Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
A azmrvmzéa/ bizottság Ulóse XLIII.. évfolyam, 150. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. június 27., péntek MA Kulturális körkép (4. oldal) A rádió és a tv jövő heti műsora (7. oldal) Tanácskozott az országgyűlés Jelentés az elmúlt évi gazdálkodásról — Beszámoló a honvédelmi törvény végrehajtásáról — Módosították a parlament ügyrendjét Csütörtök délelőtt — 10 órakor — a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István, az országgyűlés elnöke nyitotta meg a nyári ülésszakot. Tájékoztatta a képviselőket, hogy a kereskedelmi bizottság benyújtotta jelentését Szalai Istvánnénak (Vas m., 1. vk.) a magyar ipar védelméről az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez — a tavaszi ülésszakon — tett interpellációja tárgyában. A jelentés szerint a kereskedelmi bizottság az interpellációban foglalt két kérdést vizsgált meg: zavarja-e és milyen mértékben zavarja a hazai ipar tevékenységét a fogyasztási cikkek importja, illetőleg, hogy a vonatkozó, kifogás tárgyává tett rendelet sérti-e a verseny semlegességi elvét, hátrányos helyzetbe hozza-e a hazai ipart. A bizottság javasolja a kormány számára, hogy a kifogásolt rendelkezést meg kell szüntetni és a kereskedelemben azonos versenyfeltételeket kell biztosítani a hazai és az importtermékek forgalmazásánál. A jelentésben foglaltakkal mind az interpelláló képviselő, mind Szikszay Béla államtitkár egyetértett. Az országgyűlés a jelentést egyhangúlag elfogadta. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgy- sorozatáról: 1. a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. beszámoló a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végrehajtásáról; 3. az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló előterjesztés, amelyet —_ az ügyrend 43. paragrafusa alapján — az országgyűlés zárt ülésen tárgyal meg. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Magyarország telefotó) Hetényi István expozéja Az 1985. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat egy ötéves tervciklust lezáró év pénzügyi folyamatairól ad számot. Az 1985. évi zárszámadás szerint a kiadások a jóváhagyott 610 milliárd forinttal egyezően alakultak. A bevételek elmaradtak a jóváhagyóitól: 594 milliárd forintot tettek ki. A tervezett 2,5 milliárd forinttal szemben a hiány 15,7 milliárd forint lett. A megnövekedett hiány a vállalatok és a lakosság betéteiből és a számítottnál nagyobb külföldi forrásokból fedezhető. Kérem az országgyűlést, járuljon hozzá, hogy a Minisztertanács a költségvetési hiánynak a tervet meghaladó részét bankkölcsönből fedezze. A bevételek elmaradásának fő oka a gazdasági fejlődés megtorpanása, a népgazdaság tiszta jövedelmének kedvezőtlen alakulása. 1985-ben a népgazdaság számos pozitív részeredménye mellett a nemzeti jövedelem tömege csőikként, a termelés és az elosztás aránya a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult. A gondokban a rendkívül hideg tél következményei, a fagykárok is szerepet játszanak, a költségvetési hiányt több mint 10 milliárd forinttal növelték. Több területen a csökkenő exportárak is mérsékelték bevételeinket, de közelebb állunk az igazsághoz — és az kiéi év első hónapjainak tapasztalatai is erre mutatnak —, ha az okokat gazdálkodásunk gyengeségeiben keressük. A hatékonyabb gazdálkodás rögös útjával szemben ható tényezők erősebbnek bizonyulnak. A veszteséges tevékenység tartós támogatása egyre nyomasztóbb teherré válik. Ezután Hetényi István arról szólt, hogy a költség vetési bevételeknek 9 százalékát teszi ki a lakosság adó-, illeték- és társadalombiztosítási befizetése, amely egy év alatt 30 százalékkal nőtt, és túlszárnyalta az előirányzottat. A kisvállalkozások (munkaközösségek, szakcsoportok) termelése 1985-ben 30 százalékkal, adó- és társadalombiztosítási befizetésük 64 százalékkal emelkedett. Az önálló és főként a főfoglalkozású tevékenységet folytató kisvállalkozások és a kisszövetkezetek beilleszkedtek gazdálkodási rendszerünkbe. A vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok a jól szervezett üzemekben hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez, a kínálat bővítéséhez. — Ugyanakkor — folytatta — kétségtelenül kihívást is jelentenek, főleg ott, ahol a főmunkaidőben végzett munka szervezettsége, a kapacitások kihasználtsága nem kielégítő. 1985-ben a kisszervezetek adóterhei közeledtek a vállalatokéhoz, egyidejűleg az új vállalati keresetszabályozási rendszer a korábbinál ésszerűbb mérlegelést tett lehetővé: kisvállalkozás igénybevételével vagy anélkül oldja meg feladatait az üzem. Nem törekszünk kedvezmények nyújtására, de korlátozásukra sem. A szabályosan működő, mind társadalmilag, mind pedig pénzügyileg ellenőrzött szervezetek ott kapjanak helyet, ahol az gazdaságilag szükséges és ésszerű. A főmunkaidő jobb megszervezése, az ösztönző bérezési formák, a brigádok és csoportok önelszámolásának erősítése bizonyára feleslegessé teszi majd a kisüzemi szervezetek egy részét. 1985-ben a társadalombiztosítás kiadásai 131 milliárd forintot értek el, az emelkedés 9,5 százalék. Ezen belül nyugdíjakra 92 milliárd forintot fordítottunk. A kormány tavaly felmérte az idős és legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkező honfitársaink szociális körülményeit. Módot találtunk a legrászorultabbak szociális segélyének növelésére, az őket segítő tanácsi eszközök kiegészítésére. Idén a 70 év felettiek nyugdíját az eddiginél nagyobb mértékben emeljük. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült fel. A tanácsok a tervet meghaladó mértékben javították az óvodai ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit. A tervnek megfelelően mintegy 5300 új általános iskolai osztályterem létesült, de a tanácsok a helyi lehetőségek ésszerű kihasználásával, társadalmi összefogással további, mintegy 8000 tantermet hoztak létre — részben ideiglenes jelleggel. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítását nagymértékben segítette, hogy a lakosság és a munkahelyi kollektívák egyre többet tesznek a lakóhelyi környezet fejlődéséért. A társadalmi munka összértéke 53 milliárd forint volt. (Folytatás a 2. oldalon) Gondos felkészülés az aratásra A június eleji íorróság megtette a magáét, a megszokottól bő két héttel korábban érett be az őszi árpa, megkezdődött az aratás. Ehhez igazodva a megyei szervezési bizottság is hamarabb tartotta alakuló ülését. A bizottság feladata, hogy segítse a betakarítást. Kezdődik ez a munka az aratással, folytatódik a téli alma, a burgonya szedésével és értékesítésével, majd véget ér a bizottság tevékenysége november közepén az őszi munkák értékelésével. Most, június 26-án az aratási feladatokról, az ezt megelőző felkészülésről a megyei tanács mezőgazdasági osztálya számolt be. Szabolcs- Szatmárban az aratni való őszi kalászos 104 ezer hektár, ehhez a mezőgazdasági üzemek 950 kombájnnal rendelkeznek. Az elmúlt évihez viszonyítva nőtt a kombájnok száma, áteresztőképessége, így most egy kombájnra 110 hektár aratnivaló jut. Az aratásban részt vevő gépek szerelése, felújítása a mezőgazdasági üzemek többségében időben befejeződött. Ugyanez mondható el a szárítóüzemekről, amelyeknek kapacitása idén néhány új szárító megépítésével nőtt. Az aratás kezdetére megtörtént az üzemi tárolók fertőtlenítése, felújítása. Elhangzott a tájékoztatóban, hogy a szalmaégetés tilos. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatója többek között arról adott tájékoztatót, hogy az elmúlt évihez viszonyítva valamivel nagyobb lesz a termés és felkészültek mintegy 260 ezer tonna kalászos gabona felvásárlására, tárolására. A búza átvételénél kötelező lesz az új objektív minősítés, amelynek lényege, hogy a minőséget sikértartalom-vizsgálattal állapítják meg. Az ÁFOR képviselője elmondta, nem lesz gond az üzemanyag-ellátással. Kezdeményezték a tsz-eknek a bértárolási szerződéskötést, ezt ma még kevesen vették igénybe. Üzemanyagból, kenőanyagból az ÁFOR az igények szerint szállít. Hozzászóltak a napirendhez a MEZŐGÉP, a vetőmag- termeltető vállalat, a termelési rendszerek szakemberei, de elmondták véleményüket termelőszövetkezeti elnökök, főagronómusok is. Általános vélemény, hogy az idei termés valamivel jobb lesz, mint az elmúlt évi volt, és várhatóan kevesebb gond 1-esz a betakarítással. Az aratásban érintett vállalatok, az AGROKER, gabonaforgalmi, ÁFOR aratási ügyeletet tartanak, de aratási ügyeletet szerveztek a ME- ZÖGÉP-nél is, hogy hiánycikk alkatrészek legyártásával segítsék a betakarítást. Az SZMT napirendjén az újítómozgalom Jobban segíteni a termelést Néhány területen eredményes, másutt számos gondot sűrítő újítómozgalom helyzetéről tárgyalt csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanácsa. Megállapították, hogy a VI. ötéves tervben megközelítőleg 10 százalékkal nőtt a benyújtott, majdnem negyedével az elfogadott és mintegy 15 százalékkal a bevezetett újítások száma. Hasznos, hogy ezek zöme a gyártmány- és gyártásfejlesztést, az anyag- és energiatakarékosságot, az importkiváltást és a munkaszervezést szolgálták. Azt is a jó eredmények közé sorolhatjuk, hogy több vállalatnál felismerik az újítási és a műszaki fejlesztési tervek összhangjának igényét, ennek nyomán pedig a korábbiaknál gyorsabban hasznosulhatnak az újítók gondolatai. így van ez többek között a SZÁÉV-nél, a dohánygyárban, a gumigyárban — állapította meg az SZMT elé került jelentés. Hasznosak s egyre rendszeresebbek az újítási rendezvények (napok, hónapok, ankétok). Ugyanakkor az is tény, hogy bár a tervciklusban több mint négyezer dolgozó kapcsolódott be a mozgalqm- ba, s számuk ma megyénkben eléri a 22 és fél ezret, az utóbbi három évben csökkent az újítást benyújtók száma. A negatívumok között került szóba a szakszervezeti tanácskozáson, hogy még mindig nem vált rendszeressé a fizikai munkások, a fiatalok és a nők újító tevékenységének támogatása, így részvételük folyamatosan csökken. Figyelmet érdemel az a tény is, hogy a korábbi évek újítóinak — többnyire jól felkészült szakembereknek — egy része gyorsabb, biztosabb jövedelemkiegészítést ígérő munkát vállalt a gazdasági munkaközösségekben. Az újítómozgalmat segítő szakszervezeti munkáról állásfoglalást fogadott el az SZMT. A dokumentum leszögezi: a megyében folyó újító-feltaláló tevékenységnek az új tervidőszakban hatékonyabban kell segítenie a termelés és a gazdálkodás intenzív fejlesztését, a belső tartalékok feltárását. A testület sokoldalú vita után elfogadta a szakszervezetek megyei tanácsának 1990-ig szóló feladattervét. Ramocsaháza : Dicsérő oklevél a tsz-oek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának Dicsérő Oklevelét kapta meg tegnap az elmúlt esztendei kiváló termelési eredményeiért a ramocsaházi Rákóczi Termelőszövetkezet, A kitüntetést Kovács István, a MÉM főosztályvezetője adta át Gál Ákos tsz-elnöknek. A közös gazdaság 1985-ben 11 millió forint nyereséget ért el — mondta az ünnepi küldöttgyűlésen az elnök. Felszámolták a tartósan veszteséges sertéságazatot és csökkentik az alacsony jövedelmezőségű szarvasmarha- állomány részarányát a termelési szerkezetben. A jövedelemhez nagymértékben járult hozzá a nemrég beindult cipőüzem. Az alaptevékenységből a növénytermelés és a kertészet volt a leginkább nyereséges. Az ünnepségen a tsz dolgozói közül' Szép Sáadomé és Kiss Imre Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehetett át, hatan pedig a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója oklevélben részesültek.
