Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-21 / 170. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. július 21 Korok és divatok jöttek és mentek A győzedelmes farmer Korok és divatok jöttek és meritek — a Blue Jeans, az­az a farmer maradt, s most, 1986 nyarán népszerűsége na­gyobb. mint valaha. 135 év telt el azóta, hogy az Egye­sült Államokban letelepedett bajor bevándorló, egy bizo­nyos Levi Strauss a francia- országi Nimes-ből származó vég szövetből munkanadrágo­kat varratott amerikai bányá­szok és cowboyok számára. A ,,kék csoda” diadalmenete azóta is tart. Európai -kar­rierjét a szegecselt vászon- nadirág a második világhábo­rú után kezdte meg. Merev, agyommosott és roj­tos — ez a klasszikus farmer, amely persze nem úszta meg a divat támadásait. A hetve­nes évek slágere volt az Yves Saint Laurent és Karl Lager­feld divatcégek címkéivel el­látott, csípőben feszes s láb­száron szűk farmer. Az ural­kodó szín a fakókék volt, de ugyancsak hódítottak a fe­hér és fekete nadrágok. Póló­inggel, garbópulóverrel, bőr­és farmerzekékkel viselte ezeket a hippinemzedék. A 80-as évek elején a klasszikus farmer kiszorulni látszott a ruhásszekrényekből, s úgy tűnt, gyártói már végképp le­mondhatnak az évi átlagosan hét százalékos nyereségről. Volt, aki egyenesen azt jó­solta, hogy a farmer ezentúl kénytelen lesz szerényen meg­húzódni a szabadidős és mun­karuhák között. A jósok té-v védték, a farmer megújulva és felfrissülve merült fel in- tíigófestékes kádjából — a ro- buszusos, ötzsebes, a varrá­sok mentén szegecsekkel megerősített klasszikus cow- boynadrág megint a legkere­settebb divatcikkek közé tar­tozik. A jósok most arról be­szélnek. hogy a farmer lesz minden idők legdivatosabb ruházata. Hogy miért — rejtély. Mert annyira kényelmes — mond­ja az egyszerű többség. A s z ooi á l is j el en s ég ek el e m z é - sére hajlamos agyak jóval bonyolultabb magyarázatot adnak: a farmer — mondják ők — egyenruha, védekező páncél ebben a modern ko­runkban, amelyben az érzel­mek. a belső élet elesökevé- nyesedik, s minden arra kényszerít, hogy a külsösé- geknek éljünk. Akárhogy is van. a munkanadrág mítosz- szá vált. Idős és fiatal egy­aránt viseli szerte a világon — persze még ma is inkább a fiatalok egyenruhád a. S noha az idei nyár nagy üzleti slágere a>z ötzsebes, me­rev vászonból készült nadrág, illetve a szűk íarmerszok- nyia, mindenütt kapható — és viszik is — a kordból, illet­ve a rugalmas műszállal ke­vert vászonból készült, szo­rosan testhez álló vagy ép­penséggel bő és lezser farme­reket is. Légi fényképek Nagyestedről Infra fotón keresik a kincset Előkészületek a vár régészeti feltárásához A SzaboHcs-Szatmár megyébe látogató idegenek, turisták fő­leg két dolog iránt érdeklődnek: a tirpákok Nyíregyházára való telepítése (1753) és az egykor bevehetetlen ecsedi vár után. Ez utóbbit sajnos nem tudjuk meg­mutatni, jóllehet Ecsed kővára (1334—1711) a középkori Magyar- ország egyik legnagyobb és leg­biztonságosabb erődje volt. Ezért nagy veszélyek és háborúk ide­jén ide menekítették az ország kincseit, főleg a Délvidékről és Erdély,bői. Így tudjuk, hogy 1566-ban a nagyváradi káptalan itt helyezte biztonságba Szent László halotti koronáját és 1619- ben itt őrizték a szent koronát is. De ide menekítették a török elől Torontál vármegye Egres községe cisztercita szerzetesi mo­nostorának könyvtárát is, amely­ből szóródott szét az e sorok írója által 1972-ben Nagykálló- ban feltárt XV. századi kódex­töredék. Ismeretes, hogy a Hazafias Népfront Nyíregyházi városi Bi­zottsága 1986. március 27-én rmmkaibizoititságot létesített az ecsedi vár romjai régészeti feltá­rásának társadalmi elősegítésére, illetve az 5 évre tervezett munka támogatására. Külön nehezíti a munka el­kezdését, hogy sajnálatos módon nem maradt alaprajz az utókorra ezen fontos várról (avagy vala­hol lappang). Éppen ezért a szakmai tevékenység irányítója: Németh Péter megyei múzeum­igazgató szükségesnek tartotta az előzetes légi fényképezést, a leg­megfelelőbb ásatási hely megvá­lasztása érdekében. A modern technika itt is segítségére lehet a régészetnek. Nagyecsed lakói és munlkatoi- zottsáiguirtk ottani tagjai (Fehér Károly, a nagyközségi pártbi­zottság titkára, Kocsis Miklós ta­nácselnök, Mészáros Gábor tsz- elnök, Lintényi Lajos iskolaigaz­gató és Tóth Ferenc református lelkipásztor) bizonyára észrevet­ték, illetve megelégedéssel ta­pasztalták, hogy 1986. június 18- án, pénteken délelőtt mintegy fél óráig körözött kétfedeles repülő­gépünk a település tellett. A iégi fényképezés irányítója Széles Csaiba, a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola repülőkiképzési tanszékének adjunktusa volt, se­gítői: Szabó László, a főiskolái fényképészeti laboratórium veze­tője és Tisza László elektromér­nök. A gépet Döme István pilóta vezette, s magam a munkabi­zottság titkáraként kerültem az utasldstára. Széles kiszámította, hogy a vár területe fedett 500 m, illetve 1000 m ma gasságbó l és 180 kim/óra sebesség mellett célszerű a repü­lőgép hasán lévő ablakból az ún. infrafelvételek sorozatát elkészí­teni. A támpontunk a református templom hatalmas épülettömbje volt. Most következik a filmek szak­szerű kiértékelése, s remélhető, hogy ezzel is közelebb jutottunk az ecsedi vár földben lévő tit­kainak feltárásához. Fazekas Árpád Felszállás előtt a „fotóexpedíció Esküvő gyümölcslével A nászinduló ünnepélyes dalla­ma könnyeket csal a szemekbe, az anyakönyvvezető az egybeke­lés sorsalakító jelentőségéről be­szél, a házasulök egymás kezére húzzák a gyűrűket. Aztán össze­koccannak a poharak, és ki-ki felhajtja a maga gyümölcslevét vagy más üdítőjét az ifjú pár boldogságára. Mindez péntek délután történt a KPVDSZ művelődési otthon­ban, ahol a „Nyíregyenes” Al­kohol Ellenes Klub két tagja fo­gadott egymásnak örök hűséget — immár másodszor. — 1984-ben váltunk el hétévi házasság után — meséli nem mindennapi történetüket a né­hány perce férjjé lett Imre Fe­renc. — Családi életünk meg­romlása az én ielikemen szárad, akkoriban gyakori látogatója voltam az italboltoknak. — Ügy gondoltam — veszi át a szót felesége — jobb útra tér, ha külön megyünk. — Ez azonban nem így lett — folytatja Imre Ferenc. — Még in­KOSSUTH RÁDIÓ 8,20: Mit üzen a rádió? — 9,00: Haydn: Angol oanzonet- ták. — 9,30: Kátnoky László versei. — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Ope­rettmúzeum. — 11,05: Az első világháborúban történt. — 11,25: Márkus László énekel.— 11.40: Bethlen Kata önéletírá­sa. — 12,50: Házunk tája. — 13,05: Magyar előadóművészek albuma. — 14,10: Fúvósmuzsi­ka. — 14,35: Séta az egyperce­sek körül. — 14,55: Édesanya- nyelvünk. — 15,00: Veszélyben. — 15,30: Kóruspódium. — 15,49: Régi magyar dalok. — 16,05: Szíriusz. . . Fantasztikus rádió­játék. — 16,35: A csudálatos Mary. Regény. — 17,00: Eco- mix. — 17,30: Nóták. — 19,15: Szerencsések. Dokumentumjá­ték. — 19,57: Aranylemezek. — 21,00: Interjú Wojciech Jaru- zelskivel. — 21,30: Szimfonikus miniatűrök. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: Isten, Shakespeare és én. — 23,10: Gomes: A guarani. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Népdalcsokor. — 12,10: Rézfúvós zene. — 12,25: Kis magyar néprajz. — 12,30: Nép­zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kívánságműsor. — 16,30: Beszélgetések a Balaton­ról. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Zeneközeiben. —19,25: Balatoni spbrtvilág. — ?0;00: Régi poénok. — 21,05: Senki többet? Harmadszor! — 22,15: ■ Louis Armstrong. — 22,45: Balatoni éji zene.. . 3. MŰSOR 9,08: Népzene sztereóban. — 9,30: Énekkari hangverseny. — 10,50: Klasszikus kamarazene. — 12,00: Történelmi operákból. — 13,03: Budapest, Józsefváros. — 14,05: Magyar zeneszerzők. — 13,38: Három nyitány. — 15,24: Vonóshangverseny. — 16,30: Könnyűzene. — 17,00: Barokk muzsika. — 17,28: Víz­parti történet. Regény. —18,04: Donizetti: Don Pasquale. — 20,30: Haydn: Angol canzonet- ták. — 21,00: Interpopfesztivál. — 22,10: Vivaldi: A négy év­szak. — 22,50: Népdalfeldolgo­zások. — 23,14: Ma már senki sem táncol így. Klshangjáték. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. — 17,05: Hét­nyitó. Hétfői információs maga­zin. Telefon: 11-141. (A tarta­lomból1! Programajánlat — Fészekrakás ’86 — Hallgatóink leveleire dr. Kövér Antal vá­laszd — Minifórum az OTP szolgáltatásairól — Hírek, tu­dósítások Észak-T iszántú 1 ról — Lapszemle) — 18,28—18,30: Mű­sorelőzetes. (A nap szerkesz­tője: Haskó József.) SZOVJET TV 15,45: Dokumentumfilm. — 16,45: Világfi ínadé. — 17,00: „Gyorsítás”. — 17,30: Halál a kerekek alatt. Népszerű-tudo­mányos film. — 17,50: Hírek. — 17,55: Sz. Rahmanyinov „Ale- ko” c. operája. — 19,00: Hír­adó. — 19,40: Kamerával a vi­lág körül. — 21,05: Favorit c. film 1. rész. — 22,18: Hírek, — 22,23: A. Paipanov, a Szovjet­unió kiváló művésze. MOZIMŰSOR Kert mozi: ARANYOSKÁM. Krúdy mozi: PIEDONE AF­RIKÁBAN. Béke mozi: de. és du.: GYERMEKRABLÁS CARACAS- BAN. Móricz mozi: TITOKBAN HONGKONGBAN kább kicsúszott lábam alól a ta­laj, életem céltalanná vált. Sok gyötrődés után jutottam el odáig, hogy azt mondtam magamnak: ez így nem mehet tovább. Dr. Horváth Endréhez, a nagykállői Ideg- és Elmegyógy Intézet igaz­gató főorvosához fordultam, se­gítsen kilábalni reménytelennek tűnő helyzetemből. — Ez a kis közösség hozott össze ismét minket — helyesel Imre Perenoné —, mert ha ez nincs, aligha gyógyult volna ki a férjem. Az o,rvosi beavatkozás ugyanis csak akkor eredményes, ha az alkoholbeteg rendíthetet­len gyógyulni vágyásával páro­sul. — Igyekszem rászolgálni erre a bizalomra és helyrehozni a ma­gánéletemben mindazt, ami az én hibámból elromlott. — Klubtársaink között négy házasság jött létre, és három el nem vált, de külön élő házaspárt sikerült visszaadnunk a társada­lomnak. Ha csak ennyit tettünk volna, ezt is nagy sikernek könyvelhetnénk el — jegyezte meg a ..Nyíregyenes” titkára, az örömteli eseményt megelőző éves beszámoló és vezetőségvá­lasztó közgyűlésen. Az elért eredmények melllett, szó volt gondokról is. Hogy 133 tag közül csak 57-tel élő, min­dennapi a klub kapcsolata, hogy a belépők hatvan százaléka egy­két összejövetel után lemorzso­lódik. — Célként kell kitűzni a klub­élet javítását, pezsgőbbé tételét — szólalt fel dr. Horváth Endre, aki szaktanácsadóként vesz részt a közös munkában. Elmondták problémáikat, ja­vaslataikat a tagok is. A családias hangulatú összejö­vetelen tagkönyvet kaptak azok, akik 5 hónapja rendszeresen lá­togatják a klubot. Jutalomköny­vet vehettek át az elmúlt év so­rán legaktívabbnak bizonyultak, a több mint egy éve absztdtense- ket pedig jelvénnyel ajándékoz­ták meg. Az esküvőt követően került sor az új vezetőség és tisztségviselők megválasztására. A „Nyíregye- nes” új elnöke Imre Ferenc lett. A tagság. á feleségnek is bizal­mat szavazott — ezután gazda­sági felelősként fog tevékeny­kedni a klubban. Czine Gáspár A HÉTEN LATHATJUK: Egészséges erotika. Üj magyar filmvígjáték. Főnöki Kin#k játsszunk? Már a táncnak se lesz helye... Húzzák az élőzene gyászindulóját A megyében egyre több ven­déglőben szüntetik meg az élő­zene-szolgáltatást, s küldik el a zenészeket. Mi történt? Húzzák az élőzene gyászindulóját? Szabolcs-Szatmár megyében tavaly 4, az idén meg nyolc ven­déglátóhelyen intettek búcsút a zenészeknek. E tendencia azóta erősödött meg, amióta a szórako­zóhelyek nagy részét szerződéses formában üzemeltetik. Az egyik nyíregyházi üzlet vezetője a kö­vetkezőket mondja: — Nincs rá igény, pedig jó zenekart szerződtettem. A ven­dégforgalmat nem növelték. Az­tán gyakran okoztak gondot. Amikor sok vendég volt, azt mondták, azért nem játszanak, mert kiszáradt a torkuk és a vendégek nem fizetnek, nem küldenek nekik semmit. Ha pe­dig kevesen tartózkodtak az üz­letben, főnök, kinek játsszunk? — kérdezték. A zene színvonalá­val sem voltam elégedett. Ha la­kodalomban muzsikáltak, más­nap nem jöttek. Nemegyszer ré­szegek voltak. Ügy látom, a gép­zene teljesen kielégíti az igénye­ket. Jóllehet, nem csupán annak köszönhetően, de 30 százalékkal nőtt a forgalom. Az sem titok: a költségek, kiadások csökkenté­sében vagyok érdekelt. Most az elküldött zenészeké lenne a szó, de a lakcímük is­meretének hiányában nem sike­rült a nyomukra bukkannunk. Ezért a lelkes „pártfogójukat” Juhász Imrénét, az Országos Szórakoztatózenei Központ Sza­bolcs-Szatmár megyei Kirendelt­ségének vezetőjét kerestük meg, aki ekképpen vélekedett: — A megyénkben szórakozóhe­lyeken jelenleg 64 zenekart fog­lalkoztatnak, Van, ahol szólóze­nész dolgozik. Sajnos a zenészek helyzetének további romlása várható. Az élőzene megszünte­tésének folyamata körülbelül 5 éve kezdődött, de most felgyor­sult. Pedig a szabolcsi zenészek­nek jó a hírük, közülük többen az ország legelőkelőbb vendég­látóhelyein dolgoznak. Az el­küldőnek egy része most is ta­lálna helyet, de a családdal nem könnyű más vidékre költözni. — A fiataloknak állítólag meg­felel a gépzene, az idősebbeknek meg tán az sem kell — folytatja Juhász Imréné. — Az üzletveze­tők közölték: napról napra ke­vesebb a pénzes, igényes ven­dég. A vendéglősök érdeke pe­dig az, hogy a vendég ne ücsö­rögjön, hanem fogyasszon és menjen, s jöjjön a következő. A forgalomcsökkenés okát több­nyire a zenekarra fogják. — A jelenlegi helyzetben mit lehet tenni? — Átképzésekkel próbálko­zunk, például a gitárosokat or­gonistává tanítjuk. De ez az eg­zisztenciájukban nem igen ered­ményez lényeges változást. (cselényi) Gyorsírógép A Velotype nevű holland író­géppel percenként ezer betű se­bességgel lehet írni. A gyártócég szerint ez világrekord. Ez a gép azonban jobbára nem betűket, hanem — miként a gyorsírásban szokás — szótagokat ír le. Bil­lentyűzetét úgy alakították ki, hogy a kéz mozgása a lehető leg­kisebb legyen, s egyforma teher háruljon a két kézre. Három me­zőre oszlik: a bal oldali mező­ben a szótagkezdő, a jobb olda­liban a szótagvégi mássalhang­zók billentyűi találhatók. A kö­zépső mezőben helyezték el a magánhangzókat. A leggyakoribb mássalhangzókat szétosztották a bal és a jobb mező között. A gépben lévő mikroprocesszor bi­zonyos fajta sorrendi hibákat ki­igazít. ezekre tehát a gépeidnek kevésbé kell figyelnie — ezzel is növekszik a sebesség. (Például a szó végén az ign szótagot ing végződésre javítja.) A gépet ha­marosan alkalmazi fogják szá­mítógépes szövegszerkesztő rend­szerek bemeneti billentyűzete­ként is. Hiányzik az utcaképből... Patkó a küszöbön Ha nem volt dol­ga,' mindig az ajtó­ban állt, rajta fehér köpeny, fehér svájci sapka, kezében az elmaradhatatlan ci­garetta. Folyton be­szélgetett valamelyik vevővel, járókelővel. Amióta Piószeghy Sándor, a Halérté­kesítő Vállalat nyír­egyházi Rákóczi ut­cai halboltjának ve­zetője nyugdíjba ment, nem olyan az utca, hiányzik a képből. Piószeghy Sándor az üzlet előtt. A Bethlen Gábor utcai otthonában ke­restük meg. — Tizenhat évig dolgoztam a halüz­letben — mondja Piószeghy Sándor. — Volt olyan nap, amikor 7 mázsa ha­lat adtam el. Szinte minden vevőt, arra járót ismertem — ők viszont. Amint valaki a .boltba lépett, néhány perc múlva már tudtam, hová való és merre tart. — Bizonyára nagyon ért a ha­lakhoz. — Hát, konyítok hozzá. Éle­temben megfogtam egy párat. De mint ételt nem szeretem. A boltban valahogy a szagával el­teltem. Életemben vagy kétszer ettem halételt. — Jó kereskedő volt... — Talán tudok az emberek nyelvén beszélni. Aki erre kép-- télén, az nem való ebbe a szak­mába. Ezt a pályát szeretni kell. öt éve mentem nyugdíjba. — öt éve? — lepődik meg. A múlt héten is ott láttam. — Bejárok. Ha arra megyek, benézek a boltba. Egy kicsit el­beszélgetünk. Az üzletben történt-e valami érdekes? — Nem történt ott semmi. Egyik nap ment a másik után. Látom a szoba küszöbére egy patkót szegeztek . . . — Valamikor a feleségem ta­lálta — említi Piószeghy Sándor. — De nem hozott szerencsét... (cs. gy.) 1i*j 11 i HALLGASSUNK CT U U11 NÉZZÜNK MEG M 1986. július 21., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom