Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 13. Program 2000-ig „Csillagbéke" a földön Szovjet levél az ENSZ-hez Országos elméleti tanácskozás Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás A világűr békés hasznosí­tására irányuló közös gya­korlati lépések három sza­kaszból álló — a 2000-ig ter­jedő időszakra szóló — prog­ramját javasolja a Szovjet­unió a világ népeinek. E program célja: a „csillagbé­ke" szilárd gazdasági, politi­kai és jogi. valamint szerve­zeti alapjainak megteremté­se. A programot Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, szovjet miniszterelnök ismertette a Javier Pérez de Cuellarhoz, az ENSZ főtitká­rához intézett, levelében, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását, amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesszék elő elképzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdeké­ben megvalósítandó nemzet­közi együttműködésről és a kozmosz militarizálásának megakadályozásáról. Ugyan­annak a feladatnak két vo­natkozásáról van szó: le kell állítani a „csillagháború" elő­készületeit és ki kell dolgoz­ni a „csillagbéke" terveit, a világűr békés hasznosításá­nak minden ország közös erőfeszítéssel megvalósuló programját — írja levelében a szovjet kormányfő. A Szovjetunió a csapásmé­rő űrfegyverek kifejlesztésé­nek, kipróbálásának és tele­pítésének szigorú betiltása mellett emel szót. Az e cél­hoz vezető lépések egyike le­hetne az, ha az államok nem­zetközi egyezményt kötné­nek a mesterséges holdak sérthetetlenségéről. az új rr>« holdéi h á rí tű-re mtszere te kifejlesztésének, kipróbálásá­nak és telepítésének tilalmá­ról, valamint a már meglé­vők felszámolásáról. A Szovjetunió javaslatai értelmében először is meg kell gyorsítani a genfi szov­jet—amerikai tárgyalásokat, amelyek célja: hatékony megállapodások kidolgozása a fegyverkezési hajsza vi­lágűrre való kiterjedésének megakadályozása és a földi fegyverkezési hajsza beszün­tetése, a nukleáris fegyverzet korlátozása és csökkentése, a hadászati egyensúly megszi­lárdítása érdekében. A Szov­jetunió egyidejűleg azt java­solja. hogy a genfi leszerelé­si konferencia keretében kezdjenek tárgyalásokat a fegyverek világűrbe való te­lepítésének megakadályozása céljából. A békés célú űrkutatási együttműködés fejlesztése ér­dekében átfogó programokat kell kidolgozni, amelyek az általános haladást és boly­gónk biztonságát szolgálja, s az egész emberiség együttes erőfeszítései révén valósul­nak meg — hangsúlyozta a szovjet politikus. A program első, úgyneve­zett szervezési szakaszában öt évig tanulmányoznák a világ országainak az űrtech­nikával kapcsolatos igénye­it. figyelembe véve az űresz­közök nyújtotta jelenlegi le­hetőségeket és fejlesztésük távlatait. Legkésőbb 1990- ben össze kellene hívni a nemzetközi űrkutatási kon­ferenciát. vagy az ENSZ e kérdéssel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakát, illetve más megfelelő fórumon kellene megvitatni az addig felme­rült kérdéseket. Ez a fórum hagyná jóvá a 90-es évekre szóló cselekvési programot, figyelembe véve az azt köve­tő 10—15 évre vonatkozó távlatokat. A konferencia lét­rehozná az Űrkutatási Vi­lágszervezetet (ÚKVSZ), s annak égisze alatt jóváhagy­nák a konkrét együttműkö­dési tervek végrehajtásának szakosított programjait. A 90-es évek első felében, a program második szaka­szában, egyeztetett tervek alapján ki kell dolgozni és létre kell hozni a megfelelő űrtechnikát. E szakasz egyik központi feladata lenne az űrtechnika komplex felhasz­nálása a földi bioszféra álla­potának tanulmányozása ér­dekében, azzal a céllal, hogy konkrét intézkedéseket dol­gozhassanak ki a bioszféra megőrzésére. Más szavakkal, a harmadik évezred küszö­bén az országok egyesítenék űrikutatási eredményeiket bolygónk megóvása érdeké­ben. A harmadik szakaszban, a megvalósítás szakaszában, megfelelő űreszközöket bo­Veress Péter külkereskedel­mi miniszter meghívására jú­nius 9—12. között tárgyalá­sokat folytatott Budapesten Jermu Laine finn külkeres­kedelmi miniszter, akit útjá­ra több finn nagyvállalati vezető is elkísért. A minisz­terek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a két or­szág közötti kereskedelempo­litikai kapcsolatok teljes mértékben rendezettek. Mind­két fél szükségesnek tartja a magyar—finn áruforgalom bővítését, és egyetértenek ab­ban, hogy ehhez új, korsze­rű gazdasági együttműködé­si formák szükségesek. Eb­ből a szempontból is üdvö­zölték, hogy rövidesen meg­kezdi működését az első ma­gyar—finn vegyes vállalat, amely tejipari berendezése­ket fog gyártani magyar és külföldi piacokra. A kapcso­WASHINGTON. — Az amerikai külügyi szóvivő ki­jelentette, hogy „Washington kész alaposan megfontolni" azokat a javaslatokat, ame­lyeket a VSZ Politikai Ta­nácskozó Testületének buda­pesti ülése tett. A szóvivő közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya még nem ismeri teljesen a felhívás szövegét, de leszögezte: ame­rikai megítélés szerint „meg­vannak a reális lehetőségek arra, hogy konkrét előrelé­pés történjék a bizalom nö­velése és a hagyományos erők terén Európában fenn­álló egyenlőtlenségek kérdé­sének megoldása felé". A washingtoni álláspont szerint a hagyományos fegyveres erők terén a Varsói Szerző­dés előnyben van a NATO- hoz képest. Az amerikai napilapok csütörtökön jelentős terjede­lemben ismertették a buda­pesti ülés közleményeit. A The Washington Post első ol­dalas tudósításban számolt be a „második budapesti fel­hívásról". „Átfogó program­nak" nevezi az európai fegy- verzetelienőrzés. csapat­csökkentés meeva lósítására csátanának fel. biztosítanák a szükséges földi rendszerek működését, az űrtechnika al­kalmazásának egyes szakosí­tott programjai gyakorlati hasznot hajtanának. Az Űrkutatási Világszerve­zet gondoskodna arról, hogy minden államnak módja le­gyen társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében felhasz­nálni az űrtudomány és az űrtechnika eredményeit, se­gítene a fejlődő országoknak abban, hogy a világűr meg­hódításának közvetlen és te­vékeny részeseivé válhassa­nak — írja levelében Nyiko­laj Rizskov. Lázár György fogadta Jermu Laine finn külkereskedelmi minisztert. (Kelet-Magyaror- szág telefotó) latok bővítését elő fogja se­gíteni az 1987-re Helsinkiben tervezett magyar gazdasági napok rendezvénysorozata is. A minisztert elkiséra finn üzletemberek tárgyalásokat folytattak magyar partnere­ikkel a kooperációs kapcsola­tok bővítéséről. A miniszter és kísérete a Magyar Keres­kedelmi Kamarában megbe­szélést folytatott a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt ma­gyar vállalatok képviselői­vel. Jermu Lainét fogadta Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke és Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes. tett javaslótokat. Aláhúzta, hogy a VSZ ki akarja ter­jeszteni a jelenlegi kelet— nyugati tárgyalásokat, és köz­vetlen kapcsolatot kíván te­remteni a hagyományos és az atomfegyverek csökkenté­se között. Ugyanakkor egyes NATO-tisztségviselők koráb­bi nyilatkozatát idézve azt írja, hogy a — Mihail Gor­bacsov által korábban Ber­linben már röviden ismerte­tett — javaslatot „nem te­kintik reálisnak" és az „meg­kerüli a Nyugat korábbi konkrét javaslatait, nem fog­lalkozik kellően az ellenőr­zés kérdéseivel. A tudósító azonban ezzel a kifogással kapcsolatban megállapítja, hogy a felhívás nemzetközi konzultatív bizottság létreho­zását iránvozza elő az ellen­(Folytatás az 1. oldalról) kellően ezekre a változások­ra. Megfelelő helyet kap-e szemléletünkben annak tisz­tázása: a jelenlegi körülmé­nyek között milyen szerepe, funkciója van a művelődés­nek az általános humanista és a szocialista humanista ér­tékrend erősítésében, gyara­pításában. Foglalkozott azokkal a né­zetekkel is, amelyek a tömeg­ízlésre és -igényre hivatkozva teret engednek a kommersz, az erkölcsi elveinkkel össze nem egyeztető produkciók­nak. Elmondta, hogy olyan új dotációs rendszer beveze­tésén dolgoznak, amely az értékeket, a teljesítményt tá­mogatja, nem pedig az intéz­ményt, a vállalatot. Emögöth azonban számos érdekellen­tét is meghúzódik, megvaló­sításuk nem mindig zökkenő- mentes. Köpeczi Béla hangsúlyozta: semmi okunk védekezésbe szorulni, meg kell tudni vé­deni a kulturális élet minden területén saját értékrendün­ket. A kultúra munkásai nem mondhatnak le a világnézeti, szemléleti, tudatformáló te­vékenységről. Foglalkozott többek között a szeptembertől életbe lépő oktatási törvénnyel. amely nem változtatja meg egyik napról a másikra az oktatás­nevelés minden lényeges vo­nását, de elindítója egy min­denre kiterjedő folyamatnak és nagyobb önállóságot hatá­rozott meg az iskolák szá­mára. Megemlítette az olykor fel­bukkanó véleményt, amely a társadalomban meglévő gondok, bajok forrását az is­kolákra igyekszik hárítani. El kell érni, hogy a közvéle­mény nagyobb bizalmat ad­jon az iskolának, hogy az ott dolgozó nevelők is nagyobb önbizalommal végezhessék napi munkájukat. A tervezett tartalmi változásokról egye­bek mellett elmondta: jól' indult — és a megyét is érin­ti — a két idegen nyelvet ok­tató gimnáziumok szervezé­se, folytatják a számítástech­nikai oktatás elterjesztését is. A minisztérium a rendelke­zésre álló pénzeszközökből a következő években 16 hátrá­nyos helyzetű szabolcsi álta­lános iskola fejlesztéséhez nyújt támogatást. A megye igen nagy fejlő­désen ment át az utóbbi években mind a közoktatás­ban, mind a közművelődés különböző ágazataiban — mondta befejezésül. — Nem­csak külsőségeiben gyarapo­dott Szabolcs-Szatmár. ha­nem szellemiekben is, s ez jó alapot ad arra. hogy a jö­vőben sikerrel megvalósulja­nak a kitűzött célok. ★ Köpeczi Béla a nap' folya­mán megnézte a sóstói nem­zetközi éremművészeti alko­tótelepet, ellátogatott a nyír­egyházi 110-es számú szak- középiskolába és szakmun­kásképző intézetbe. őrzés megoldására, s ellenőr­ző pontok felállítását is fel­veti. BONN — Az NSZK vezető újsá­gai. tévé- és rádióállomásai egyelőre kevés értékelő elemmel, politikai szemléle­tüknek megfelelően ismerte­tik a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácsokzó Testületé­nek ülésén elfogadott lesze­relési javaslatotkat. Magas szintű hivatalos állásfoglalás azonban még nem látott nap­világot a nyugatnémet fő­városban. A tekintélyes konzervatív Frankfurter Allgemeine Zei­tung „Budapesti ajánlat: je­lentősen csökkentsék a fegy­veres erőket és a hagyomá­nyos fegyverzet" címmel A Műszaki fejlesztés—tár. sadalmi haladás címmel kétnapos országos elméleti tanácskozás kezdődött csü­törtökön Székesfehérváron. Az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, gaz­daságpolitikai osztálya, tu­dományos, közoktatási és kulturális osztálya, a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsé­ge, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az MSZMP Fejér megyei Bi­zottsága szervezésében. A bevezető előadást Pál L énárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára tartotta. Elöljáró­ban arról szólt, hogy a tu­dományos-műszaki haladás olyan objektív folyamat, amely áthatja a gazdaság és a társadalom egészét. Átala­kítja a termelés és fogyasztás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visszaható új szük­ségleteket teremt, és mindez­zel az erőforrások bővítését, hatékonyabb felhasználását, illetve összhatásként a tár­sadalmi haladás meggyorsí­tását segíti elő. Nem csupán a termelési eszközök és a ter­melés tökéletesítését, a tech­nológiák korszerűsítését je­lenti, hanem alapvetően be­folyásolja és átalakítja a ter­melési viszonyokat. Magát az értéket teremtő emberi tevé­kenységet is. A tudományos-műszaki ha­ladás eredményeképpen át­értékelődnek a munkaráfordí­tási szükségletek; ellentmon­dások, feszültségek keletkez­nek a hagyományos ágazati tagozódásban; háttérbe szo­rul a „végtermék-szemlélet”, megnő a kooperáció szerepe; megváltozik a munka jelle­ge. nő technikai felszerelt­sége, intellektualizálódik a fizikai munka, eltolódik a közvetett és a Közvetlen, a szellemi és a fizikai munka aránya az előbbiek javára, mindezeknek a hatásoknak az eredményeként növekszik. Meghatározóvá válik az em­beri tényező szerepe, világo­sabban rajzolódnak ki az ér­dekviszonyok és élesebben jelennek meg az érdek­összeütközések, módosulnak az életviteli szokások, átala­kul az életmód — emelte ki a Központi Bizottság titká­ra. A szocialista országok a tu­dományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében nagy jelentőségű komplex programot dolgoztak ki. Ez tartalmazza 2000-ig a legfon­tosabb teendőket. Fő célja: nemzetközileg élenjáró mű­szaki és technológiai színvo­nal elérése. Ez a program közölt ismertetést, amelyben rámutatat: „nyugati megfi­gyelők előremutató elemként húzzák alá. hogy a Kelet folytatni akarja a Genfbep megkezdett világpolitikai pár­beszédet, s ez alkalommal az esetleges megállapodások el­lenőrzésének kérdésében, így a közvetlen helyszíni ellen­őrzés kérdésében is a koráb­binál sokkal nagyobb kész­séget tanúsít". Ezt Budapes­ten számos sajtóértekezleten is megerősítették. A lap bu­dapesti különtudósítója han­got ad annak a véleményének is, hogy a fokozatos kölcsö­nös csapatcsökkentés buda­pesti javaslata úgy olvasha­tó. mint a bécsi csapatcsök­kentési tárgyalásokon elő- terjesatett koncepció széle­sebb alapokra helyezett új változata. olyan átfogó célrendszernek tekinthető, amely a leglénye­gesebb területeken felvázolja a legfontosabb feladatokat. A régi módszerek és eljárá­sok már nem megfelelőek, új együttműködési, szervezé­si, finanszírozási formákra van szükség. Ezek között dön­tő fontosságúak a vállalatok és intézmények közötti köz­vetlen, az érdekek kölcsönös érvényesítésén alapuló, jö­vedelemszerzésre orientált együttműködési formák. Ér­vényt kell szerezni a nem­zetközi kapcsolatokban is annak a követelménynek, hogy a műszaki fejlesztés tényleges célja a gazdasági hatékonyság növelése, a tár­sadalmi jólét fokozása — fej­tette ki Pál Lénárd. A továbbiakban hangsú­lyozta: a tudomány és a műszaki fejlesztés ügyét az MSZMP is mindig kiemelke­dő fontos kérdésként kezelte. A párt világosan állást fog­lalt a tudományos kutatás szabadsága mellett; egyértel­műen kifejezte, hogy társa­dalmi, gazdasági és kulturá­lis fejlődésünk egyik alap­vető tényezője a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítása. Ehhez sokféle, hatásaiban egymással szoro­san összefüggő eszközt kell igénybe venni. Nyilvánvaló­an nagy szerepük van a tu­dományos fejlesztésben az anyagi eszközöknek; ezek — figyelembe véve az ország anyagi helyzetét — az álla­mi tervben helyes arányt kép­viselnek. Annak ellenére, hogy a mű­szaki fejlesztésben meghatá­rozó fontosságú az anyagi eszközök szerepe, most még­sem ezek hiánya a legfonto­sabb hátráltató tényező, ha­nem sokkal inkább az a kö­rülmény, hogy a gazdasági közeg új technikát, új tech­nológiát befogadó képessége nem megfelelő — mutatott rá a Központi Bizottság tit­kára. A tapasztalatok azt mu. tátják, hogy — a kivételek­től eltekintve — a vállalatok nem mutatnak kellő érdek­lődést a műszaki fejlesztési eredmények iránt. Nem tö­rekednek azok gyors beveze­tésére, nem azért, mért nem látják a műszaki fejlesztés fontosságát, hanem azért, mert az az erőtér, amelyben mozognak, nem kényszeríti jövedelmezőséget növelő műszaki fejlesztésre. Világo­san kell látni, hogy ennek meggyorsítása alapvetően a gazdaságirányítás reformjá­nak következetes továbbvite­létől függ — mondotta vé­gezetül Pál Lénárd. — Brit hivatalos körök még nem nyilatkoztak a VSZ Politikai Tanácskozó Testü­letének budapesti felhívásá­ról. „Az indítványok mére­tei megdöbbentették a NA- TO-megfigyelöket" — állapí­totta meg csütörtökön a Daily Mail. A kezdeményezés nagy­szabású jellegét emelte ki a The Times is: „Kelet az eu­rópai haderők egymilliós csökkentésére törekszik". Az indítvány nagyságrendjét a The Daily Telegraph és a Daily Mail szembeállította azzal a ténnyel, hogy Bécs- ben 13 éven át nem tudtak megegyezni még jelképes haderőcsökkentésben sem. Londoni lapjelentések sze­rint nyugati szakértők nem titkolják, hogy az új szocia­lista kezdeményezésnek ép­pen ez a radikális jellege okoz gondot a NATC^nak, hiszen ilyen átfogó haderőcsökken­tés keretében aligha folytat­ható évek óta űzött „létszám- háborúja”. — Magyar—-finn gazdasági tárgyalások Vegyes vállalat, kapcsolatbővítés így látják Nyugaton Sajtóvisszhang a VSZ PTT felhívásáról LONDON

Next

/
Oldalképek
Tartalom