Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

HÉTVÉGI MELtÉKLET 1986. június 28. Q Szabadság előtti körkép Utazni szép, utazni jó Kiváló hatásfokú fogyókúrás étlapot közlünk mához egy hétre lapunk Család-Otthon ro­vatában: a francia MAYO-klinika 13 napra szóló re­ceptajánlatát. Sixtusi kápolna Utolsó ítéle­tét, amelynek restaurálásához szintén most kezdenek hoz­zá. A kiemelkedő műveket reprodukcióból, művészettör­ténetből ismerni illik, s a ráismerés kettős élvezettel jár. Ami nem zárja ki, hogy ismeretlen művek is megszó­lítsanak, mikor is saját föl­fedezésünknek külön örvend­hetünk ... De éppígy ismernünk kell a pénznemet, fejből tudnunk az átszámítási kulcsot, a ven­déglők vagy taxisok trükk­jeit (nehogy bolyongjanak velünk egy pár perces út he­lyett), és így tovább. Érde­mes hát készülni, hogy job­ban kihasználjuk, ami kül­földön a legdrágább: — az időt! Kristó Nagy István Ha kalHIdia üdülünk, dolgozunk... Eiészségüik védelme a határom tél Kell egy kis kiiánéilás Századunk első felében a vidéken élő emberek többsé­ge nemhogy a megyehatárt nem lépte át, de még a har­madik községig sem jutott el. Ma már természetes, ha a nagymama átrepüli az At­lanti-óceánt, hogy lássa uno­káját. A külföldre utazó tu­ristacsoportok között is sok a nyugdíjas, nem egy közülük a fiatalokat megszégyenítő ki­tartással, fáradhatatlanul jár­ja ia múzeumokat, felkeresi a városok nevezetességeit, nem hagyva ki egy programot sem. Valóban a 60—80 évesek a belföldi utak iránt érdeklőd­nek leginkább az utazási iro­dákban. Tavaly az IBUSZ vendégeként 326 ezer turista utazott belföldön, 40 százalé­kuk az idős korosztályba tar­tozott. Végtelenül színes a válasz­ték: vár- és városlátogatósok, irodalmi kirándulások, nem­zeti parkok, arborétumok, gombaszedő- és ínyenctú­rák ... Szinte mindenki ta­lál kedvére valót. A társas- utakon kialakulnak a kapcso­latok, a rendszeresen utazók­ból megalakult az IBUSZ— TIT Ország-, Világjárók Ba­ráti Köre. Nem mindenki szeret cso­porttal utazni, vannak, akik magányosan vagy házastár- sukkal, esetleg szűkebb bará­ti körben járják az országot. Nekik a programok v összeál­lításában a megyei idegenfor­galmi hivatalok tudnak segí­teni. Az utazás, a kirándulás a legtöbbször társaságot is je­lent a magányos nyugdíjas­nak. Akik hajlandók kilépni otthonuk zárt falai közül, rá­döbbennek: az élet idős kor­ban is szép, most jut igazán idő arra, hogy az országot felfedezzék, és felkeressék azokat a tájakat, ahová fia­talon nem juthattak el. Az útlevélről á valutáról Az Országos Idegenforgal­mi Hivatal tájékoztatása sze­rint évente minden második állampolgár eljut külföldre, ötmillióan kerekednek útra közeli és távoli tájakra. Szükségünk van valutára, amelyből az idegen ország­ban fedezni tudjuk költsége­inket. A valuta megvásárlá­sának viszont előfeltétele a kiutazásra érvényes útiok­mány, és ahova szükséges — a vízum megléte. Tizennégy éven aluli gyermekek részére akkor vásárolható valuta, ha szüleikkel együtt utaznak, és azok útiokmányában szere­pelnek. Személyenként évente húsz­ezer forintért vásárolható utazási célra rubelelszámolá­sú valuta (bolgár leva, cseh­szlovák korona, lengyel zloty, NDK-márka, román lej, szovjet rubel). Egy-egy utazásnál a keret terhére tartózkodási naponként ezer- négyszáz forintnak megfelelő valuta vehető fel. Ezt rész­ben bankjegyekben, részben csekkben szolgáltatják ki az utasoknak, attól függően, hogy az adott ország rendel­kezései milyen összefüggés­ben teszik lehetővé bankjegy bevitelét. Az európai tőkés országok­ba és Jugoszláviába, továbbá számos tengerentúli ország­ba egyéni turistaként uta­zóknak a Magyar Nemzeti Bank háromévenként egyszer biztosít valutavásárlási lehe­tőséget. Az egyéni turistautak közötti két évben, aki kí­ván, utazhat más módon konvertibilis elszámolású or­szágba, például társasutazás­sal vagy látogató meghívás­sal. A turistáknak kiadott valu­ta a külföldi tartózkodás ide­je alatt felmerült költségek, a szállás, az étkezés, a helyi közlekedés, a szórakozás, va­lamint az utazással kapcsola­tos szokásos kisebb vásárlá­sok — ajándékozás — fedezé­sére szolgál. Elsődlegesen vásárlásra nem használható fel! Ha a megvásárolt valuta az út át­meneti meghiúsulása miatt megmarad, nem feltétlenül szükséges azt visszaváltani, hanem elhelyezhető az erre a célra az JBUSZ-nál vagy az OTP-nél nyitható utazási számlán, és ismételten felve­hető az útlevél érvényességi idején belül, amikor az uta­zás realizálódik. Egyéni turistautazáshoz 14 éven felüliek személyenként a külföldi tartózkodás egy- egy napjára 1080 forintért, legfeljebb 14 napra összesen 15 200 forintért vásárolhat­nak valutát. A szülők útleve­lében szereplő, velük együtt utazó 14 éven aluli gyerekek 2400 forintért kapnak valu­tát. A látogató útlevéllel Ju­goszláviába vagy tőkés or­szágokba utazók — a 14 éven aluliak is — személyenként 2200 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású va­lutát vásárolhatnak, függetle­nül külföldi tartózkodásuk időtartamától. A külföldre utazó magya­rok iorint bankjegyet szemé­lyenként négyszáz forint ösz- szegben vihetnek magukkal, száz forintnál nem nagyobb címletekben. Ez az összeg el­sősorban arra szolgál, hogy az utasnak hazaérkezésekor legyen forintja benzinre, taxira stb. Külföldön csak a szocialista országokban vált­ható át ez a négyszáz forint a hivatalos átváltóhelyen. A konvertibilis elszámolású or­szágokban tilos a forint­bankjegyek átváltása. tISIAILIAlDl-ICITITlHlCIN I KM ígéretes fogyókúra Uj útlevelet kell kérnie, ha utazni kíván. Annak az állam­polgárnak, aki akár szocialista, akár nem szocialista országokba szóló útlevélkérelmet nyújt be az új útlevelet adja ki. a ható­ság. Az útlevélkérelemhez csa­tolni kell az 1984. január 1. előtt kiadott kék és piros útlevelet. Ezeket bevonják. Az új magán- útlevélben a területi érvényessé­get a kiutazási engedély határoz­za meg. Milyen esetekben tagadható meg az útlevélkérelmek teljesíté­se? Azoknak nem adható útlevél, akiknek kiutazása az ország bel­ső vagy külső biztonságát, a köz­rendet, jelentős közérdeket il­letve mások jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti, valamint aki­nek külföldi tartózkodásához szükséges anyagi feltételek nem biztosítottak. Megtagadható a külföldi uta­zás attól, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy büntetett előéletű, és még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól: rendőrhatósági kényszerin­tézkedés hatálya alatt áll, illetve olyan országba szándékozik utaz­ni, ahol érdek- és jogvédelme nem biztosított. Meghatározott ideig, de legfeljebb az elköve­téstől számított öt évig kizár­ható a külföldre utazásból, aki útlevélkérelmében valótlan ada­tot közölt, útlevelével visszaélt, s így különösen ha a korábbi kül­földi tartózkodását önkényesen meghosszabbította, külföldön en­gedély nélkül munkát vállalt, vagy más állam területére távo­zott, mint ahova kiutazásának engedélyét kérte; külföldi tar­tózkodása során magyar állam­polgárhoz nem méltó magatartást tanúsított, valamint a vám- és devizaszabályokat megsértette. A külföldre utazóknak négy­féle útlevelet adhatnak ki: dip­lomata, szolgálati, magán és a I külföldön élők útlevelét. Nyil­vánvaló, hogy a turistaforga­lomban részt vevőket a magánút­levél kiváltásának feltételei ér­deklik. Hogy ki kaphatja meg, hol kell kérelmezni? A Bulgáriába, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Lengyelországba, Romániába, az NIDK-ba és a Szovjetunióba utazók az állandó lakhelyük szerinti rendőrkapi­tányságnál adhatják be a kérel­müket. Az Európán kivüli szo­cialista és nem szocialista or­szágokba szóló útlevélkérelmet látogató és egyéni turistaként a fővárosi és Pest megyei lako­soknak az IBUSZ Útlevél- és Ví­zumosztályára (Bp. VII., Tanács krt. 3 c), a vidéken lakóknak a megyeszékhelyeken működő IBUSZ-irodáknál kell beadni. (A társasutazásnál a szervezőiroda minden ügyintézési terhet levesz az utazó válláról.) Az új magánútlevél valameny- nyi országba érvényes. Külföldi utazásra azonban csak kiutazási engedéllyel együtt jogosít. A kiutazási engedélyek meg­adására a lakhely szerinti rend­őrkapitányság, illetve a rendőr­főkapitányság illetékes. Előbbi akkor, ha európai szocialista or­szágba kérünk kiutazási enge­délyt, a többi ország esetében az illetékes rendőr-főkapitányság ad engedélyt. Mindazoknak, akiknek érvé­nyes útlevelében 1984. jünuár 1. előtt kiadott és még fel nem használt egyszeri vagy többszöri kiutazási engedély van, nem cse­rélik ki az útlevelét. Viszont, akinek lejár az érvényességi ideje útlevelében, már nem hasz­nálhat a fel az addig fel nem használt kiutazási engedélyét. előírásai alapján a külföldre utazó miagyar állampolgárok kolera, sárgaláz elilená védő­oltása kötelező, ha olyan or­szágba utaznak, amelyet az adott ipőponitban az Egész­ségügyi Minisztérium — az Egészségügyi Világszervezet adatait is figyelembe véve — fertőzöttnek nyilvánított. Kö­telező akikor is, ha olyan or­szágba utaznak, amelyek e védőoltások igazolását az ér­kezőtől megkövetelik. Egyes területeken célszerű a hastí­fusz megbetegedés ellen is védettséget biztosítani. Azon területen, ahol gyermekbénu­lás nagyobb számban, járvá­nyos formában fordul elő, ajánlatos gyermek és felnőtt számára egyarán t vakcinával védeni állampolgárainkat. A kolera és a hastífusz elleni védőoltásokat a megyei KÖJÁL-ok oltóhelyein, a sár­galáz elleni védőoltásokat az Országos Közegészségügyi In­tézetben (Budapest IX., Gyá- li u. 2—6. sz.) végzik. A gyer­mekbénulás elleni védőoltás is az Országos Közegészség- ügyi Intézetben vehető fel, az elutazás előtti 1—2 napon be­lül. A védőoltásokat célszerű a kiutazás megkezdése előtt legalább 3 héttel megkezde­ni. Az oltások igazolására nemzetközi oltási bizonyít­ványt ikapnak a kiutazók:. A tervezett külföldi utazás előtt ajánljuk a KÖJÁL-ok meg­keresését a szükséges tájé­koztatás céljából. A trópu­sokra utazók számára ma is a legnagyobb veszélyt jelentő malária ellen védőoltásunk nincs, de gyógyszerek szedé­sével a megbetegedésnek ele­jét lehet venni. A fertőző betegségek meg­előzésének biztosítéka — a vé­dőoltásokon túl — a higiénés alapelvek, az élelmezéshigié- ne szabályainak szigorúbb betartása. A bélfertőzések (kolera, hastífusz) és a bél- férgesség megelőzésében je­lentős szerep jut a személyi higiénének. Alapvető szabály, hogy W. C.-használat után, étkezés előtt, vagy mielőtt élelmiszerhez, edényhez nyúl­nánk, cigarettára gyújtanánk, végezzünk alapos, szappanos kézmosást, ha lehet folyóvíz­zel. Különösen ügyeljünk er­re a gyerekeknél, akik nagy­részt földön játszanak, s a piszokkal számtalan bakté­rium és parazita kerül a ke­zükre. Ellenálló-képességük is kisebb, mint a felnőtteké. Lehetőleg sok forralt vizet igyunk tea, kávé formájában. Ajánlatos a szénsavakat is tartalmazó, palackozott üdítő italok fogyasztása. A magas hőmérséklet miatt a verejté­kezéssel eltávozott folyadék- mennyiséget, az elveszett só­ikat folyamatosan pótolni kell. Helyes, ha a szokottnál jobban sózzuk az ételt. Vélet­lenül se igyunk felszíni víz­ből (folyók, források, pata­kok stb.). A főzés nélkül fo­gyasztásra kerülő zöldség, saláta, gyümölcsféléket márt­suk egy percnyi időre forrás­ban lévő vízbe. Ezalatt a raj­tuk lévő kórokozók elpusztul­nak. Hazaérkezés után ha egy héten belül hasmenéses, vagy egyéb panaszok lépnének fel, feltétlenül fel kell keresni a körzeti orvost és közölni vele, hogy milyen országból érke­zett haza az utazó. A gyógyí­tás akkor eredményes, ha a szakszerű kezelés már az el­ső tünetek idején megkezdő­dik. Papp Géza járványügyi ellenőr, KÖJÁL A nemzetközi munkameg­osztás kiterjedésével egyre több ember teljesít tartós külföldi szolgálatot a hazánk klimatikus és egészségügyi viszonyaitól lényegesen elté­rő körülmények között, vagy tölti szabadságát külföldön. A külföldi utakkal kapcsola­tos kötelező védőoltások, a gyógyszeres védekezés és a helyes életmód a fertőző megbetegedések megelőzését szolgálja. A súlyos és veszé­lyes fertőző betegségek elle­ni védekezés céljából a kiuta­zók védőoltást kapnak. Az egyes országok által megkí­vánt oltások időszakonként — a járványügyi helyzet függ­vényében változnak. Az Egészségügyi Világszervezet nünk kell, amit látni fogunk: az épületek, meg a múzeu­mok kincsei akkor mutatják meg igazán magukat. Micso­da öröm, ha — mondjuk — Firenzében nem kis keresés után egyszerre szemben ta­láljuk magunkat Alberti mű­vével, a Palazzo Rucellai- val, az első tökéletes rene­szánsz palotával, aztán a Pa­lazzo Strozzival: íme ez az! Ismertük már képről, sőt a pesti városképből is, hiszen nálunk is ízléses, rangos kör­úti paloták utánozzák épp­úgy, mint világszerte, de az ötszáz éve felül nero múlt minta épp első voltával és tökélyével szinte megrendít. Igen, jó mindent történeti­leg látni, s ehhez előzetes tá­jékozódás szükséges. Ugyan­így a múzeumokban. Nincs az a színes fénykép, nyomat, amely a méretet, a felületet s az eredeti színeket vissza­adná. .. Nem is szólva arról, hogy némely mű megújul: Botticelli Tavasza ma épp oly frissen ragyog, mint mi­kor a művész megfestette, mert több éves munkával nemrégiben tisztították meg. (Ugyanezen okból nem lehet most látni a Vénusz születé­sét.) Épp ily friss sugárzása van Michelangelo kör alakú Szent családjának. Szomorú­an szükségszerű megújításon esett át a római Szent Péter székesegyházban, a világ legnagyobb templomában Michelangelo Pietája is, amit egy őrült magyar disszidens kalapáccsal csonkított meg. Azóta golyóálló üveg védi. A távolságért pedig kárpótol a remek megvilágítás. Kiemeli, amit semmilyen könyvben nem érzékelhetünk, hogy tudniillik a Madonna fehér- márvány figurája bársonyo­san fénylik, a halott Krisztu­sé pedig szürkés. Szó sincs színezésről: Michelangelo így választotta meg a márvány- tömböt, és ahogy maga írta: „lefaragta a fölösleget”. Ennél aztán csak a milánói (befejezetlen?) R ondanini Pieta a szebb,- amely már szinte expresszionista mű. So­kak szerint — évszázadok óta, máig is — magyar szó­játékkal: ronda, nem is igazi mű, az agg művész eltéve­lyedése. Ám akinek van sze­me a látásra, az az idős zseni művének megrendítő monu­mentalitását éppúgy felfogja majd, mint a San Pietro pá­ratlan kupolájáét, vagy a Épp csak már nem nekem való, szoktam néha mondo­gatni, túl a hatvanon; meg azt is, hogy: öregszem, öreg­szem, már a szemem is öreg szem ... Márpedig ha nem lát jól az ember, akkor nem sokat ér a világban való néz- gelődés. De persze látni csak akkor lehet, ha nézni tu­dunk, ha jól kiválasztjuk a látványt, s akkor a gyöngülő szem sem akadály. Ezért vé­gül is minden évben rászá­nom magam egy-egy utazás­ra, hol családostul, hol egy­két jóbaráttal. Mert egyedül utazni fél öröm sincs. És ha jól tudjuk, netán együtt fe­dezzük fel a néznivalókat: az éppenséggel sokszoros öröm. Miért utazunk? Hogy gyö­nyörködjünk a messzi (vagy közeli, de a miénktől eltérő, netán egyben-másban azzal épp rokon) tájakban, váro­sokban, s megismerjük a kül­honi klímát, az emberek élet­vitelét: élvezzük élénkségü­ket vagy csodáljuk higgadt nyugalmukat — tanuljunk tő­lük vagy tán saját önbecsü­lésünk növekedjék. Az élet másmilyen volta is élni segít, hát még ha ellesünk ezt-azt, amit emberségben, ízlésben, udvariasságban az ottaniak­tól megtanulhatunk... Ez a legfontosabb, de nem kevés­bé érdekesek az élet olyan nem megvetendő részletei, mint a kirakatok, boltok, áruházak, az árak, a közle­kedés, az étkezési szokások, lakberendezés, és így tovább. Pár héttel a háború kitöré­se előtt jöttem rá, hogy ha csak néhány napom s vagy esetleg csak néhány órám van egy-egy nagyváros meg­tekintésére, mit kell akkor okvetlenül megnéznem: a székesegyházat és a nagyáru­házát. A katedrális a város (és az ország) múltja, az áru­ház a jelene... Ez persze szimplifikálás, de hogy a múlt tanulmányozása, s ezen belül a műemlékeké, műkin­cseké éppoly fontos és sokat­mondó, mint napjaink jelen­ségeinek fölfedezése, az bizo­nyos. Csakhogy — különösen a műemlékekben gazdag váro­sokban — könnyen belevesz­hetünk a részletekbe, mégis talán a legfontosabbakat mu­lasztjuk el, ha nem tájékozó­dunk jó előre, mégpedig nemcsak térképpel, hanem fejben is. Az utazásra föl kell készülnünk, eleve ismer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom