Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-28 / 151. szám

HÉTVÉG! MELi ÉKLET 1986. június 28. m ALÓSÁCUNK KÖZELKÉPBEN Néhány éve még csak nem is beszéltünk róla, napjainkra viszont az ér­deklődés, a vizsgálódások középpontjába került, mi több, már rövidítjük is: TBZ. A három betű a tár­sadalmi beilleszkedés zava­rait fedi. Ha erről váltunk szót, a túlságosan óvatosak ijedeznek: „Ne teregessük ki a szennyesünket!” Má­sok viszont úgy vélekednek, hogy a jelenség akkor is megvan, ha hallgatunk ró­la, hiszen a migráció, az urbanizáció, az alkoholiz­mus, avagy a kábítószer­fogyasztás — mint a TBZ melegágyai — nemcsak vi­lágszerte, hanem hazánk­ban, sőt már megyénkben is felfedezhetők, hatnak, jóllehet Szabolcs-Szatmár nehéz öröksége, a fejlődés­ben későbbi indulása mi­att, mi a TBZ-nek csupán a kezdeti szakaszát éljük. Hallgassunk, vagy beszél­jünk róla? Ha beszélünk, hol találunk útbaigazítást a tárgyilagossághoz: ahhoz, hogy ne kongassunk vész­harangot, de ne is bagatelli­záljuk a tüneteket? A református esperes, mondta a megyei tanács legutóbbi ülésén, ahol ezt a témát komplex módon, mélyrehatóan tárgyalták, — az itteni megállapítások egy részét írásunkban is köz­kinccsé kívánjuk tenni: — „Beszélnünk kell minderről, de józanul, kilengésmente­sen, s nem szabad elfelejte­nünk, hogy nálunk a jelen­ségek ellenére konszolidált helyzet van, ám a tenniva­lókból senki, az egyház sem vonhatja ki magát, hi­szen az alkoholisták, a bű­nözők között ott vannak a felekezetek tagjai is.” Igazat kell adnunk az es­peresnek, hiszen hamis vol­na a kép, ha a sötétebb tó­nusok mellett nem látnánk azt a gyors gazdasági-tár­sadalmi fejlődést, amely a hatvanas évek közepén in­dult Szabolcs-Szatmárban, és amply jelentős — olykor látványos — társadalmi mozgást eredményezett. Ok­kal és joggal állapította ezt meg a „megyei parlament”, hiszen reménykedői, ,meg­szenvedő!, birtokba vevői, aztán az új ellentmondások születése után ismét gond­terhelt résztvevői voltunk, vagyunk a felgyorsult urba­nizációnak, a megyén belü­li „népi vándorlásnak”, a félig kész lakótelepi közös­ségek felemelő és elszomo­rító szokásainak. Vagy em­líthetjük, hogy — eltekint­ve az elmúlt egy-két évtől — fokozódott az anyagi jó­lét, többek között kedvező­en változott a lakáshelyzet, általánossá vált a családok­nál a tartós fogyasztási cik­kek igénybe vétele. Ám az is igaz, hogy megváltozott a család belső szerkezete. Aztán tovább: különösen az utóbbi években nagy a szóródás a jövedelmek kö­zött, itt is tény, hogy a ja­vak megszerzésének esélye egyenlőtlenné vált. Mindezek tehát a fejlő­dés velejárói, amelyek már átvezetnek az olyan tüne­tekhez, amelyeknek nem kell törvényszerűen együtt járniuk sem a városodással, sem az életmód viharos vál­tozásaival. Egyet kell érteni a szak­emberek tapasztalatával: az új helyzetszituációkban csökkent az emberek alkal­mazkodó képessége, gyen­gültek a közösségi hatások, a társadalmi ellenőrzés le­hetőségei, általában azok a kényszerítő körülmények, amelyek segíthetnék a beil­leszkedést az új élethelyze­tekbe. Mindezek következ­ményeit a sérülékenyebb egyének és családok hamar megszenvedik, és innen oly­kor már szinte egyenes az út a személyes tragédiákig. Ha ezek a sérült családok, zsákutcába jutó személyes sorsok tendenciákként is kimutathatók, akkor ez za­varja a társadalom egészsé­ges fejlődését, ami mellett már nem lehet elmenni szó nélkül. A szakirodalom az ilyen negatív jelenségek összessé­gét nevezi a társadalmi be­illeszkedés zavarainak — divatosabb kifejezéssel de­viáns jelenségeknek. Az ide sorolható magatartási for­mák — az alkoholizmus, a megyénkben, s tavaly már elérte a 72 ezer hektolitert, E közben az egy főre jutó fogyasztás — amiben nem szerepel a zug- és a saját főzés — 7,9 literről 12,3 li­terre emelkedett. A követ­kezmény: amíg 1980-ban 40, addig két évvel ezelőtt már 121 ember halt meg alko­holos eredetű májbetegség­ben, zsugorban. Büfék, kocsmák, borozók tekinte­tében országosan a hatodik helyen állunk (több, mint 400 ilyen árusítóhely van Szabolcs-Szatmárban). Ta­munkát végeznek az al­koholizmus elleni klubok (hat ilyen működik me­gyénkben), ám itt is meg­vannak az ismert gondok: az elvonókezelés megindí­tása gyakorta húzódik, az üzemek, munkahelyek, tár­sadalmi szervek még min­dig passzívak, leginkább a rendőri szervek kezdemé­nyezik az alkoholelvonó­kezelés megindítását. Át­meneti intézmények, melyek szállást, munkahelyet és megfelelő védettséget jelen­az elmúlt öt évben csaknem megduplázódott a szabály- sértést elkövető fiatalkorú­ak száma, vagy, hogy válto­zatlanul magas a becsület- sértés, a csendháborítás, a magánlaksértés, a vásárlók megkárosítása, s főként a tankötelezettség megszegése megyénkben. Jelenleg Szabolcs-Szat­márban a gyámhatóságok 2635 családban 6171 fiatal­korú gyermeket tartanak nyilván veszélyeztetettként. Ez az öt év előttihez képest ANGYAL SÁNDOR: hibából alacsony jövede­lem stb.). Vagy szólhatnánk arról, hogy elszomorítóan emelkedik a brutalitás, a testi sértéses lopás, a garáz­daság. Ha valljuk — márpedig vallanunk kell —, hogy a társadalmi beilleszkedés­ben kiemelkedő szerepe van a családnak, akkor — követve, ugyan, de — el kell ismernünk a válások, a csa­ládfelbomlások hatását a negatív jelenségekre. Me­gyénkben évenként mintegy 4500 házasságot kötnek, o válások száma — mint már említettük — ezer fölött van. Ez másként azt is je­lenti, hogy évenként több mint 800 kiskorú gyerme­ket érint — ennyivel nö­vekszik a csonka családok­ban élők száma. Nehéz itt pálcát törni: a férjek, avagy a feleségek a hibá- sabbak (az utóbbi öt évben például csökkent a férfiak által kezdeményezett bon­tóperek száma.) Az viszont tény, hogy a ház^stársak alkalmazkodó képessége — felelősségérzete a gyerme­kekért és egymás iránt — csökkent. Szólnunk kell arról is, hogy a beilleszkedési zava­rok vissza nem fordítható jelensége az önpusztítás. Itt nem is a konkrétság, hanem maga a jelenség az elgon­dolkodtató. Például az, hogy a kísérletek száma a községekben kétszer akko­ra, mint a városokban, s hogy főként a munkaképes korú lakosság köréből te­vődik ki. Az elkövetők kö­zött a fizikai foglalkozású­ak vezetnek. A kiváltó okok közül kiemelkednek a családi konfliktusok és az alkoholizmus. Közelebbi vizsgálódás szerint valószí­nűsíthető, hogy az irreális igények miatt jellemző túl­hajszoltság, feszült pszichi­kai állapotot teremt, ami neurózisba csaphat át. Ezen sem árt elgondolkodni csa­ládban, munkahelyen egy­aránt ... Itt most annak kellene következnie, mi a teendő e negatív jelenségekkel szem­ben. önámítás volna vala­miféle receptet adni, hiszen — mint fentiekből is kide­rül — az előidéző okok sokrétűek, így a megelőzés, egyáltalán a folyamat meg­állítása is ezerirányú tenni­valót igényel. Újból a me­gyei tanács tagjaira hivat­kozom: helyesen összegez­ték javaslatukat a helyzet- feltárást követően: olyan társadalmi közszellem ki­alakítása vezethet ered­ményre, amely sürgeti töb­bek között az iskola és a család egymásra találását, az anyastátusz helyreállítá­sát; amely okkal számol az értelmiség felelősségére, ar­ra, hogy mindenki tegye meg a tőle elvárhatót. Va­laki bátorságnak nevezte, hogy a megyei választott testület ilyen mélységben tárta fel azokat a tüneteket, melyek a szűkebb haza két­ségtelen fejlődése mellett tapasztalhatók. Nem csupán szabolcsi-szatmári gondok ezek, az országos helyzet sok tekintetben még rosz- szabb. Ezért is mondta egyik megyei tanácstagunk, hogy ha ki is teregetjük „a szennyest”, de nem a mi­énk a legszennyesebb. Té­nyek, átfogó intézkedések szükségesek bizonyos prob­lémák leküzdésére, önma­gában viszont már az is je­lentős lépés a megelőzésre, a bajok orvoslására, hogy következetesen feltártuk a valós helyzetet és igyek­szünk fogadóképessé tenni megyénk társadalmát a ha­laszthatatlan intézkedések­re. V. bűnözés, a válás, a veszé­lyeztetettség avagy az ön- gyilkosság — nem ismeret­lenek előttünk, ám az utób­bi időben ezek együttes je­lentkezése elgondolkodtató kórképet mutat. ... B. R. élete nevezhető: falurl i.i'i-.;,' városra szakmát B&fiulm, tudásának hézagjfii szor­galmával pótolta. »íunkás lett, részt vett a jjg&i. - U mozgalomban, n .j \,u > naság után n sgnck'.üt, vállalata segítségBpszgj| lakáslv ­rekük született, jr.ftcjj my évig szépen éltelJHBffll B. a pohár utár^^Suíi Előbb csak, mei feite* ofc is ittak, aztán zott neki, később|j§ffeié3 ség számonkérés^^R'lől menekült a kocsir^ÉJrm; nyag lett a mi&É|jggp visszatérő vendi xikálóban, fcleseJEHMi tőle. Ez újabb „ok" volt neki, hogy még melyebb­re merüljön, mígnem fia­talon leépült, rokkant nyugdíjas lett, most bottal jár, remeg a keze, ha a pohár után nyúl... A TBZ kiváltó okai* kö­zött az élen az alkoholizmus áll megyénkben is, hiszen ennek hatása a többi kelet­kezési okban is jelentős szerepet játszik. Hiábaval^j próbálkozás volna ugyanis valamiképpen kifejezni, mekkora társadalmi, politi­kai, erkölcsi kárt okoz az alkohol a családi életben, a munkahelyen avagy a gyer­mekek személyiségfejlődé­sében. Forrása az alkohol a bűnözésnek (sok italhoz, sok pénz kell, amit tisztes­séges munkával nem lehet mindig előteremteni.) a családok felbomlásának (az iszákos apa brutalitásai, aa italra rászokott édesanya hanyagságai), a veszélyez! tetett helyzetek kialakulás* nak) fiatalkorú bűnöző1 esete). De nem csupán a! ilyen szembetűnő jelensé-1 geknél fedezhető fel az al­kohol, hanem az életvitel torzulásaiban éppúgy, mint a szellemi igénytelenségben, a közösségtől történő eltávo­lodásban. A kereskedelmi vagy az egészségügyi, bűn­ügyi statisztika alapján is csak követni tudjuk az al­koholfogyasztás, a károko­zás mértékét — az igazi kár legfeljebb becsülhető. JK Lássuk: tény, hogy ha­zánk az egy főre jutó sze­szesital-fogyasztásban (ab­szolút alkoholban számítva 11,7 liter) ötödik a világ or­szágai között, sajnos ezen belül igen magas az égetett szeszes italok aránya. És megyénkben? Tíz év alatt — 1975—1985 között — csaknem megduplázódott az égetett szeszesital-forgalom valy január elsején 101 szeszfőzde „termelt” me­E zSiJlvel visz- S#t... (Egy sítast pedagó­gustól.) Tétlenül nézzük mindezt? Nem! Az alkoholbetegek gyógyításának feltétele me­gyénkben az elmúlt év vé­gétől javult. A fekvő beteg- ellátás korábban csak a Nagykállói Elme- és Ideg­gyógyintézetben történt, mindössze 80 ágyon. Né­hány hónapja a kisvárdai és a mátészalkai kórházban a belgyógyászati osztályon lehetőség nyílt alkoholos betegek gyógyítására, ehhez kapcsolva alkoholgondozót is kialakítottak. Előrelépés történt a járóbeteg-szakellá­tásban is, bár gondot okoz a szakorvos, a pszichológus és a gondozó hiánya. Az utógondozásban értékes tenének a rászorulóknak, hiányoznak megyénkben. Persze mindez már — ahogy mondani sajátít; — ' " «*•!'! • ■A&MNŰjNá gyubb baj a^mbgelöz# hi-. . ■ ^-.sságaíjtön ta!ä|illät n *StagtÁ\MÁ^fy| bpsság^miáieginulí t.t tt ré­n m IpáWnck I zdSHR a közvélemény, s a prSpSkozások is szárftysze- gettak a me^őaj^. wfefi mindig nenj^ilSKPMztk. oszl.--.fci az|JI tévhitet, hogj| a et 1 &k. v i ­' núiwHMfrcun. f egyel mezeit tg PP^.'o gehJSH I , s; á-. '.a;öv fhu'ií .ki r .diára M*ftagát. va*»* IKt&P ' tét. HTOholfGgyuEmBPWars^Bj mi beilleszkedés zavarj« •"flSftvWffiraw' tán, Itatása, szétáramlik, mindenütt mutatható. Példám! öt | év átlagában meglSapílhátőf hogy megyénkben L jogető- sen elítélt bűneikotóö m- nőttek 40' százalékalykohör,. los állapotban kove’iy, el Lettet. Legmagas<tt)«Bfe a.- . jfeiny a közi eked-, ß ■piamini a L *eWf min«g> i|Pni rr> ­s iXbéPK- i ■ részaMBteLi i. ■ .jaMp m&n ■ i -IC-.» * 11 i­knhollÚaiiZ. MeifPPpen *»ég \V> számottevő, de jelen beilleszkedés., zafarai A % a kábítószer- és a kabü%^ keltő anyaga^, fogyasztóik Itt a klastófcüsnak moní|§ ható „srtpdbfe -arrt mondottam kátíífós2ej?elve- zetről a fiatalok “^körében nem beszélhetünk. Me­gyénkben évenként öt-tíz esetben fordul elő a szipózó fiatalok között súlyosabb egészségügyi károsodás. Fi­gyelmet érdemel viszont, hogy jóval több azoknak a fiataloknak a száma, akik „drogfogyasztók”. A TBZ gyakori megnyil­vánulása a bűnözés, mely­nek első lépcsőfoka a sza­bálysértés: kisebb lopások, közlekedési, magatartás­beli problémák, engedély nélküli járműhasználat, melyek már az általános is­kolás korú gyermekek köré­ben is előfordulnak. Ezek az első próbálkozások veze­tik a fiatalokat, a felnőtte­ket egyaránt a társadalom­ra súlyosabban veszélyes cselekményekhez. Ezért is kell elgondolkodnunk, hogy csaknem 50 százalékos emelkedés, amin az sem változtat sokat, hogy a yMyan tartottak fele cigány Olykor a túl- «I -^JlÉÉynáskor a ké­menyek M) telStfot ■két a szabály- ferféshijy nrnfji a bűnözés­hez 1 Jf PS mmm ypÄu időben ’ lapunk bű­nözési kritikái lyun íi- ’fSc tizenéve­sen. iogÖSilvm r. .!, sajul kocsijával rendi#teá$3pdnzük van italra,|5,^jy|tasan szá- 1 -/.nak, !■> nakj:«ga^^^B Amikor a minderről a k rabba n cl: ..Pe­jó családból ^^^MEidják K. V.-ről, *!lM,§Sp~azlan mp8aója a MteaBUaNóluk nem mú- - s/diet és­^^HP^evfordulo nagy pPPnkták, sok vendég nél­kül, ők nem sajnálják -maguktól. Igaz, többször előfordult már, hogy sze­mélyi kölcsönt vett fel az OTP-nél, abból rendelte a svédasztalt, aztán újabb hitellel fizette a törlesz­téseket, s majd a hitelt is hitelből adogatta meg, PaSkWMMM^^dnápság is. gyerek, ő et.lWMMki is kijár, ÜBn mer ne- owtabiii. I-■ !• a az ily<mn%y ó, szor­í.a:"n. aunHj-- i_ In­ján fröm képé! . k irábbi j^ó^torvót tartani, elége- '•'■‘len. keserű. .. 11 < - i - .t t ^Mgsz, nem tuj| ..beillesz- ^ a tájBl.ii.-mba. a '.es áHgi javakat ,-.&6s útján igyekszik fica­Wm 'Üíjs-ütt iságipasztalha- Szintén ^íkcmberek JlMtják, nagy kár: okoz a “igyernSiéíci#:,' a> Ätalkorüak tudatában;: a,.fce|fes nevelés. szocialista széljemű ertéknormákat j^özí'llit (igaz, nem mindig Meggyőzően, hatékonyan) ^dig sok családban most "a munka és a tanulás lé- szólása, leértékelése a divat, mosoly vagy nevetés kísé­ri a munkafegyelem, a munka erkölcs számonkéré­sét. Csoda-e, ha e két „ma­lomkő” között őrlődő fiatal jelleme eltorzul, kétszínű, cinikus lesz, szemrebbenés nélkül hazudozik, ok nélkül kirohan. (Megkérdőjelezhető itt a pályakezdő fiatalok­kal való törődés a munka­helyeken, ahol sok esetben csak a gazdasági mutatókat tartják szem előtt, s már nincs idő a munka és a munkás megbecsülésére, nevelni a fiatalokat). Hosszan folytathatnánk még a bűnözés szerepét, a társadalmi beilleszkedés za­varaiban, kutatván példá­ul az okokat a felnőtt bű­nözés esetén (primitív, al­koholista személyiség, ön­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom