Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-16 / 140. szám
1986. június 16. Kelet-Mag jraroraiág 3 Q kérdéséire FTHTTTTTTI a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságvezetője, dr. Fazekas Sándor Román Józsefné nyíregyházi olvasónk arra kíváncsi: milyen feltételei vannak a tagsági viszony létesítésének, a részjegyek után hány százalékos kamatot fizet a takarékszövetkezet? — Takarékszövetkezeti tag lehet minden olyan nagykorú személy, aki az adott takarékszövetkezet működési területén lakik, vagy ott van állandó munkahelye, vagy ingatlana. A tagok által váltott részjegyek után az osztalék mértéke a takarékszövetkezet nyereségének függvénye. felső határa pedig a takaréklevél-betét legmagasabb kamatáig — jelenleg 9 százalékig — terjedhet. — Miért csak az első negyedévben váltható részjegy a takarékszövetkezetnél? — kérdezi Nagy Zoltán nyíregyházi olvasónk. — Részjegyet a tagok az év bármely időszakában válthatnak, viszont a takarék- szövetkezetek a szervezeti és működési szabályzatukban határozzák meg, hogy a részjegy váltásának évében mely időpontig váltott részjegyek után fizetnek osztalékot. Ezt általában március 31- és június 30-a között állapítják meg. A későbbiek során az osztalék fizetése folyamatosan, az éves zárásokat követően történik. Pauwlik Tibor azt szeretné tudni, tervezik-e a takarékszövetkezetek a hitelkártya bevezetését? — A csekk- és hitelkártya- rendszer bevezetése ésszerű és jogos igény. Feltétele a korszerű elektronikus eszközök alkalmazása, amelynek hálózata még nem épült ki. A nemzetközi tapasztalatokra építve tervezik a takarék- szövetkezetek a közös banki formában történő intézményesített összefogást. E feltételek megvalósulása után lehet majd a csekk- és hitelkártya-rendszert bevezetni. Fehér Károly Nagyecsedröl szóvá teszi, hogy a lakosság k*öl- csőnigénye igen nagy, amelyet a takarékszövetkezetek nem minden esetben tudnak zökkenőmentesen kielégíteni. Kérdezi: miért nem lehet nagyobb összegű hitelkeretet adni a takarék- szövetkezetnek? — Az árualap- és vásárlóerő egyensúlyának szabályozását a Magyar Nemzeti Bank látja el a takarékszövetkezetnél, mint lakossági bankoknál. Ennek egyik eszköze a fogyasztási hitelkeretek meghatározása. A kölcsönigények általában meghaladják a hitelkeret által biztosított lehetőséget, emiatt a kölcsönigényeket szelektálni kell. Zsámba Istvánné nyíregyházi olvasónk kérdése: lakóingatlan- vásárlási kölcsönnel vásárolt lakás tatarozásához adnak-e a takarékszövetkezetek hitelt? — Ha a személyi tulajdonban lévő használt lakóingatlant kölcsönnel vásárolták, a vásárlástól számított 5 éven belül csak toldaléképítkezésre, közműépítés és -bevezetés céljára, utólagos hőszigetelési munkákra, valamint energiatakarékos fűtési mód kialakítására nyújtható újabb hitel. Az említett céloktól eltérő építési munkához csak rendkívül indokolt esetben, kivételesen engedélyezhető a hitel (pl. kényszertatarozás esetén.) — Mi a teendője a betétkönyv elvesztése esetén — kérdezi Tóth Béla Mátészalkáról. — Ha a betétkönyv elvész, illetve megsemmisül, azt a betétkönyvet kiállító üzletegységnél írásban kell bejelenteni. A bemutatóra szóló betétkönyvek megsemmisítési eljárása a területileg illetékes közjegyző hatáskörébe tartozik. A fenntartásos betétkönyveket a betétkönyvet kiállító takarékszövetkezet központja nyilvánítja semmissé. Nagy László nyíregyházi olvasónk a rádióból értesült, hogy a takarékszövetkezeteknél váltott betétkönyveket más takarékszövetkezetnél is be lehet váltani. Szeretné tudni, hogy megyén kívül is beváltható-e a betétkönyv és milyen összeget lehet abból kivenni egy-egy alkalommal. — 1986-ban új szolgáltatásként vezették be a takarékszövetkezetek, hogy minden takarékszövetkezeti egységnél, az ország bármelyik takarékszövetkezete által kiállított kamatozó, nyeremény- és gépkocsinyeremény-betétkönyvek, illetve takaréklevelek terhére kifizetés teljesíthető. Kamatozó betétekből 30 000 forintig a kifizetést kérő személy igazolása szükséges, ezen felüli összeget viszont csak előzetes egyeztetés után fizetnek ki a betétkönyvből. A gépkocsinyeremény- és takaréklevél-betéteket piedig minden esetben csak egyeztetés után fizetik ki. Szetlóczki Györgyné Sóstóhegyről azt kérdezi: fűtéskorszerűsítés esetén kaphat-e szociálpolitikai támogatást, ha a családi ház építésekor ilyen címen kedvezményben nem részesült? — Szociálpolitikai kedvezmény azon építtetők (vásárlók) részére folyósítható — illetve előlegezhető meg —, akik új lakást építenek (építtetnek), tanács vagy gazdálkodó szervezet által értékesítés céljából épített, illetve visszavásárolt lakást vásárolnak. A lakás fűtésének korszerűsítése esetén szociálpolitikai kedvezmény nem nyújtható ebben az esetben sem. B. J. Beérett a borsó Dépcsida, amely mindent tud Riporter az SB 8000 Turbó nyomában Nem jó az a fogalmazás, miszerint beérett a borsó és aratják. Mégis! Bár a borsószem zsenge, nem öregedhet tovább hüvelyében, kombáj- nolják, hűtőházba, konzervüzembe szállítják. Tehát mégis csak érett a borsó, feldolgozásra érett és mert kom- bájnolják, következésképpen aratják. Nincs képzavar. Ha mégis, ennek ellenére is egy sokat tapasztalt, a mezőgazdálkodásban jártas öregember megkérdezné: — Hogy is van az. Tehát a borsót nem nyűvik, a hüvelyeket nem fejtik, akkor mi a csoda van? Óránként egy hektár Csoda az van. Technológia és technikai. Túl a Tiszán — még megyei területen — a borsóföldeken dolgozik egy gép. Jelzése az SB 8000 Turbó, nem sokat mond. Balogh Miklós — 25 éves fiatalember és főagronómus-helyettes, mert számára az ilyesmi természetes, tudományos korszakunk gyermeke — így magyaráz: — A leírás szerint óránként egy hektár a teljesítménye és mert éjjel-nappal dolgozik, egy nap alatt végez egy 20—25 hektáros táblával. Nézzük a gépet. Előbb messzebbről, a Tisza töltéséről látjuk, miként rója köreit egymás után. A mozgás biztos és egyenletes. Tizenkétmillió forintért mi mást is várhatna az ember. Igen. Ez az, ami meghökkentő. Tizenkétmillió forint, az kész vagyon. Mennyi borsót kell azért termeszteni, hogy egy ilyen gép megvásárlására fussa a nyereségből? Kiderül, szó sincs arról, hogy egyetlen gazdaság ilyen költségbe verje magát. Egy ember + 250 lóerő A borsókombájnt a Szerencsi Állami Gazdaságban és a tiszadobi Táncsics Termelőszövetkezetben felváltva üzemeltetik. A gép IKR-tu- lajdon, bérleti díjat fizetnek érte és mert a bérlet el éggé Az angol gyártmányú borsókombájn. Balogh Miklós, főagronómus- helyettes. magas, ahhoz a miskolci hűtőház is hozzájárul... Átvágunk a borsótarlón. Nézzük, hogyan dolgozott a csodamasina. Bizony az első fordulókban bőven van kipergett szem, elhagyott, fel nem szedett borsószár. Később már tisztább területen ballagunk át. Kovács József gépészmérnök, ő van a masinánál, azt mondja: — Nem ismerjük még eléggé a kombájnt. Sokat bajlódunk a beállításával, de már úgy érzem jól megy, jól dolgozik. Közelről az SB 8000-es külsőre nem sokban különbözik egy gabonakombájntól. De ez csak a külsőség. Más a vágóasztal, speciális a cséplőszerkezet, egyszóval a 250 lóerővel üzemelő gép talán csak a technológia folyamatát tekintve olyan, mint a már közismert kombájn. Á vezetőfülkében Gyetva István 43 éves, sokat tapasztalt ember. — Huszonöt éve dolgozom már különböző eszközökkel — mondja —, de állítom, ez egész embert kíván. Jó gép, de érzékeny, sok mindenre figyelni kell és ez fárasztó. Jó pénzt hoz Ennyit az új csodagépről és környékéről. De milyen idén a borsótermés, arról is essék szó. Balogh Miklós jól ismeri ezt a témát. Közepes eredményről beszélt. — Itt május 17. és június 3. között 194 milliméter csapadék hullott. A borsónak ez már nem használt. Ettől függetlenül a 189 hektáron elfogadható a termés. Ez, amit most vág a kombájn, 23 hektáron Rapid fajta, a legkorábbi 2,5 tonna körüli átlagot ad. De vannak későbbi fajtáink, azoktól 4—4,5 tonnás átlagot remélünk. Persze ezeket még be kell takarítani. A borsó a tiszadobi határból a miskolci hűtőházba megy. A termeltető, ha kiváló minőségű az áru, úgy kilogrammonként 12 forint 80 fillért fizet. A további osztályok 10,80—9,80 és 7 forint 80 fillér. Így jön össze a 7—8 milliós árbevétel, amire a borsó után a tsz számít. Jó pénz. Szükséges pénz, hiszen korai bevétel és kell a gazdálkodás zavartalan továbbviteléhez. Egyébként a borsóföldeket felszántják, silónak valóval vetik be. Ez plusz haszna a borsótermesztésnek. Seres Ernő A két fiatalember, akivel székes fővárosunkig szerencsém volt együtt utazni, anyanyelvemen társalgóit egymással, mégsem sokat értettem szavaikból. Valamilyen híradás- technikai szakma lehet az övék, mindössze ennyit sikerült megállapítanom. Egyikük vizsgázni készült valamely iskolán, a másik — nyugalmából és fölényéből ítélve már valószinűleg túl volt a dolgon. Mindenféle aránydetektorok jelleggörbéiről ok- tatgatták egymást, és a nagyalakú spirálfüzetben bizonyos függvények görbéinek értelmezési tartományáról. Szó esett még egy elektronikai reléről is, amely akkor billen át, ha ... Mondom: közös volt a nyelvünk, de valahogy kínaiul hangzott minden. A füzetben oldalakon keresztül nem volt egy értelmes mondat, legalábbis nekem nem. Az integrálás és differenciálás közérthető (nekik) jelei, szinuszgörbék és más krikszkrakszok. Pusztán az izgalmuk árulta el, hogy nem mindennapi dolog, amiről tárgyalnak. Mit tehet az ember, amikor irigykedve bár, de elismeri, hogy ebben a dologban nemigen tud labdába rúgni? Kényelmesen hátradőltem és átadtam magam az emlékeimnek. Minden szakmának megvan a maga zsargonja, és ha művelője elég mélyre ássa magát benne, akkor úgy elsajátítja, hogy a brancsbéaz ügy. Mert milyen a diák? A meglévő elv alapján maga is költi a szebbnél szebb (és röhejesnél röhejesebb) neveket. Bubó cupropenis például szó szerint jelenti azt a bizonyos rézmicsodájú baglieken kívül más nem fogja érteni szavait. Nekem és sorstársaimnak egykor a latin nyelv szerezte azt az örömöt, amit ezek az elektronikusok éreztek, amikor körül tudták írni fogalmaikat. Ez az öröm persze csak az érdekesség szintjén volt osztatlan. A libabőrösséget okozó parányi kis szőrmozgató izom elnevezése például azonnal megragadt bennem. Kit ne nyűgözne le egy Habsburg herceg címeihez hasonló hosszúságú kifejezés: musculus arrectores pi- lórum. Márpedig így hívják. A fele-katicabogárnyi lucer- nabödét pedig Subcoccinel- la vigintiquatorpunctata névre keresztelték. Hogy csak a szebbjét említsem. Innen kezdve azonban már érdekes lyot, amellyel egyes sikamlós nyelvű nagyapák ijesztgetik az unokákat. Mosolyogtam magamban egyet, miközben expresszünk, a hűséges Hajdú továbbrobogott velünk a rónán. Vajon ezek a cosinusrágók ragadtatják-e magukat hasonló haszontalanságokra? Ebben a vizsgahangulatban biztos nem, — sóhajtottam. Hiszen amikor rendszertan kollokviumon nekem csak annyit mondtak, hogy Oscines, egyrészt ki kellett találnom, hogy ez az énekeseket jelenti, másrészt fel kellett sorolnom ugyanígy latinul őket. Közöttük a vetési varjúval és a házi verébbel, amelyekről ismert a vicc, miszerint levelezőn végezték a zeneművészetit. Azóta az én útitársaim túlvannak a vizsgán, én meg a nosztalgiázáson. Mégsem múlt el nyomtalanul bennem az a halk kis nyelvészkedés. A minap akadt a kezembe egy kis füzet, bizonyos Prisz- ter Szaniszló munkája. Cime a Magyar növényuevek helyesírási szótára. Megtudtam belőle, hogy a gólyaorr- termésűeket egybe kell írni, a boldogasszony mentáját és a szamár gyönyörűségét pedig emígyen, külön. Pusztán példának százszámra sorol a kis dolgozatban a sok szép ízes magyar név és kifejezés. Némelyiken tagadhatatlan ugyan a kimódoltság, de másokból olyan néprajzi ösi- ség árad, hogy eláll tőle a szó. A koloncosgyökerű la- pickásfüvet például a már említett bagoly módjára latinra fordítani egész biztos lehetetlen. Ugyan miért nyugszunk bele, hogy nyelvünk alkalmatlan a bennünket körülvevő világ dolgainak és azok egymáshoz való viszonyának érthető és használható leírására? Miért nincs Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak, 1807-ben kiadott Magyar Füvész Könyvüknek méltó folytatója? Esik Sándor SZERKESZTŐI oooooooo ftotety Hárítgatunk Sajnos nem elszigetelt jelenség, hogy a szülő saját gyermeke neveletlenségéért az iskolát, a tanítót vagy tanárt teszi felelőssé. Most a repertoár bővült. Történt a minap, hogy egy jósavárosi boltból a harmadikos korú fiúcska rövid idő alatt hétszáz forint értékű árut lopott ki. Délelőtt volt, a vevők nem hemzsegtek, így aztán el is kapták a kis szarkát. Miután kiskorú és nem vétőképes, így aztán a szülőt citálták elő. Aki erre így: — Minek vannak maguk itt a boltban, ha nem figyelnek arra. hogy ki mit csinál! Arról, hogy a srácnak lekeverjen egy kiadós anyait, szó sem volt. Mert ugye ki a hibás? A boltos, aki hagyta lopni (!?). Vagyis itt az újabb példa arra, hogy mutogatunk. Mert mindig a másik a hibás. Jön a nyár. a sok-sok gyerek kikerül az utcára, térre, kezdődik a rajcsúr, a céltalan balhé, a szelíd játék és az erőszakosság. Szinte hallani az esti végkövetkeztetést: hibás a munkahely, mert nem ad szabadságot. Hibás a rendőr, mert keveset jár az utcán. Hibás a tanács, mert nem gondoskodik megfelelő felügyeletről. Hibás a szomszéd, mert jóllehet ott ül a pádon, de nem tesz semmit. Hibás a más gyereke, az időjárás, az építészet, a városrendezés, a járművezető, hibás a nyár, hibás az oktatás, a népművelés, az egészségügy, a búr a búr a búrkalappal... Csak a szülő nem hibás. A felelősségérzet nem tartozik az erős oldalaink közé. Se neveletlen gyermekeink. se más ügyeinkkel kapcsolatban. Hárítgatunk, mutogatunk, lévén az könnyebb, mint valamit tenni. Igaz, példának ott a gazdasági élet, ahol a mutogatás szintén gyakorlat. De bárkit vonnak bármiért felelősségre, mindig ott a másik, aki miatt minden történik. Már-már közhely, de egy valamirevaló bűnöző is azzal kezdi: nehéz gyermekkorom volt... Van olyan érzésem, hogy nagyon-nagyon időszerű, hogy ki-ki a saját portája előtt is seperjen egyet. Egy kiadósat. Mert ugyan ki más a felelős a gyermekért, ha nem elsősorban a szülő? Van ugyan egymásért vállalt kölcsönös felelősség is, de ez nem pótolja a saját tettet, ez nem ment fel senkit. Különben is, a szülők egy része akkor válik igazán kakassá vagy harcos kottássá, ha valaki netán helyette próbálja nevelni gyermekét. így aztán a kör be is zárul. Jön a nyár. A kirándulás, a strandolás, a biciklizés, az utcai játszás, a vakáció ideje. De talán még időben hangzik el a közhelyszerű axióma: a gyereknek van vakációja. A szülői kötelességekre nem vonatkozik a nyári szünet. Bürget Lajos
