Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-22 / 171. szám
1986. július 22. Kelet-Magyarország 7 Négy évtized története r Arak és támogatás A mezőgazdasági termelői árakkal foglalkozott, az árakhoz kapcsolódó támogatási rendszent dolgozta fel tanulmányában dr. Roz- gonyi József, aki a közgazdasági társaság megyei pályázatán díjat nyert munkájával. A négy évtizedet átölelő elemzés több tanulsággal Sizodgál napjainkra, s nem érdektelen abból a szempontból sem, hogy a mindenkori árképzés milyen elméleti alapokon nyugszik. Hiszen mindenkor figyelembe kell venni az eltérő természeti tényezők adta különbségeket, ami az adózásban és a támogatások rendszerében nyilvánul meg. Az árak megállapításánál külön gond, hogy azt az átlagos vagy a legrosszabb termelési feltételeikhez igazítják. Mindez közgazdaságilag a földjáradék fogalmában testesül meg. A szocialista Magyarország mezőgazdasági árrendszerében két, egymástól'élesen elválasztható időszakot lehet megkülönböztetni — állapítja meg a szerző. Az első szakasz 1957-ig, az egységes mezőgazdasági felvásárlási árrendszer kialakításáig tartott. Ezt az időszakot a kötelező beadás mellett kialakított szabályozott árak — amelyek többnyire eltértek a piaci áraktól — jellemezték. Az 1957 után kialakított felvásárlási és szerződéses rendszer viszont már feltételezte a piaci viszonyokat, így tapasztalható, hogy az új fel- vásárlási árak ugyan alacsonyabbak voltak, mint a korábbi szabad felvásárlási árak, de magasabbak, mint V__________________ a korábbi begyűjtési árak. A második időszakban is jellemző volt, hogy az egyes termékeknek kötött felvásárlási ára volt, azonban ezeket pl. az 1976-os, 1980- as áremeléssel „igazították helyre” a valós árviszonyoknak megfelelően. Az elemzés részletesen foglalkozik hazánk mai mezőgazdasági árrendszerével, amikor a termelők szabadon döntik el, hogy termékeiket az államnak vagy a lakosságnak értékesítik. A konkrét árak megállapításában, illetve azok alakulásában a termelés költségei, a piaci kereslet és kínálat, valamint az állami preferenciák játszanak szerepet. Külön fejezet foglalkozik a tanulmányban az árrendszer továbbfejlesztésével. Ebben — ahogy a pályázat értékelésében is megfogalmazták — a szerző véleménye szerint a külkereskedelmi és a belföldi árak közötti automatikus kapcsolat megteremtése nem járható út. Az exportárak mechanikus követése a mezőgazdasági termékek között indokolatlan jövedelmezőségi aránytalanságdkat eredményezne. Követelmény a továbbfejlesztésnél az ár és a minőség kapcsolatának erősítése, az ármechanizmus rugalmasabbá tétele és a tartós világpiaci árakhoz való közelítés. A tanulmány a mezőgazdasági termeléssel, a termékek forgalmazásával és a gazdálkodással foglalkozók számára nemcsak hasznos elméleti alapokat ad, hanem megoldást jelölő javaslatokat is. TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Számítógépes tervezés Az általános emberi környezet, a tárgykultúra, ezen belül az ipari termékek minőségének egyik nélkülözhetetlen ösz- szetevője a termékek emberhez, az emberi fizikumhoz való illeszkedése. Ez alapvető követelmény, amihez azonban megfelelő adatbázis és tervezési segédlet szükséges. Ám mind a mai napig nem rendelkezünk a hazai népesség adatait reprezentáló egységes szemléletű antro- pometriai adat- gyűjteménnyel. Szükségessé vált tehát a hazai antropometriai atlasz elkészítése, legalábbis az alapjainak a lerakása. A hazai populációra vonatkozó — szakaszosan továbbfejleszthető — tervezési segédlet kidolgozásával kezdődött a munka. A kutatási és adatgyűjtési program alapján sor került az antropometriai mérőpontok kialakítására. Létrehozták az úgynevezett unisex human fantomot (UHP), amelyet OscarKépünk a Számrend Vállalat által forgalmazott számítógépes elrendezést mutatja. (Fotó Hauer Lajos) nak neveztek el. Az Oscar a hazai és nemzetközi eltérések viszonyítását, a különböző forrású adatok használhatóvá tételét segíti elő. Kidolgozták az adatok képzéséhez szükséges matematikai képleteket és eljárásokat is. Ez utóbbi egy multivariációs matematikai statisztikai módszer, amelynek az alkalmazásával nyert adatok alapján, számítógép segítségével megrajzolhatók az UHP-ábrák. A számítógép kezeli az adatbázist is, elvégzi a szükséges számításokat, kiírja a számításokkal nyert értéktáblázatokat. Az Oscar megjelenítéséhez egy minimum 128 Kbyte operatív memóriával rendelkező személyi számítógép szükséges. Ehhez a következő perifériák kapcsolhatók: normál vagy hajlékony lemezes egység, rajzgép, grafikus és/vagy alfanumerikus megjelenítő, sornyomtató. vím°“‘ Ipar a mezőgazdaságban Kozmikus erőművek II termelőszövetkezeti melléktevékenységek (1.) A Szovj-etunáó Tudjományos Akadémiája bejelentette, már megvatnnaik az előfeltételek: egy 100—150 ezer kilowaitt hasznos teljes ítméinyű kozmikus erőmű min- tapélidiámya technológiai tervéinek: kidolgozásához, mely a jövő gigantikus méretű erőműveinek prototípusát képviselné. 1979-ben a Szál jut—6 űrállomás fedélzetén összeszereltek egy 10 méter átmérőjű párábólatükrös rádióteleszkóp-antennát, mely vékony huzalokból készült. Ma már 100 méter átmérőjű antennák ki- fejlesztésén dolgoznak. Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági nagyüzemeiben dinamikusan fejlődött az alaptevékenységen kívüli tevékenység a VI. ötéves tervidőszakban. E növekedés eredményeként az alaptevékenységen kívüli tevékenység részaránya (nettó árbevétel alapján) az 1980-as 33 százalékról 1985-re 50 százalék lett. A növekedés a tervidőszak első felében igen nagyarányú volt. A vizsgált üzemekben a megyei adatokkal azonosan alakult az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya, 1985-ben szintén 50 százalék. A növekedés (1983 és 1985 között) az ipar és az építőipar csökkenése, valamint a belkereskedelem bővülése mellett valósult meg. Ennek megfelelően a belső arányok az alábbiak szerint változtak: Tavasszal megjelennek az égen a zivatarfelhők, márci- usban-áprilisban időnként megdördül az ég, júniustól pedig gyakran csattognak a villámok, de még őszre is jut belőlük. Télen ugyan ritkán, de szántén előfordulhatnak Villámcsapások. A villámlás természetes villamos jelenség, amivel már az ősember is találkozhatott, de csak néhány évszázada kezdték tudományosan vizsgálni. Egyszerűsítve a kérdést, a villám úgy keletkezik, hogy a zivatarfelhőkben pozitív és negatív töltésű gázok alakulnak ki, s a közöttük lévő erőtér hatására kisülés indul meg közöttük. Ezt A villámok természete nevezik előkisülésnek. Az előkisülés nem egyenes vonalban halad a föld felé, hanem zegzugos úton, amelyet a levegőben lévő tértöltések határoznak meg, az út tehát teljesen véletlenszerű. Amikor azonban az előkisülés elérte a földi tárgyak magasságának kétszeresét-három- szorosát, a földi tárgyakon is kisülés indul meg, ezt hívják ellenkisülésnek. Amikor az Villámlás az éjszakában előkisülés találkozik az el- lentoisüléssel, egy jól vezető csatorna köti össze a felhőt a földdel. A csatornán át a felhő és a föld ellentétes töltései nagy fényerejű kisülésben egyenlítik ki egymást. Ez a főkisülés. Főkisülés tehát akkor indul meg, amikor a lefelé haladó előkisülés negatív töltése találkozik a földből felfelé törő pozitív töltésű ellenkisüléssel. A főkisülés áramerőssége minden második villám esetén nagyobb mint 15 000 amper, és minden második villám áramerőssége meghaladja a 10Ö 000 ampert is. Ez a nagy áramerősség idézi elő a rombolásokat, és a velük járó magas hőmérséklet a tüzeket. A főkisülés haladásának a sebessége a föld közelében a legnagyobb, elérheti a fény- sebesség egyharmad részét is. A kisülés fényessége is a föld közelében a legnagyobb. A főkisülés csatornája néhány milliomod másodperc alatt melegedik fel 20 000 C- fokra. Ez a levegő hirtelen kitágulásával jár együtt. A tágulás oly heves, hogy hatására a levegőben lökéshullám keletkezik, és ez a robbanásokat kísérő légnyomáshoz hasonló rombolást pkozhat, beszakíthatja az ember dobhártyáját is. Ugyancsak ez idézi elő a villámot kísérő csattanásszerű hangot. Nettó árbevétel megoszlása 1983 1975 Ipar Építőipar Szállítás Belkereskedelem Egyéb ______ Összesen Az új vállalkozási formák megjelenése is hozzájárult a rendelésállomány csökkenéséhez. Az ipari vállalatok a mezőgazdasági nagyüzemek részére sok esetben csak a legrosszabb munkákat adják ki, melyeknek igen alacsony a nyereségszintje. A vizsgálatok több üzemben is feltárták, hogy a gazdaságok 1986- ban egyes termékeket termékértékesítési szerződések nélkül esetenként raktárra termelnek. illetve eseti szerző-^ désekkel tudják kapacitásuk egy részét lekötni. Az ipari tevékenységen belül igen jelentősek a bérmunkában végzett tevékenységek, elsősorban a könnyűiparhoz kapcsolódván. E tevékenységek esetében visszaesést nem tapasztaltunk, viszont sok probléma kapcsolódik hozzájuk. Az önálló tevékenységek veszélyeit látva, keresett ilyen jellegű munkát magának több gazdaság, elsősorban létszámfoglalkoztatástól motiválva. E tevékenységek jövedelmezőségi szintje igen alacsony, illetve több üzem csak veszteséggel folytatja. A bérmunkák esetében a gazdaságok általában csak a munkaerőt és az épületet biztosítják. Az üzemek igen erős függésbe kerülnek az anya- vállalattól, melyen változtatni nehezen tudnak. A feltételeket az anyavállalat diktál45 8 6 36 5 40 7 5 44 4 100 100 ja, mivel a gazdaságok kereslete e munkák iránt meghaladja a kínálatot, továbbá egy már elindított tevékenység megszüntetése, a munkaerő újbóli foglalkoztatásának biztosítása sokszor megoldhatatlan probléma elé állítja a gazdaságokat. Mindezek következtében több mezőgazdasági nagyüzem veszteség esetén is folytatja ezen tevékenységét. Az építőipari tevékenység a gazdaságokban általában a karbantartást és a saját beruházások megvalósítását szolgálja. Ezen túl foglalkoztak az üzemek kisebb külső munkákkal, illetve helyi szükségletek kielégítését (pl. „C” lakások építése) szolgálták. A belkereskedelmi tevékenység döntően a .háztáji forgalmazást tartalmazza. Dinamikus, 34 százalékos növekedése alapvetően és meghatározóan ennek bővüléséből adódik, szoros összefüggésben a kistermelés nagyüzembe való integrálásával. E tevékenységet jelentős mértékben ösztönzi a kedvezőtlen termőhelyi adottságú mezőgazdasági nagyüzemek termelési árkiegészítése is. (Folytatjuk) Orosz Zoltán főrevizor PM Ellenőrzési Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága Nő a termőképesség Időzített műtrágyázás az almánál A nitrogén elsősorban a növekedés tápelemeként ismeretes ; a termékenységgel kapcsolatos hatását is főleg a vegetatív és generatív állapotok közötti antagoniz- mus alapján ítéljük meg. Ebből a szempontból a tenyész- időszaknak két ellentétes periódusa van: a hajtások csúcs! záródása előtti és utáni periódus. A továbbiakban a termékenység három fontos területén: a virágképződésben, a gyümölcskötődésben és a gyümölcs minőségének kialakulásában tekintjük át a nitrogén hatását. Mindaddig, amíg a hajtások csúcsi növekedése élénk, a virágképződés folyamata vontatott, vagy szünetel. Ennek az az oka, hogy a közös készletek megszerzésében a növekvő hajtáscsúcsok előnyben vannak a virág- képződést szervező, alárendelt helyzetű merisztémákkal szemben. A növekvő hajtáscsúcsok még hormonális úton is gátolják a virágképződés folyamatát. A hajtások csúcsi záródása után a virágképződés potenciális helyei felszabadulnak a hormonális gátlás alól, egyúttal tápanyagellátottságuk is javul, Így megindulhatnak (vagy megindulhatnának) a következő évi virágok képződését megalapozó folyamatok. Az idő előrehaladtával azonban csökken a vegetációs aktivitás, „fárad” a lombozat, s ez gyakran a vlrágképződés elégtelenségét, vagy elmaradását okozza. Ebben az időszakban a nitrogén a vegetációs aktivitás fokozásával hat kedvezően a virágképződésre. A gyümölcskötődés folyamatai elválaszthatatlanok a virágképződés folyamataitól, mivel teljesértékű, jó kötö- dőképességü virágok csak a szerveződés szempontjából optimális feltételek között alakulnak ki. Ennek megfelelően a csúcsi záródás előtt — a virágképződéssel párhuzamosan — adagolt nitrogén negatívan, míg a záródás után adott pozitívan befolyásolja a következő évi gyümölcskötődés potenciálját. A nitrogénnek a folyó évi gyümölcskötődés szempontjából is fontos szerepe van. A gyümölcskötődés második periódusában attól függ a gyümölcsök fennmaradása, hogy meg tudják-e szerezni a továbbfejlődésükhöz szükséges asszimilátumokat. (A versenyben lemaradó gyümölcsök lehullanak.) Ajneny- nyiben az erre az időszakra jellemző lendületes hajtásnövekedést nitrogén alkalmazásával tovább fokozzuk, a fa asszimilátum- készletel kimerülnek, amit túlzott (esetleg katasztrófális) mértékű júniusi hullást eredményez. A gyümölcs minősége (méret, szín, tárolhatóság) ugyancsak szoros összefüggésben van a virágképződést és a gyümölcskötődést megelőző folyamatokkal, illetve a gyümölcs fejlődésével párhuzamos hajtásnövekedéssel. Csak az a gyümölcs lehet minden szempontból megfelelő minőségű, amely harmonikusan fejlődött és táplákozott. A gyümölcs harmonikus táplálkozását — fejlődésének teljes időszakára — a gyümölcskötődés minősége határozza meg (ugyanis csak azok a gyümölcsök képesek harmonikusan táplálkozni, amelyek kötődése teljes értékű volt.) A hiányosan kötődött gyümölcsök alulmaradnak a táplálkozási versenyben, aminek gyengébb minőség a következménye, beleértve a tárolási betegségekre való hajlamot is. Utóbbi szempontból különösen a gyümölcs kálcium táplálkozása kritikus. A minőséget befolyásoló másik fontos tényező a hajtásnövekedés mértéke. A túlzott hajtásnövekedés — a nagy tápanyagfelhasználás következtében — veszélyezteti a gyümölcs harmonikus táplálkozását (külünösen a kritikus táp- etem ek — köztük a Ca vonatkozásában). A fentiekből következik, hogy a csúcsi záródás előtt adagolt nitrogén veszélyeztetheti, a csúcsi záródás után adott pedig kedvezően befolyásolja a gyümölcs várható minőségét. Zatykő Imre Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Fejlesztő Vállalat
