Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-19 / 169. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1986. július 19. rmUlLIAlDMCITITItüClN Kovács Mari párizsi divatlevele Szülők és a pályaválasztás Pulóverújdonságok Egész nap öltöztetnek a különböző hosszúságú bő pulóverek. Az idei tavaszi-nyári legmodernebb divatból íme két sikeres modell. COURRÉGES: Fehér alapon kék virágmintás pulóver, csó­nak alakú nyakkivágással, fehér paszpólo­zással. Fehér, bő gabardin térdnadrágot terveztek hozzá. k ______________________ GIVENCHY: Türkizkék-fehér színösszeállítású hódító pulóver 100° „-ős pamutfonálból, élénk kék puplinpantalló kíséretében. A kék arany­gombos pamutkardigánt vállra vetve mu­tatja be a maneken. Elmúltak már azok az idők, amikor a fiataloknak csupán a szülők, a rokonság javasol­hatta a választandó foglalko­zást. Egyre ritkább, hogy egy- egy gyermek, fiatal tartósab- ban megfigyelhetné apját vagy édesanyját a munkahe­lyén, foglalkozása gyakorlása során, melynek nyomán mintegy belenőhetne a szü­lők szakmájába. Természete­sen kivételek akadhatnak; vannak szülők manapság is, akik szinte kierőszakolják a pedagógusoktól a beiskolázá­si javaslatot, olyan irányba, amelyet ők szabtak meg a gyerekük számára. Ám nem helyes, ha a gyerek helyett a pedagógus megfontolásait félretéve — csak a szülő dönt. A tudományos-technikai forradalom hatására a fog­lalkozási körök, a pályák szá­ma rendkívüli módon meg­növekedett, sok MEG IS VÁL­TOZOTT, módosult. Szinte egyedül csak a szakember is­meri és ismerheti pontosan a különböző szakmák, foglalko­zási ágak jellegét, a pályák­hoz szükséges alapvető sze­mélyi és tárgyi előfeltétele­ket, a gyerekekkel szembeni elvárásokat. De az iskolatí­pusokról, vagy az általuk nyújtott szakképesítés mi­lyenségéről, az esetleges to­vábbtanulásra való felkészí­tésről sem képesek a szülők naprakészen tájékozódni. En­nek oka nemcsak a rohamos technikai-társadalmi fejlő­désben keresendő, hanem a gyakori iskolareformok, át­Kullancsveszély Összecsukható szekrényke A kullancsok által közvetí­tett kórokozók közül különö­sen jelentős az agyvelőgyul- ladás vírusa. A kullancs egy­aránt megtalálható síkságon és hegyeken, lombos és ve­gyes erdők aljnövényzetén, az erdők bokros szélein, kisebb tisztásain. Nem kötődik szo­rosan meghatározott növény­zethez. A kullancs fűszála­kon, növények levelének fo­nákján megbújva várja vér­szívásra alkalmas áldozatát. A test szaga készteti táma­dásra. Testfelületünk véko­nyabb bőrfelületét — hajla­tokat — keresi, és ott fúrja be magát a bőrbe. A fertőzött kullancs nyál­mirigyéből a vírus a csípés alkalmával befecskendezett váladékkal kerül a bőr alá. A kullancscsípés nem ész­lelhető, helye hetekig piros. Mivel a vírussal való fertő­zéshez egy bizonyos időre van szükség, igen fontos, hogy a kullancsot minél ha­marabb távolítsuk el a bőr­ből. A vírus a bőr alatti kö­tőszövet hajszálerein át jut a vér- és nyirokkeringés, vala­mint az idegeken keresztül a központi idegrendszerbe is. Legveszélyeztetettebbek az erdészeti dolgozók, vadászok, sportolók, földművelők, de az erdőt látogató kirándulóknak és táborozóknak is gondolni kell a kullancsveszélyre. Elő­fordulhat fertőzés úgy is — bár ez ritkábban —, hogy a vírussal fertőzött tehén, kecs­ke vagy juh forralatlan tejé­nek fogyasztása által az emésztőrendszeren keresztül fertőződik az ember. A betegség kezdeti szaká­ban a lappangási idő után, — mely 7—10 nap — láz, le­vertség, hányinger, hányás, tarkómerevség, végtagfájda­lom jelentkezhet, de nem törvényszerű minden tünet egyidejű előfordulása. A gyó­gyulás ugyan legtöbbször tel­jes, de a heveny szakaszt rö- videbb-hosszabb ideig fejfá­jás, különböző idegrendszeri tünetek, álmatlanság követ­heti. Súlyos szövődménnyel járó megbetegedés szerencsé­re ritka. Védekezés: Az erdőt járóknál ajánlatos nyaknál, csuklónál, bokánál zárt ruhát viselni és olyan fejfedőt használni, amely a nyakat is takarja. A szabad testrészek bőrfelületét aján­latos riasztószerrel bekenni (esetleg aerosolos formában használni). Ezeket háztartási boltokban vásárolhatunk. Ruházatunkat, testfelületün­ket vizsgáljuk át hazatéré­sünk után, s ha bőrbe fúró­dott kullancsot észlelünk, sür­gősen távolítsuk el. Ennek legegyszerűbb módja: a bőr­ből kiálló hátsó testrészének légzőnyílásait valamilyen fo­lyadékkal (benzin, alkohol, kölni) átitatott vatta rászo- rításával, esetleg zsiradék (krém, vazelin, vaj) rákené- sével elzárni. Pár perces vá­rakozás után a kullancs el- ernyed, ekkor gyenge, csava­ró mozdulatokkal, lehetőleg csipesz segítségével óvatosan kihúzhatjuk a bőrből. A be­szakadt fej gennyesedést okozhat. A csípés helyét aján­latos jódtinktúrával bekenni. A KÖJÁL szakemberei évente több alkalommal is végeznek irtásokat azokon a helyeken, ahol sok ember megfordul kirándulás, tábo­rozás céljából. Széles Ferencné járványügyi ellenőr megyei KÖJÁL Hétvégi házban (sátorban, kem­pingezőknek) jó szolga Latpt te­het egy könnyen, megépíthető, összecsukható kis szekrény, amely cipzárral ellátva teljesen zárt lesz, és szeílős helyen fel­akasztva megkönnyíti a tárolt élelmiszer romlását, s a han­gyák. rovarok sem férhetnek hozzá. A szekrény borító rés zénejc sab­lonja az a) ábrán látható, míg a szekrény felépítését perspekti­vikus nézetben a b) ábra mutat­ja. A szekrény méreteit tetszés szerint alakíthatjuk, például: szé­lessége 35 am, magassága 45 cm, mélysége 15 cm lehet. Az a) ábrán lévő sablon az egy szövetdarabból kivágott borító­lap szabásmintáját mutatja. A borító természetesen több da­rabból is elkészíthető, s ennek bármilyen kelme: karton, vászon stb. alkalmas. A széleket varró­gépen varrjuk össze, de az anyag foná/k oldalán. Az egész borító összegépeílése után visszafordít­juk a kelmét a színére. A felső lap (4), továbbá az al­só lap (6) kétrétegű anyagból ké­szül. A szövetrétegek közé tol­juk be varráskor a két téglalap alakú farostlemezt vagy model­lezőfurnért. A mellső falba (5) még az ol­dalak összevarrása előtt be kell varrni a két hosszú cipzárat (5-b és 5-c). A zárak fölülről lefelé nyílnak. A zárak lehúzása után az 5-a fedél lenyitható (b ábra), és a szekrényben lévő élelmi­szer kényelmesen kivehető. A oipzárak felvarrása nem ne­héz: a bevágott szövet széleit az 5 és 5-a részek között 6 mm szé­lességben felhajtjuk, hozzávarr- juk a cipzár szövetéhez. Ügyel­jünk rá. hogy a cipzár csúszó­részének könnyű mozgásához megfelelő rést hagyjunk. Csak a cipzár felvarrása után varrjuk össze a szekrény borító­jának teljes dobozát. A 7 és 9 oldalrészeket elkészíthetjük más (szellőző) szövetből, vagy na­gyon sűrű nylonfüggönyből. A hátsó falat (8) olyan anyagból kell elkészíteni, mint az elülső (5) falat. A szekrény összevarrott .újí­tóját úgy fordítjuk a színére, hogy az egészet áthúzzuk a nyi­tott fedélen (5-a) keresztül. Az oldalfalak felső sarkaihoz hozzávarrunk négy erős szalagot (10). A szalagokat összevarrjuk, és felül a fémkarikához (11) köt­jük, amelynek segítségével a szekrény sátor rúdra. fára. kam­póra egyaránt felakasztható. A szekrény belsejében két víz­szintes polc van (12 és 13), a belső polcokat kb. 5 mm vastag furnérból készítjük. A polcok széleit megfelelő ragasztóval a borítólap szövetéhez ragasztjuk. Ám úgy is fel erősíthetők, ha a borító anyagát kárpitosszögekkel a deszkák széleihez szögeljük. A 13-a szög (c ábra) átmegy a bo­rítólap anyagán és a polc (13) szélébe van beütve. A szövet megerősítése céljából a szög fejek alá műbőr darabkát (13-b) he­lyezünk. A szekrény felső és alsó lap­ját (d ábra) a kelme két rétege (6-a és 6) közé becsúsztatott fa­rostlemez erősíti és merevíti. Elegendő, ha a farostlemez be- csúsztatásához szükséges nyílást a polc rövidebb szélén készítjük el. Ezt a nyílást azután kézzel varrjuk el. — A szekrény függőlegesen, har- monikaszerűen összecsukható, és akár hátizsákban is, kényelme­sen szállítható. Puha, vékony frottírból, vagy finom tapintású pa­mutból készül a 2—3 hóna­posoknak szánt bébiháló­zsák. A rajzon látható mé­retben zsákformát szabunk, a karöltő és a nyakkivágás ré­szét visszaszegjük, a nyakki­vágást elől is, hátul is rán­coljuk. A vállakon négy se­lyem vagy pamutszalaggal masnira kötjük. Ezzel bizto­sítjuk, hogy a baba nem növi ki olyan hamar nyári háló- -öltözékét. Nyári bébihálózsák szervezések hatásában is. Olykor néhány év múltán megváltozhatnak a középis­kolák profiljai, tagozatai sitb. A tájékozódás útján az egyik legelső lépés a szülők számára az egyes iskolatípu­sok, speciális szakok; a szak­munkásképzők ; szakközépis­kolák; gimnáziumok; főisko­lák; egyetemek létének és a bejutás feltételeinek az is­merete. Azt tapasztaljuk, hogy főként a divatos isko­lák és a jól kereső szakmák a közismertek, közkedveltek, mint amilyen az autószerelő, a kozmetikus is. Ugyanakkor sok szakma elnéptelenedik, például a kéményseprőé, a péké. Alig akad olyan fiatal, aki színházi kalaposnak, sza­básznak, kellékesnek készül­ne, még ha művészi érzék­kel, kíváncsisággal, jó kéz­ügyességgel rendelkezik is. Jó, ha a szülők bízni tud­nak a nevelőtestület, elsősor­ban az osztályfőnök javasla­taiban. Sok tanuló pályavá­lasztását befolyásolta kedve­zően egy-egy tanár példája, személyisége. Ha a szülő bí­zik az osztályfőnökben, pe­dagógusokban, nem veheti rossz néven, különösen az is­kolaváltások időszaka táján, hogy szigorúbb teljesítmény­követelményekkel mozdítják elő a gyermek tehetségének sokoldalú kibontakoztatását. Egyre több ugyanakkor az az iskola, osztályfőnök, aki a problematikus esetben igény­be veszi a pályaválasztási tar nácsadó intézmények segítsé­gét is. Két hibától óvjuk különös^ képpen a szülőket; ne be­széljék le tanulékony gyere­küket a továbbtanulásról, mihamarabb keresetet nyúj­tó foglalkozásra ösztönözve őt. De éppen úgy nem támo­gatja a helyes pályaválasz­tást az a szülő sem, aki buk­dácsoló, tanulásban igen gyenge teljesítőképességű gyermekét mindenáron a to­vábbtanulásra buzdítja! Sok szülő azt gondolja, azzal mu­tatja meg igazi szeretetét gyermekével szemben, ha ta­níttatja. Vajon tekintetbe ve­szi-e a gyermek egyéni adott­ságait, képességeit, teherbí­rását? Az iskolai előmenete­lében el-elmaradozó gyermek érdeklődését, kíváncsiságát célszerű a nyolcadik általá­nos iskolai osztály befejezése után a könnyen, egyszerűen elsajátítható szakmák irá­nyába orientálni. Tehát a szülőknek nem pusztán az iskolatípusokat, a szakmákat és foglalkozási ágakat kell helyesen megis­merniük, hanem mindenek- felett saját gyermeküket. Is­mernie kell egészségi állapo­tát, a testalkatát, a fáradé­konyságát, az érzékszervi ép­ségét. Fontos megfigyelnie a gyermeke kézügyességét, gya­korlati készségeit. Az ottho­nokban minderre sok alka­lom nyílik. Végigkísérheti a szülő az általános iskola el­végzése folyamán azt, hogyan is látja el kislánya a házi-, kézimunkákat, hogyan ír; raj­zol, vagy azt, hogyan dobja a fia a játszótéren a kislab- dát a kapura; szereli a ke­rékpárját stb. A helyes pá­lyaválasztás érdekében szem­mel kell követni a gyermek értelmi képességeinek, meg­ismerő tevékenységének, a gondolkodásának a fejlődé­sét, a figyelmét, az emléke­zetét. Mindez nemcsak az is­kolai jegyekben, tesztekben mérhető! Ugyanígy nélkülöz­hetetlen tényező a képzelet működése is a mindennapi munkában. Legyen bár esz­tergályos, gépi forgácsoló va­laki : képzeletében ugyanis előre láthatja a megmunká­landó tárgyat, a végterméket. Sok feltaláló, tudós, felfede­ző is először a képzeletében alkotta meg új tudományos tétele elvét, „látta meg" egy probléma megoldását. Az érzelmi sajátságok is­meretét sem hanyagolhatjuk el a pályaválasztás időszaká­ban. A gyermeknek érzelmi­leg is el kell fogadnia a mun­kahely és a munkatársak sze­mélyéből kisugárzó érzelmi hatásokat, a munkahely lég­körét, hogy igazán beváljon az adott pályán. Gyakran csak a sajátosan képzett pszichológus szakember ta­nácsa nyújthat felvilágosítást a gyermek pályaválasztási érettségéről, különböző adott­ságairól, képességei szintjé­ről, és juttathat el optimá­lis döntéshez. Azt se feled­jük: gyermekünk alkalmas­sága sohasem korlátozódik egyetlen pályára, foglalko­zásra, mindenki többféle pá­lyára is alkalmas. Ha egy bi­zonyos szakmára, iskolába nem sikerül bejutnia, van­nak rokon szakterületek, ahol szintén kibontakozhat, és megvalósíthatja önmagát. Vé­gül, de nem utolsósorban: a későbbi pályamódosítás is mindig nyitva áll a fiatalok vagy felnőttek életében is. M. M. Receptek SÓSKALEVES TOJÁSSAL Hozzávalók: 40—50 dkg sóska. 1 evőkanál zsír vagy olaj, 1 po­hár tejföl, 2 evőkanál simaliszt, só, személyenként 1 tojás, kevés cukor. A sóskát szárától, szálkáitól megtisztítjuk, megmossuk, zsíron fedő alatt pároljuk, ha szüksé­ges, kevés vizet öntünk alá. Tej­fölbe lisztet keverünk, és ezzel a habarással átkeverjük. Felönt­jük annyi vízzel, amennyire szükségünk van, sózzuk és fel­forraljuk. Majd a lassan fővő levesbe egyenként beleütünk sze­mélyenként 1—1 tojást. Tojás he­lyett pirított zsemlekockára is tálalhatjuk a levest. MEGGYLEVES Hozzávalók: meggy, cukor, fa­héj, szegfűszeg, citromhéj, jsó. vörös bor, tejföl, liszt. A meggyet kimagozzuk, meg­felelő mennyiségű vízbe tesszük, h-ozzáadjuk a cukrot, a fahéjat, a szegfűszeget. a citrom levét és reszelt héját, csipetnyi sót és a mennyiségtől függően 1—2 dl vörös bort. Ha a meggy megpu­hult, kb. egylharmad részét ki­vesszük. szitán áttörjük és visz- szatesszük a lébe. Liszttel, tejföl­lel habarást készítünk és jól ki­forraljuk. Lehűtve, hidegen tá­laljuk. TOJÁSPÖRKÖLT Hozzávalók: személyenként 2 főtt tojás, 1 evőkanál zsír. piros­paprika. hagyma, fél pohár tej­föl. kevés liszt. só. Egy evőkanálnyi zsírral papri­kás, hagymás levet készítünk. Ha jól kiforraltuk, akkor a tej­föllel és liszttel habarást készí­tő ník. a léhez öntjük, sózzuk és felforraljuk. A főtt tojásokat hosszában kettévágjuk, és a kész lébe tesszük. Krumplipürével vagy főtt krumplival, salátával tálaljuk. BUNDÁS SONKA Hozzávalók: főtt sonka, pala­csintatészta. olaj a kisütéshez. 1 pohár tejföl, 2 dkg vaj. 2 dkg liszt. A sonkát 5—8 cm-es szeletek­re vágjuk. Sürü palacsintatésztá­ba mártjuk, és forró olajban ki­sütjük mindkét oldalát. Főzelé­kekre feltétként tálaljuk. Ké­szíthetünk hozzá tejfölmártást: a 2 dkg vajat megolvasztva a 2 dkg liszttel összekeverjük, és a tejföllel kiforraljuk. Csészékben tálaljuk a bundás sonkához. RAKOTT TOJÁS Hozzávalók: 6 db főtt tojás. 4 db nyers tojás, 6 dkg vaj, 4 dl tejföl, 6 dkg prézli, só. 6 dkg re­szelt sajt. A hat tojást keményre főzzük, és karikákra szeleteljük. A négy nyers tojás sárgáját a vajjal ki­keverjük, hozzáadjuk a tejfölt, zselemorzsát, pici sót. és a négy tojás keményre vert habját. Ki- zsírozott tűzálló tálba beleöntjük a krém felét. Rárakjuk a tojás- karikákat. sózzuk, majd ráönt­jük a krém másik felét. Részé 1* sajttal meghintjük. Lassan, kb. 20 percig sütjük. Idénysalátával tálaljuk. KM

Next

/
Oldalképek
Tartalom