Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-19 / 195. szám
1986. augusztus 19. Kelet-Mmgyarorsssg 7------------------------------------------------------------------------------------N Vándorgyűlés után (1.) Új pályára állni A vállalati magatartás és mozgástér címet viselő XXV. miskolci közgazdász vándorgyűlésen megfogalmazott gondolatok lényege: miután a vállalatok a gazdasági élet főszereplői, az ő teljesítményük határozza meg a népgazdaság eredményeit. Ez azonban csak a vállalati mozgástér érdemleges bővítése útján lehetséges. A mozgástér bővítése két szempontból merült fel: 1. A vállalati gazdálkodás kötöttségeinek oldása, a túlszabályozottság enyhítése; 2. Az erőforrásokon való osztozkodás arányának módosítása, illetve adott arányokon belül annak más kritériumok szerinti megosztása. A mozgástér bővítésének szorgalmazása tetszetőssége ellenére is részigazság, s részmegoldást jelentene. Miért? Azért, mert a vándorgyűlésen az irányítás és a vállalatok adott játéktéren való osztozása kapott nagyobb hangsúlyt. A népgazdaság mozgástere azonban nálunk ma már a vállalati szféra mozgásteréből épül fel. Az erőforrásokra vonatkozó alku új köntösbe öltöztetése tehát nem visz előbbre. Ez akkor is igaz, ha az erőforrások más megosztásától kétségkívül újabb — de szükségszerűen csak átmeneti — energiák lennének nyerhetők. A mozgástér egyszerű bővítése helyett minőségileg más. újfajta mozgásteret jelentő, vagy biztosító pályára van (lenne) szükség. A hangsúlyt ezért a tulajdonlás, a vagyonérdekeltség, a tőkegazdálkodás, az önállóságon túlmutató vállalati autonómia, új elveken nyugvó vállalati belső mechanizmus, egyéni szintekig hatoló érdekeltség és hatékonysági kényszer, hierarchia helyett kölcsönös érdekeken nyugvó, kooperatív jellegű és integráló erejű vállalatok közötti kapcsolat- rendszer kiépítésére kellene (kellett volna) helyezni. Ilyen messzire ezen a vándorgyűlésen sem jutottunk el, s ez nem véletlen. Ehhez ui. a szocialista vállalatelmélet továbbfejlesztésén, a témába vágó tanulmánykötetek, vitasorozatok gyarapításán kívül mindenekelőtt gondolkodási rendszerünk megújítására lenne szükség. Legelőször is annak belátására, hogy a rendező elvek újrafogalmazása nélkül minden más szük- s égszer űen pótcselekvésbe torkolló megoldás marad. Kissé konkrétabban a vállalati gazdálkodás autonómia irányába mutató továbbfejlesztésére lenne szükség, ami a vállalati, s ezen keresztül a népgazdasági mozgástér bővítésének is feltétele. A realitások érdekében azt is le kell szögezni, hogy egy, a továbbiA geotermikus energia hasznosításának érdekes új változatával kísérleteznek a Los Ala- mos-i tudományos laboratórium munkatársai az új-mexikói Fenton Hillben. A mindössze 60 kilowatt villamos teljesítményű kis erőmű működtetéséhez percenként 400 liternyi vizet sajtolnak be 3000 méteres mélyfúrásba. A besajtolt viz a furat talpán forró sziklába ütközik, és felhevülve vezethetik egy másik furaton a felszínre, ahol azután először turbógenerátorba táplálják villamos energia fejakban tárgyalt autonóm vállalati gazdálkodás támasztotta követelményrendszernek való megfelelés a vezető garnitúra mentalitásának, vezetési stílusának áthangolását is szükségessé teszi (az effajta tulajdonságok ui. ma még csak kisebb részükre jellemző). A vállalati gazdálkodás és vezetési stílus új alapokra történő helyezésének legfontosabb feltételei a vállalatelmélet továbbfejlesztésén kívül: a tulajdonlás szélesebb alapokra helyezése; a tőkemegtérülés , elvének érvényesítése; az érdekeltségi viszonyok és a vállalati belső mechanizmus és autonómia továbbfejlesztése. A központi irányítás formájával s a politika és a gazdaság közötti kapcsolatrendszer kérdéseivel csak ezekre a kérdésekre adott válaszok után szabad foglalkozni s nem fordítva. Ebben a felfogásban az irányítás szolgálja a gazdaságot, s nem hatóságként vagy érdekeltségi, kockázati és felelősségi motívumokat nélkülöző hivatalként uralkodik rajta. Észre kell venni, hogy ez lenne az a bizonyos marxi út. ami az önigazgató társadalom irányába mutat. A tulajdon társadalmasításában elméletileg tekintve sem az állami forma a leg- kiteljesedettebb, legmagasabb szint. Gyakorlatilag, történetileg az állami forma is csupán átmeneti. A tulajdon társadalmasításában tehát tovább kell lépni. Egyfelől, mert mai gondjaink jó része a tulajdonlás megoldatlanságában gyökeredzik, másfelől, mert — s ez az előbbi szerves folya- mánya — a tulajdont, a tulajdonosi viselkedést nem, vagy csak nagyon alacsony hatásfokkal lehet szimulálni. Vessük pl. egybe az emberek személyi és állami tulajdonhoz való viszonyát. Az állami formájú társadalmi tulajdon nem képes emberléptékűvé válni. Ez már történelmi tapasztalat. Ebből eredően e forma az elidegenedési viszonyokat és a bérmunkástudatot örökíti tovább. A gyakorlati tapasztalatok és elemzések tanulsága szerint viszont a tulajdonosi kötődés nélküli gazdálkodás szükségszerűen pazarló. Ilyen viszonyok között a távlati és vagyonérdekeltséget csak szimulálni lehet. Mindent el kell ezért követni annak érdekében, hogy a tulajdont, a vagyonnal való gazdálkodás ügyét vigyük közelebb a dolgozó emberekhez, más dimenziókban pedig az állampolgárokhoz. Dr. Barta Imre, a közgazdaságtudományok kandidátusa lesztésére; rtiajd maradék hőjét még más célokra hasznosítják. A geotermikus energia hasznosításának ez a módja jóval drágább, mint a földmélyi hévíz- vagy gőzkészletek egyszerű megcsapolás^. (A fúrás költsége Fenton Hillben 3—4 millió dollárt tett ki.) .Ám ézen a módon a föld belső melegét azokon a területeken is hasznosíthatják, ahol nincsenek a mélyben hé- vízl^észletek. Az eredményes kísérletek után Fenton Hillben megkezdik egy jóval nagyobb, immár 3—10 megawatt teljesítményű erőmű építését. TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Gondolatok a közigazgatásról Egy svéd példa A TIT Fejér megyei szervezete számítástechnikai nyári egyetemet szervezett Gárdonyban, a Velencei-tó mellett. A rendezvény a tanácsi tervezési és gazdálkodási módszerek fejlesztési törekvéseivel és a számítógép- alkalmazás lehetőségeivel foglalkozott. A nemzetközi tapasztalatok megismerése érdiekében a konferencián svéd előadók és szakemberek is részt vettek. A sok érdekes téma nyomán érdemesnek látszik egy-két kérdés szélesebb nyilvánosság előtti végiggondolása. A községi-városi tanácsi vezetők előadásából aggodalom és bizonytalanság csendült ki a vállalatok, szövetkezetek tervezetthez képest igen vékonyan csordogáló bevételei miatt. Sajnos ezeket az aggodalmakat a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal előadói sem igyekeztek eloszlatni. Felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy az országgyűlés által elfogadott bevételi nagyságrendek néhány hónap múlva enyhén szólva túlzónak bizonyulnak: milyen mértékig lehet egy rossz tervezés következményeit a helyi tanácsok nyakába sózni az önállóság és a kockázatmegosztás jegyében; milyen értékkel bírnak még az új tanácsi irányítási és gazdálkodási rendszer alapját képező kategóriák, úgymint „biztonságos gazdálkodási lehetőség”, „garantált fejlesztési lehetőség”? A gyakorlatban meglévő problémák és a svéd előadások hatására — ámelyekből megtudtuk, hogy létezik Svéd Tanácsok Szövetsége — kisebb vita alakult ki a tanácsok érdekvédelmének helyzetéről. Kicsit erre is reagálva dr. Szira József, a nyári egyetem levezető elnöke javasolta egy igazgatási társaság megalakítását és vállalta az előkészítő bizottság létrehozását. A javaslatot a konferencia természetesen elfogadta. Nagyon érdekes előadást hallottunk a svéd számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerről, ami nemzetközi összehasonlításban is élenjáró. A körülbelül 4 millió tanácsi és személyi tulajdonban lévő ingatlanból körülbelül 1,6 millió van a nyilvántartásban, ami 1990-re teljes körű lesz. Az adatbázis központi, a változtatás, adatközlés, lehívás területileg szervezett. A területi és helyi tanácsok terminálokkal kapcsolódnak a központi egységhez. Az adatok teljesen 'nyilvánosak, bárki bármely ingatlan adataihoz hozzáférhet. Ha egy ügy déli 12 óra előtt bekerül a hivatalba, jogászi felülvizsgálat után a számítógép segítségével másnap reggel az ügyfél átveheti az ügy elintézéséről szóló dokumentumot. A rendszer összeköthető egyéb 'alapnyilvántartásokkal, például föld, népesség, út, gépkocsirendszám stb. Svédországban az átállás körülbelül 15 évet vett igénybe. Nálunk is célszerű volna elkezdeni az ilyen típusú nyilvántartási és információs rendszerek kialakítását, a párhuzamosságok megszüntetését. A számítástechnika ugyanis természeténél fogva nem tűri a rendetlenséget. Végül egy szép gondolat (svéd előadótól hallottam): a közigazgatás korszerűsítésének fő célja, hogy mind a területi, mind a helyi tanácsok munkájában a „hatósági” és „utasítás” jelleg rovására erősödjön a „szolgálat” jelleg. Mészáros Gabriella csoportvezető, megyei tanács vb tervosztály Mesterséges táplálás járóbetegeknek A mesterséges táplálásnak egy olyan új eljárását dolgozták ki Bécsben, amely révén a súlyos gyomor- és bél- rendszeri betegségben szenvedők járóbetegként kezelhetők. Ezt az tette lehetővé, hogy sikerült egy különleges, igen puha műanyag szondát készíteni, amely a tápfolyadékot az egyik orrlyukon keresztül juttatja a szervezetbe. Ezt a tápfolyadékot a bél — az emésztés rendes munkája nélkül — felszívja, s közvetlenül a vérbe juttatja. Mivel a bél felszívóképessége nem kielégítő, a berendezést egy szivattyúval is ellátták. A tápoldatot, a pumpát és az azt árammal ellátó telepet egy aktatáskaszerű tartályba helyezik. így a betegek most már kórházon kívül is kezelhetők. Sőt, e berendezés révén némely beteg alapbetegsége, az idült bélgyulladás annyira javult, hogy az egyébként esedékes műtétre már nem is volt szükség, míg más nyelőcső- illetve gyomorrákos betegek erőnléte annyira feljavult, hogy megműthették őket. Vizsgálat a „csendszobában” Hallásvizsgálatot két okból szoktak végezni. Egyfelől azt nézik meg, hogy mennyire hall a beteg, azaz mekkora a hallásvesztesége. Másfelől: milyen elváltozás okozza a hallászavart. A vizsgálatot különböző erősségű és magasságú (rezgésszámú) hangok előállítására alkalmas hanggenerátorral — audiométerrel — végzik, amely tiszta, felhangmentes, úgynevezett szinuszos hangokat bocsát ki. A legtöbb audiométer 125-től 8000 Hz-ig terjedő rezgésszámú tiszta hangokat gerjeszt, s így a hallástartománynak a legfontosabb részét lehet ellenőrizni velük. A hallásunk egyébként az 1000 hertz körüli frekvenciákon a legjobb, azaz itt a legkisebb a hallásküszöbünk. Az audiométer gerjesztette rezgéseket a légvezetés vizsgálatakor a fülhallgató, a csontvezetés vizsgálatakor pedig az úgynevezett csontvezetékes illesztők alakítja át hanggá. Az audiométeres vizsgálatot úgy végzik, hogy a pácienst hangszigetelt helyiségben, úgynevezett csendszobában ültetik le, a fülére fülhallgatót tesznek, s a kezébe nyomógombot adnak. A vizsgálat előtt elmagyarázzák neki, hogy mikor kell jeleznie az audiométerrel gerjesztett hang érzetét. A különböző erősségű és frekvenciájú hangok tudomásulvételét a hangmagasságot és -erősséget feltüntető lapra jegyzik be. Ha a kapott értékeket egy vonallal összekötik, megkapják a fül hallásküszöb-gör- béjét. Ha a vonal az egészséges hang küszöb alatti területen halad, az a vizsgált fül halláshibáját jelzi. Az audiogramból a fülorvos meg tudja állapítani a nagyothal- lás fokát, a kóros elváltozás helyét, sőt a betegség súlyosságát is. Képünkön a zajszigetelt helyiségben ülő pácienst láthatjuk, fülhallgatóval a fején, melyen az audiométeres vizsgálati hangok érkeznek. Ha valamely kívánságot kell teljesítenie, arra hangszórón át kapja meg a parancsot a vizsgált személy. Gyarapodás, csökkenés Iparosok munka mellen Ügy tűnik, valamiféle biztonságra is törekednek, akik ipart váltanak ki. Ezért mutatja azt a megyei összesítés, hogy a munkaviszony mellett dolgozó kisiparosok száma nőtt legnagyobb mértékben, mintegy öt százalékkal. Az év első felében egyébként 221-gyel több iparos dolgozik a megyében, számuk meghaladja a hat és fél ezret — derül ki Kovács Andrásnak, a megyei tanács vb ipari osztálya főelőadójának elemzéséből. A legnagyobb létszámnövekedés továbbra is a szállítás területén mutatkozik, a Természeti jelzése a erőforrások világűrből r Olomraktár a falevelekben A Bécs legforgalmasabb útjai mentén álló lombos fák már nagyrészt „ólomraktárak”. A vizsgálatok szerint egyhektárnyi lombos erdő falevelei 376 gramm ólmot tartalmaznak (csaknem fél kilogramm). Ez az ólommennyiség az őszi lombhulláskor a talajba jut, és gyakorlatilag korlátlan ideig ott is marad, hacsak különleges eljárással meg nem tisztítják a parkokat. A Szovjetunióban a világon elsőként dolgozták ki és alkalmazzák sikeresen az ország területének gyorsított geológiai tanulmányozását szolgáló technológiát. Az új rendszer azoknak az adatoknak a komplex alkalmazásán alapul, amelyeket az űrtechnika és a légi fényképezés szolgáltat. Ez a kutatási módszer lehetővé teszi különféle geológiai információk operatív beszerzését nagy kiterjedésű területekre vonatkozóan, beleértve a nehezen megközelíthető vidékeket, valamint az ásványkincsek kutatása szempontjából perspektivikus területek kiválasztását. A munkaigényes földfelszíni geológiai munkálatok csökkentesének révén -az állam az elkövetkezendő öt év folyamán több tíz millió rubelt fog megtakarítani. Az új módszerrel történő előrejelzés eredményességét példázzák a kelet-szibériai, a kazahsztáni és a szovjet közép-ázsiai olyan területek felkutatásai, amelyek a színes és ritka fémek kutatásának szempontjából perspektivikusak, valamint azok a Kaszpi-tenger melletti területek, ahol a szakemberek feltételezése szerint kőolaj- és földgázlelőhelyekre lehetne bukkanni. A szovjet geológiai szervezetek több mint felét hasznosítják azoknak a fénykép- felvételeknek, amelyek az űrszerkezetekről érkeznek be és amelyeket a föld természeti erőforrásainak tanulmányozása céljából készítettek. A többi fényképet pedig eredménnyel használják fel a mezőgazdasági és. a meteorológiai dolgozók, a vízkutatók és az erdészek, áz építőmunkások és a talajjavítók. 1 ■ fuvarozók 80-nal gyarapodtak, számuk a megyében meghaladja a kilencszázat. Az ipari tevékenységi körbe tartozóknál átlagos a nőve kedés, valamivel kisebb a építőipari szakmáknál, am azért örvendetes, mert a ko rábbi időszak létszámcsökkenési tendenciája változott meg. A városokban nagyobb felvevő piacra számítanak az iparosok — legalábbis ezt támasztják alá a növekedés számai. Nyíregyházán főleg a munkaviszony mellettiek és a nyugdíjasán ipart gyakorlók köre emelkedett, míg a többi városban az előző kategória növekedése igazán számottevő. A községekben hasonló irányzat érvényesül. Az egyes szakmák változásánál szintén vannak kedvező és kedvezőtlen jelek. Az iparban arányában jóval több a háztartási gépszerelő, a karosszéria-lakatos, a géplakatos, s meghozták hasznukat az erőfeszítések, hogy tízzel több a cipész is, számuk a megyében 112. (A legnépesebb a géplakatosok tábora 153 iparossal.) Az építőiparban az ácsok és bádogosok száma nőtt átlagon felül. A szállításban nagy a növekedés, a teherfuvarozók 713-as serege mindenütt megtalálható. Néhány szakmában létszámcsökkenést is tapasztaltak. Ki hinné, hogy a valamikor oly népszerű kovácsokból mindössze 28 gyakorolja az ipart a megyében, s legutóbb is hárommal csökkent a számuk. Kevesebb a szódás is, de a férfiszabóknak is kisebb a számuk, 119- en vannak. S nyilván összefügg a motoros szállítás népszerűségével, hogy tavaly 28 szekérfúvarozó adta be az ipart, hát még mindig 384- en vannak, Energia a sziklából
