Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-21 / 145. szám

KU HÉTVÉGI MELLÉKLET /--------------------------------------­Szabolcsi ipartörténet Ritka alkalom, hogy egy üzem 100 éves fennállását ünnepelje. Nyírbátorban a dohánybeváltó hivatal 1886- ban alakult az Eduárd (ma Fürst Sándor) utcán egy ré­gi épületben, ami azelőtt szesz- és pálinkafőzde volt. Ez a ház ma már nem léte­zik. 1945 előtt öt szabványrak­tár, egy régi átalakított rak­tár, egy nagyméretű anyag­tároló, ún. tranzit (debreceni ojkoshoz hasonló) faszerke­zetű építmény volt az üzem­ben a dohányok feldolgozá­sához, tárolásához. 1918-tól iparvágány épült^ mert addig valamennyi kész­áru ki- és betárolásadófogat­tal történt a vasútállomás­nál. Az üzem a régi időben nagyban, manapság kis mennyiségben a felvásárolt dohányok fermentálását asz- tagba rakással végezte. A végválogatás után a készárubálák 2 mázsa körü­liek voltak. Ezeket kézi keze­lésű sutu elnevezésű prések használatával állították elő. Ezekből egy példány sem maradt meg az utókor szá­mára. (Lőrincz Antal üzemtörté­neti munkája alapján) Debreceni pipásmester füstöli a pipát. (1930) Raktári dohányfüst- és égésvizsgáló. A munkakezdést, az ebédidőt és a munka végét a képen látható 1938-ban készített haranggal jelezték. Házi dohányvágók. (Császár Csaba felvételei) mí várható 2000-ig? Középiskolák-változó arculattal Elkészült a megye közép­fokú oktatási programja, amely 2000-ig tartalmazza a legfontosabb célokat. Szent- péteri Zoltántól, a megyei tanács művelődési osztályá­nak középiskolai csoportve­zetőjétől elsőként azt kér­deztük; milyen elemző, feltá­ró munka előzte meg a 15 éves prognózis, kidolgozását. Milyen fogódzók vannak a másfél évtizedes „előrelátás” megalapozásához? Nem il­lúzió-e 2000-ig meghatároz­ni az oktatásképzés irányait, amikor annyi minden változ­hat, amiről ma nem tu­dunk? — A távlati fejlesztési program elkészítésénél na­gyon lényeges a demográfiai folyamat figyelemmel kíséré­se. Társosztályainkkal, első­sorban a tervosztállyal, már 1983-ban részletesen, telepü­léssorosán kiszámoltuk a vár­ható gyermeklétszámot, ala­kítottuk elképzeléseinket. A tervezés alapját, természete­sen, a rendelkezésünkre álló iskolaszerkezet képezi, me­lyet gyökeresen nem kívá­nunk megváltoztatni, de né­hány eleme, a belső arányok, profilok némiképp alakítás­ra szorulnak. — A közoktatás távlati fejlesztési programjában megfogalmazottakat a helyi sajátosságoknak megfelelően igyekeztünk alkalmazni. Alapvető törekvésünk a szak­képzés arányainak növelése a középfokú képzési struktú­rán belül, természetesen a megye fejlődési lehetőségei­vel összhangban. Ennek üte­me elsősorban a gazdasági helyzet függvénye. További célunk a minőségben történő előrelépés, amely a szakosí­tott tantervű osztályokban, az érettségizett szakmunká­sok számának növekedésé­ben, a technikusképzés ki- terjesztésében realizálódik. — Természetesen messzire teljes biztonsággal nem lá­tunk. Ezért ez a távlati prog­ramunk mobilnak tekinthető. Az oktatás, mint szolgáltatás mindig a reális társadalmi igényekhez kell, hogy iga­zodjon. Megjegyzem azonban, hogy szükség van bizonyos stabilitásra. Tehát minden igényt azonnal'nem képes ki­elégíteni. Erre is figyelem­mel voltunk, amikor megha­tároztuk feladatainkat. Mindezek ismeretében ho­gyan alakul a középiskolák arculata, területi elhelyezke­dése, képzési jellege? — A jelenlegi középfokú iskolahálózatunk szerkezete az elmúlt évek társadalmi­gazdasági változásait tükrözi. A megye gazdasági helyzete, az ipari háttér hiánya a ko­rábbi években a gimnáziu­mok létesítését indokolta. Később, a 70-es években a megyében az erősödő iparo­sítás következtében növeke­dett a szakképzés aránya. Mindezek ellenére nálunk a tanulólétszám 45,5 százaléka szakmunkásképzőben, 30,3 százaléka gimnáziumban, 24,2 százaléka szakközépis­kolában tanul. Ez a gimna­zisták esetében 5 százalékkal magasabb, a szakközépisko­lákban viszont 7 százalékkal alacsonyabb arány, mint az országos átlag. — Ezt még tetőzi, hogy az iskolák területi elhelyezkedé­se kedvezőtlen, a hálózat elaprózott. Gond a kisgimná- ziumok iránti érdektelenség, a körzethatárok fenntartása és a közvéleménnyel való el­fogadtatása. További nehéz­ség, hogy a megyeszékhelyen található a középiskolák 35 százaléka, s a diákság csak­nem fele itt tanul. — Szeretnénk nagyobb le­hetőségeket biztosítani a megyén belüli továbbtanu­lásra. Az egyik fontos cél a középfokú oktatáson belül a szakképzés arányainak javí­tása, elsősorban az érettségi­zett szakmunkások képzésé­vel. A VII. ötéves tervben három szakmunkásképző in­tézetben tervezzük a szakkö­zépiskolai oktatás bevezeté­sét. A szakmunkásképzésben — központi ösztönzőkkel is — növelni kell a népgazda­ság számára szükséges, — jelenleg nehezen beiskoláz­ható, elsősorban vasipari szakmák iránti érdeklődést. — Az iskolák területi el­helyezkedésében is változás­ra van szükség a képzési arányok alakításával össze­függésben. A gimnáziumokat a jövőben elsősorban a vá­rosokban kívánjuk tovább­fejleszteni, valamint a városi rangú településeken. A többi nagyközségi kisgimnáziumok- ban szakközépiskolai osztá­lyok indításának lehetőségeit keressük. Talán vegyes pro­fillal eredményesen teljesít­hetik feladatukat. A gimná­ziumokban elsődleges funk­ciót, a felsőfokú továbbtanu­lásra való felkészítést kell erősíteni, főként az egyete­meken történő továbbtanu­lást. A nyelvoktatás fejlesz­tése, fellendítése érdekében növelni kívánjuk a speciális nyelvi osztályok számát. De gondolni kell a tovább nem tanulókra is, ésszerűen bőví­teni szükséges a gyakorlati fakultációs lehetőségeket, en­nek érdekében javítani az is­kolák és a különböző mun­kahelyek kapcsolatait. — S mi várható a szakkö­zépiskolákban? Feltétlenül javítanunk kell a szakirányú felsőfokú továbbtanulás esé­lyeit, arányait. Néhány új profil indításával a régi me­gyei igényeket kívánjuk ki­elégíteni a jövőben —'a he­tedik ötéves tervben — zenei, vendéglátóipari, ruhaipari, faipari osztályok szervezésé­vel. — Kiemelten fontosnak tartjuk továbbra is a mező- gazdasági jellegű képzés erő­sítését. Ezt a célt szolgálja a mezőgazdasági gépszerelő, a növénytermesztő gépész és a mezőgazdasági áruforgalmi szak indítása. A jelenlegi képzési profilon belül az egészségügyi és a közgazda- sági szakképzésben részt ve­vők arányát szeretnénk nö­velni. — A gép- és gyorsíró ide­gen nyelvi ágazat bevezetése tovább növelné az itt végzők elhelyezkedési esélyeit, me­lyet később a külkereskedel­mi ügyintézői ágazattal le­hetne váltani. A közeljövő­ben reálisnak tűnik a képző- művészeti osztályok indítása, majd a zenei osztályokkal együtt önálló művészeti szak­középiskola létesítése. A szakmunkásképzőben in­dítandó szakközépiskolai osz­tályok tekintetében is van továbbfejlesztési lehetőség épületgépész, villamosipari, valamint géplakatos szak­mákban. A későbbi időszak­ban bevezethető az autófor­galmi szak, mely valós nép- gazdasági igényt elégít ki. — Két középiskolában — Bánki és Vásárhelyi — 1985- ben megkezdődött az iskola- rendszerű technikusképzés. A VII. ötéves terv időszaká­ban, ez év szeptemberétől a nyíregyházi Szamuelyben növényvédő, jövőre a máté­szalkai Barossban állatte­nyésztő szakon kívánjuk el­kezdeni a technikusképzést. A későbbiekben a mátészal­kai gépészetiben látszik le­hetőség az ilyen jellegű kép­zés kiterjesztésére. A távla­tokban esetleg Záhony is szá­mításba jöhet a technikus- képzésben. — Fontos továbbra is a népgazdaság számára korsze­rű általános és szakmai mű­veltséggel rendelkező szak­munkások képzése. Jelenleg csaknem százféle szakmát oktatunk. Űj szakmák beve­zetését a további megyei iparfejlesztéssel összhangban a bőr- és cipőiparban, a női ruhakészítő és kötőipari kon­fekció szakmában, valamint néhány vasipari — gépi for­gácsoló, lakatos, villamos­ipari — indokolt és szükséges a képzési kapacitás növelé­se. Különösen fontos az épí­tőipari szakmák megkülön­böztetett segítése — állvá­nyozó, vasbetonszerelő, bá­dogos — esetleg ezek önálló szakmunkásképző intézetben való oktatása. A megye vár­ható intenzív iparfejlesztésé­ből következően indokolt a számítástechnikai műszerész­képzés megszervezése érett­ségizett fiatalok számára. Milyen beruházásokat, tan­teremfejlesztéseket, iskola- építéseket von maga után a távlati terv? — A hetedik ötéves terv­ben a megyében 70 új kö­zépiskolai tanterem építését tervezzük. Ebben szerepel a már épülő, a számítások sze­rint jövőre elkészülő új nyír­egyházi egészségügyi szakkö­zépiskola. Űj gimnázium és mezőgazdasági szakközépis­kola építését tervezzük ugyancsak a megyeszékhe­lyen. Űj szakmunkásképző épül Vásárosnaményban és Nyírbátorban. Tovább bővül új tantermekkel a nyíregyhá­zi Széchenyi, a baktalóránt- házi, a tiszavasvári, a fehér- gyarmati szakmunkásképző intézet. Megépül a tervidő­szak során 120 tanműhelyi munkahely és 720 kollégiu­mi hely. összességében hét éven belül 88 középiskolai- osztállyal lesz több megyénk­be, mint jelenleg. Mindez tovább folytatódik a nyolca­dik ötéves tervben ... Páll Géza Szombat NAGY LÁSZLÖ: Fehér 1 ■Fehér lovam j( fehérebb lesz s bundás felhőt : ugat minket pc Híd előttem: f; horkanva átrot víz rezeg: béke sás remeg: réct Kék homálybai felragyogó ezüs hajladozva sust így rohannak, ; Bombázókról k úszik, északig ^ édes lovam, égi vágtassunk ki t Pegazus. Kófic Beváltó az Eduárd Utcán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom