Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

4 Kelet-Magyarország 1986. június 6. Kommentár Salvadori remények Jósé Napoleon Duarte sal­vadori elnök megbékélést ajánlott a minap a hazafiak képviselőinek, s e tényt a megfigyelők annak beisme­réseként értékelték, hogy a hadsereg képtelen legyűrni a felkelőket. Nem vitás, hogy ez re­ményt keltő fejlemény az öt éve tartó polgárháborúban. De a jó emlékezetűek rögtön, közbevethetik (joggal), hogy nem is olyan régen már tár­gyalt a salvadori kormány a Farabundo Martiról elneve­zett szövetségbe tömörült fel- szabadítási frontok vezetőivel. A tárgyalások akkor igen ha­mar megszakadtak, s a szem­ben állók újra a fegyverek érveihez nyúltak. A Duarte- kormányt szorongató jobbol­dal ugyanis sikeresen torpe- dózta meg az alkudozást a baloldali ellenállási szerveze­tekkel. Felvetődik hát a kér­dés: vajon miért reményked­hetünk ma nagyobb siker­ben? Ha alaposabban szemügyre vesszük a salvadori helyze­tet, rögtön szembeötlik: alig­ha csak az elnök győződött meg arról, hogy ezt a polgár- háborút a folyamatosan érke­ző amerikai segítség ellenére nem lehet katonailag eldön­teni. Ugyanakkor feltehetően a hazafiak is belátták, hogy a hadsereget legfeljebb ak­kor győzhetnék le, ha meg­szűnne az amerikai támoga­tás. Erre persze nincs esély. Felismerték ezt már évekkel ezelőtt a felkelők vezetői, ezért kezdeményezték a meg­békélési tárgyalásokat. Csakhogy a szélsőjobboldal akkor „elkergette" Duartét a tárgyalóasztaltól. Hogy ma az elnök mégis maga ajánl új tárgyalásokat, az arra utal, hogy megerősödött a salva­dori hatalom sáncai mögött a békés megoldást akarók tá­bora. Következésképp meg­gyengülhetett — alighanem a hadsereg soraiban is — a szélsőséges reakciósok befo­lyása. Valószínűleg annak következtében, hogy látván a gazdaságilag pusztuló orszá­got, sokan kijózanodtak. Végül pedig fontos motí­vum, hogy nemrégiben töb- bé-kevésbé sikeres csúcsérte­kezletet tartottak a közép­amerikai államok vezetői — éppen a megbékélés jegyé­ben. Ügy tűnik: Washington legszorosabb helyi szövetsé­gesei sem bánnák már, ha megteremtődhetne a béke a térségben. Bizonyosan beleil­lik ebbe a törekvésbe Duarte javaslata is, amelyet rögvest elfogadtak a felszabadítási szervezetek, sőt a tárgyalások színhelyéül ők javasolták a fővárost (!), tehát a hatalom központját, ami optimizmu­sukra vall. Annyira azért nem bizakodnak, hogy le is tegyék a fegyvert, ahogyan ezt az elnök követelte. A. K. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) gyei pártbizottság eddigi munkatársát nevezte ki. A társadalmi beilleszkedés megyénkben tapasztalható zavarairól megállapították: Szabolcs-Szatmárnak a hat­vanas években indult gyors gazdasági fejlődése szembe­tűnő ■ társadalmi mozgást eredményezett. Felgyorsult az urbanizáció, a lakóhelyi kö­zösségek tagjai jelentős mér­tékben kicserélődtek. Üj vá­rosi lakótelepi közösségek szerveződtek, nőtt az iskolá­zottsági szint, a közismert nehézségek ellenére is javul­tak az életkörülmények, a lakásellátottság, megválto­zott a család belső szerkeze­té. A jövedelmek polarizálód­tak, a hagyományos ás új in­tézmények egész sor új fel­adatot vettek át az egyéntől, a családtól. Mindezek — és. még sok más jelenség — összhatásaként átalakult az életmód. A társadalmi beil­leszkedés zavarainak kiala-_ kulásában és a jelenség ked­vezőtlen felgyorsulásában ezek szerepet játszottak. Bár . a tünet országos és világje­lenség, megyénk — éppen a késői indulás miatt — e je­lenségek kifejlődésének még csak a kezdeti szakaszát éli. Rendkívül fontos tehát, hogy a tendencia gyorsuló folya­matát lefékezzük. Ez indo­kolta. hogy — az országban elsőként — Szabolcs-Szatmár megye Tanácsa napirendre tűzte a kérdést. Mint az elő­terjesztés — és Gyúró Imre tanácselnök-helyettes szó­beli kiegészítője — megálla­pította: a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. Ehhez kiindulópont a bátor szembenézés, a reális hely­zetfelmérés, mert "a legsür­gősebb tennivalókat is ezek alapján lehet rögzíteni. Ezért tekintette át a megyei ta­nács az alkoholfogyasztás, az ehhez kapcsolódó negatív társadalmi jelenségek, a bű­nözés, a családfelbomlás, az öngyilkosság, általában a de­viáns magatartások okait, körülményeit és a megelőzés lehetőségeit. Kitűnt, hogy megyénkben 1975 és 84 között jelentősen nőtt a szeszes italok fo­gyasztása (égetett szeszes italból például 46 ezer hek­toliterről 72 ezer hektoliter­re). 1985-ben egy főre már 12,3 liter égetett szeszesital­fogyasztás jutott. Elgondol­kodtató. hogy 1985. január el­sején 101 szeszfőzde üzemelt megyénkben, s hogy országo­san a második helyen állunk a feldolgozott pálinkafőzési nyersanyag mennyisége te­kintetében. Becsült adatok alapján közel 24 ezerre tehe­tő az alkoholbetegek száma és 40 ezerre valószínűsíthető az alkoholbetegséghez közel álló nagyivók száma. Az utóbbi időben megjelent a kábítószer és a kábulatkeltő anyagok fogyasztása is — jól­lehet megyénkben ez még nem«olyan veszélyes, mint or­szágosan. A bűnözés kialakulásában Árgendeménnyel áll kedves vásárlóink rendelkezésére az EPI-TEK építkezők boltja Nyíregyháza Kisvárda Mátészalka Totya kazánok 10% Fal. padló. Hajdú fagyásálló lapradiátorok 16% Falburkoló csempék 20"., csempék 20",, Jugoszláv Forróvíztárolók, lapradiátorok, Forróviztárolók 10" „ csaptelepek «40" n fürdőkádak 20% Totya kazánok 10% Padló-, falburkoló csempék 20",, Előnyös vásárlás, udvarias kiszolgálás. Csak szombaton. (1176) jelentős tényező a gyermek- és fiatalkorú-veszélyeztetett­ség — hangsúlyozta a testü­let, majd áttekintette a hát­rányos és veszélyeztetett kör­nyezetben élő családok hely­zetét. Megállapította: o csa­ládfelbomlás a közösségelle­nes magatartás kialakulásá­nak egyik meghatározó té­nyezője. (Ezer fölötti me­gyénkben az évenként fel­bomlott családok száma.) A vitában dr. Hilbert Lász­ló körzeti orvos sürgette a családvédelmi hálózat ■erősí­tését. az okszerű szociális tá­mogatás megvalósítását. Dr. Pregun István országgyűlési képviselő, görög katolikus hit- tudományi főiskolai rektor elismeréssel szólt a megyei tanács bátorságáról, amely a gondok őszinte felvetésében nyilvánul meg és a megyénk­ben élő lelkipásztorók segít­ségét ajánlotta fel a helyzet javításához. Csorna Tiborné tanácstag hangsúlyozta a közvélemény növekvő szere­pét az alkoholizmus vissza­szorításában. Fehér Károly a fiatalkorú cigányíakósság se­gítéséről, a hátrányos és ve­szélyeztetett fiatalok életkö­rülményeinek javításáról szólt. Kulinné dr. Mester Ka­talin az öngyilkosságokról, a jólét negatív következmé­nyeiről szólt. Dr. Fekete Ká­roly református esperes a je­lentés mértéktartását dicsér­te és hangsúlyozta: a meg­előzésben megyénk papságá­nak is megvan a missziója, aminek eleget kíván tenni. Lakatos,Sándorné a túlhaj­szoltságról és a lakosság kö­rében tapasztalható irreális igényekről szólt, míg Bárd Zoltán azt hangsúlyozta: a helyes társadalmi beilleszke­dést már az óvodás kortól tanítani kell. Felszólalt az ülésen Berecz János, aki először arra a kér­désre válaszolt, miért került ez a téma ilyen mértékben előtérbe hazánkban. Azért — adta meg a választ —, mert a beilleszkedés: zavarok el­érték azt a fokot, amikor tár­sadalmi veszélyességük elvi­selhetetlenné vált és össztár­sadalmi fellépésre van szük­ség. Hangsúlyozta: a gazda­sági feladatok megoldása nél­kül csak tüneti kezelés volna minden próbálkozás. Sajnos, az elmúlt másfél évben meg­nehezültek a gazdasági körül­mények, s nekünk mielőbb meg kell találnunk a kiutat a nehéz helyzetből, mert ez le­het az alapja a társadalmi beilleszkedés sokirányú gond­ja megoldásának is. A továbbiakban arról szólt, hogy a beilleszkedést megha­tározza a társadalom szelle­mi érettsége is. Ez lényege­sen magasabb mint korábban — mondta —, de gyengék vagyunk abban, hogy az érettség nem eléggé élmény­szerű, s tapasztalni, hogy érzelmileg is szegényebbé vált a társadalom, s minde­nekelőtt hiányzik a család, a munkakollektívák megtartó példaadása. A Központi Bizottság tit­kára rámutatott: a fellazult társadalmi fegyelmet kell erősíteni mindenekelőtt. Na­gyobb figyelemmel és erély- lyel kell fellépnünk az alko­holizmus és minden káros szenvedéllyel szemben. Sorra vette azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a párt és a kormány illetékes szervei a munkaidőalap védelmére, az alkoholizmus visszaszorításá­ra. a tudat befolyásolásá­ra folytatnak. Beszélt az is­kola szerepéről, a családra háruló felelősségről, az állam és az egyház együttműködé­sének fontosságáról. Végül kifejezte reményét, hogy a megye társadalmában lesz annyi erő a végrehajtáshoz, mint amennyi tapasztalható a gondok őszinte feltárásá­ban. Dr. Rátonyi Sándor tanács­tag a közösségellenes maga­tartást bűnüldözési és igaz­ságszolgáltatási oldalról ele­mezte. Sándor Miklós tanács­tag arra hívta fel a figyel­met, mostanában egyre több falusi kocsmába, presszóba csábítják vjdeodiszkóval a fiatalokat. A vitát Gyúró Imre foglal­ta össze, majd a testület egy­hangúlag elfogadta az elő­terjesztésben foglaltakat. Elutazott megyénkből a szovjet pártmunkás-delegáció A megye mezőgazdaságát, ezen belül is &. takarmány­termesztést és az állatte­nyésztést tanulmányozta az a szovjet pártmunkás-delegá­ció, amelyik június 3. és 5. között tartózkodott megyénk­ben. A küldöttséget Vaszilij Sztyepanovics Jarosevec Uk­rajna Kommunista Pártja Kárpátontúli területi Bizott­ságának titkára vezette, tag­jai voltak Vlagyimir Kacoláb, a nagybereznai kerület első titkára, Vaszilij Cosiba, a munkácsi pártbizottsásg tit­kára és Mihail Horbe, a huszti Határőr Kolhoz párt- bizottságának titkára. A delegáció többek között Tiszadobon, Vaján. Beregda- rócon. a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben hely­színi tapasztalatokat szerzett a szövetkezeti irányításról, a termelés szervezéséről is. A vendégek tegnap elutaztak megyénkből. Biztonságot az ellenféllel együtt A GORBACSOV! KÜLPOLITIKA TENGELYI! AZ ATOMKORSZAK MEGKÖVETELTE új poli­tikai gondolkodás és új po­litika hordozójaként fogad­ja hazánk a Varsói Szerző­dés budapesti csúcstalálko­zója előtt Mihail Gorbacso- vot, az SZKP KB főtitká­rát. Látogatása nagy alka­lom annak a békepolitiká­nak jobb megismerésére és megismertetésére, amely bolygónk lakhatóságának legfőbb érdekéből kiindulva nem ideológiai vágyakra, hanem reális folyamatokra épül, nem egy abszolutizált ellenségképből, hanem az egymásrautalság kényszeré­ből merített érvekre tá­maszkodva a békeharcot te­szi a nemzetközi osztály­harc legfőbb területévé. Az SZKP KB főtitkára ta­valy olyan helyzetben vet­te át hivatalát, amikor az öt atomhatalom birtokában lévő. másfél millió Hirosi­ma „teljesítményű" ötven­ezer atomfegyver kímélet­lenül követelte ennek a következtetésnek a levo­nását: az atomháború után nincs semmi. az atom­háború után nem lehet új társadalmat építeni. így te­hát ma az emberi civilizá­ció és a szocializmus fenn­maradása szempontjából döntő a béke. A GORBACSOVI KÜL­POLITIKÁHOZ VILÁG­SZERTE méltán kapcsolják nemcsak általában az érde­kek fokozott vizsgálatát a nemzetközi viszonyokban, hanem a maximális bizton­ság helyett az optimális, az abszolút biztonság helyett az elégséges biztonság igénylését, azt, hogy a ka­tonai elem visszaszorításá­val kell kölcsönös és ki­egyensúlyozott nemzetközi biztonságra törekedni, s hogy végeredményben a biztonságot csak az ellenfél­lel együtt lehet megterem­teni. A Nyugat a közelmúltban nem keveset tett annak ér­dekében, hogy kiprovokálja a kelet—nyugati tárgyalá­sok szétzilálását, s azt, hogy a Szovjetunió csapja be az ajtót a párbeszéd előtt. Ha erre rendíthetetlen szovjet katonai önmérséklet, min­den esetben politikai szintű reagálás lett a válasz, ha Moszkva ennek ellenére folytatta leszerelési javas- latoffenzíváját, alátámaszt­va sorozatosan meghosz- szabbított moratóriumokkal, akkor ez annak a vezetés­nek higgadt bölcsességét di­cséri, amely távlatokat tart szem előtt, s bízik célja megvalósíthatóságában. Washington immár arról panaszkodik, hogy a soro­zatos szovjet kezdeménye­zések „túlterhelték" a Rea- gan-kormányzatot. vagy hogy Moszkva javaslatai „feszültséget keltenek" az Egyesült Államok és Nyu- gat-Európa között, ellenté­teket szítanak a NATO-tá- boron belül. Ezek az elis­meréssel felérő vádak azt jelzik, hogy a szovjet dip­lomácia ostrom, de leg­alábbis permanens nyomás alatt tartja a katonai-ipari komplexumokat, hogy meg­találja azokat az erőket, amelyek nem vállalnak ér­dekközösséget a túlsó tá­boron belül sem a legszél­sőségesebb imperialista kö­rökkel. senki nem Állítja, hogy a január 15-i szovjet komplex javaslatok, ame­lyek 2000-re atomfegyver­mentes világgal számolnak, könnyen emészthető „falat­kák" az űrfegyverkezés cá­pái, a nukleáris „elretten­tés" megszállottái számára. Ezeket a javaslatokat, akár csak a vegyi fegyverrel, az „eurorakétákkal", az új tí­pusú tömegpusztító fegyve­rekkel, a hagyományos erőkkel és eszközökkel. Ázsia, vagy a Földközi-ten­ger térségének biztonságá­val kapcsolatos elgondolá­sokat éppen azért terjesz­tette elő a Szovjetunió, hogy elveket és szándékokat tük- röztessen és szembesítsen. Az emberiségnek látnia kell, hogy kinek okoz problémát a fegyverzetkorlátozás, ki­től idegen a katonai és ka­tonapolitikai önmérséklet. Csak ennek világméretű fel­ismerése képes megegyezési készséget sugallni Washing­tonnak, amely most a nem­zetközi biztonsági jogrend felrúgásának útjára lépett. A gorbacsovi külpolitika, ha szabad ezt a kifejezést használni, belpolitikai ér­dekek áltat1 orientált külpo­litika. Nemcsak azért, mert szerves egységben szemléli a gazdaság általános poten­ciálját, a védelmi potenci­ált és az életszínvonalat, hanem azért is. mert a bé­kés építés szükségleteiből indul ki. és nem lépi túl azokat. Másfelől, a belső építőmunka eredményei je­lentik azt a nemzetközileg is számba veendő erővi­szony-tényezőt, amely /a szovjet békekezdeményezé­seknek igazi hatékonyságot adhat. KOSSUTH RADIO 8,20: Tudomány és gyakor­lat. — 8,50: Karvezetők. — 9,43: Minden kezdet nehéz. — 9,53: Lottósorsolás! — 10,05: Szilá­gyi Domokos versei. — 10,10: Üj Melódia-lemezeinkből. -*■ 11,00: Gondolat. — 11,45: Ének­lő ifjúság. — 12,30: Ki nyer ma — Kapuvárott? — 12.45: Krasznahorkai László: Kegyel­mi viszonyok. Könyvszemle. — 12.55: A zene is összeköt. — 14,10: Főkapitánvi értekezlet a stúdióban. — 15.00: Erről be­széltünk. — 15.30: Szokolay Sándor néodalfeldol^nrásai^ól. — 16,05: Széltoló. Folytatásos kalandok gyerekeknek. — 17.00: XX. századi magyar politiku­sok. — 17,30: Az indiai klas'z- szikus zene. — 17.55: Filmze­ne. — 19,15: Mundial ’86. — 19,25: Tíz kérdés dr. Medve László egészséeügvi miniszter­hez. — 19.55: Mundial ’86. Köz­vetítés a Magyarország—Kana­da labdarúgó-mérkőzésről. — 21.50: Könnyűzene — hangszer­szólók. — 22,15: Tíz perc kül­politika. — 22.25: Mundial ’86. — 22,40: Protestáns teológia Magyarországon a felszabadu­lás után. — 23,10: Haidu Mi­hály műveiből. — 0.10: Him­nusz. — 0,15—4,20: Éjfél után. PETŐFI RADIO 8.05: Erich Kunz felvételei­ből. — 8.50: Tíz nerc külpoliti­ka. — 9,05: Napközben. — 12,10: Szovjet fúvószene. — Í2.25: Édes anyanyelvűnk. — 12,30: Népi muzsika. — 13,05: Popzene sztereóban. — 14,00: Péntektől péntekig. Ajánlómű­[rádió°t^uiiió°mozi°i^ sor sok muzsikával. — 17,08: Boccaccio. Részletek. — 17,30: ötödik sebesség. — 18,30: Fia­taloknak! — 19,50: Egészsé­günkért! — 20,00: Nótakedve­lőknek. — 21,05: Senki többe't? — Harmadszor! Szellemi árve­rés a 20-as stúdióban. — 22,20: Amerikából jöttem . . .? 23.15: Sporthírek. — 23,20: Archie Shepp felvételei. — 24,00: Vi­rágénekek. — 0,15—4,20: Éj­fél után. NYÍREGYHÁZI rádió 17,00: Híreik. — 17,05: Jó hét­végét! Kulturális és sportprog­ramajánlat. — 17,15: Körkép. Tarnavölgyi György hétvégi jegyzete. — 17,20: Húszon in­nen, húszon túl. Riporter: An­tal István. — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lap­szemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Ágoston István) (SZOMBAT) 8,00: Hírek. Lapszemle. Év­fordulónaptár. — 8,20: A héten történt, összeállította: Haskó József. — 8,40: Hétvégi teríték, zenével. A tartalomból: Hobbi- mikrofon. — Az újvárosi kala­pos (Bálint István) — Nyári színpad Nyíregyházán (Matya- sovszki Edit) — József Attila Kör Ungváron (Antal István) — 9,58—10,00: Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Antal István) MAGYAR TV 9,55: Tévétorna. — 10,00: Nyugdíjasok délelőttje. 10,30: A nyugdíjasnak sosincs ideje. NDK filmsorozat. — 10,55: Kép­újság. — 15,15: Iskolatévé. — 15,55: Hírek. — 16.05: Egy szó mint száz! Nyelvi fejtörőjáték. — 17,00: Telesport. Mexikó ’86. összefoglaló. — 18,00: Ablak. A belpolitikai főszerkesztőség műsora. — 19,39: Híradó. — 19,50: Labdarúgó VB. Magyar- ország—Kanada mérkőzés. Köz­vetítés Irapuatóből. — 21,50: A hét műtárgya. A. Böcklin: Kentaur a falusi kovácsnál. — 22,00: Frank Mannata igaz története. Olasz—spanyol film. (16 éven felülieknek!) — 23,30: Híradó 3. 2. MŰSOR 18,25: Képújság. — 18,30: Tau bácsi. Csehszlovák—NSZK— osztrák filmsorozat.- 18. rész: Táborban. — 19,00: Ablak. (Az l. műsor folytatása.) — 19,30: A Rajna és a Meuse vidékén. Holland rövidfilm. — 20.00: Pünkösdi kirándulás. NSZK tévéfilm. — 21,25: Híradó 2. — 21,45: John Mayall Szegeden. Zenés film. SZOVJET TV 7,10: Franciaország—Szovjet­unió II. félidő. — 7,55: Olasz­ország—Argentína. — 12,30: Hí­rek. — 12,45: Dokumentumfilm. — 13,05: Orosz beszéd. — 13,35: Hírek. — 13,40: Kortyik — III. — 14.50: Az Ermitázs. — 15,20: Filmkoncert. — 15,50: Doku­mentumfilm. — 16,00: Labdarú­gó VB. Olaszország—Argentína. — A szünetben, 16,45: Világ­híradó. —■ 17,45: Bölcs Jaro­szláv II. — 19,00: Híradó. — 19,40: Balettzene. — 20,00: Ka­nada—Magyarország. — A szü­netben, 20,45: Világhíradó. — 21,45: A boldogság csillaga — film, I. — 23,17: Hírek. — 23,22: M. Blanter dalai. MOZIMŰSOR Kert mozi: KICSI, DE SZEM­TELEN. Krúdy mozi: A COCA-COLA KÖLYÖK. Béke mozi: de.: SZÜTS MA­RA HÁZASSÁGA. Du.: Ó, KEDVES HARRY! Móricz mozi: SERIFF AZ ÉG­BŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom