Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
1986. július 7 Kclet-Magjrkronne 3 Az olvasó kérdez Halász Ferenc, Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 26-ból kérdezi: Hogyan lehet, hogy néha lapunk egész oldalain olvashatatlanok a sorok, élvezhetetlenek a képek. Egyszer kevés a lesték, másszor meg elkenódik. Nagy Lászlóné az Ungvár sétányról (és még sokan mások) azt kérdezik, mi az oka a számtalan helyesírási hibának a Kelet-Magyaror- szágban, még elmeknél is. Miért, nem vigyáznak, netán tanulnak nyelvhelyességet az újságírók? — Való igaz, messze vagyunk még az igazán jó minőségű újság nyomásától. A nyomdai illetékesek szerint ennek az oka, hogy a legújabb újságnyomó géppel még csak most kezdenek ismerkedni a szakemberek. Emellett esetenként emberi hanyagság is közrejátszik. Ennek elkerülésére magunk is többször felhívtuk a fele-_ lös vezető figyelmét. A másik esetben is jogos a megállapítás: sajnos, olykor már bosszantóan sok a helyesírási hiba lapunkban. Olvasóinknak tudniuk keli, hogy ennek kiiktatása is nyomdai feladat. Ez nem csorbítja a szerkesztőség felelősségét. Ígérhetem: a közeli jövőben ezen változtatni fogunk. M. K. Északi krt. 23. szám alatti lakos: Miért foglalkozik lapunk megkülónböz,etett figyelemmel azokkal a sportolókkal, akik elmennek a megyéből? — Egyrészt azért, mert sok olvasónk érdeklődik irántuk, másrészt mert — mlint Kiss- Miklós és Moldván Miklós is — ezek a sportolók hosszú ideig bizonyítottak nálunk, s magunk is úgy véljük: megérdemlik, hogy méltóképpen fejezzék be aktív pályafutásukat, s az nyilvánosságot is kapjon. Izsák Ferenc, Nyíregyháza, Stadion u. 34. sz. alól kérdezi: Miért nincs Nyíregyházán Baj- csy-Zsilinszky Endréről elnevezett utca, tér, vagy park? Mások a Deák Ferencről, illetve a városalapító tirpák ősök jelesebbjei- ről elnevezett utcát hiányolják. — Bajcsy-Zsilinszky utca található Nyíregyházán, igaz, hogy külterületen, a Császár-' szállás melletti Butyka településen. Deák Ferenc utca Etedig Oroson van, s ez is Nyíregyháza. A városalapítók legnagyobbjairól szintén elneveztek — igaz új és kisebb utcákat. A városi tanács illetékesei ígérik: a témát napirenden tartják, s a lehetőség szerint méltó, városi környezetet találnak e nagy neveknek. Hozzáteszem: nagyon meg kell gondolni egy utca átkeresztelését, mert az az ott élőknek sok kellemetlenséget okoz, de a hivatalos szervék munkáját is szaporítja. Kopka János főszerkesztő válaszol ügyet, amely azért húzódott, mert hárman nem fizették be a tartós használatbavételi díjat. Egyébként szeptember 30-dg minden telekikönyvet továbbítanak. (A négy év így is sok!) , Másik kérdése olvasónknak: tavaly, augusztus 12-i és 13-i számunkban az XKSZV igazgatója válaszolt a kérdésekre. Akkor ígértük, hogy akinek a lap hasábjain nem jutott hely, írásban fog választ kapni. Olvasónk esetében ez nem történt meg. — Tóth János, az IKSZV igazgatója nem emlékszik a kérdésre, de ígérd: amennyiben olvasónk névvel és címmel megírja, milyen ügyben várt választ, tájékoztatja. Csajbók Jánosné Nyíregyházáról a kereskedelemben dolgozók nevében kérdi: mikor számíthatnak a 40 órás munkahét bevezetésére? — Ezt egyelőire alighanem a miniszter sem tudná pontosan megmondani .. Komolyra fogva: a kérdés jogos, foglalkoznak is vele, de végleges döntés még nem született. Fekete Imréné Tiszalökről kér tanácsot, ö gyesen van, férje sorkatona. A családi pótlékot azonban sem a férje, sem saját munkahelye nem folyósítja. — Amennyiben olvasónk jogosult volt a gyesre, az ő munkáltatójának kell folyósítani a családi pótlékot. Ha viszont méltányossági gyesen van (ez a levélből nem derül ki), akkor családi pótlékot is csak méltányosságból kaphat. E kérelmével a 'társadalombiztosítási igazgatósághoz kell fordulnia. Pepsi Colára szomjazik egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk, de hiába — nem lehet kapni sem litereset, sem másmilyet... Miért? — Kapni éppen lehet, csak nem mindig és nem eleget... A tájékoztatás szerint ez az üdítő amerikai alapanyag felhasználásával készül, s devizáért kell beszereznünk, ezért nem tudnak annyi palackot tölteni, amennyit szeretnének, s amennyi elfogyna. Ez egyébként nemcsak a Pepsdt gyártó Borsodi Sörgyár gondja, de néhány más üdítő (Coca-Cola, citrusfélék) .gazdájáé” ds. Megváltozott a tejföl minősége — említi egy ugyancsak névtelen telefonáló. — Valóban — közölték a tejipar vezetői. Egy hónapja új technológiával készítik e terméket. Ennek következtében jobb minőségű tejfelt kínálnak — nem fordulhat elő a két szélsőség, hogy vagy szinte szilárdan megköt, vagy pedig tejszerűen folyik a tejföl. Mint mondták: ezt a háziasszonynak még szoknia kell. Reméljük, képes lesz rá ... Gyurján János nyíregyházi lakos azt szeretné tudni, hogy a lakásszövetkezet — amely 19*2- re ígérte — mikor telekkönyvez- teti a Toldi utca 35—39. sz. ház udvarában lévő garázsokat? — Mint Diczkó József elnöktől megtudtuk, éppen a napokban tárgyalták az Molnár Gyula, Nyíregyháza Színház u. 32. szám alatti lakos azt tett szóvá: az újságban megjelenő jogi kérdésekre nem mindig jogász válaszol. Miért? — Azért, mert a válaszoló a téma kitűnő ismerője. (A többi kérdésre levélben válaszolunk.) Egy üveg meggy Nagybani befőzés Csegöldön Idegen • „próféták“ bizonyítanak 'Amerre a Szenke halad és viszi vízét (amikor van), a szamossályi árapasztóban, ott van a csegöldi—császlói határ. 2400 hektár termő terület a kínkeserves növény- termesztéshez és a virágzó, jól jövedelmező melléküzemághoz, a konzervgyárhoz. Ez utóbbiról Mészáros Ferenc főagronómussal beszélgetek. Természetszerű viszont, hogy a csegöldi nagybani befőzés taglalásának előjátéka egy kis személyeskedés. Hallom azt a nem lényegtelen dolgot, hogy a gazdálkodás irányításában jelenleg 80 százalékban idegenek, avagy bevándoroltak „próféta lkodnak.” — Jómagam fülesdi születésű vagyok, választott munkahelyemre, ide hívtak és jöttem. Szülőhelyemen is lett volna munkám, de ismeri a mondást, senki sem lehet próféta stb ... Arra a kérdésére, hogy idegen helyen lehet-e, azt mondom, lehet. Dolgozik az emberben a bizonyítás szándéka, kialakul az egészséges verseny- szellem, ráhajtunk az eredményre. — A konzervüzemnél is? A konzervüzem, amelynek három éve vezetője Lévai András, élelmiszeripari üzemmérnök — Kisnamény- ból jött „idegen” — nos ez a konzervüzem 90 milliós termelési értékével, ered- , ményével eltartója a termelőszövetkezetnek, éltetője a helybeli zöldség- és gyümölcstermesztésnek, egyszóval ott a konzervüzemnél is ráhajtanak az eredményre. Még mindig a főagronómus mondja: — Az alaptevékenység termelési értéke évi 30—35 millió; ennek alapján megítélhető, miből lett 1982-ben a kiváló termelőszövetkezeti cím, másik két évben a miniszteri dicsérő oklevél. Nekünk a VI. ötéves terv évei jól bejöttek, szép sikereket könyvelhettünk el. A megye 119 tsz-e közül — ezt a TESZÖV- nél számították ki — eredményeink alapján a hatodik helyen állunk. Pedig nagyon rossz itt a föld. Miután a közölt szavak bizonyították, hogy a szatmári síkság közepén másfél évtizede tető alá hozott konzervüzem léte mennyire meghatározó és áldás, a továbbiakban már a termelés nagyságáról, az alapanyag-termelés módjáról és egyebekről esett szó. — A meggyszezon már lement. 150 tonnányi meggyet dolgoztunk fel ötliteres üvegekben. Az alapanyaghoz 15 Kiss Csaba targoncavezető meggybefőttből rakja a piramist. (Esik Sándor felv.) tonna saját termés, 20 tonna lehetett a két község háztáji, házikertitermés. A többi a szomszédos tsz-ből, áfész- ek közreműködésével, a környező települések kistermelőitől került hozzánk. Egy üveg meggy. Ennyi maradt az üzemben a feldolgozó vonalon, viszont kint az udvaron a befőzött meggyből piramist raktak az emelővillás targoncák. Ez a látvány az alapja, hogy tovább beszéljük a konzervüzem dolgát. Mészáros Ferenc közli: — Már megkezdődött az uborka felvásárlása, kezdődik a szezon. Az idei feldolgozási terv zöldségfélékből 2000 tonna, gyümölcsből 1500 tonna, ipari alma 2500 tonna. Nem kevés. Juhos Sándor, a termelőszövetkezet elnöke — a beszélgetés közben érkezett — az alapanyag-termelést, a feldolgozás hátterét sorolja: — 50 hektár körüli a tsz zöldségtermő területe. Sok az uborka, tavaszi vetésben 12 hektár: Most árpatarlóba vetettünk 8 hektárt, öntözzük. Az uborkára tavaly nagyon ráfizettünk. A termés nagy részét elvitte az uborkavész. Idén jók a kilátások. Holland hibridet vettünk, kilogrammja 12 ezer forint... Termel a tsz paprikát, paradicsomot is, lesz szilva is. Szilvából 27 hektár a termő- terület ... Körbebeszélünk egy régi igazságot. A konzervüzem — amely valamikor a tsz-tagok foglalkoztatási gondjának megoldására létesült — már régen több hasznú élelmiszeripar. Már nemcsak a szezonban dolgozó 60—70 embernek a megélhetését biztosítja, de megélnek még több százan abból, hogy zöldséget, gyümölcsöt termelnek és szállítanak, helyből és a környékből feldolgozásra. És a kör egyre bővül. Lévai András: — Az utóbbi években évi 5—6 millió forintot költöttünk fejlesztésre. Üj üzemcsarnok épült. Korszerű gépsorokat állítottunk munkába, az almalégyártás új gépei a fizikai munkát könnyítették ... — Most a fejlesztés új módjával próbálkozunk — szól közbe Juhos Sándor. — Pályázatot hirdettünk a tartósító- és csomagolóvonal bővítésére, korszerűsítésére. Be akarjuk vonni az erdőháti tsz-eket. Hat termelőszövetkezet hajlandóságot mutat érre... Kevés a hely arra, annak leírására, mi minden került még szóba a csegöldi Bajcsy-Zsilinszky Endre Termelőszövetkezet konzervüzeme révén. Ami még feltétlenül idekívánkozik: jól gondolkozott annak idején Jócsák László (már nyugdíjas elnök) és Matécsa János (ma nyugdíjas főkertész), akik az üzem alapjait lerakták. Áll még megkopott falaival a régi kis üzem, de ami belőle és mellette kinőtt, az már valami más: csegöldi léptékkel óriás. Seres Ernő Létélmény H atása alatt vagyok az irodalmi ambíciókat tápláló barátom levelének. „Szerencsés az egyértelmű dolgokat átélni — írja. Például az aranyeresnek öröm egy testmeleg szék ... Kínoz a gyomrom, tiszta ügy, tiszta fájr dalom. De mit kezdjek, ha egészségesen fuldoklók egy levegővel teli szobában és mindenhogy tehetetlen vagyok. Meghatározhatatlan módon átélem, hogy elúsznak a percek — és ez nagyon zavar. Ilyenkor, rossz esetben berúgok, hogy a lámpa- búrát medúzának lássam. Alapvetően érdektelen és hiábavaló számomra a világ.” Megyek az utcán és nem tudok mit kezdeni ezekkel a gondolatokkal. Felzaklattak, de képtelen vagyok válaszolni rájuk, vagy hozzájuk tenni valamit. Ügy vetette magát észre a lány, mint egy közlekedési lámpa. Nem volt kifejezetten egyedi jelenség, de mindenképp figyelni kellett 'rá. Kiabálás színű, ízlésesen átlátszó ruhában gazella léptekkel jött felém. Könnyű és érzéki nő. Szinte átüt rajta a szem. Olyan könnyű, ujjhegyével egyszínre ecsetezné a pöttyögetett pilleszárnyat. A határtalannak tűnő horzsolékonyság itt időt feledtető szépség is. Igazi, kellemes, időt fékező létélmény. Megfeledkeztem a barátomról, az elúszó percekről. C sak később jöttem rá: ha megírom neki ezt a lányt, úgy azt válaszként értékelheti. A szépség lelketverő létélmény lehet, pedig nem egyértelmű. Sztancs János Alap vagy ellátás? Az alapellátás fogalom azt takarja, hogy a kereskedelemben, bizonyos nagyságrendű településeken nem kapható minden, hanem csupán az, ami az élethez elengedhetetlen. A döntés és a k&ncepció tökéletes, hiszen aligha várható el, hogy egy-egy néhány száz lakosú községben ugyanazt lehessen kapni, mint egy nagyváros áruházában. Tehát nem az elvvel, hanem annak gyakorlatával támadt pörölhetnékem. Most kizárólag arról az igényről szólok, mely beletartozik az alap fogalmába. A falusi igények, éppen az ott végbemenő kommunális, technikai fejlődés eredményeként tetemesen módosultak. Ha úgy vesszük, ma alapkérdés lehet a kávéfőző gumija, a többféle színű, díszítésű harisnyanadrág, a kozmetikumok jó része, hogy ne szóljak bizonyos élelmiszerekről, húsárukról, hűtött termékekre1. Nem véletlen, hogy például az uszkai boltos jó pár éve a japán permetezőt szerezte be, mivel kiderült, ez lényegében már napi cikknek is számíthat. Az alapellátás szintjének meghúzása, új, módosított változata már azért is fontos, mert egyre többször teszik szóvá a kistelepüléseken: minden, a faluban nem kapható áru beszerzése a tetemes buszköltséggel nő, nem is beszélve arról, hogy mennyi időt vesz igénybe az utazás. Van, ahol 40—50 forintos közlekedési költség és fél nap terheli azt a vásárlást, amit nagyobb községben, netán városban kell végezni. Nem volna szerencsés, ha későn eszmélnénk, s csak fáziseltolódással vennénk tudomásul: a falu és a város közti különbség növelője lehet a sok plusz- költség, a napi áruk utáni futkosás, másfelé. Nem használ a munkaidőnek sem, ha jó néhány dologért mindenképpen útra kell kelni. Kevésbé növeli egy-egy kisebb község népességének megtartását, hogy a bolt kínálata éppen az az alap, mégpedig az eléggé önkényesen megválasztott alap szintjén mozog. Az áfészek sokat igyekeznek egy-egy falu, terület jobb ellátásáért. Helyesnek vélhető, ha most újra felmérik, mi is az alap, s mi az, amit esetenként olyan mozgó túrával vihetnének a helyszínekre, amit keresnek, s nem tartozik a fogalomba. Olcsóbb lehet egy különlegességeket mozgó módon helybe szállító busz túráztatása, mint emberek utazása, időtöltése amiatt, hogy helyben nem kapják, amit keresnek. A korszerű kereskedés nem rekedhet meg annál, hogy a városok nagy áruházakat, kisebb helyek ABC-t kapnak. A legkisebb falvakban is olyan emberek élnek, akik állampolgári jogon kívánhatják meg, hogy a legjobb, a lehetőségek maximális kihasználásával szervezett ellátásban részesüljenek. Bürget Lajos SZERKESZTŐI oooooooo
