Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-16 / 140. szám

1986. június 16. Kelet-Mag jraroraiág 3 Q kérdéséire FTHTTTTTTI a MÉSZÖV takarékszövetkezeti titkárságvezetője, dr. Fazekas Sándor Román Józsefné nyíregyházi olvasónk arra kíváncsi: milyen feltételei vannak a tagsági vi­szony létesítésének, a részje­gyek után hány százalékos ka­matot fizet a takarékszövetke­zet? — Takarékszövetkezeti tag lehet minden olyan nagykorú személy, aki az adott taka­rékszövetkezet működési te­rületén lakik, vagy ott van állandó munkahelye, vagy ingatlana. A tagok által vál­tott részjegyek után az oszta­lék mértéke a takarékszövet­kezet nyereségének függvé­nye. felső határa pedig a ta­karéklevél-betét legmaga­sabb kamatáig — jelenleg 9 százalékig — terjedhet. — Miért csak az első negyed­évben váltható részjegy a taka­rékszövetkezetnél? — kérdezi Nagy Zoltán nyíregyházi olva­sónk. — Részjegyet a tagok az év bármely időszakában vált­hatnak, viszont a takarék- szövetkezetek a szervezeti és működési szabályzatukban határozzák meg, hogy a rész­jegy váltásának évében mely időpontig váltott részjegyek után fizetnek osztalékot. Ezt általában március 31- és jú­nius 30-a között állapítják meg. A későbbiek során az osztalék fizetése folyamato­san, az éves zárásokat köve­tően történik. Pauwlik Tibor azt szeretné tudni, tervezik-e a takarékszö­vetkezetek a hitelkártya beveze­tését? — A csekk- és hitelkártya- rendszer bevezetése ésszerű és jogos igény. Feltétele a korszerű elektronikus eszkö­zök alkalmazása, amelynek hálózata még nem épült ki. A nemzetközi tapasztalatok­ra építve tervezik a takarék- szövetkezetek a közös banki formában történő intézmé­nyesített összefogást. E felté­telek megvalósulása után le­het majd a csekk- és hitel­kártya-rendszert bevezetni. Fehér Károly Nagyecsedröl szóvá teszi, hogy a lakosság k*öl- csőnigénye igen nagy, amelyet a takarékszövetkezetek nem min­den esetben tudnak zökkenő­mentesen kielégíteni. Kérdezi: miért nem lehet nagyobb össze­gű hitelkeretet adni a takarék- szövetkezetnek? — Az árualap- és vásárló­erő egyensúlyának szabályo­zását a Magyar Nemzeti Bank látja el a takarékszö­vetkezetnél, mint lakossági bankoknál. Ennek egyik esz­köze a fogyasztási hitelkere­tek meghatározása. A köl­csönigények általában meg­haladják a hitelkeret által biztosított lehetőséget, emi­att a kölcsönigényeket sze­lektálni kell. Zsámba Istvánné nyíregyházi olvasónk kérdése: lakóingatlan- vásárlási kölcsönnel vásárolt la­kás tatarozásához adnak-e a ta­karékszövetkezetek hitelt? — Ha a személyi tulajdon­ban lévő használt lakóingat­lant kölcsönnel vásárolták, a vásárlástól számított 5 éven belül csak toldaléképítkezés­re, közműépítés és -beveze­tés céljára, utólagos hőszige­telési munkákra, valamint energiatakarékos fűtési mód kialakítására nyújtható újabb hitel. Az említett céloktól el­térő építési munkához csak rendkívül indokolt esetben, kivételesen engedélyezhető a hitel (pl. kényszertatarozás esetén.) — Mi a teendője a betétkönyv elvesztése esetén — kérdezi Tóth Béla Mátészalkáról. — Ha a betétkönyv elvész, illetve megsemmisül, azt a betétkönyvet kiállító üzlet­egységnél írásban kell beje­lenteni. A bemutatóra szóló betétkönyvek megsemmisí­tési eljárása a területileg il­letékes közjegyző hatásköré­be tartozik. A fenntartásos betétkönyveket a betétköny­vet kiállító takarékszövetke­zet központja nyilvánítja semmissé. Nagy László nyíregyházi olva­sónk a rádióból értesült, hogy a takarékszövetkezeteknél váltott betétkönyveket más takarékszö­vetkezetnél is be lehet váltani. Szeretné tudni, hogy megyén kívül is beváltható-e a betét­könyv és milyen összeget lehet abból kivenni egy-egy alkalom­mal. — 1986-ban új szolgálta­tásként vezették be a taka­rékszövetkezetek, hogy min­den takarékszövetkezeti egy­ségnél, az ország bármelyik takarékszövetkezete által ki­állított kamatozó, nyere­mény- és gépkocsinyere­mény-betétkönyvek, illetve takaréklevelek terhére kifi­zetés teljesíthető. Kamatozó betétekből 30 000 forintig a kifizetést kérő személy iga­zolása szükséges, ezen felüli összeget viszont csak előze­tes egyeztetés után fizetnek ki a betétkönyvből. A gép­kocsinyeremény- és takarék­levél-betéteket piedig minden esetben csak egyeztetés után fizetik ki. Szetlóczki Györgyné Sóstó­hegyről azt kérdezi: fűtéskorsze­rűsítés esetén kaphat-e szociál­politikai támogatást, ha a csalá­di ház építésekor ilyen címen kedvezményben nem részesült? — Szociálpolitikai kedvez­mény azon építtetők (vásár­lók) részére folyósítható — illetve előlegezhető meg —, akik új lakást építenek (épít­tetnek), tanács vagy gazdál­kodó szervezet által értéke­sítés céljából épített, illetve visszavásárolt lakást vásá­rolnak. A lakás fűtésének korszerűsítése esetén szociál­politikai kedvezmény nem nyújtható ebben az esetben sem. B. J. Beérett a borsó Dépcsida, amely mindent tud Riporter az SB 8000 Turbó nyomában Nem jó az a fogalmazás, miszerint beérett a borsó és aratják. Mégis! Bár a borsó­szem zsenge, nem öregedhet tovább hüvelyében, kombáj- nolják, hűtőházba, konzerv­üzembe szállítják. Tehát még­is csak érett a borsó, feldol­gozásra érett és mert kom- bájnolják, következésképpen aratják. Nincs képzavar. Ha mégis, ennek ellenére is egy sokat tapasztalt, a mezőgazdálkodásban jártas öregember megkérdezné: — Hogy is van az. Tehát a borsót nem nyűvik, a hüve­lyeket nem fejtik, akkor mi a csoda van? Óránként egy hektár Csoda az van. Technológia és technikai. Túl a Tiszán — még megyei területen — a borsóföldeken dolgozik egy gép. Jelzése az SB 8000 Tur­bó, nem sokat mond. Balogh Miklós — 25 éves fiatalem­ber és főagronómus-helyettes, mert számára az ilyesmi ter­mészetes, tudományos kor­szakunk gyermeke — így ma­gyaráz: — A leírás szerint óránként egy hektár a teljesítménye és mert éjjel-nappal dolgo­zik, egy nap alatt végez egy 20—25 hektáros táblával. Nézzük a gépet. Előbb messzebbről, a Tisza töltésé­ről látjuk, miként rója köreit egymás után. A mozgás biz­tos és egyenletes. Tizenkét­millió forintért mi mást is várhatna az ember. Igen. Ez az, ami meghökkentő. Ti­zenkétmillió forint, az kész vagyon. Mennyi borsót kell azért termeszteni, hogy egy ilyen gép megvásárlására fussa a nyereségből? Kiderül, szó sincs arról, hogy egyet­len gazdaság ilyen költségbe verje magát. Egy ember + 250 lóerő A borsókombájnt a Sze­rencsi Állami Gazdaságban és a tiszadobi Táncsics Ter­melőszövetkezetben felváltva üzemeltetik. A gép IKR-tu- lajdon, bérleti díjat fizetnek érte és mert a bérlet el éggé Az angol gyártmányú borsókombájn. Balogh Miklós, főagronómus- helyettes. magas, ahhoz a miskolci hű­tőház is hozzájárul... Átvágunk a borsótarlón. Nézzük, hogyan dolgozott a csodamasina. Bizony az első fordulókban bőven van ki­pergett szem, elhagyott, fel nem szedett borsószár. Ké­sőbb már tisztább területen ballagunk át. Kovács József gépészmérnök, ő van a ma­sinánál, azt mondja: — Nem ismerjük még elég­gé a kombájnt. Sokat baj­lódunk a beállításával, de már úgy érzem jól megy, jól dolgozik. Közelről az SB 8000-es külsőre nem sokban külön­bözik egy gabonakombájn­tól. De ez csak a külsőség. Más a vágóasztal, speciális a cséplőszerkezet, egyszóval a 250 lóerővel üzemelő gép ta­lán csak a technológia folya­matát tekintve olyan, mint a már közismert kombájn. Á vezetőfülkében Gyetva Ist­ván 43 éves, sokat tapasztalt ember. — Huszonöt éve dolgozom már különböző eszközökkel — mondja —, de állítom, ez egész embert kíván. Jó gép, de érzékeny, sok min­denre figyelni kell és ez fá­rasztó. Jó pénzt hoz Ennyit az új csodagépről és környékéről. De milyen idén a borsótermés, arról is essék szó. Balogh Miklós jól ismeri ezt a témát. Közepes eredményről beszélt. — Itt május 17. és június 3. között 194 milliméter csa­padék hullott. A borsónak ez már nem használt. Ettől füg­getlenül a 189 hektáron el­fogadható a termés. Ez, amit most vág a kombájn, 23 hek­táron Rapid fajta, a legko­rábbi 2,5 tonna körüli átla­got ad. De vannak későbbi fajtáink, azoktól 4—4,5 ton­nás átlagot remélünk. Persze ezeket még be kell takaríta­ni. A borsó a tiszadobi határ­ból a miskolci hűtőházba megy. A termeltető, ha ki­váló minőségű az áru, úgy kilogrammonként 12 forint 80 fillért fizet. A további osztályok 10,80—9,80 és 7 fo­rint 80 fillér. Így jön össze a 7—8 milliós árbevétel, ami­re a borsó után a tsz számít. Jó pénz. Szükséges pénz, hi­szen korai bevétel és kell a gazdálkodás zavartalan to­vábbviteléhez. Egyébként a borsóföldeket felszántják, si­lónak valóval vetik be. Ez plusz haszna a borsótermesz­tésnek. Seres Ernő A két fiatalember, aki­vel székes fővárosun­kig szerencsém volt együtt utazni, anyanyelve­men társalgóit egymással, mégsem sokat értettem sza­vaikból. Valamilyen híradás- technikai szakma lehet az övék, mindössze ennyit sike­rült megállapítanom. Egyikük vizsgázni készült valamely iskolán, a másik — nyugal­mából és fölényéből ítélve már valószinűleg túl volt a dolgon. Mindenféle arányde­tektorok jelleggörbéiről ok- tatgatták egymást, és a nagy­alakú spirálfüzetben bizo­nyos függvények görbéinek értelmezési tartományáról. Szó esett még egy elektroni­kai reléről is, amely akkor billen át, ha ... Mondom: közös volt a nyelvünk, de valahogy kínaiul hangzott minden. A füzetben oldala­kon keresztül nem volt egy értelmes mondat, legalábbis nekem nem. Az integrálás és differenciálás közérthető (ne­kik) jelei, szinuszgörbék és más krikszkrakszok. Pusztán az izgalmuk árulta el, hogy nem mindennapi dolog, ami­ről tárgyalnak. Mit tehet az ember, ami­kor irigykedve bár, de elis­meri, hogy ebben a dologban nemigen tud labdába rúgni? Kényelmesen hátradőltem és átadtam magam az emléke­imnek. Minden szakmának megvan a maga zsargonja, és ha művelője elég mélyre ás­sa magát benne, akkor úgy elsajátítja, hogy a brancsbé­az ügy. Mert milyen a diák? A meglévő elv alapján maga is költi a szebbnél szebb (és röhejesnél röhejesebb) neve­ket. Bubó cupropenis példá­ul szó szerint jelenti azt a bizonyos rézmicsodájú bag­lieken kívül más nem fogja érteni szavait. Nekem és sorstársaimnak egykor a la­tin nyelv szerezte azt az örö­möt, amit ezek az elektroni­kusok éreztek, amikor körül tudták írni fogalmaikat. Ez az öröm persze csak az ér­dekesség szintjén volt osz­tatlan. A libabőrösséget oko­zó parányi kis szőrmozgató izom elnevezése például azonnal megragadt bennem. Kit ne nyűgözne le egy Habsburg herceg címeihez hasonló hosszúságú kifeje­zés: musculus arrectores pi- lórum. Márpedig így hívják. A fele-katicabogárnyi lucer- nabödét pedig Subcoccinel- la vigintiquatorpunctata név­re keresztelték. Hogy csak a szebbjét említsem. Innen kezdve azonban már érdekes lyot, amellyel egyes sikam­lós nyelvű nagyapák ijeszt­getik az unokákat. Mosolyogtam magamban egyet, miközben expresszünk, a hűséges Hajdú továbbro­bogott velünk a rónán. Va­jon ezek a cosinusrágók ra­gadtatják-e magukat hasonló haszontalanságokra? Ebben a vizsgahangulatban biztos nem, — sóhajtottam. Hiszen amikor rendszertan kollokvi­umon nekem csak annyit mondtak, hogy Oscines, egy­részt ki kellett találnom, hogy ez az énekeseket je­lenti, másrészt fel kellett so­rolnom ugyanígy latinul őket. Közöttük a vetési var­júval és a házi verébbel, amelyekről ismert a vicc, mi­szerint levelezőn végezték a zeneművészetit. Azóta az én útitársaim túl­vannak a vizsgán, én meg a nosztalgiázáson. Mégsem múlt el nyomtalanul bennem az a halk kis nyelvészkedés. A minap akadt a kezembe egy kis füzet, bizonyos Prisz- ter Szaniszló munkája. Ci­me a Magyar növényuevek helyesírási szótára. Megtud­tam belőle, hogy a gólyaorr- termésűeket egybe kell írni, a boldogasszony mentáját és a szamár gyönyörűségét pe­dig emígyen, külön. Pusztán példának százszámra sorol a kis dolgozatban a sok szép ízes magyar név és kifejezés. Némelyiken tagadhatatlan ugyan a kimódoltság, de másokból olyan néprajzi ösi- ség árad, hogy eláll tőle a szó. A koloncosgyökerű la- pickásfüvet például a már említett bagoly módjára la­tinra fordítani egész biztos lehetetlen. Ugyan miért nyugszunk bele, hogy nyelvünk alkal­matlan a bennünket körül­vevő világ dolgainak és azok egymáshoz való viszonyának érthető és használható leírá­sára? Miért nincs Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mi­hálynak, 1807-ben kiadott Magyar Füvész Könyvük­nek méltó folytatója? Esik Sándor SZERKESZTŐI oooooooo ftotety Hárítgatunk Sajnos nem elszigetelt jelenség, hogy a szülő sa­ját gyermeke neveletlen­ségéért az iskolát, a taní­tót vagy tanárt teszi fele­lőssé. Most a repertoár bővült. Történt a minap, hogy egy jósavárosi bolt­ból a harmadikos korú fi­úcska rövid idő alatt hét­száz forint értékű árut lopott ki. Délelőtt volt, a vevők nem hemzsegtek, így aztán el is kapták a kis szarkát. Miután kisko­rú és nem vétőképes, így aztán a szülőt citálták elő. Aki erre így: — Minek vannak maguk itt a bolt­ban, ha nem figyelnek ar­ra. hogy ki mit csinál! Ar­ról, hogy a srácnak leke­verjen egy kiadós anyait, szó sem volt. Mert ugye ki a hibás? A boltos, aki hagyta lopni (!?). Vagyis itt az újabb pél­da arra, hogy mutoga­tunk. Mert mindig a má­sik a hibás. Jön a nyár. a sok-sok gyerek kikerül az utcára, térre, kezdődik a rajcsúr, a céltalan balhé, a szelíd játék és az erő­szakosság. Szinte hallani az esti végkövetkeztetést: hibás a munkahely, mert nem ad szabadságot. Hi­bás a rendőr, mert keve­set jár az utcán. Hibás a tanács, mert nem gondos­kodik megfelelő felügye­letről. Hibás a szomszéd, mert jóllehet ott ül a pá­don, de nem tesz semmit. Hibás a más gyereke, az időjárás, az építészet, a városrendezés, a járműve­zető, hibás a nyár, hibás az oktatás, a népművelés, az egészségügy, a búr a búr a búrkalappal... Csak a szülő nem hi­bás. A felelősségérzet nem tartozik az erős oldalaink közé. Se neveletlen gyer­mekeink. se más ügyeink­kel kapcsolatban. Hárít­gatunk, mutogatunk, lévén az könnyebb, mint vala­mit tenni. Igaz, példának ott a gazdasági élet, ahol a mutogatás szintén gya­korlat. De bárkit vonnak bármiért felelősségre, min­dig ott a másik, aki miatt minden történik. Már-már közhely, de egy valamire­való bűnöző is azzal kez­di: nehéz gyermekkorom volt... Van olyan érzésem, hogy nagyon-nagyon időszerű, hogy ki-ki a saját portá­ja előtt is seperjen egyet. Egy kiadósat. Mert ugyan ki más a felelős a gyer­mekért, ha nem elsősor­ban a szülő? Van ugyan egymásért vállalt kölcsö­nös felelősség is, de ez nem pótolja a saját tettet, ez nem ment fel senkit. Különben is, a szülők egy része akkor válik igazán kakassá vagy harcos kot­tássá, ha valaki netán he­lyette próbálja nevelni gyermekét. így aztán a kör be is zárul. Jön a nyár. A kirándu­lás, a strandolás, a bi­ciklizés, az utcai játszás, a vakáció ideje. De talán még időben hangzik el a közhelyszerű axióma: a gyereknek van vakációja. A szülői kötelességekre nem vonatkozik a nyári szünet. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom