Kelet-Magyarország, 1986. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-01 / 153. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. július 1. Építkezők, otthonteremték kincsesbányája Szépen gyarapodik az ibrányi kis galéria képzőművészeti gyűjteménye. Megyénk neves alkotóművészei is ajándékoztak festményeket a galériának. (Elek Emil felvétele) Szellemi otthonteremtés K ézenfekvő, hogy lakó­helye művelődési há­zában az agrármér­nök vezeti a kertbarát-kört, az énektanár vezényli az énekkart, és a testnevelés szakos vállalja a sportkör patronálását. Kevésbé álta­lános, amit Nyírmadán a művelődési ház igazgatójától hallottunk. Az állatforgalmi és húsipari vállalat kiren­deltségén dolgozó mérnöknő évek óta zongoraoktatást vál­lal. örülnek neki, hogy hely­ben akad ember, aki a feke­te-fehér billentyűkhöz szok­tatja a gyermeki ujjakat. A szakmai közvélemény talán nem fogadja ezt a tényt rokonszenvvel, mint ahogy megmosolyogják az idegenvezető vegyészmérnö­köt, az ifjúságiklub-vezető erdészt. „Keressenek erre szakembert, ne törjön senki a népművelők, a művelődési házak alkalmazottainak ke­nyeréből.” A közművelődés hivatásos közkatonái nem osztják ezt a vélekedést, sőt örülnek a szövetségesként ajánlkozóknak, a falvak gazdasági életében fontos szerepet játszó értelmiségi­eknek. A napi munkát azon­ban jól kiegészíthetik ezek szágban több helyen kísérle­ti jelleggel létező általános művelődési központ. Sza- bolcs-Szatmárban például Vaján törekednek arra, hogy a lehető legjobban töltsék meg tartalommal ezt az in­tézményt. Egy megyei ta­nácskozáson hangzott el, hogy a kulturális élet fellen­dítéséhez nélkülözhetetlen formák, a működtetésüket szolgáló apparátusok átlag­ban adottak, ellenben, az em­beri értékeket, kapcsolato­kat építő, gazdagító mecha­nizmus le-leáll. A falvak­ban élő értelmiség befelé fordul, a közélet színtereiről visszavonul. A társadalom egészét érintő korkérdéseket nem vállalja magára, ha pe­dig a feladatoknak hátat for­dít, önmaga értelmiségi lé­tét kérdőjelezi meg. A kemény mondatok a tár­sadalmi beilleszkedési zava­rokkal foglalkozó tanácsi elő­terjesztés vitáján hangoztak el. Általánosságban igazak lehetnek, ám a falvakban élő, dolgozó diplomások passzi­vitása nagyon összetett. A kellő megbecsülés hiánya mellett olyan kudarcok is fékezhetik aktivitásukat, mint véleményük lekezelése, érveik semmibevétele, ürül­hetünk tehát annak, ha lét­rejön és tartósan megmarad a közösség kulturális arcula­táért, a közművelődésért tenni kész erdészek, vegyé­szek, agrármérnökök, népmű­velők, pedagógusok, orvo­sok szövetsége. Ha a szelle­mi otthonteremtés érdekében zongorához ül a mérnök. Reszler Gábor az eredeti szakképzettséggel nem mindig rímelő vállalá­sok. A kisebb települések szel­lemi ereje is szétforgácsoló- dik. Szétaprózódik iskolára, művelődési házra, könyvtár­ra. termelőszövetkezetre, jobb esetben kisebb-nagyobb ipari üzemekre. A központo-1 sítás, a szellemi energiák gyűjtőlencséje lehet az or­A tárgyalóteremből Halra kellett a család pénze Válaszol az igazgató ér, fegyelem, szerződés Az élelmiszer-ellátásról több kérdés érkezett, mint amennyit hétfői lapunkban közölni tudtunk, ezért most folytatjuk a kérdéseket és Bódi Andrásnénak, az élel- miszer-kisker. igazgatójának a válaszait. — Valamikor előírás volt, hogy a bolt dolgozóinak ápolt­nak kell lenni, fejüket be kell kötni, hogy hajuk ne hulljon az élelmiszerekbe. Mostanában sok helyen elfeledkeznek erről — tette szóvá levelében Tósze­gi Jánosné. — Ma is kötelező a tiszta, ápolt megjelenés, a fityula vagy a sapka viselése, mi­ként ma is csak villával és nem kézzel nyúlhat az eladó a felvágottakhoz. Akik elő­írásainkat megsértik, szigo­rúan felelősségre vonjuk, kérjük ezért vásárlóinkat, hogy ha ilyet tapasztalnak, írják azt be a Vásárlók köny­vébe. Számtalanszor hallani, hogy egyik pénztáros átkiabál a má­sikhoz, vagy valamelyik el­adóhoz, hogy megkérdezze egy- egy áru mennyibe kerül. Ez visszatetsző a vevőnek és bi­zalmatlanságot is szül — teszi szóvá Hegedűs Pálné. — Amikor a kérdést meg­kaptam, megpróbáltam fel­becsülni, hányféle áru árát kell ismerni egy boltban egy eladónak. Nem sikerült. Csak hozzávetőleg tudom monda­ni, hogy több tíz ezer termék is van egy ABC-ben. Én nem tartom nagy hibának, ha va­laki egy árat nem tud, külö­nösen nem azért, mert az utóbbi években rendkívül gyakori az árváltozás. Elő­fordul, hogy a csomagoló­anyagra eredetileg rányom­tatott árat kétszer, három­szor is átjavítottuk már, így az hiszem, hogy vásárlóink érdekeit inkább az szolgálja, ha valaki meg akar győződni egy-egy termék pontos árá­ról. A Stadion utcai ABC dolgo­zói a boltvezetőjük magatartá­sára panaszkodtak, azt mond­ták: megengedhetetlen hangon beszél velük. Kérdésük, meg­engedhető-e ilyen hangnem ve­zető és beosztottak között? — A Stadion utcai ABC vállalatunk legnagyobb, leg- megterheltebb boltja, ahol havonta 9—10 milliós forgal­mat bonyolítanak le. Aki ré­gi vásárló ebben a boltban, azt tudja: sajnos korábban többször voltak ott gondok, gyakoriak voltak a leltárhiá­nyok, ezek az utóbbi időben megszűntek. A bolt Nyíregy­háza egyik legtisztább ABC- je, innen még nem érkezett panasz egyetlen vásárlótól sem a bolt dolgozóinak ma­gatartására, vagy a rossz el­látásra. Ügy értékeljük, hogy az ABC vezetője a vásárlók érdekében tart fegyelmet, erős kézzel fogja össze a kol­lektívát, s elképzelhető, hogy ezt a rendtartást valaki sé­relmesnek érzi. Szeretném, ha gondjukkal hozzánk for­dulnának, mert akkor konk­rétan mag tudnánk vizsgál­ni: valóban megengedhetet­len a boltvezető hangneme, vagy a rend megkövetelése nem szimpatikus valakinek. Egyébként az sem lehetetlen, hogy a bolt dolgozói — akik az átlagosnál többet dolgoz­nak — is érzékenyebbek, hi­szen a feszített tempó na­gyobb idegi megterheléssel jár. Aki régen ott dolgozik, viszont tudja, hogy míg ko­rábban hosszú ideig nem emelkedett a keresetük, a mostani boltvezető irányítá­sa alatt lényegesen nagyobb a jövedelmük. Egy szerződéses boltot üze­meltető dolgozó írta: korábban megkapta a neki járó húsz nap szabadságot, s természetesen az arra járó fizetést is. Amióta szerződésben üzemelteti a bol­tot, azóta ha szabadságra megy, nem kap semmit, közben a ha­vonta meghatározott összeget be kell fizetni a vállalatnak. — A szerződéses boltveze­tő polgári 'jogi kapcsolatban áll a vállalattal, a szerződé­ses üzemeltetés ideje alatt munkaviszonya szünetel. Kö­vetkezésképp, nem illetik meg a munkaviszony alap­ján járó juttatások, így a fi­zetett szabadság sem. Az áta­lánydíj kalkulálásánál azon­ban a vállalat figyelembe ve­szi a szabadság miatti zárva- tartási időt. Arra is van lehe­tőség — természetesen ezt előre be kell jelenteni — hogy az átalánydíjat úgy osszuk el, hogy a szabadság idejére ne terhelje őt fizetési kötele­zettség. B J. Turistagázpaiack-töltés a Tempónál Egy hónapja a Tempó szövetkezet nyíregyházi Jég utcai gázpalack-cseretelepén is töltenek turista gázpalac­kokat. Ez jelentős szolgálta­tásfejlesztés, hiszen e csere­telep főútvonal közelében a város belterületén található. A Tempó minden olyan ha­zai és külföldi gázpalackot megtölt gázzal, melynek me­netes csatlakozása van. A jövőben a Tigáz nyíregy­házi Bogyó utcai töltőüze­mében csak a gázcseretele-: pék számára fognak gázpa­lackokat tölteni. Itt jelenleg naponta átlagosan 20 félki­lós, 5 egykilós és 40 kétkilós külföldi turista gázpalackot töltenek meg gázzal. Fészek Áruház, így hát nem szerénytelenség, ha több mint nyolcvanmilliós éves forgalommal számolunk az idén. Együtt sétálunk a tágas, áruval telt áruházban. Mind­járt a bejáratnál sajátos lát­vány fogadja a belépőt: sze­met gyönyörködtető bútorok — ebédlőasztal, íróasztal, fo­telok, ülőgarnitúra — kínál­ják magukat, jobbra pedig látványos küllemű cserép­kályhák, kandalló. — Az első pár hónap a kísérletezés ideje is volt — mondja kísérőm. — Az alap­vető cél az, hogy az áruház­ban a vásárló megtalálja a lakásépítéshez szükséges leg­fontosabb dolgokat. Idővel aztán terebélyesedtek elkép­zeléseink, jöttek az ötletek, így került sor arra, hogy bú­torokat is bemutassunk, árul­junk. Ehhez társul még, hogy lakásfelszerelési cikkek­ből is bő a választékunk: textíliák, edények, tűzhelyek, hűtőszekrények éppúgy talál­hatók az áruházban, mint például kazánok' vagy ét­készletek. — A változatos áruskálát felsorolni is nehéz lenne. Mi a legkeresettebb? — Azt hiszem, a fürdőszo­báink. Nyugodtan mondha­tom: teljes a választék. A padlóburkolóktól a csempén át a fürdőkádig vagy a csap­telepekig mindent egy helyen vehet meg a vásárló! De ha­sonló a helyzet a szobákkal is: olyan tapétaválasztékunk van, hogy szerintem párját ritkítja — hazai és külföldi tapétából egyaránt választ­hatnak az érdeklődők. Vagy itt vannak a szivacstábláink — különböző méretekben kaphatók, sokan viszik, mert hétvégi házba vagy máshová kiválóan megfelelnek ágybe­tétnek. — Nem is ejtettünk szót az olyan alapvető cikkekről, mint a vízvezeték-szerelési vagy éppen a villanyszerelé­si anyagok. — Ezek árusítását termé­szetesnek tartjuk, nélkülöz­hetetlenek az építkezéseknél, éppúgy, mint a különféle szerszámok. Kevésbé ismert viszont, hogy kerti eszközöket is árulunk, sőt a víkendte- lekre, kirándulásra alkalmas gázfőzőtői kezdve a hűtőtás­káig még sok mást is. — Lényegében tehát úgy látom: az a törekvés, hogy mindent, ami a kerítésen be­lül szükséges ... — Ez lenne a célunk, s ha teljes soha nem is lehet a skálánk, alaposan bevásárol­hat nálunk az építkező, a la­kását felújító — mindent egy helyen. — ötletekről, elképzelések­ről beszélt. Mik a további­ak? — A bútorválasztékot sze­retnénk szélesíteni, és kiala­kítunk egy kis ajándéksarkot is — bőr-, réz- és kerámia­tárgyakat szeretnénk árusíta­ni. Emellett természetesen az a célunk, hogy minél keve­sebb legyen a hiányzó cikk — alapos utánjárással, széles körű árubeszerzéssel igyek­szünk eleget tenni a vevőink kívánságainak. Azt szeret­nénk, ha a vásárló úgy tá­vozna: mindent megvettem, nem is kell más üzletbe men­nem .. . (X) Padló- és falburkoló anyagok .., bútorok és lakástextíliák a bemutatótérben. FÉSZEK-skála Nyíregyházán Fél évvel ezelőtt, 1985 decemberének közepén nyitotta meg kapuit a nyíregyházi Fészek Áruház — s a nyitást igen nagy várakozás előzte meg. Nem is csalódtak a ve­vők — bár igaz, ami igaz: az építkezők, lakásfelújítók szezonja nem a tél. Így hát később kezdődött az igazi nagy forgalom: április táján. — Áprilistól októberig tart a szezon — mondja Lukács Béla, a TÜZÉP Vállalat Deb­receni úti telepének vezető­je, akinek irányítása alá tar­tozik a telepbe szinte be­épült áruház is. Az első esz­tendőre körülbelül hetven- milliós forgalmat terveztünk, de mint az első fél év ada­tai bizonyítják, óvatosak voltunk. Június végéig ugyanis közel negyvenmilliós forgalmat bonyolított le a Mérnök a zongoránál Garázdaság, súlyos testi sértés és kiskorúak veszé­lyeztetése miatt ült eddig az ötvenöt esztendős nyíregy­házi Halász Ferenc, de ami­kor legutóbb kiszabadult, ott folytatta, ahol korábban ab­bahagyta. Legutóbb ismét gyermekei fejlődésének ve­szélyeztetése és közveszélyes munkakerülés miatt került a vádlottak padjára. Halász nem az az ember, aki hét határt is bejár, csak­hogy munkát találjon, de a család pénzét rendszeresen elköltötte italra. Naponta fe­nyegette, bántotta feleségét (a három gyerek jelenlété­ben is többször megverte őt). Fiának az osztályfőnöke há­romszor is járt náluk csa­ládlátogatáson, mert — ilyen körülmények között szinte törvényszerűen — baj volt a tanulmányi eredményével. Először békésen lezajlott a beszélgetés, másodszor vi­szont már ordítozott, hogy mi jogon vonják őt felelős­ségre, tavaly szeptemberben pedig sörösüveggel a két ke­zében zavarta ki a családlá­togatásra érkező pedagógu­sokat. (Ebben az évben egyéb­ként Halász szinte egyálta­lán nem dolgozott, csak né­hányszor vállalt alkalmi munkát, de részegsége miatt azt sem látta el megfelelő­en.) A Nyíregyházi Városi Bí­róság Halász Ferencet egy év és négy hónap szabadság- vesztésre ítélte, és elrendel­te. hogy vesse alá magát az alkoholisták kényszergyógy­kezelésének. Az ítélet jog­erős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom