Kelet-Magyarország, 1986. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-16 / 193. szám
2 K*let-Magjrarország 1986. augusztus 16. Az egyik tsz szerelőjét a szövetkezet hibájából üzemi baleset érte, és olyan súlyos, maradandó lábsérülést szenvedett, hogy a társadalombiztosító negyven- százalékos munkaképességcsökkenést állapított meg. Ennek alapján a III. fokozat szerinti baleseti járadékot folyósítanak részére. A szerelő vagyoni és nem vagyoni kár fizetéséért a tsz ellen pert indított, A munkaügyi bíróság dologi kár címén 22 ezer. nem vagyoni kártérítés címén 25 ezer »forintot ítélt meg neki. Fellebbezésre a megyei bíróság a szövetkezetei csak dologi kár fizetésére kötelezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a nem vagyoni kártérítést is megítélte. A nem vagyoni kárért való felelősség csak súlyos, nem vagyoni hátrányt okozása esetén állapítható meg — mondta ki a határozat. Annak elbírálásánál, hogy a kár á sérültnek társadalmi életben való részvételét, vagy az életét tartósan, esetleg súlyosan megnehezítette-e általában a társadalmi életben való. részvétel lehetőségét, a fizikai és a pszichikai létet, a mindennapos élettevékenységet gátoló, vagy súlyosbító körülményeket, továbbá az ebből a szempontból jelentős egyéb körülményeket összességében kell mérlegelni. Körültekintően kell vizsgálni, hogy a sérülés következményei milyen súlyos megterhelést jelentenek, egészségi állapotában várható-e és milyen mérvű javulás. Egyebek között annak is nagy jelentősége van, hogy társadalmi kapcsolatok létesítésének lehetőségei mennyire szűkültek be. Ebben a vonatkozásban figyelemmel kell lenni a sérült korára, egyéniségére, indokoltnak tekinthető igényeire, hajlamaira és korábbi életvitelére. Az orvosszakértői véleményből- megállapítható — hangzik tovább a határozat —. hogy a szerelő egészségi állapotában javulás nem várható, sőt a rosz- szabbodás sem kizárt. Eddigi életvitele nagymértékben korlátozott lett, kulturális, szórakozási és sportolási lehetőségei csökkentek. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság indokoltan állapította meg a nem vagyoni kártérítésre való jogosultságát. Ezért a megyei bíróság ítéletét megváltoztatva, a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését hagyta helyben. Hangol a zenekar. (A szerző felvételei) A Könyvértékesitö és Könyvtárellátó Vállalat fejlesztési programjának részeként elkészült az a korszerű számítógépes raktárbázis, amely utánrendelési raktárt, expedíciót és számítóközpontot foglal magában. Az új létesítmény alapterülete mintegy 8000 négyzetméter, s itt 150 millió forintos készlettel dolgoznak. A húszezres címanyag nyilvántartása, feldolgozása számítógéppel történik. Straub Dazső vakációja Napszállta. A nyírmihály- di ékszerdoboz-templom falát a lebukó korong rőtarany színűre festi. A kapu mellett Vincze István kürtművész vezetésével a nyírbátori zenei tábor rezesei teremtenek ünnepi hangulatot. Messze száll a nyírbátori toronyzene, a Tinódi szerzetté melódiákra írott Farkas Fe- renc-mű csodálatos dallama. Hangversenyre gyülekeznek. Ünnepi valóban a szerda este Nvírmihálydiban. A templom felé vezető utat jelzik az ünneplőbe öltözött, siető helyiek, az érkező autók. Már hagyománya van annak. hogy itt, e csöppnyi nyíri faluban, a műemléknek számító templomban, augusztusban koncertet adnak a zenei tábor ifjú muzsikusai. Húsz esztendővel ezelőtt az is hatalmas esemény volt. hogy a nyírbátori templomban megkezdődött a Tiszántúl legrangosabb zenei eseménysorozata, a zenei napok koncertfüzére. És ma. húsz esztendő után már elmondhatjuk: az itt született szellem és gondolat létrehozta a nemzetközi vonószenekari tábort, teret adott a fúvósoknak, hogy mesteriskolázzanak, s ami talán' még fontosabb: a zene messze kilépett a nyírbátori városi keretekből. Hagyomány született. s ilyenkor augusztusban egyre-másra hallhatók a nagyszerű templomi hangversenyek Nyírbélteken, Tá- koson. Máriapócson, Nyír- mihálydiban, Nagykállóban. Ki tagadhatja: kellett hit ahhoz, hogy valaki arra vállalkozzék, hogy olyan helyekre vigye el a klasszikus vagy a barokk muzsika remekeit. ahol alig volt hihető, hogy megrohamozzák a koncertteremmé alakuló templomot. Hogy ez mégis megtörtént? Nos, annak is van magyarázata. Nem tudományos. El kell menni egy koncertre, s azonnal kiderül: a szépet szerető, a szépre áhító falusi és városi közönség miért tette ünneppé ezeket az alkalmakat. Pontban nyolc órakor, Török Géza vezényletével felcsendült Nyírmihálydiban Händel Concertója, egy a tizenkettő közül. A hely, a pillanat varázsa leírhatatlan. A csupa tiszta szemű, lelkes, fiatal muzsikus — talán egy- egy leendő művész — hangszerén száll, úszik, kúszik, hömpölyög, sodrón száguld, majd csendessé válik a muzsika. Aztán Ádám Károly, a debreceni művésztanár is a zenekarba ül, hogy gordonkájával világra csalja Vivaldi gordonkaversenyének nagyszerű melódiáját. Aztán következik Haydn közismert búcsúszimfóniája, melynek végén gyertyáikat eloltva sorra kivonulnak a zenészek, valóságosan is búcsút véve a közönségtől. Vajh ki volt az a tudalma- tos falusi templomépítő, aki ilyen nagyszerű akkusztiká- jú épületet emel? Mert ekis templom minden zugában egyformán tisztán és erősen hallatszott minden hang. Itt, ült légyen a karzaton vagy a padsorokban, mindenki a tökéletes zenei élményben részesült. Élményben — mondom — s eszemben sincs műelemzést adni. Még arra sem vállalkozom, hogy a zenekar teljesítményét minősítsem. Itt valami egészen másról volt szó. Csodáról, arról a meghitt pillanatról, amit zseni zeneszerző és hivatott előadó tud teremteni. Zúgott a taps, a közönség szűnni nem akaró lelkesedéssel kqszönte meg a nagyszerű estet. Jól sikerült az ünnep Nyírmihálydiban. Ezt talán még a templomot zsúfolásig megtöltő publikumnál is jobban példázták a szemek. A fiatal zenészek csillogó, örömszerző szemei. Kár, hogy egy esztendőben csak egyszer lehetünk ilyen élmény részesei. De ne legyünk elégedetlenek. Inkább vár^ juk már most szeretettel, az alkalomhoz illő izgalommal azt, amit a következő években kínálnak. Remélhetően mind több helyen, minél többek örömére. Hazafelé tartva Nyírmihálydiból azon gondolkodtam: de gyönyörű is lenne a világ, ha hétköznapjainkat minél többször tudnánk ragyogóvá tenni a muzsika, az embert, a népeket egymáshoz közelhozó zene csodája révén! (bürget) Véletlen kikötés Tivadarban A plázs, vagy ahogy errefelé hívják: porond, varázslatos. A Tisza errefelé még nagy szemű, bársonyos fövenyt hordoz. Feljebb vagyunk még Tivadarnál is. az országhatár csak néhány száz méter lehet. A vízparton két sátor, körülötte gyerekek hancuroznak. sült hal illatát hozza a vízről kelő friss szellő. A- házigazda Straub Dezső, a tv-ből ismert népszerű színművész. — Hogy „szúrták ki" ezt az istenhátamögötti helyei? — Nem tudtuk, hogy itt kötünk ki. Elindultunk Budapestről a feleségem és a két gyerek, és egy másik házaspár.. Csak minél távolabb, ez volt a jelszavunk. Ennél messzebb nem mehettünk, de kár is lett volna. Elállt a szaMindenkinek ezt mondtam: van másik. És közben már csomagoltunk. Nyolc éve nem voltunk nyaralni. Most viszont nem megyynk haza csak a tűzijátékra. — Sok munkát mondott... — Csákányi Laci bácsival befejeztünk egy tv-filmet, amelyet ősszel mutatnak be. Nagyon izgalmas már az eleje is: a főcím alatt egy autó zaja hallatszik, majd egy nagy pűkkanás. A kocsi betör egy szobába, ahol egy mérges parasztembért ébreszt fel. Ebben új oldalamról ismerhet meg a közönség. Lehet, hogy pályafordító darab lesz. — Űj figurákra vágyik? — Nézze: 180 tévédarabban játszottam eddig, ebből nem volt több, mint 15. ami operett. Mégis arról ismernek meg. ■— Erre mondja a szakma, hogy beskatulyázzák az embert? — Én boldogan vállalom a skatulyát, és hozzáteszem, nagyon sokan szeretnének valamilyen skatulyában lenni, de nem sikerül nekik. Ennek ellenére szeretnék mást is megmutatni, mint a csillogó, villogó „ugri-bugrit". Űjabb szerepeimben erre módom van. Rendezéseimben úgyszintén. Mert újabban rendezek is. Esik Sándor Az áldozat: parkr telefon Rongálok Miért van az, hogy ami nem a sajátunk, arra kevésbé vigyázunk? Sőt, a közös tulajdont sem becsüljük eléggé. Pedig azok rongálásával nemcsak magunkat, hanem másokat is megkárosítunk. Vegyük például a városi parkokat. — Az emberek nem becsülik meg a szép környezetet — mondja Soltész József, a közterület-fenntartó vállalat igazgatója. — A virágokat letapossák, a padokat televésik minősíthetetlen feliratokkal, a szeméttárolókat felborítják, behorpasztják az oldalukat, a szemetelésről már nem is szólva. örökét nem állíthatunk minden pad és szeméttároló mellé. Az emberek pedig — sajnos — közönyösek ezekkel a dolgokkal szemben. Szűk környezetét mindenki rendben tartja, ápolja, de a mások által is használt területek megóvásával keveset törődnek. Ugyanez a helyzet- a nyilvános telefonokkal is. — A városban 98 fülke áll a lakosság rendelkezésére kezdi Juszku Sándor, a Sza- bolcs-Szatmár megyei távközlési üzem vezetője. — Ezek egy része időnként használhatatlanná válik. Egyesek kiszerelik a mikrofont, lecsavarják a telefon tárcsáját vagy egyszerűen leszakítják a kézibeszélöt. De gyakran találkozunk üres perselyekkel is. Kulccsal vagy anélkül felnyitják-fel- feszítik azokat, tartalmukat pedig kiürítik. Olyan is előfordul, hogy nem a hivatalos pénznemmel akarnak telefonálni. A tavalyihoz képest nőtt a rongálások száma. Az esetek 90"o-ban a tettes ismeretlen marad, s csak néhány százalékban sikerül azt tettenérnünk. Ilyenkor természetesen a javítás költségei is a rongálóra hárulnak. V. J. Hatiné a múzeumfaluban „Jólesik a népszerűség, miért tagadjam.” vünk a csodálkozástól. Vizet látni eddig a Dunakanyarba jártunk, a Felső-Tisza azonban vetekszik vele. — Tudja, hogy itt vaddisznók a társbérlők? — Igen. lefelé jövet láttuk a nyomaikat, de ide nem jönnek. Mi pedig a parttól nem távolodunk el. Fürdünk. pecázunk. Nézze meg a ke- csegéimet, a harcsa már darabokban van, közel volt a tíz kilóhoz. — A faluban hírük van. Mikor ,,buktak le"? — Ahogy megálltunk érdeklődni, Jiol van a lejáró. Jólesik a népszerűség, miért tagadjam. — Mit hagyott Pesten? — Iszonyú sok munkát. Véletlen az is, hogy egyáltalán elszabadultam. Lemondtak egy kéthetes munkát, és én akkor tudtam: itt a soha vissza nem térő alkalom. Augusztus 20-án, alkalomhoz illőn az új kenyér ünnepét rendezik meg a Sóstói Múzeumfaluban. A 10 órakor kezdődő rendezvényen házi- kenyér-sütés és -kóstolás is lesz. Az érdeklődőket nép- művészeti . és szőttesvásár várja. Az ifjak népi táncokat tanulhatnak, a legifjabbak pedig a játszóudvaron szórakozhatnak. Egész nap idegen- vezetés lesz. Embrióátültetés juhoknál Fúvósok köszöntik az érkezőket. A Legfelsőbb Bíróság döntéseiből Vagyoni kártérítés — üzemi baleset után Húshasznú suffolkok a Tisza- löki Állami Gazdaságban Másfél évtizede, hogy a Ti- szalöki Állami Gazdaság Angliából suffolkjuhokat importált. Ez a juhfajta kiváló hústermelő,' ezért is a behozatallal az elsődeleges cél a honosítás, a suffolkok elszaporítása volt. Az ehhez fűzött remény nem vált be. Aklimatizálódási, szaporodásbiológiai gondok keletkeztek. Az állomány nem hogy növekedett volna, de napjainkra a tisz- tavérü, importált juhok száma egyharmadára csökkent. A suffolkjuhokról nem lehet lemondani. Jelenlétüket a tenyésztésben igényli és indokolja a juhászat húsirányú -szakosodása. A frissítésnek k-ét módja lehetséges, vagy importkosokat hoznak be ismét, vagy megoldják a szaporodással kapcsolatos gondokat. Az importot, a népgazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, marad az egyedüli járható útnak a még meglévő juhoknál az ellési, szaporodási mutatók javítása. A megoldást úgy tűnik az embrióátültetés adja. A Tisza- löki Állami Gazdaság és a Debreceni Állattenyésztő Vállalat olyan együttműködési szerződést kötött, amelynek lényege az embrióátültetés. Az első kísérleteket 1984 novemberében végezték az Üllői Embrió Állomás szakemberei. Az akció eredményét, a kilenc vehemből született 13 bárányt tavaly a 70. országos mezőgazdasági és élelmi- szeripari kiállításon is bemutatták. A bemutatónak szakemberek körében nagy sikere volt. Az embriós programot az elmúlt év őszén már úgy folytatták, hogy a költségek csökkentéséért átültetésre az állami gazdaságban rendezkedtek be. Az üllői állomás szakemberei két alkalommal szeptemberben és novemberben összesen 35 anyába ültettek embriót. A vemhesülés 52,2. illetve 58,3 százalékos volt. A szakemberek végkövetkeztetése: az eredmény kielégítő. az embrióátültetést üzemi körülmények között folytatják. Az eddig született bárá- ny<?k egészségesek, toVábbte- nyésztére alkalmasak, így mégis csak remény van arra. hogy a húshasznú suffolkjuhok száma erőteljesebben gyarapodjon. (S)
