Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
4 Kelet-Magyarország 1986. június 28. Képtávírón érkezett Rendőrtiszteket avattak Budapesten. A képen: Földesi Jenő belügyminisztériumi államtitkár köszönti a végzős rendőrtiszteket. (Kelet-Magyarország telefotó) Július else jótól Állami Ifjúsági és Sporthivatal A Minisztertanács előterjesztése alapján az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel Állami Ifjúsági és Sporthivatalt létesített, amely a jövőben ellátja az ifjúsági és sportügyek állami irányítását, és a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt álló országos hatáskörű szervként működik. Az új irányítási forma kialakítását az ifjúság fizikai felkészítésének és a lakosság egészséges életmódjának hatékonyabb elősegítése tette szükségessé. A törvényerejű rendelet július 1-jén lép hatályba, s ezzel egyidejűleg megszűnik az Állami Ifjúsági BizottságTalálkozó Pénteken Berlinben találkozót tartottak a Varsód Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei. Meghallgatták Viktor Kar- povnak, a nukleáris és űrfegyverekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon részt nak és titkárságának, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak működése. ★ Az Elnöki Tanács Buda István államtitkárt e tisztsége alól, a Minisztertanács pedig az Országos Testnevelése és Sporthivatal elnöki funkciójából — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulására tekintettel — június 30-i hatállyal felmentette. Deák Gábort az Elnöki Tanács július 1-jei hatállyal államtitkárrá, ,a kormány pedig az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökévé kinevezte. Berlinben vevő szovjet küldöttség vezetőjének tájékoztatóját a most befejeződött tárgyalási forduló eredményeiről. A találkozón magyar részről Ba- rity Miklós külügyminiszter- helyéttes vett részt. (Folytatás az 1. oldalról) Ilyen körülmények és előzmények után nézzük, milyen műfaji változatosságot kínál az idei nyári program. Az első előadásra június 23- án került volna sor, a Magyar Néphadsereg Művész- együttesének műsorát a bizonytalan idő miatt a művelődési központ nagytermében tartották meg. Július 4- én lesz a következő rendezvény, melyhez csak a szabadtérit adja az intézmény, egyébként a műsor gazdája az SZMT, ekkor kerül sor a Szabolcs-Volán együttes gálaműsorára. Július 6-án „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” címmel magyarnóta- estre hívják a közönséget, július 13-án „Én táncolnék veled” címmel a Bergendy szalonzenekar lép fel, július 19- én — az előző időponttal ellentétben — mutatja be saját produkcióját a Kisvár- dai Várszínház, Tömöry Péter: „Síp a tökre” című kétrészes komédiáját. A zenés komédia székely népi játék, a rendező Halasi Imre, a szereplők: Mikó István Já- szai-díjas, Kovács Nóra, Szabó Gyula érdemes művész, Barbinek Péter, Nemcsak Károly, Vándor Éva, Tahi József és Cseke Péter. A KFT együttes műsorát július 20-án tartják, öt nappal később a cimbalomzene kedvelői a Nyíregyházi Városi Tanács díszudvarán Farkas Gyöngyi cimbalom- művész játékát hallgathatják meg, július 28-án a Holborn fúvósquintett műsorával folytatódik a nyári program. Augusztusban egy operettgá- la-műsor — Németh Marika, Marik Péter, Harsány: Frigyes közreműködésével. Korda György műsora és a megyei amatőr rockegyüttesek gálaműsora kerül sorra. Tegyük hozzá, ha az idő engedi... Ami nemcsak a közönségnek bosszúság, a művelődési intézménynek is. Ezenkívül ráfizetés, amivel mindig számolnak is, hisz a tapasztalatok szerint az ország valamennyi szabadtéri rendezvénye összességében ráfizetéses. Az igény mégis él, létezik és kívánja, hogy ne csak a pénz legyen az egyetlen szemüveg, amelyen keresztül a népművelők nézik, kénytelenek nézni a nyári programok sorsát. Páll Géza Úticél: Görögország Sziflaki és kalamaki Szerdai lapunkban kezdtünk sorozatot, amelyben az MTI állandó külföldi tudósítói foglalták össze tapasztalataikat az idén útnak induló turisták számára. A bulgáriai és az ausztriai tudás után most Görögországgal ismerkedhetnek olvasóink. Görögországba évente 'körülbelül 20 ezer magyar turista jut él. Döntő többségük szervezett ikeretek között, csoportosan érkezik. Vannak, akik Jugoszlávián és Bulgárián, illetve Románián és Bulgárián keresztül gépkocsival látogatnak Görögországba. Aki az országot hosszában átszelő főútvonalat, a „National Road”-ot választja, számítson arra, hogy valamivel több, mint 2 dolláros úthasználati díjjal kell fizetnie. Ü tad ót fizettetnek azokkal is, akik a Peloponneszoszi-fél- szigetre vezető gyorsforgalmi utakat /használják. Az üzemanyag beszerzése nem lehet gond, hiszen éjjel- imappal nyitva tartó benzinkutak szolgálják ki az autó- sokait. A közelmúltban Görögországban csökkentették a benzin fogyasztói árát, a legtöbb kútnáil 1 liter szuperbenzint 77 drachmáért (1 dollár: 138 drachma) árusítanak. Ügyelni kell a parkolásra, mivel ia közlekedési rendőrség még ia külföldi autóknak sem kegyelmez. A tilosban parkoló autókról egyszerűen leszerelik a rendszámokat, s csak büntetés kifizetése után adják azt vissza. Görögországban rengeteg szálloda van. Ügy tűnik, a szálloda nagysága egyenes arányban áll az áraival. A legtöbb helyen a központban lévő szállodák a legdrágábbak, a kisebb, nem a városcentrumban lévők ajánlottak a magyar turistáknak. Görögországban — főképpen Athénban — június 1-től nyári díjszabás lép életbe a legtöbb szállodában. Egy-két napra nem szívesen adnak ki szobát, a kisebb szállodákban alkudni is lehet. Május végén például egy kisebb athéni szállodában napi 3200 drachmáért kínáltak egy kétágyas, fürdőszobás szállodai szobát. Kisebb „rábeszélés” után a tulajdonos 2300 drachmára csökkentette az árat. Ennél jóval olcsóbbak a kempingek, amelyekről és áraikról csaíknem minden újságárusnál megvásárolható a több nyelvű tájékoztató kiadvány. Az athéni városközpont éttermeiben a frissensültek ára — egy adag — 350 drachmánál kezdődik. A gyorsbüfékben már 140 drachmáért is kínálnak húsételeket. Görögországban azonban vannak olcsóbb étkezési lehetőségek is. Talán nincs is olyan vidéke az országnak, ahol ne árusítanának az utcán vagy a gyorsbüfékben szuflakít vagy kalamakit. A pálcikára fűzött, parázson sütött húskockák 40 drachmáért kaphatók, a celofánba csomagolt kenyér bolti ára 100 drachma alatt van. A vásárláshoz még annyit, hogy a turisták által kevésbé látogatott negyedekben csaknem valamennyi olyan árucikk megvásárolható, ami a központokban kapható, de legalább 20 százalékkal olcsóbban. Az alku szinte kötelező, bár nem mindenütt és mindenhol. A legtöbb helyen azonban nem árt kísérletezni. A legtöbb turista Athénba látogat, ahol a csúcsforgalomban gyalogosan a leggyorsabb. Az Akropolisztól mintegy 30 perces gyaloglással elérhető a görög főváros csaknem valamennyi turisztikai nevezetessége, ha mégsem, busszal a legegyszerűbb, de a ■taxi sem drága. Görögországban leállítható az a taxii, amelyben ugyan már ülnek, de van még benne szabad hely. A legtöbbször a vezető közli iaz utazás végén a viteldíj összegét, az alap- díj 50 drachma. A görög főváros központjából metróval a legegyszerűbb és a leggyorsabb a tengerpartig eljutni, ahol meghatározott ideig nyitva tartó strandok sokasága kínál fürdőzési lehetőséget mintegy fél dolláros belépő ellenében. Aki akikora sikereket értei a görögországi „alkudozásokban”, hogy nyaralása végén felesleges drachmája maradt, az az útlevél és a be- szállókártya felmutatásával iaz athéni repülőtér indulási csarnokában ,keményebb” nyugati valutára válthatja ^megtakarításait”. Valószínű azonban, hogy csak kevesen élnek majd ezzel a lehetőséggel, hiszen általában ia görögországi árakat nem a magyar turisták pénztárcájához szabták. Keller Tivadar Athén Júliustól s igazságosabb illetéktörvény 1986. július elsejével hatályba lép az új illetéktörvény és végrehajtási rendeleté. A mindenkit érintő törvényről, illetve a változásokról dr. Lordovics Istvánnal, az illetékkiszabási hivatal vezetőjével beszélgettünk. Az egyik leggyakoribb ok az illetékfizetésre az öröklés, ajándékozás, a vétel. Hogyan változott az értük fizetendő illeték? — A fizetendő illeték nagysága attól függ: menynyi a hagyaték, illetve az ajándék forgalmi értéke, milyen a rokonsági fok az örökhagyó és örökös, az ajándékozó és megajándékozott között. Csak példának mondom, ha valaki szüleitől örököl egy ingatlant, 100 ezer forintig 3 százalék az illeték nagysága, de 3 milliós fölött már 40 százalék.-Tía testvér az örökös, akkor — az iménti értékeket nézve — 7, illetve 50 százalék az illeték, távolabbi kapcsolat esetén pedig 12, illetve 60 százalék. Módosult az ingyenes vagyonszerzés (ajándék, öröklés) illetékének mértéke. Elkülönül a lakástulajdon szerzése, az egyébként járó illeték felét kell fizetni. Építési telek megszerzése esetén, ha a tulajdonos vállalja, hogy 4 éven belül lakást épít, nem kell fizetni illetéket. Ilyen esetben a haszonélvezeti jog megszerzése is illetékmentes. Minden értékért illetéket kell fizetni? — A. törvény ismer mentességet is. Ilyen egyebek között a takarékbetét, a kötvény, a részjegy és célrészjegy öröklése; az egy örökösnek jutó ingatlanörökség, ha a forgalmi értéke a 100 000 forintot nem haladja meg; lakástulajdon öröklése, ha az örökös a tanácsi bérlakásának bérleti jogáról öröklést követő 2 éven belül lemond; 500 000 forint ingatlanértékig a lakástulajdon, üdülő, hétvégi ház, zártkerti ingatlan haszonélvezetének öröklése, ha a túlélő házastárs által örökli; az örökség, ha az örökhagyó kiskorú és hagyatékát szülője örökli; lakástulajdon első ízbeni öröklése, ha azt a házastársak közösen szerezték (építették) és leszármazók hiányában a túlélő házastárs az örökös. — Ingatlanszerzés esetében a törvény szerint általános mérték a forgalmi érték 15 százaléka. Ez vonatkozik különféle ingatlanokra, üdülőkre, garázsokra, telkekre, hétvégi házakra. Kivétel a lakás, itt az illeték mértéke 2 százalék. Gépjármű tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzése esetén minden köbcenti után 3 forint illetéket kell fizetni. Nem csak akkor kell illetéket fizetnünk, ha vagyont szerzünk. hanem ha például erkölcsi bizonyítványt kérünk. Hogyan változott az államigazgatási illeték mértéke? — Általános tétele 100 forint. A bonyolultabb, költségesebb eljárások esetén a fizetendő illeték magasabb. Az alkotmányos jogok érvényesítésével kapcsolatos eljárások általában mentesek. A fellebbezés minden szakban kötelezett, mégpedig ha az érték pénzben megállapítható, 10 000 forintonként 50, de legalább 200 forint. Ha az érték pénzben nem állapítható meg, 200 forint. Felülvizsgálati kérelmek illetéke a fellebbezés illetékének kétszerese. Néhány példát mondanék. Az egyesület nyilvántartása 200, az iskolai bizonyítvány másolata 200, á névváltozás iránti eljárás 500, a hatósági bizonyítvány 100, a meghatalmazás illetéke 50 forint. A jogsegélyszolgálat mentes. Ha mindenért fizetni kell, meggondolja az ember, hogy mikor fordul a hivatalhoz. — Nem kell mindenért fizetni. Például a közérdekű bejelentés, javaslat, panasz; a szüléssel, házasságkötéssel, örökbefogadással, tartással, gondozással és halálesettel kapcsolatos eljárás; a házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezése; a bölcsődei, óvodai elhelyezéssel kapcsolatos eljárás; a személyi igazolvány kiállításához szükséges irat; a munkakönyv kiállításához, munkaviszony létesítéséhez, igazolásához szükséges irat, kivéve az erkölcsi bizonyítvány kiadását; a gyámhatósági eljárás, az ehhez szükséges irat, a tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel kapcsolatban a tanácsi szerveknél indított minden eljárás; a holtnak nyilvánításra, illetőleg a halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljáráshoz szükséges irat; az állami gondozás, gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány; a kisajátítási, földrendezési, földfelajánlási eljárás és az ehhez szükséges irat. Ha valaki kap ajándékba egy házat, vagy örököl, honnan szereznek róla önök tudomást? — Ha a hagyatékot közjegyző adja át, ő köteles illetékkiszabásra bejelenteni az illetékhivatalnak. Ez vonatkozik a póthagyatékra is. Ha valaki kapott, vagy vett ingatlant, ő köteles a földhivatalhoz bejelenteni 30 napon belül. Mi történik azzal, aki nem fizeti ki az illetéket? — Ha felhívás ellenére nem, vagy nem teljes mértékben, vagy nem a megszabott határidőben fizeti ki valaki az illetéket, akkor dupláját kell kiszabni rá. Amennyiben bejelentési kötelezettségét mulasztja el valaki, vagy késedelmesen teljesíti, a fizetendő illeték 10 százalékáig terjedő felemelt illeték szabható ki. Ez 100 forintnál kevesebb, de 5000 forintnál több nem lehet. Milyen változásokat tartalmaz még az új törvény? — Változott az illeték mértéke a bírósági eljárásokban is. A házassági bontóper 2500 forint, ebből 500 forintot a keresetlevelen, 2000 forintot a bíróság felhívására kell leróni illeték- bélyegben. Birtokháborítás megszüntetése iránt indított per illetéke 1000 forint. 1000 forint az eljárási illeték államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított, házassági bontóper és a házassági perben érvényesített vagyonjogi igény kivételével minden egyéb házassági, névviselési jog megszüntetése iránt indított, személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos, örökbefogadás felbontása iránt indított, sajtóhelyreigazítás iránti perben. Milyennek tartja ön, a szakember az új illetéktörvényt? — Jobbnak is, igazságosabbnak is a réginél. Mára az ár- és jövedelmi viszonyok lényegesen átalakultak, s ezt tükröznie kell az új törvénynek, de ma másként ítéli meg a társadalom a személyi tulajdoni, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Az új törvény honorálja a családoknak azt a törekvését, hogy életük munkájának eredményeiből utódaik is részesüljenek, de betölt egjt olyan funkciót is, hogy gátat emel a túlzott vagyonfelhalmo- zásnak és csökkenti az esélyegyenlőtlenséget. Szó volt már arról, hogy menynyi illetéket kell fizetni a lakás után, s aki tudja, hogy néhány éve még 17, július 1-ig 5, mostantól pedig csak 2 százalék lakásvásárlás esetén az illeték, telekért pedig nem is kell fizetni, ha arra lakás épül, az kiérezheti azt a szándékot, amely a törvényalkotókat vezette, hogy megköny- nyítse az mindenki számára a lakáshoz jutást. De a lakás öröklése, vagy ajándékozása esetén is csak a felét kell fizetni az egyébként járó illetéknek. Az eljárási illeték változtatása pedig azért igazságos, mert az eljárásban érdekeltek így hozzájárulnak az állam- igazgatási szervek eljárási költségeihez. Aki azt gondolja, hogy a törvényt azért változtatták meg, hogy az állam nagyobb bevételhez jusson, annak elárulom: nem emelkedik az illeték- bevétel, nem nő a lakosságra háruló teher, viszont arányosabb és méltányosabb a megoszlás. Öröklés, ajándékozás, vétel
