Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-17 / 167. szám
Kádár János interjúja a Time-nak Kádár János, a Miagyiar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán fogadta Jason McManust, az amerikai Time magazin vezető szerkesztőjét és inter jót adott a lap számára. A találkozón jelen volt Barabás János, a Központi Bizottság osztályvezetö- helyattese. Az őszi kalászosok érésében a sorrend: árpa, búza, rozs. A rozsaratás általában július végén kezdődik, főként az olyan gazdaságokban, ahol vetőmagot termesztenek. Ilyen a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet, amely az 1381 hektár rozs nagy részét vetőmagként értékesíti. A rozsaratást Vaján tizenhét kombájnnal kezdték, az első fordulók után a hozam jó közepes. (Jávor László felvétele) Vetőmag Vállalat Szállítják, tisztítják a borsót A minőség: megfelelő A Vetőmag Vállalat nyíregyházi vetőmagtisztító üzemének körzetében megkezdték az étkezési borsó szállítását. Ebből összesen mintegy 400 tonna beérkezését várják. A termelőszövetkezetek a tervezett mennyiség felét juttatták el a tisztítóüzembe. Az átvétel két műszakban folyamatos. Július 15-én megkezdték a borsó tisztítását. Várhatóan több borsó érkezik, mint amennyire a becslések alapján számítottak. A minőség eddig megfelelt a szerződésekben rögzítetteknek. Kutatásfejlesztési feladatok Kevesebb energiával több termelés Éltető víz Az energiagazdálkodással kapcsolatos kutatásfejlesztési célokról szerdán sajtótájékoztatót tartott Papp István, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatója. Egyebek között elmondta, hogy a VII. ötéves tervidőszakban is minden eszközzel segítik a hagyományos energiaforrások hasznosításának fokozását. Az ehhez szükséges új módszerek és eljárások elterjesztését, új energiaforrások felfedezését, az energiafelhasználás mérséklését, a műszaki-technikai eszközök korszerűsítését. Ezek a kutatásfejlesztési feladatok szorosan kapcsolódnak az ötéves terv gazdaságfejlesztési elképzeléseihez. A program öt súlyponti területre koncentrálódik, amelyeket hat fejlesztési alprog- ram egészít ki. 1981 és 1985 között a kutatási eredmények hasznosítása révén csaknem 1,1 millió tonna nyersolajnak megfelelő szénhidrogént takarított meg a népgazdaság, 30 milliárd forint értékű energetikai készüléket és berendezést állítottak elő az üzemek, új épülethálózati berendezéseket és fűtésszabályozókat fejlesztettek ki, sorozatban kezdték gyártani a hőhasznosító kazánokat. Iparpolitikai elképzelések Területfejlesztés hosszú táron Az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szerdán együttműködési megállapodást kötött a terület- és településfej lesztés hosszú távra szóló feladatainak megvalósítására. A megállapodás alapján a két minisztérium megbízza a BIO—INNOKORD Közös Vállalatot, hogy jelenlegi tevékenységét kibővítve végezzen szervező, koordináló munkát a mezőgazdasági üzemek részére új, jövedelmező, nem mezőgazdasági feladatok felkutatására; az iparvállalatok számára pedig gazdaságos háttéripari kapacitások megteremtésére. A vállalaton belül területfejlesztési koordinációs irodát hoznak létre. Munkájának megszervezéséhez a két minisztérium egyenlő arányban, összesen hárommillió forinttal járul hozzá. Az iroda a jövő év végéig a gazdaságilag elmaradott térségekben, így Szabolcs-Szatmár, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Vas, Somogy, Baranya, Békés és Zala megyékben megvizsgálja az iparpolitika fejlesztési elképzeléseit, felméri azon üzemek körét, amelyek ipari tevékenységet akarnak folytatni, javaslatot dolgoz ki a termelési szerkezet megváltoztatására. Hétfőn kezdődik német nyelven Nyári egyetem hazánk történetéről Várják a nyelvgyakorlókat is! Idén júliusban tizenegyedik alkalommal rendezik meg Nyíregyházán a TIT és a tanárképző főiskolr. a nyári egyetem programját. 1978 óta német nyelven tartják az előadásokat. így ez évben is elsősorban az NDK- ból, valamint az NSZK- ból, Svájcból, Hollandiából, Finnországból érkeznek a hallgatók. Sőt, ezúttal Kínából is várnak vendéget. A nyári egyetem keretében Magyarország régi és mai történetével, valamint megyénk múltjával, jelenével ismerkednek meg a résztvevők. Kirándulások, üzemlátogatások, filmvetítés is gazdagítja a programot. Az előadások nyilvánosak, melyekre várják azokat az érdeklődőket, akik szeretnék a német nyelvet gyakorolni, illetve nyelvtudásukat elmélyíteni. A 170—180 résztvevőt — akik közül 35—40-en évek óta rendszeresen itt vannak a nyári egyetemen — a tanárképző főiskolán helyezik el, s itt is hallgatják az előadásokat. A csoport egy része egy héten át, a többiek két hétig tartózkodnak megyénkben. A megnyitó július 21-én, hétfőn délután 2 órakor kezdődik, melyen dr. Kiss J. László (Magyar Külügyi Intézet) tart tájékoztatást „Hazánk Európában, a Magyar Népköztársaság külpolitikája” címmel. Többek közt a magyar nép történetéről, hazánk oktatásügyéről, Magyarország török kori emlékeiről, illetve a magyar békemozgalomról hangzik el előadás az első héten. Ez idő alatt látogatják meg a Sóstói Múzeumfalut a hallgatók, de lesz néptánctanulás, szellemi vetélkedő, kirándulás Szabolcsba, Tokajba, illetve Sárospatakra, valamint egy beszélgetés a megye fejlesztési terveiről. A program második hetében a magyarországi nemzetiségek történetéről, a nemzeti kutatásokról, népművészetünkről, gazdaságunk aktuális kérdéseiről, vagy például a nemzetiségi kultúráról kapnak tájékoztatást a vendégek. Tervezik egy üzem és egy termelőszövetkezet felkeresését, valamint egy egész napos kirándulást a Debrecen—Hortobágy—Nádudvar útvonalon. Ezen a héten találkoznak Nyíregyháza főépítészével és Sebestyén Sándor szobrász- művésszel a hallgatók. A nyári egyetem programja augusztus 1-én ér véget. L assan kimerülnek a talaj víztartalékai. Az ország különböző részein mért adatok szerint a termőföldek felső 50 centiméter rétegében mindösz- sze 50 százalékos a víztartalom. Túlságosan alacsony érték ahhoz, hogy a szántóföldi növények és más kultúrák elegendő vízhez jussanak. Aki nem járja a határt, az úgy gondolja, hogy az elmúlt napok esőzései, a futózáporok már kiegészítették a májusi, júniusi csapadékhiányt. Ez csak kevés helyen van így. Szabolcs-Szatmárban is a legtöbb helyen szükség lenne egy bőséges, kiadós esőre. Mert az eső nem esik, a gazdálkodóknak más választása nincs, ahol lehet öntöznek. Víznyerési lehetőség a megyében sok helyütt van, de ezzel többnyire csak azok az üzemek élnek, ahol zöldségféléket termesztenek és feltétlenül szükség van az uborka, a paradicsom, a paprika és a káposztafélék locsolására. Országos adat, hogy június végéig a gazdaságok 117 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre, és ez a tervezett éves „forgalomnak” mindössze egyharma- da. A vízfelhasználás mértéke megyénkben sem jobb, talán rosszabb. A mezőgazdasági üzemek reménykednek abban, hogy előbb-utóbb megérkezik a kiadósabb esőzés, talán van is erre kilátás, de a reménytől mégiscsak célravezetőbb lenne, ha a mezőgazdasági üzemek nagyobb mértékben .élnének az öntözési lehetőségekkel. Jó lenne, ha ott, ahol arra berendezés van, a nyár még hátralévő részében és kora ősszel hasznosítanák az üzemek részére tartalékolt öntözővizeket. Az idei termesztés, terméshozam egyes növényeiknél még csak becsült éís nem végleges. Ennek alakulását nagymértékben befolyásolhatja az eső, ha az nincs, az öntözés. S, E. Benzinkút épül Záhonyban Nagyarányú társadalmi munkával benzinkutat építenek Záhonyban. A határ melletti községben eddig nem volt lehetőség üzemanyag- töltésre, legközelebb Kisvárdán vagy Mándokon volt benzinkút. Mind a helyi, mind az idegenforgalom megkívánta az építést, amelynek munkáját a tanács vállalta magára. A 4-es számú főút mellett alakítják ki a négy kútoszlopos benzinkutat, ahol normál és szuperbenzint, gáz- és fűtőolajat árulnak majd, de az üzemeltető nyíregyházi Tempó Ipari Szövetkezet tervezi az alkatrész- árusítás bevezetését is.' A négy, egyenként 25 ezer literes tartály már a helyszínen van, s a nyár végére szeretnék átadni a benzinkutat. Képünkön: épül a kezelőház. (Császár Csaba felvétele) XLIII. évfolyam, 167. szám ÁRA: 1,8« FORINT 1986. július 17., csütörtök
