Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-19 / 195. szám

1986. augusztus 19. Kelet-Mmgyarorsssg 7------------------------------------------------------------------------------------N Vándorgyűlés után (1.) Új pályára állni A vállalati magatartás és mozgástér címet viselő XXV. miskolci közgazdász vándorgyűlésen megfogalmazott gondolatok lényege: miután a vállala­tok a gazdasági élet fősze­replői, az ő teljesítményük határozza meg a népgazda­ság eredményeit. Ez azon­ban csak a vállalati moz­gástér érdemleges bővítése útján lehetséges. A moz­gástér bővítése két szem­pontból merült fel: 1. A vállalati gazdálkodás kö­töttségeinek oldása, a túl­szabályozottság enyhítése; 2. Az erőforrásokon való osztozkodás arányának mó­dosítása, illetve adott ará­nyokon belül annak más kritériumok szerinti meg­osztása. A mozgástér bővítésének szorgalmazása tetszetőssége ellenére is részigazság, s részmegoldást jelentene. Miért? Azért, mert a ván­dorgyűlésen az irányítás és a vállalatok adott játékté­ren való osztozása kapott nagyobb hangsúlyt. A nép­gazdaság mozgástere azon­ban nálunk ma már a vál­lalati szféra mozgásteréből épül fel. Az erőforrásokra vonatkozó alku új köntösbe öltöztetése tehát nem visz előbbre. Ez akkor is igaz, ha az erőforrások más megosztásától kétségkívül újabb — de szükségszerű­en csak átmeneti — ener­giák lennének nyerhetők. A mozgástér egyszerű bő­vítése helyett minőségileg más. újfajta mozgásteret je­lentő, vagy biztosító pályá­ra van (lenne) szükség. A hangsúlyt ezért a tulajdon­lás, a vagyonérdekeltség, a tőkegazdálkodás, az önálló­ságon túlmutató vállalati autonómia, új elveken nyug­vó vállalati belső mecha­nizmus, egyéni szintekig ha­toló érdekeltség és haté­konysági kényszer, hierar­chia helyett kölcsönös ér­dekeken nyugvó, kooperatív jellegű és integráló erejű vállalatok közötti kapcsolat- rendszer kiépítésére kellene (kellett volna) helyezni. Ilyen messzire ezen a vándorgyűlésen sem jutot­tunk el, s ez nem véletlen. Ehhez ui. a szocialista vál­lalatelmélet továbbfejlesz­tésén, a témába vágó tanul­mánykötetek, vitasorozatok gyarapításán kívül minde­nekelőtt gondolkodási rend­szerünk megújítására lenne szükség. Legelőször is an­nak belátására, hogy a ren­dező elvek újrafogalmazása nélkül minden más szük- s égszer űen pótcselekvésbe torkolló megoldás marad. Kissé konkrétabban a vál­lalati gazdálkodás autonó­mia irányába mutató to­vábbfejlesztésére lenne szükség, ami a vállalati, s ezen keresztül a népgazda­sági mozgástér bővítésének is feltétele. A realitások ér­dekében azt is le kell szö­gezni, hogy egy, a további­A geotermikus energia hasz­nosításának érdekes új változa­tával kísérleteznek a Los Ala- mos-i tudományos laboratórium munkatársai az új-mexikói Fen­ton Hillben. A mindössze 60 kilowatt villamos teljesítményű kis erőmű működtetéséhez per­cenként 400 liternyi vizet sajtol­nak be 3000 méteres mélyfúrás­ba. A besajtolt viz a furat tal­pán forró sziklába ütközik, és felhevülve vezethetik egy má­sik furaton a felszínre, ahol az­után először turbógenerátorba táplálják villamos energia fej­akban tárgyalt autonóm vállalati gazdálkodás tá­masztotta követelményrend­szernek való megfelelés a vezető garnitúra mentalitá­sának, vezetési stílusának áthangolását is szükségessé teszi (az effajta tulajdonsá­gok ui. ma még csak kisebb részükre jellemző). A vállalati gazdálkodás és vezetési stílus új alapokra történő helyezésének leg­fontosabb feltételei a válla­latelmélet továbbfejleszté­sén kívül: a tulajdonlás szé­lesebb alapokra helyezése; a tőkemegtérülés , elvének érvényesítése; az érdekelt­ségi viszonyok és a válla­lati belső mechanizmus és autonómia továbbfejleszté­se. A központi irányítás formájával s a politika és a gazdaság közötti kapcso­latrendszer kérdéseivel csak ezekre a kérdésekre adott válaszok után szabad fog­lalkozni s nem fordítva. Eb­ben a felfogásban az irá­nyítás szolgálja a gazdasá­got, s nem hatóságként vagy érdekeltségi, kockáza­ti és felelősségi motívumo­kat nélkülöző hivatalként uralkodik rajta. Észre kell venni, hogy ez lenne az a bizonyos marxi út. ami az önigazgató társadalom irá­nyába mutat. A tulajdon társadalmasí­tásában elméletileg tekintve sem az állami forma a leg- kiteljesedettebb, legmaga­sabb szint. Gyakorlatilag, történetileg az állami for­ma is csupán átmeneti. A tulajdon társadalmasításá­ban tehát tovább kell lépni. Egyfelől, mert mai gondja­ink jó része a tulajdonlás megoldatlanságában gyöke­redzik, másfelől, mert — s ez az előbbi szerves folya- mánya — a tulajdont, a tu­lajdonosi viselkedést nem, vagy csak nagyon alacsony hatásfokkal lehet szimulál­ni. Vessük pl. egybe az em­berek személyi és állami tu­lajdonhoz való viszonyát. Az állami formájú társa­dalmi tulajdon nem képes emberléptékűvé válni. Ez már történelmi tapasztalat. Ebből eredően e forma az elidegenedési viszonyokat és a bérmunkástudatot örö­kíti tovább. A gyakorlati tapaszta­latok és elemzések tanulsága szerint vi­szont a tulajdonosi kötődés nélküli gazdálkodás szük­ségszerűen pazarló. Ilyen viszonyok között a távlati és vagyonérdekeltséget csak szimulálni lehet. Mindent el kell ezért követni annak érdekében, hogy a tulaj­dont, a vagyonnal való gaz­dálkodás ügyét vigyük kö­zelebb a dolgozó emberek­hez, más dimenziókban pe­dig az állampolgárokhoz. Dr. Barta Imre, a közgazdaságtudományok kandidátusa lesztésére; rtiajd maradék hőjét még más célokra hasznosítják. A geotermikus energia hasz­nosításának ez a módja jóval drágább, mint a földmélyi hé­víz- vagy gőzkészletek egyszerű megcsapolás^. (A fúrás költsége Fenton Hillben 3—4 millió dol­lárt tett ki.) .Ám ézen a módon a föld belső melegét azokon a területeken is hasznosíthatják, ahol nincsenek a mélyben hé- vízl^észletek. Az eredményes kí­sérletek után Fenton Hillben megkezdik egy jóval nagyobb, immár 3—10 megawatt teljesít­ményű erőmű építését. TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Gondolatok a közigazgatásról Egy svéd példa A TIT Fejér megyei szer­vezete számítástechnikai nyári egyetemet szervezett Gárdonyban, a Velencei-tó mellett. A rendezvény a ta­nácsi tervezési és gazdálko­dási módszerek fejlesztési tö­rekvéseivel és a számítógép- alkalmazás lehetőségeivel foglalkozott. A nemzetközi tapasztalatok megismerése érdiekében a konferencián svéd előadók és szakemberek is részt vettek. A sok érde­kes téma nyomán érdemes­nek látszik egy-két kérdés szélesebb nyilvánosság előt­ti végiggondolása. A községi-városi tanácsi vezetők előadásából aggoda­lom és bizonytalanság csen­dült ki a vállalatok, szövet­kezetek tervezetthez képest igen vékonyan csordogáló bevételei miatt. Sajnos ezeket az aggodalmakat a Pénzügy­minisztérium és az Országos Tervhivatal előadói sem igyekeztek eloszlatni. Felvetődik a kérdés: ho­gyan lehetséges, hogy az or­szággyűlés által elfogadott bevételi nagyságrendek né­hány hónap múlva enyhén szólva túlzónak bizonyulnak: milyen mértékig lehet egy rossz tervezés következmé­nyeit a helyi tanácsok nya­kába sózni az önállóság és a kockázatmegosztás jegyében; milyen értékkel bírnak még az új tanácsi irányítási és gazdálkodási rendszer alap­ját képező kategóriák, úgy­mint „biztonságos gazdálko­dási lehetőség”, „garantált fejlesztési lehetőség”? A gyakorlatban meglévő problémák és a svéd előadá­sok hatására — ámelyekből megtudtuk, hogy létezik Svéd Tanácsok Szövetsége — kisebb vita alakult ki a ta­nácsok érdekvédelmének helyzetéről. Kicsit erre is reagálva dr. Szira József, a nyári egyetem levezető elnö­ke javasolta egy igazgatási társaság megalakítását és vállalta az előkészítő bizott­ság létrehozását. A javasla­tot a konferencia természete­sen elfogadta. Nagyon érdekes előadást hallottunk a svéd számítógé­pes ingatlan-nyilvántartási rendszerről, ami nemzetközi összehasonlításban is élenjá­ró. A körülbelül 4 millió ta­nácsi és személyi tulajdon­ban lévő ingatlanból körül­belül 1,6 millió van a nyil­vántartásban, ami 1990-re teljes körű lesz. Az adatbázis központi, a változtatás, adat­közlés, lehívás területileg szervezett. A területi és he­lyi tanácsok terminálokkal kapcsolódnak a központi egy­séghez. Az adatok teljesen 'nyilvá­nosak, bárki bármely ingat­lan adataihoz hozzáférhet. Ha egy ügy déli 12 óra előtt bekerül a hivatalba, jogászi felülvizsgálat után a számí­tógép segítségével másnap reggel az ügyfél átveheti az ügy elintézéséről szóló doku­mentumot. A rendszer össze­köthető egyéb 'alapnyilván­tartásokkal, például föld, né­pesség, út, gépkocsirendszám stb. Svédországban az átál­lás körülbelül 15 évet vett igénybe. Nálunk is célszerű volna elkezdeni az ilyen típusú nyilvántartási és információs rendszerek kialakítását, a párhuzamosságok megszün­tetését. A számítástechnika ugyanis természeténél fogva nem tűri a rendetlenséget. Végül egy szép gondolat (svéd előadótól hallottam): a közigazgatás korszerűsíté­sének fő célja, hogy mind a területi, mind a helyi taná­csok munkájában a „ható­sági” és „utasítás” jelleg ro­vására erősödjön a „szolgá­lat” jelleg. Mészáros Gabriella csoportvezető, megyei tanács vb tervosztály Mesterséges táplálás járóbetegeknek A mesterséges táplálásnak egy olyan új eljárását dol­gozták ki Bécsben, amely ré­vén a súlyos gyomor- és bél- rendszeri betegségben szen­vedők járóbetegként kezel­hetők. Ezt az tette lehetővé, hogy sikerült egy különleges, igen puha műanyag szondát készíteni, amely a tápfolya­dékot az egyik orrlyukon ke­resztül juttatja a szervezetbe. Ezt a tápfolyadékot a bél — az emésztés rendes munkája nélkül — felszívja, s közvet­lenül a vérbe juttatja. Mivel a bél felszívóképessége nem kielégítő, a berendezést egy szivattyúval is ellátták. A tápoldatot, a pumpát és az azt árammal ellátó telepet egy aktatáskaszerű tartályba helyezik. így a betegek most már kórházon kívül is kezel­hetők. Sőt, e berendezés ré­vén némely beteg alapbeteg­sége, az idült bélgyulladás annyira javult, hogy az egyéb­ként esedékes műtétre már nem is volt szükség, míg más nyelőcső- illetve gyomorrá­kos betegek erőnléte annyira feljavult, hogy megműthették őket. Vizsgálat a „csendszobában” Hallásvizsgálatot két okból szoktak végezni. Egyfelől azt nézik meg, hogy mennyire hall a beteg, azaz mekkora a hallásvesztesége. Másfelől: milyen elváltozás okozza a hallászavart. A vizsgálatot különböző erősségű és ma­gasságú (rezgésszámú) han­gok előállítására alkalmas hanggenerátorral — audio­méterrel — végzik, amely tiszta, felhangmentes, úgyne­vezett szinuszos hangokat bo­csát ki. A legtöbb audiomé­ter 125-től 8000 Hz-ig terje­dő rezgésszámú tiszta hango­kat gerjeszt, s így a hallás­tartománynak a legfontosabb részét lehet ellenőrizni ve­lük. A hallásunk egyébként az 1000 hertz körüli frekven­ciákon a legjobb, azaz itt a legkisebb a hallásküszöbünk. Az audiométer gerjesztette rezgéseket a légvezetés vizs­gálatakor a fülhallgató, a csontvezetés vizsgálatakor pe­dig az úgynevezett csontveze­tékes illesztők alakítja át hanggá. Az audiométeres vizsgálatot úgy végzik, hogy a pácienst hangszigetelt he­lyiségben, úgynevezett csend­szobában ültetik le, a fülére fülhallgatót tesznek, s a ke­zébe nyomógombot adnak. A vizsgálat előtt elmagyarázzák neki, hogy mikor kell jelez­nie az audiométerrel gerjesz­tett hang érzetét. A külön­böző erősségű és frekvenciá­jú hangok tudomásulvételét a hangmagasságot és -erőssé­get feltüntető lapra jegyzik be. Ha a kapott értékeket egy vonallal összekötik, megkap­ják a fül hallásküszöb-gör- béjét. Ha a vonal az egész­séges hang küszöb alatti te­rületen halad, az a vizsgált fül halláshibáját jelzi. Az audiogramból a fülorvos meg tudja állapítani a nagyothal- lás fokát, a kóros elváltozás helyét, sőt a betegség súlyos­ságát is. Képünkön a zajszigetelt helyiségben ülő pácienst lát­hatjuk, fülhallgatóval a fe­jén, melyen az audiométeres vizsgálati hangok érkeznek. Ha valamely kívánságot kell teljesítenie, arra hangszórón át kapja meg a parancsot a vizsgált személy. Gyarapodás, csökkenés Iparosok munka mellen Ügy tűnik, valamiféle biz­tonságra is törekednek, akik ipart váltanak ki. Ezért mu­tatja azt a megyei összesítés, hogy a munkaviszony mellett dolgozó kisiparosok száma nőtt legnagyobb mértékben, mintegy öt százalékkal. Az év első felében egyébként 221-gyel több iparos dolgozik a megyében, számuk megha­ladja a hat és fél ezret — derül ki Kovács Andrásnak, a megyei tanács vb ipari osztálya főelőadójának elem­zéséből. A legnagyobb létszámnö­vekedés továbbra is a szállí­tás területén mutatkozik, a Természeti jelzése a erőforrások világűrből r Olomraktár a falevelekben A Bécs legforgalmasabb út­jai mentén álló lombos fák már nagyrészt „ólomraktá­rak”. A vizsgálatok szerint egyhektárnyi lombos erdő falevelei 376 gramm ólmot tartalmaznak (csaknem fél kilogramm). Ez az ólom­mennyiség az őszi lombhul­láskor a talajba jut, és gya­korlatilag korlátlan ideig ott is marad, hacsak külön­leges eljárással meg nem tisz­títják a parkokat. A Szovjetunióban a világon elsőként dolgozták ki és al­kalmazzák sikeresen az or­szág területének gyorsított geológiai tanulmányozását szolgáló technológiát. Az új rendszer azoknak az adatok­nak a komplex alkalmazásán alapul, amelyeket az űrtech­nika és a légi fényképezés szolgáltat. Ez a kutatási módszer lehetővé teszi kü­lönféle geológiai informáci­ók operatív beszerzését nagy kiterjedésű területekre vo­natkozóan, beleértve a nehe­zen megközelíthető vidéke­ket, valamint az ásványkin­csek kutatása szempontjából perspektivikus területek ki­választását. A munkaigényes földfel­színi geológiai munkálatok csökkentesének révén -az ál­lam az elkövetkezendő öt év folyamán több tíz millió ru­belt fog megtakarítani. Az új módszerrel történő előrejelzés eredményességét példázzák a kelet-szibériai, a kazahsztáni és a szovjet közép-ázsiai olyan területek felkutatásai, amelyek a szí­nes és ritka fémek kutatá­sának szempontjából pers­pektivikusak, valamint azok a Kaszpi-tenger melletti te­rületek, ahol a szakemberek feltételezése szerint kőolaj- és földgázlelőhelyekre lehet­ne bukkanni. A szovjet geológiai szer­vezetek több mint felét hasz­nosítják azoknak a fénykép- felvételeknek, amelyek az űrszerkezetekről érkeznek be és amelyeket a föld termé­szeti erőforrásainak tanul­mányozása céljából készítet­tek. A többi fényképet pedig eredménnyel használják fel a mezőgazdasági és. a mete­orológiai dolgozók, a vízku­tatók és az erdészek, áz épí­tőmunkások és a talajjaví­tók. 1 ■ fuvarozók 80-nal gyarapod­tak, számuk a megyében meghaladja a kilencszázat. Az ipari tevékenységi körbe tartozóknál átlagos a nőve kedés, valamivel kisebb a építőipari szakmáknál, am azért örvendetes, mert a ko rábbi időszak létszámcsök­kenési tendenciája változott meg. A városokban nagyobb fel­vevő piacra számítanak az iparosok — legalábbis ezt támasztják alá a növekedés számai. Nyíregyházán főleg a munkaviszony mellettiek és a nyugdíjasán ipart gya­korlók köre emelkedett, míg a többi városban az előző kategória növekedése igazán számottevő. A községekben hasonló irányzat érvényesül. Az egyes szakmák változá­sánál szintén vannak kedve­ző és kedvezőtlen jelek. Az iparban arányában jóval több a háztartási gépszerelő, a karosszéria-lakatos, a gép­lakatos, s meghozták hasz­nukat az erőfeszítések, hogy tízzel több a cipész is, szá­muk a megyében 112. (A leg­népesebb a géplakatosok tá­bora 153 iparossal.) Az épí­tőiparban az ácsok és bádo­gosok száma nőtt átlagon felül. A szállításban nagy a növekedés, a teherfuvarozók 713-as serege mindenütt megtalálható. Néhány szakmában lét­számcsökkenést is tapasztal­tak. Ki hinné, hogy a vala­mikor oly népszerű ková­csokból mindössze 28 gyako­rolja az ipart a megyében, s legutóbb is hárommal csök­kent a számuk. Kevesebb a szódás is, de a férfiszabók­nak is kisebb a számuk, 119- en vannak. S nyilván össze­függ a motoros szállítás nép­szerűségével, hogy tavaly 28 szekérfúvarozó adta be az ipart, hát még mindig 384- en vannak, Energia a sziklából

Next

/
Oldalképek
Tartalom