esetben fa dőlt a vezetékek­re. E napon a kiesett 8 ezer kilowattóra kárt is a vihar számlájára írhatja az áram- szolgáltató vállalat. 20-án már jóval csendesebb volt a nap. Egy kábelhiba, két ki­dőlt fa, 7 villámcsapás és 2600 kiesett kilowattóra sze­repel a kárldstán. Bőven okozott károkat, te­remtett váratlan helyzeteket a két nap is átvonuló ziva­tar. Pontos veszteségről egye­lőre nem adhatunk hírt, hi­szen a károk felmérése még ezekben a napokban is javá­ban tart. Kovács Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom