Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-29 / 177. szám
1986. július 29. Kelet-Magyarország 3 Segítség a családoknak Megelőzni a bajt Egyes országokban immár jeles múltra tekintenek vissza azok az intézmények, amelyek a családokra irányítják figyelmüket. Tavaly megyénk négy településén is létrejöttek ilyenek. Nyírbátorban, Ibrányban, Szat- márcsekén és a megyeszékhelyen kezdték meg működésüket a családsegítő központok. A Nyíregyházi Családsegítő Központ szórólapján — amivel annak idején tudatták létüket — ez áll: „Az intézmény feladata tanácsadás Nyíregyháza valamennyi lakosa részére, és családgondozás a működési területén lakók részére.’’ — Azt hiszem, mindkét feladat némi hozzáfűzni valót igényel — mondom dr. Kemény Lajosnénak, a központ megbízott vezetőjének. ahogy leteszem a papírost. — Működési területünk — bólint — a városnak a nagykörúttól északra és nyugatra eső területe, a Korányi Frigyes utcától a Debreceni útig. Ebben a körzetben 40 ezer ember él. Ami a gondozást illeti, ez roppant bonyolult és összetett tevékenység, esetenként más eszközöket és módszereket igényel. Finom arányérzék és beleélő-képesség kell ahhoz, hogy a pszichológiai és jogi tanácsadással, a terápiás gondozással, valamint az anyagi segítség- nyújtással megfelelően éljünk. — Ezek szerint a központ anyagi támogatást is ad a rászorulóknak? — Igen. Nagyon indokolt esetben így is a körzetünkben élő családok segítségére sietünk, de igyekszünk figyelemmel kísérni, hogy a pénzt arra a célra fordítják-e, amire adtuk. Volt rá eset, hogy mi vettük meg belőle a mosógépet, centrifugát. előzése, hogy a családban konfliktusok üssék fel a fejüket, igyekszünk kiegyensúlyozottá tenni életvitelüket. Ebből következik, hogy ha már kialakultak a konfliktusok, ezek feloldásában kell közreműködnünk. Ezenkívül azon dolgozunk, hogy egységesítsük az egészségügyi és szociális gondozást. Állandó kapcsolatot tartunk fent az iskolákkal, a védőnői hálózattal, a gyámhatósággal, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézettel, és még felsorolni is sok lenne, hány állami és társadalmi szervezettel, valamint egyesülettel. De a szomszédok, rokonok jelzésére is reagálunk. — Mik a céljaik? — Elsődlegesen a prevenció. Tehát annak meg— Hány „esetük” volt eddig? — Működésűnk óta körülbelül ezer családdal foglalkoztunk, de ez sokkal több „eset”, hiszen egy-egy családban több személy van, és sokszor pszichológiai, jogi, vagy éppen iskolai, munkahelyi problémák is adódnak párhuzamosan. Talán a legfontosabb, hogy az emberek igénylik és elfogadják a segítségünket, lyii pedig örülünk minden kis sikernek, főleg, ha azt tapasztaljuk, hogy nélkülünk nem, vagy nehezen oldódott volna meg egy-egy válság- helyzet. A válni szándékozó fiatal házasok körében például a beavatkozásunk 50 százalékban sikeres, helyreáll a családi béke. Vannak még megoldásra váró kérdések is működésünk körül. így nem tisztázott, hogy mikor vehetünk igénybe karhatalmi segítséget munkánk során, és hogy megillet-e bennünket a hivatalos személy jogállása. Jó lenne továbbá, ha körzetünkbe tartozókra vonatkozóan javaslattal élhetnénk a lakáskiutalások során, és ha rendelkeznénk olyan speciális igazolványnyal, amely megkönnyítené a családgondozók mozgását. Czine Gáspár Külföldi vendégek a nyári egyetemen J Hit tud rólunk a világ? Képünkön: Barabás László, Bödewart Johannsen, Azba- ha Haile, Ma Yie a szerzővel. (Jávor László felvétele) Mindnyájan megilletődöt- ten ültünk az asztal köré, és kimondatlanul is éreztük: megható és emlékezetes lesz ez a találkozás. Egy pillanat alatt semmivé foszlottak olyan fogalmak, mint bőrünk színe, esetleges felekezeti különbözőségek, a kézfogással semmivé tűntek az ezer, meg ezer kilométerek, melyek egyébként elválasztanak bennünket, és asztalnyivá zsugorodott a világ. Talán jogos, hogy a népes, több, mint száznyolcvan fős társaságból az újságíró a legtávolabbról érkező személyeket „szúrta ki”, így kötöttünk ismeretséget az etiópiai és a kínai vendéggel. Társaságunk harmadik külföldi tagját pedig azért ajánlotta Barabás László, a nyári egyetem titkára a sajtó figyelmébe, mert nem először van itt nálunk, és egyike a legalaposabb és legnagyobb lelkesedéssel kutató hallgatóknak. Magyarul tanult Kínában Mi szél hozta ide a nyári egyetemre vendégeinket a messzi országokból, milyennek látnak bennünket közvetlen közelről, és milyen hírünket viszik él a világba? — alighanem ezek a legfontosabb kérdések azon kívül, hogy mire használják, hogyan hasznosítják majd munkájukban mindazt, amiről itt, a nyári egyetemen hallottak. Kellemes meglepetéssel szolgál a kínai Ma Yie, amikor sajátos akcentussal ugyan, de majdnem tökéletes nyelvtanisággal megszólal — magyarul. Pekingben végzett az idegen nyelvek főiskoláján, ahol a német, az orosz és az angol mellett még egy szocialista ország nyelvével is meg kellett ismerkednie — bennünket választott. Közrejátszott ebben a nép iránti szimpátia is, amit később a gyakorlatban is érvényesíthetett, hiszen két alkalommal két—két évet töltött diplomataként Budapesten, a nagykövetségen. Jelenleg Pekingben él, ott érte ennek a nyári egyetemnek a híre a Nemzetközi Kulturális Kapcsolatok Intézetéből. A kínai tudományos akadémia szovjet és kelet-európai országok intézetének alkalmazottjaként a magyar gazdaságot tanulmányozza, illetve Nyíregyházán a kulturális élettel ismerkedik. Néhány nap után így foglalta össze tapasztalatait: — Nem a diplomata mondatja velem, de eddig Budapestet tartottam a világ legszebb városának. Most nagyon megszerettem Nyíregyházát is, mert itt még élhet az ember nagyon tiszta, friss levegőn, sok a fa, itt az erdő. A programból szép emlék, hogy Sebestyén Sándor szobrait megnézhettük. Ezek után kíváncsi vagyok a művésztelepi tárlatra is, a Sóstón. Áz aspiráns találkozói es a szép nak... magyar táncokJelenleg Lipcsében él az etióp származású Azbaha Haile, aki a Marx Károly egyetemen tudományos fokozat megszerzéséért dolgozik az aspirantúráján. A nyári egyetem programjából azokat az üzem-, és tsz-látoga- tásokat. illetve hasonló találkozókat várja kíváncsian, amelyeken lehetősége van az üzem és dolgozói életét tanulmányozni — ami egy szociológustól természetes is. Először van hazánkban, így el kell hinnünk neki, amit friss szemmel lát: bizony nehezen tájékozódik nálunk az idegen a csak magyar nyelvű útbaigazító táblák, feliratok alapján, legalább idegenforgalmi szezonban kényeztethetnénk jobban vendégeinket. — A magyar egyébként nagyon vendégszerető és barátságos nép, ennek a hírét viszem el. Meg a jó tokajinak Másodszor ugyanitt Bödewart Johannsen úr Koppenhágából immár másodszor van itt, mert megnyerte az érdeklődését az a témakör, amit a nyári egyetem idei programja kínált. A központi pedagógiai könyvtárban végez kutatásokat a különféle országok etnikai kisebbségeinek életmódjáról, identitásáról, és ehhez keres modelleket — többek között nálunk is. A nyári egyetemen ugyanis több előadás hangzik .el a nagy létszámú német hallgatóság kérésére a hazánkban élő németek életéről. Johannsen úr a szer- bek és a horvátok beilleszkedéséről is készít tanulmányokat, illetve más országokban is vizsgálódik hasonló ügyben. Bár Dániának nincs komoly gongja a nemzetiségiekkel, egy olyan fokon fejlett társadalomnak már az okoz problémát, vajon megfelelően ítéli-e meg a többség a bekerülő vendégmunkásokat, és azok hogyan élnek együtt a dánokkal? A kutatók nemzetközi tapasztalatait összegezve kiadványok készülnek, amelyeket azután a tanárok is felhasználnak az oktatásban — így is csiszolva az újabb generációk szemléletét. Á béke szigete — Tavaly egy fantasztikusan jó program volt itt — mondja Johannsen úr. — Azért jöttem vissza, hátha az ideiből is sokat profitálok, hiszen Magyarország jó példa a többség és az etnikai kisebbségek kapcsolatára. Dániában most van egy kis probléma, és mi szeretnénk a többség toleranciáját erősíteni. Bevégezve a beszélgetést, úgy éreztük, fenyegetettségekkel terhes földünkön ez a hely a nyíregyházi tanárképző főiskolán néhány napra a béke szigete volt. Baraksó Erzsébet JEGYZET TENGERSZEMEK Egy-egy község, kisebb település különböző hús- készítményekkel történő ellátását és a választékot bizonyára jelentős mértékben befolyásolja az is, hogy a kis bolt, miként van ellátva olyan berendezésekkel, felszerelésekkel, amelyekben hosz- szabb ideig károsodás nélkül tárolhatók e kényes, különösen a nagy melegben gyorsan romlandó élelmiszerek. Alig van olyan, a kistelepülések segítésével foglalkozó ' tanácskozás, amelyen szó ne esnék az itt élő lakosság színvonalasabb ellátásának a javításáról. Erre évekkel ezelőtt programot dolgozott ki a Szabolcs-Szat- már megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is, amelynek keretében az anyagi lehetőségeihez mérten minimális bérleti díj ellenében több nagy teljesítményű hűtőpulttal látta el a megye néhány településén az áfész élelmiszer-üzleteket. Ezt az akciót folytatják. A húsipari vállalat a napokban újabb 4 hűtőpulttal segítette négy település ellátásának a javítását. Borbányán, Berkeszen, Gyulaházán és Baktalórántházán került egy-egy üzletbe nagy teljesítményű hűtőpult, így a jövőben minden bizonnyal bátrabban rendelnek majd húskészítményeket ezeknek az üzleteknek a vezetői is, melynek hasznát elsősorban a vásárlók látják, mert javulhat a választék és minden időben vásárolhatnak a különböző töltelékárukból, felvágottakból. húskészítményekből. (fk.) A főorvos csak ba- I zsalygott, ahogy el- ment. Az uram meg I haragudott, mindjárt ( rám förmedt: ne ra- ' csitálj, hanem pénzt > : adj neki! De mit j . bántam én, hogy ő I mérgelődik. Inkább ■ azt csinálja, minthogy • a földbe bújjon. — Hála Istennek. 1 hogy holnap már ha- , zahozza a mentő. I deje — mondta a beteg ember párja, és a holnapra gondolt. Ellentétben az elmúlt napokkal, most eszébe sem jutott sorra venni, kik haltak- már I meg velük egykorúak I az utcában. Emléke- 1 zetében fel sem me- I rült a napokkal ez- I előtti természetes ha- 1 sonlata: „Lemorzso- I lódunk mindnyájan. I mint csutkáról a \ szemek.” A holnapra J gondolt. I Sztancs János / — En is azt gondoltam, nem sok nagypénteket ér meg. Vihetik ezt már a kórházba, úgyis hasztalan. Amúgy se sokba tekinti az orvosokat. De bizony segített rajta a kórház. Egy hét után megmondta a főorvos, úgy, hogy az uram is hallja: szépen javult az állapota. En meg azt találtam szólni: most már sokáig fog élni, mert elment otthon a hótt híre. Megmondtam én a főorvosnak azt is: nincs az a pénz, amiért megerőltetném az emberemet. Nekem ne dolgozzon semmit. Nem bánom, ha olyan tötyögösen jár, hogy megdöglik a bolha a talpa alatt. Ráér ő menni csendesen, lábról lábra. öt. Egyen, igyon, ami jólesik, ne törődjön semmivel — ezt tanácsolta. Meg is mondta az uram: ez a jó orvos, nem az itteni. — Mégis bekerült a kórházba... — Jajaj. Akkor már égig ért a baj. Hajnalban szaladtam az itteni orvosért, akkor már ez is jó volt, jöjjön, mert olyan beteg az uram, a só- zóban van. Szegény, már a harmadik éjszaka csak hánykolódott, meg hánykolódott, bejárta az egész ágyat. Máskor meg olyan volt, mint a föld. Ha erre forgattam, itt maradt, ha arra forgattam, ott maradt. — Mindenki azt hitte, most már vége van. ! Esteledett. A nyári konyhában villany égett. Mintha sárba mártott cirokseprűvel csaptak [ volna fel, a plafon V tele volt léggyel. Két 1 öregasszony — két I testvér — szakajtó- l kosárba morzsolta a J tengerit. I — Máskor, ilyen- I korra egy csű se volt \ a góréban. Látszik, I hogy nem embere az I urad ... Majdnem az \ egéré lett a tengeri. I — Nem arra való I szegény már a tél l óta ... ] — Hamarabb kelI lett volna orvos. — Nem elmentünk \ még időben? Ha egy- I szer nem kellett neki se orvosság, se az \ itteni doktor. Ezt se I egyen, azt se, ezt se [ igyon, azt se, akkor i hogy éljen? Meg az- ] tán. tudod, hazajött ' egyszer a szomszéd , fia. Az is orvos. Meg- ] kérdezte: hány éves I is, bátyám? Hetvenegy másodperc; alatt tízmillió mérés. Nagy bonyolultságú digitális integrált áramkörök ellenőrzésére szolgáló mérőautomatát fejlesztett ki a Mikroelektronikai Vállalat. Gyorsaságára jellemző, hogy egy másodperc alatt tízmillió fnérés elvégzésére képes. (MTI fotó)