Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-24 / 173. szám

XLIII. évfolyam, 173. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. július 24., csütörtök 1876 óta most ötvenhar- madszor nyitotta meg kapu­it a Szegedi Ipari Vásár. Az 550 hazai és külföldi cég jelentős részben olyan új­donságokat mutat be, amelyeket először láthat a közönség. A képeken: a Taurus tenger alatti tömlőket, kempingcikkeket és abroncsokat mutat be — jelentős részük Nyíregyházán készül. — A Nagykanizsai Üveggyár termékei. (MTI fotók) VÁSÁR r É rtékeink óvását, vé­delmét, a drága gé­peket, berendezése­két, a milliós szocialista közvagyont nem bizhat­juk sehol gem a véletlen- .. , re. Igény é£ követelmény mindenkivel szemben, hogy a tűzvédelemi elő­írásokat megtartsa es megkövetelje. Inkább le­gyen az igazgató elővi­gyázatos, tartsák szigorú­nak ha büntet, mintsem eltűrje a rendetlenséget, a mindenfajta veszély, bá­nat, tragédia forrásait. F. K. Beérett az őszibarack a napkori Kossuth Terme­lőszövetkezet gyümölcsös­kertjében. A 36 hektáros barackosban a szedés egy hete folyamatos, a termés közepes, 1500—1800 tonna piacérett gyümölcsre szá­mítanak. A barackot tsz a fővárosba és vidéki nagyvárosokba szállítja, de helyben is értékesítik. A kiskereskedőkön kívül háziasszonyok is elmen­nek a kertbe befőzésre al­kalmas őszibarackért. (Já vor László felvétele) Felvételt eredeények Iskolátokon R end, fegyelem, elő­vigyázatosság a lel­ke mindennek. Hang­súlyozom: a lelke. É= '"1 mindez hiányzik? - , rendetlenség, a fer; zetlenség és a n< dömség nyomán nyen fellobbanhat kakas, életek k un í- nek veszélybe, a í . mi ba tragédia érhet ria­dókat, vállalatokat. Ér­tékek válhatnak a tűz martalékává. Késő bánat! Ha a minap fogadok az üzemlátogatás során az egyik felügyelővel, bizo­nyára elbukom. Ö azt ál­lította — s bizonyára meg is számolta! —, hogy az üzemek csak minden har­madik helyiségében látott poroltó készülékeket! Ahogy utólag ismét vé- végigondolom vigsgáiódá" saikat, rádöbbenek: alig egy hónappal ezelőtt az említett vállalat egész ve­zérkara tartott üzemi szemlét, ellenőrizte a munka- és tűzvédelmi előírások megtartását, il­letve a hibákat, mulasz­tásokat. Akkor nem tűnt fel sen­kinek e mulasztás? Vagy már annyit írtak össze a hibákból, a pótolni va­lókból, hogy ilyen „ese- 1 kélységre” nem is figyel­tek? Súlyos mulasztáso­kat fedett fel ez a szem­le. Kár, hogy a hibák többségénél így fogalmaz­tak: kijavítás határideje folyamatos. És nem konk­rétan, hogy mit mikorra kell pótolni és ki érte a felelős. Talán ezért is vet­ték félvállról a dolgot az üzemben. Mutasd a környezeted, s megmondom milyen vagy. így is lehetne — kellene! — fogalmazni és ? megítélni az üzemek, in- j tézmények vezetőit. Lát- j tam már elhanyagolt, a > tűzvédelmi előírások mi- j nimumát nem megtartó j üzemeket. De jártam olya- i nokban is, ahol valóban példás a rend, észlelhető a munkások magatartásá­ból az elővigyázatosság. Ezt tapasztaltam a Villa­mosszigetelő és Műanyag Gyárban Kisvárdán, ahol nem csak a falakon belül, de az udvaron is példás rend van. Parkosítás, gon­dozott kert bizonyítja itt a HAFE-ban és a Nyíregy­házi Mezőgép Vállalatnál is, hogy adnak magukra a munkások, vezetők. Az intenzív fejlesztés szolgálatában Előadások, ankitek, kiállítások I Elkészült az MTESZ megyei szervezeténél az idei műszaki és közgazda- sági hónap programja, amelyet immár hagyomá­nyosan szeptember végén, október elején rendeznek Szabolcs-Szatmárban. „A termelés intenzív fej­lesztésének lehetőségei a me­gyei adottságok feltárásával” — ezt a címet viseli a ren­dezvénysorozat, amelyben az MTESZ megyei szervezete, városi intéző bizottságai, a Magyar Közgazdasági Társa­ság és tizenkilenc tudomá­nyos egyesület vesz részt. A megnyitó előadás meg­tartására a rendezők Kapolyi László ipari minisztert kér­ték fel, aki „Az ipari-műsza­ki fejlesztés feladatai” cím­mel foglalja össze a közép­es hosszabb távra érvényes fő feladatokat. Erre az ese­ményre szeptember 19-én, pénteken délelőtt 11 órakor kerül sor Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Há­zában. A nyitó előadást kö­vetően MTESZ—SZMT kö­zös rendezésben újítási kiál­lítás nyílik. Több kiemelkedő központi esemény is lesz a programok sorában. Az Építőipari Tudo­mányos Egyesület például Nyíregyházán tartja szep­tember elején az I. tiszán­túli építészeti konferenciát, amelynek központi témája a hagyományőrző építészet. A mérnökök és közgazdá­szok I. országos szemináriu­mának — amelyet a Gépipa­ri Tudományos Egyesület rendez — szintén Nyíregy­háza ad otthont. Főbb témái: gazdálkodás és szabályozás; ösztönzés és érdekeltség; ter­mékszerkezet-korszerűsítés ; menedzserképzés. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság két­napos regionális rendezvénye a terület- és településfejlesz­tés időszerű feladataival fog­lalkozik majd. A mintegy hatvan prog­ram — előadások, $nkétok, konferenciák — nagy részét Nyíregyházán, a Tudomány és Technika Házában rende­zik, de több esemény házi­gazdája lesz Kisvárda, Máté­szalka, Nyírbátor, néhány egyesületi rendezvényre pe­dig az egyes szakterületek nagyobb szakmai egységeinél kerül sor, Baktalórántházán, Fényesünkén, Mándokon, Má- riapócson, Szabolcsbákán. Az események többsége közvetlenül kapcsolódik a fő témához, az intenzív fejlesz­téshez. Több egyesület a szá­mítógép alkalmazásának le­hetőségeit mutatja be, ismer­teti a hulladékhasznosítás, a takarékosabb gazdálkodás eredményeit. Sor kerül élen­járó technológiák, eszközök bemutatására is. Az építő­ipar és a hozzá kapcsolódó ágazatok programjai az új hőtechnikai szabványokkal foglalkoznak. Több külföldi résztvevője is lesz a rendezvényeknek: a i testvéregyesületek küldöttei, | több világcég budapesti kép- I viselői, s olyan külföldi szer­vezők is, aki-k cégük megbí­zásából részt vettek megyénk valamely ipari üzemében az új munkaszervezés kialakí­tásában. (m.) Ezekben a napokban már a legtöbben megkapták az örömteli sorokat tartalmazó értesítést, vagy éppenséggel az elutasító levelet. A nyír­egyházi tanárképző és a me­zőgazdasági főiskolákra az idén átlagosan két és félsze­res volt a túljelentkezés, ami azt jelenti, hogy csak min­den második-harmadik je­lentkezőnek sikerült bejutni a felsőoktatási intézmények­be. A tanárképző főiskola ada­tait összesítve a mintegy 900 helyre 2330-an adták be je­lentkezési lapjukat, ami to­vább bontva eléggé változa­tos képet nyújt. A legnagyobb létszámot felvevő kétszakos tanári szakpárokra, a 474 helyre 1258-an pályáztak. Ki­lencven tanító szakost vehet­tek fel, a jelentkezők száma 213 volt, a kiegészítő szak 186 helyére pedig 293 kérelem ér­kezett be. A levelező tanári, tanítói, óvónői és kiegészítő szakokon is mindenütt két-, két és félszeres a jelentkezők és felvettek aránya. Ennél is tarkább kép bontakozik ki, ha az egyes szakpárakat ösz- szehasonlítjuk, mert válto­zatlanul élen áll a népszerű­Lezárult az egyetemi-főiskolai felvételik legizgalmasabb szakasza: amikor a vizsgabizottságok tagjai meghúzzák a „vonalat”, és kiderül, kiknek sikerült átvinni a „lécet”, és kik azok, akik ezúttal nem tudták teljesíteni a felvételi vizs­ga követelményeit. ségi listán a földrajz a hozzá kapcsolt testnevelés, népmű­velés és orosz tantárgyakkal együtt, valamint a magyar— történelem, míg a technika, a matematika, a fizika és az ének-zene iránt gyengébb az érdeklődés, örvendetes vi­szont, hogy „aluljelentkezés" nem fordult elő. a keretszá­mot minden szakon megha­ladta a jelentkezők száma. A pontszámokat tekintve feljegyeztek kiemelkedő, 110 pontos felüli teljesítménye­ket is„ de természetesen nem ez-a jellemző. Néhány pél­da: a földrajz—testnevelésre legalább 94 pontot kellett gyűjteni, magyar—történe­lemre 85-öt. míg biológia— technikára a 71. matemati­ka—technikára a 72 is elég volt. Egészében véve a vizs­gáztatók erőteljes javulást tapasztaltak: a hallgatójelöl­tek a tavalyinál lényegesen felkészültebb átlagot mutat­tak. örvendetes, hogy gyor­san népszerűek lettek az új szakok, a német és a francia, ezekre általában háromszo­ros a túljelentkezés. Gondot okoz viszont az elutasítottak körében annak tisztázása, hogy a főiskola nem fogad­hatja azokat, akik jogi. vagy más egyetemi felvételin nem feleltek meg, de pontszámúk alapján ezen a főiskolán még a vonal fölött volnának. A tanárképző főiskola csak a tudományegyetemek hasonló szakjairól fogad átirányított fiatalokat. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskolán egészen pon­tosan 2,6-szeres volt a túlje­lentkezés, összességében és az egyes szakokon is valamivel több, mint korábban. Kivéve az egészből az országos kép­zésű repülőgép-vezetői sza­kot. szóródik ez az arány, ugyanis repülőgép-vezetőnek megközelítőleg hatszor töb­ben pályáztak, mint a felvet­tek száma. A gépész szak 70 helyére 145-en, a gépész le­velező 30 helyére 65-en je­lentkeztek. Emelkedett egy ponttal a gépész hallgatók felkészültségi szintje, tavaly 76 pont elég volt a felvételi­hez, most a vonalat 77 pont­nál húzták meg. A repülő­söknél a minimum 83 pont volt. Ez utóbbi felvételi vizs­ga sajátossága, hogy tanul­mányi szempontból esetleg megfelelő jelentkezőket or­vosi, egészségügyi alkalmas- sági vizsga után, vagy pálya­alkalmassági okok miatt kel­lett elutasítani. Szerencsére ők sem kallódnak el, mert az agrár felsőoktatási intéz­mények közötti együttműkö­dés keretében lehetőség van rugalmas átirányításukra, például a gödöllői egyetemre. Az idén a korábbiaknál is nagyobb figyelemmel kísér­ték a hátrányosabb szellemi környezetből érkező tehetsé­ges fiatalok felvételijét, hogy az arra alkalmasakat nagy körültekintéssel válasszák ki a fizikai dolgozók gyerekei közül. Ezekben a napokban a felsőoktatási intézmények­ben a létszámhiány, vagy egyéb okok miatt elutasított fiatalok fellebbezési ügyeivel foglalkoznak. (Három debreceni egyetem adatairól a 4. oldalon közlünk összefoglalót.) MA Üdülők a főiskolán <2. oldal) Friss kenyér, holnapi cimke (3. oldal» Két és félszeres túljelentkezés—Vonzóak az új szakok Rugalmas átirányítás - Felkészültebb jelöltek Műszaki és közgazdasági hónap

Next

/
Oldalképek
Tartalom