Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. augusztus 16. Egy a sok szép Báthori utcai ház közül. Egy ódon ház szép kapuval a Selyem utcában. A Dózsa György utca egyik legszebb felvételei) épülete. (A szerző Ha egy idegén Egerbe lá­togat el, bármerre is jár a városban, mindenütt tudja, hogy Egerben van. A vá­ros sajátos arculata, a gonddal őrzött műemlékek sokasága, az ódon városré­szek egysége és a hozzájuk szervesen kapcsolódó új vá­rosrészek, az egri atmoszfé­ra máshol nem érezhető. De más és más hangulata van mondjuk Szentendré­nek, Győrnek, vagy Pécs­nek is. Milyen a mi megyeszék­helyünk, Nyíregyháza, Ben­czúr, Krúdy hajdani váro­sa? Milyen az a különös város, „ahol a magyarok és szlávok ölelkezéséből szár­mazott a lakosság”. Meg­van-e még valahol a régi utcák hangulata? Hason­lít-e valamelyest a mai Nyíregyháza arra a város­ra, amilyen szépapáink, szépanyáink idejében lehe­tett, mikor a Selyem utcán még rözmaringillat is volt, ahol az asszonyok oly pom­pásan viselték a selymei­ket, mint Szvatopluk ud­varhölgyei, ahol a kis ab­lakok mögött epekedő fia­tal nők, mániákus vénasz- szonyok, bogaras elgondol­kodó öregurak laktak, s ahol Szindbád a kapunyi­tások restekében leskelődött a nők után. A város régi hangulata — valljuk be — csak itt-ott lelhető föl. Oj, modern vá­rosrészek születtek, a 30 ez­res kisvárosból 110 ezres nagyváros lett és több az új épület, mint .a régi. Az ódon házak nagy része mintha elbújt, eltűnt volna. Pedig sok szép régi épület található Nyíregyházán ma is. Az idegen és talán sok városlakó sem sejti, hogy Nyíregyháza az építészeti értékek sokaságát rejti. An­nak ellenére is, hogy na­gyon sok házat lebontottak (Köszeghy Attila várostör­téneti dolgozatából tudjuk, hogy 30 év alatt a város építészeti értékeinek egy- harmada megsemmisült.) Sajnos a városközpont felé vezető legtöbb út lehango­ló, sivár, jellegtelen. Épí­tészeti értékeinket így ne­héz felfedezni — mivel a városközpontot leszámítva — a legtöbb szétszóródva található meg. Kevés az olyan hatásos régi utcakép, ahol egy nagyobb épület- csoport együttes értéket al­kotna. Ez alól csak néhány utca, mint például a Szé­chenyi vagy a Vöröshadse­reg utca kivétel. Ezek az utcák sajátosan nyíregyhá­ziak, régi életformáról és ízlésről árulkodnak. szám alatt. Szép lett ismét a felújított Dimitrov utca 3. szám alatt lévő épület is. Séta közben érdemes meg­keresni a régi díszeket, ka­pualjakat, még az ódon megrongálódott házakon is. Sajnos Nyíregyházán az építészeti értékek nagy ré­sze sokáig védelem nélkül maradt. Mint sok minden, az országban máshol már tapasztalható szemléleti változás ide későn érke­zett, talán az utolsó órá­ban. Egy jellemző adat: még 1985-ben is csak 22, főleg városközponti középületre terjedt csak ki az Országos Műemléki Felügyelőség vé­delme. (Most 32 lesz ezek­nek az épületeknek a szá­ma). De az építészeti érté­kek védelme néhány éve egyre erőteljesebb és körül­tekintőbb. Több éve tartó munka végére tesz most pontot a végrehajtó bizott­ság javaslata alapján a vá­rosi tanács: alapos és min­denre kiterjedő felmérés után közel 200 olyan épü­letre terjed majd ki a vá­rosi tanács védelme, amire korábban nem. Védelmet kap például a már említett Vöröshadse­reg, Széchenyi, Szarvas, Bocskai utca nagy része, több Báthori utcai szép épület, a Virág utcán né­hány ház, hpgy csak né­hányat említsünk a valóban a régi város arculatát meg­határozó utcák és házak közül. ­És hogy mit jelent ez a védettség? Mint Veres Ist­ván városi főépítésztől megtudtuk, azt, hogy ezek­nek az utcáknak, városré­szeknek a hangulata ezután is olyan marad, amilyen Krúdy idején volt. Persze a védelem épületenként mást és mást jelent. Ha mondjuk életveszélyes egy védett lakóház, és le kell bontani, ám legyen. De a helyére egy hasonlót, az ut­caképbe illőt, a régi ház stílusjegyeit viselő, vagy legalábbis erre emlékezte­tő házat kell építeni. De ugyanígy kell védeni a dí­szes homlokzatokat, kapu­kat. Csak így lehet Nyíregy­háza sajátos, hangulatát megmenteni. Mondják, az építészet nem más, mint megfagyott zene. A modern zene he­lyett olykor jólesik a régit hallgatni. Bodnár István Egy rendbe hozott régi, szép ház sziluett élénkítővei a Dimitrov utcában. ul a felújítás előtt álló Nyírvíz palota is, amely a városközpont egyik megha­tározó épülete. A stílusje­gyek keveredése ellenére is egyedi és jellegzetes épület, ahol még a lépcsőházak be­járata is érdekes és vonzó lesz, ha visszakapja régi patináját. De a földszintesek között is akad kincs. Nyíregyhá­zán ugyanis olyan díszíté­sek lelhetők föl az ilyen alacsony épületeken is, amilyenek a délebbre fek­vő városokban már nem találhatók. Jellegzetes pél­dául az első nyíregyházi téglagyár tulajdonosának a háza, a Selyem utcán lévő Barzó-ház, vagy az egyik legismertebb villa, a Pav- lovits-ház, a Benczúr tér 5. A századforduló előtti Nyíregyházán zömében csak földszintes, zárt sorú, beépített utcák voltak. Iga­za lehetett Krúdynak, aki­től már az előbb is idéz­tünk, „a magyar városok történetében Nyíregyháza azért is egyedülálló..., mert száz esztendő alatt akart behozni mindent, amit a körülötte fekvő Debrecen, Miskolc, sőt még Kisvárda is századok óta produkált.” Az emeletes épületek jó része is azután épült, amikor „a megyei urak otthagyták az ősi Nagykállót, és benne az öreg vármegyeházát”. Nem véletlen tehát, hogy ezek az épületek a polgárság ízlé­sének megfelelő szecessziós és eklektikus jegyeket hor­danak magukon. Egy-egy felújított épület (mint pél­dául a város egyik legszebb épületének, a MÉSZÖV Le­nin téri székházának láttán eszmélünk rá igazán, mi­lyen szép is valójában egy- egy régi ház. Ilyen példá­Nyíregyháza egyik legszebb épülete az újjávarázsolt MÉSZÖV-székház a Lenin téren. A Benczúr téri Pavlovits-ház. A szecessziós épület felújí­tás közben. Barangolás A régi Nyíregyházán KM HÉTVÉGI MELLÉKLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom