Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-23 / 146. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. június 23. SZÉP SZÓ — SZABOLCS-SZATMÁRRÓL Hová lett Krúdy szivarja? Forgatáson a tévéstábbal Szenzáció színhelye a nyíregyházi Puskin utca, amióta megjelent a hír az újságban, hogy tévéfilm forgatása miatt lezárják. Rendőrök állnak minden kereszteződésben, a célfuvar behajtására is a rendező ad engedélyt, ha nem zavarja a motorzaj a felvételt. Mint egy nagy, hosszú színház: az emberek kiültek a házak elé, lássák, mi történik, a gyerekek fel-alá futkosnak, hozzák, viszik a híreket. Rekikenő hőségben délelőtt 10-kor kezdődött a forgatás, és tart már négy órája. Ez idő alatt jó, ha négy-öt percnyi anyagot rögzíthetnek. De hát így készül a film. Egyszer a zsinór nem elég hosz- szú, és be kell kopogni a legközelebbi házba egy konnektorért, máskor meg azt veszi észre az operatőr, Becsy Zoltán, hogy valaki kukucskál a deszkapalánk mögött, és két szem került be a képbe. Leállni... Újra kezdünk, teljes csendet kérek, csapó, felvétel! Iván Pál a rendező a forgatás „karmestere” intésére indul a fahrtkocsi — aminek nincs teteje és beleállítható a kamera —, mögötte pedig Bárány Frigyes sétálgat, mint Rezeda Káz- mér, vagy maga Krúdy Gyula. Akad dolga az öltöztető- nek, Csont Józsefnének, a színház Kati nénijének, szinte percenként le- és felkerül a cúgos cipő, felöltő. Ismeretlen emberek szólítják meg egymást, akadnak önkéntes segítői a stábnak, akik készségesen adnak felvilágosítást az újonnan érkezőknek. A kíváncsibbak közelebb merészkednek a Tillessék Finnországban így születik a telefonplasztika Nem valamilyen szokatlan műfaji kísérletről van szó, áruljuk el az elején. A telefonplasztika kifejezés az elmúlt hetekben, hónapokban született. Az előzményről Tilless Béla nyíregyházi képzőművész így beszélt:-- Egy finnországi utam alkalmával megismerkedtem a v Dimenzió” elnevezésű finn képzőművészeti alkotócsoport néhány tagjával. Beszélgettünk, katalógusokat cseréj iünk. Hetvenhétben részt vettem egy kiállításon Kuopióban. Érdekelt a művészcsoport felfogása, s nagyon örültem, hogy ebben az évben egyik képviselőjük egy fénymobilkiállításon Nyíregyházán is bemutatkozott... S hogyan került a Dimenzió tárlatára Tilless Béla három alkotása? — Említettem, hogy a kapcsolat már megvolt, érdeklődtek a munkáim iránt. A mostani, júniusi kiállításunkon főként köztéri, gyermekjátszótéri plasztikákat vonultattak fel, ilyen munkákat kértek tőlem is. Igenám, de gondok adódtak a kiszállítással, ezért úgy állapodtunk meg a finn művészkol- légákkál, hogy elküldöm néhány munkám tervét és telefonon tartjuk a kapcsolatot, s ott elkészíti az egyik művész, mégpedig Antti Maasolo. De közbejött a finn pcstássztrájk. amire senki nem számított, így majdnem megszakadt a telefonkapcso- - l at... Mi vagy ki segített ekkor? — Azt is mondhatom, az automata. Ugyanis hiába hívtam a finn számot, a művészkollégával nem tudtam beszélni. Telefonautomatára mondtam az üzenetet. Később megtudtam, az automata jól dolgozott, Antti vette az üzenetet. Elkészült mind a három munkám és el is utazhattam feleségemmel a kiállításra, ahöl először szerepelt magyar művész. Eddig csak skandináv alkotók vettek részt a Dimenzió kiállításain. S mivel az ott kiállított munkák részben a telefon segítségével születtek, szellemesen telefonplasztikáknak nevezték a finn kollégák. Külön Öröm volt, hogy az érdeklődés kijutott az én munkáimnak is, a lapok is méltatták a kiállított köztéri plasztikáimat. Ügy tudjuk, felesége, aki előadóművész, szintén sikerrel szerepelt Helsinkiben. — Igen, ez váratlanul jött. A helsinki Magyar Kulturális Intézet és a Finn—Magyar Baráti Társaság székházában lelkes magyar és finn érdeklődők kezdeményezésére Ágnes egy körülbelül 50 fős közönségnek magyar és finn verseket adott elő, sikerrel. Nyáron tíz embert is alig lehet egy ilyen rendezvényre becsalogatni,N mondták a vendéglátóink, mert mindenki siet a természetbe. Mégis ennyien eljöttek. Kellemes élményekkel tértünk haza Nyíregyházára... P. G. kamerához, és magyarázzák: a színész zsebében van az adóvevő, az a kis „gomb” a mellényén a mikrofon, az veszi fel a hangját. Egy utcabéli ember — meg se volt még, amikor Krúdy errefelé járhatott — „felismeri” a sétapálcát, tényleg ilyen volt Krúdynak. Van, aki azt kifogásolja: miért nem hoztak szivart? Krúdy mindig szivarozott ... És közben valamennyien megilletődötten hallgatjuk egy múltból ittfeledett házacska előtt Rezeda úr vallomását: „A Nyírség, ahol a gyermekkori őszök és az ifjúkori tavaszok elrepültek felettem, telve volt magányos tücskökkel...” Szép szó — ez lesz a sorozat címe, a nagy vállalkozásé, hogy mind a 19 megyét megismertessék a tévénézőkkel. Megtiszteltetés, hogy velünk kezdenek, talán a szerkesztő figyelmességének köszönhetően, hiszen Furkó Zoltánt megannyi emlék köti megyénkhez. A tervezett 70 perces műsorban a nevezetes szabolcs-szatmári helyek, műemlékek, templomok, tiszai tájak bemutatása mellett szerepet kap a szép szó, a megyénkből származó írók, költők műveinek megelevenített tolmácsolásával. Szigeti András, Köti Árpád és Mádi Szabó Gábor lesznek a további művész közreműködők, akik Bessenyei György, Rákos Sándor és Képes Géza egy-egy művét jelenítik meg. Beszélgetnek Jánkmajtison Végh Antallal, Mátészalkán Farkas József és Kanyó László muzeológusokkal, és Vaján a megye vezetőivel, a megye előtt álló lehetőségekről. A film bemutatását októberre tervezik. (b. e.) Címképünkön: a stáb — és az a bizonyos kamerás kocsi. Érdekünk, hogy tudjuk ír és miniség HABBAL Négy hete egy olyan sorozatba kezdtünk, amely- lyel abban szeretnénk segíteni, hogy mi valameny- nyien, mint vásárlók jobban megismerjük jogainkat. Első alkalommal az árakról volt szó, most pedig arról lesz; milyen összefüggés van az árak és a minőség között. A választ Várad! István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője, a kereskedelmi felügyelőség vezetője adja. A forgalomba hozott áruk minőségéért elsősorban közvetlenül a kiskereskedelem felel, így a minőséggel kapcsolatos reklamációt a kiskereskedelemmel szemben lehet érvényesíteni a vásárlónak. (Erről részletesebben a későbbiekben még szó lesz.) A feltüntetett és alkalmazott árak mindig adott minőségre vonatkoznak, amit általában külön is jelölni kell: például zöldség-gyümölcs termékeknél az árfeltüntetéssel egyidejűleg, ruházati és iparcikk áruknál a használati-kezelési útmutatón, illetve minőségtanúsításon, vagy a szabványokban megengedett jelöléssel. Ilyen megoldást alkalmaznak a fenyőfűrészáruknál (különböző színek), a szaniteráruk- nál (kádak, hordók stb.) háromszögben vagy körben arabs vagy római számmal jelölt minőség. A ruházati termékek körében külön jelzik a leosztá- lyozás alapjául szolgáló minőséghibát, például a színhibát, a kötés-hurkolás hibáit stb. Alacsonyabb osztályba sorolt, vagy minőségileg csökkent értékű áruknál a szabványban, vagy áralkalmazási feltételekben előírt mértékű engedményt kell adni. Az ár és a minőség összhangjának biztosítása érdekében a minőségcsökkenéssel, alacsonyabb minőségi osztállyal összhangban kell lennie a feltüntetett, érvényesített árnak. Ha valamely minőségi osztályba sorolható termék minősége nem éri el a legalacsonyabb minőségi osztályra előírtakat, akkor az — szabványon vagy osztályon kívüli áruként — csak a legalacsonyabb minőségű osztályra előírt engedménynél nagyobb mértékű ármérsékléssel árusítható. Az árukat a fogyasztó kívánságának megfelelően a kért súlyban, vagy csomagolási egységben, méretben, az üzlet által előállított termék esetén pedig (például a vendéglátásban) az árvetésnek, kalkulációnak megfelelő mennyiségben az érvényes, illetve feltüntetett áron kell kiszolgálni. A fogyasztónak csak kifogástalan minőségű árut, vagy az árun feltüntetett minőségi osztálynak, a tényleges minőségnek megfelelő áron szabad eladni. A rendeltetés- szerű használatra alkalmatlan, selejt, romlott áruk nem forgalmazhatók. A kellékhiányos, de ettől még felhasználható, a minőségileg értékcsökkent, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket elkülönítve kell'bemutatni, tárolni az eladótérben, s áraikat minőségükkel arányos mértékben csökkenteni kell. H a a fentiek megtudják, hogy eljárt a szánk, megnézhetjük magunkat — jelenti ki is- merfisdm, de nem tudja megállni, hogy el ne mesélje a történteket. En se, hogy tovább ne adjam, persze „a cég” neve nélkül. Kis vidéki üzemről van szó, ahová csak nagyritkán látogat el pesti központjuk egyik-másik képviselője. Ezek a látogatások eddig rendszerint almaszüret idejére estek. Nagy volt tehát a meglepetés, amikor vagy két héttel ezelőtt „leszóltak” a fővárosból, hogy ekkor és ekkor jönnek. A látogatás céljáról nem esett szó, csak találgatni lehetett, de nem jutottak vele semmire. Mindenesetre rendet csináltak, feltöltötték a hűtőszekrényt üdítőkkel, ásványvízzel (konyakot kínálni már nem tanácsos), a titkárnő bejelentkezett a fodrászhoz. Aztán megérkeztek a vendégek. Ketten jöttek, plusz az állami autó gépkocsivezetője. Jókor indulhattak, délelőtt kilencre lezavarták a több mint háromszáz kilométert. A megérkezés után egy kis beszélgetés, hogy s mint vagytok, rendben mennek-e a dolgok, majd körülnéztek az üzemben is. A házigazdák még mindig nem értették, végül is mire kíváncsiak a vendégek. Csak amikor már ismét ott ültek az irodában, akkor jött ki a farbával egyikük: — Mond csak, Pistám, hol is lehet nálatok Spaten sört kapni? Már a fél országot tűvé tettem érte, mikor hallottam, hogy ide is szállítanak a borsodiak. Kellene nekem vagy két ládával . . . Szóval erre ment rá három ember teljes munkanapja, ezért futott az autó, közpénzen, oda-vissza majdnem hétszáz kilométert! A házigazdák maguk sem tudták, vajon meglepetésük, vagy megkönnyebbülésük a nagyobb. Végül az utóbbi mellett döntöttek, s mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga, elmagyarázták, melyik boltban is érdemes megnézni a sörkülönlegességet. A vendégek már az ebédet sem várták meg. Ennyi a történet. Gondolom, hallatán sokunknak keserű marad egy kicsit a szá- jaíze. Nem a sörtől. (gm) mHMi Lehet munkaidőn túl is Ügyfélszolgálat üresjáratban Ha összeszámolnánk, hogy a munkaidőnknek hány százaléka megy el egy hónapban magánügyek intézésére, bizony magunk is meglepődnénk. De még jobban csodálkozna sok vállalat vezetője, ha statisztikát készítenének arról, hogy a dolgozók összesen hány munkaórát vesznek igénybe személyes dolgaik intézésére. Holott egyre több hivatal teszi lehetővé, hogy munkaidő után is elintézhető legyen a legtöbb ügyünk. A Nyíregyházi Városi Tanács néhány hónapja például egy órával bővítette a délutáni ügyfélszolgálati időt, így 18 óra helyett 19 óráig lehet az irodát felkeresni. Annak néztünk utána, hogy a város lakói élnek-e ezzel a A tárgyalóteremből Csekkel, mini Csekonics... Kisebb balhé után megszűnt a munkaviszonya 1984 nyarán a harmincnégy éves nyíregyházi Soltó Károlynak a * Hírexnél, ahol a dekorációs részleget vezette. (Nyolc és fél ezer forintért úgy adott ki árut, hogy az ellenértékét nem fizettette be a pénztárnál a vevővel, hanem azt saját zsebébe vándorolhatta.) Ezek után feleségével, a huszonnégy éves Soltóné Molnár Gyöngyivel Hejcére költözött, ahol címfestő kisiparosként dolgozott. Nyitott két OTP-fiókban csekkszámlát, a megrendelőknek légyen hová befizetniük a munkaöíjat. Egy idő után azonban pénzzavarba került, mindössze 169, illetve 424 forintot hagyott a számláján. Tavaly nyáron Nyíregyházára jöttek, s bár tudta, hogy ezzel a csekkel nem fizethet, kizárólag az odautalt pénzt veheti fel az OTP-nél, kétezer forintért tapétát vett erre az üres számlára. (Más kérdés, hogy ha egy csekkszámla nem használható fel áruvásárlásra, akkor ez miért nem derült ki róla . . .) Annyira megtetszett neki ez a módszer, hogy még a taxit is így fizették, sőt a Vagépnél egy Trabantot a felesége nevére. Itt még azt is megengedték maguknak, hogy negyvenezerről állították ki a számlát, a visszajáró százast pedig felvették a pénztárban . . . Ezzel azonban még nem volt vége az akciónak. Előbb Nyíregyházán vettek egy hétezret érő aranyláncot az ékszerüzletben, majd Székesfehérváron egy huszonnégyezer forintosat. A következő napokban aztán gyorsan túladtak mindkettőn. Közben Nyíregyházán úgy éltek, mint Csekonics báró. A Krúdy-szállóban és a Szabolcsban béreltek szobát, ott is étkeztek — természetesen a húszezer forintos számlát itt is csekkszelvénnyel fizették. A Nyíregyházi Városi Bíróság csalás és sikkasztás miatt vonta felelősségre Soltó Károlyt. felesége pedig csak az előbbi miatt felelt. Másodfokon, a megyei bíróság előtt megszületett-a jogerős ítélet is. Soltó büntetése másfél év börtön, Soltónéé pedig egy év szabadságvesztés, három év próbaidőre felfüggesztve. lehetőséggel, és hányán keresik fel a meghosszabbított ügyfélszolgálatot. Az első ügyfél, aki néhány perccel 16 óra után kopogtat be Pospisek Ildikó, a munkakönyvét szeretné kiváltani. Mint elmondta, néhány nap múlva fejezi be a kereskedelmi szakmunkásképzőt, és júliustól dolgozni szeretne. Az első munkahelye a 44-es számú ABC-áruház lesz, ahol eddig is gyakorlatozott, és ahová visszahívják. Izgalommal várja a felnőtté válás napjait, a munkáját, és az első fizetését. Sajnos üres kézzel távozik, mert meg kell várni az iskolai bizonyítványt. Néhány perc múlva egy idősebb hölgy jön, lak- címváltozást jelent be, aztán egy fél óráig egyetlen ügyfél sem nyitja ránk az ajtót. Bojtos Imréné főelőadóval ráérünk beszélgetni. Elmondja, bizony így van ez, szerdán délelőtt például több mint száz ügyfelük volt, ilyenkor viszont alig tízen, ha jönnek. Sokan állnak viszont a lakásügyi hivatal előtt. Talán húszán is lehetnek. Bizony itt néha csak fél nyolckor fejeződik be az ügyfélfogadás. Amikor benyitok, Szabolcsi Éva éppen az első la- kásigényését adja be. Eddig szüleivel lakott, és mivel öt éve van már ifjúsági takarékbetétkönyve, van egy kis megtakarított pénze. Éppen ma 23 éves, úgy érzi, útja lassan elválik a szülőktől. Külön lakást szeretne, egy másfél szobás OTP-lakásra nyújtja be az igényét. Diplomatikusan megkérdezem, megváltozik talán a családi állapota? Ö is diplomatikus: elképzelhető — mondja. A következő ügyfél Ligetfalvi Attila és neje. ök már megkapták a lakáskiutaló határozatot, ezzel van bajuk. Egy kisebb lakásból költöznek nagyobbá, az úgynevezett kétlépcsős iakásakcióval. A férj panasza az, hogy az új lakás a III. emeleten van, az asszonyé pedig az, hogy csak novemberben lehet beköltözni. Két kisgyerekük van, az egyiket óvodába, a másikat bölcsődébe kell hordani. Érdeklődnek, nincs-e mód arra, hogy korábban lakáshoz jussanak, hiszen nem mindegy, hogy a gyerekeket melyik intézetbe adják majd. Némi vita is van a férj és a feleség között, főképp a férj tartja magasnak a harmadik emeletet. Előkerül a lista, lenne esetleg egy másik lakás, ahová már októberben lehet költözni, de ez a földszinten van. A fiatal pár gondolkodási időt kér. Visszamegyek az ügyfél- szolgálati irodába, ahol most sincs senki. Hét óráig összesen csak kilenc ügyfél kopogtatott. A titkárságon megtudom, hogy a lakásügyeket leszámítva, sajnos legtöbben még most is inkább a munkaidőt használják fel magánügyeik intézésére. (bodnár) nanoH
