Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-21 / 145. szám
1986. június 21. Kslet-Magyaroraaág 3 Közgyűlés előtt Kamarai segítség a jobb döntésekért Ma tartja tisztújító közgyűlését a Magyar Keresike- delmi Kamara, a vállalatok érdekképviseleti, érdekegyeztető társadalmi szervezete. Kun Istvánt, a Szatmár Bútorgyár igazgatóját, az észak- alföldi területi bizottság társelnökét kérdeztük, milyen szabolcsi részvétel van a közgyűlésen ? — A kamarának a megyéből 21 közvetlen jogú és 40 közvetett jogú (gyáregységi) tagja van a vállalatok, szövetkezetek köréből. Az utóbbi időben örvendetesen gyarapodott — az országos tendenciának megfelelően — a tagvállalatok száma. — Minek köszönhető ez? Miben játszik szerepet az érdekképviselet? — Két oldalról beszélhetünk. Egvrészt a gazdaság- irányítás és a válülatok kapcsolatában van közbeiktatott szerepe a kamarának, s az utólagos véleménynyilvánítás helyett egyre inkább bevonják a döntések előkészítésébe. A kamara alternatívákat dolgoz ki, javaslatokat ad. Másrészt a vállalatok közötti kapcsolatban játszik egyre nagyobb szerepet. Többek között egyezteti és közvetíti az eltérő érdekeket, szerződéses mintákat ad, az etikai bizottság ügyel a kapcsolatok tisztaságára. — Milyen szolgáltatásokat, információkat kapnak? — Igen sok, készülő jogszabályról már az előkészítés stádiumában tudomást szerzünk. Említhetem például az exporttámogatások rendszerét. Ezt az információt egyrészt a területi bizottság révén, másrészt az ágazati munka során kapjuk meg. A területi bizottság külkereskedelmi tájékoztatók szervezésével, nyelvtanfolyammal, előadások rendezésével közelebb hozza a vidéki vállalatokhoz a kamarai tevékenységet. — Mondják, hogy az igazgatók érdekvédelmi szerve is a kamara? Mi erről a véleménye? — Annyiban igaz. hogy a vállalati vezetők sajátos réteget képeznek, eltérő lehet az érdekük. Nem az egyes ember, hanem a vállalatvezetői réteg sajátosságainak megfelelően fejti ki a kamara ezirányú tevékenységét. L. B. Megalapozottabban Körzetesítés E lterjedt a hír, hogy Nyíregyháza-Üjtelek- bokor általános iskolájában ezekben a napokban utoljára jelezte a csengőszó a tanév végét. Az utóbbi években csökkent az iskolás korú gyermekek száma, és az 1985 86-os tanévben az összevont osztálylétszám alig haladta meg a tízet. Ez az a kritikus határ, mely alatt már gazdaságtalan működtetni az iskolát. Felmerült tehát az iskolai körzetek átalakítása. Az (Jjtelek, Pólyák, Lóczi és István-bokorban lakó felsősök eddig is távolabbi iskolába buszoztak naponta, illetve többségük a Váci Mihály Diákotthon lakójaként a tanárképző főiskola gyakorlóiskoláiban tanult. Az alsósoknak Mandabokor, valamint Felsősima iskoláiban találtak volna helyet. A jelenlegi összevont oktatásnál jobb körülmények között külön csoportokban tanulhattak volna elsőtől negyedikig is, és megoldódott volna napközis ellátásuk. A szülők azonban féltették gyerekeiket a napi utazástól, ezért a tavasszal összehívott szülői értekezleten végül az űjteleki iskola fenntartása mellett álltak ki. A következő tanévre beíratott gyermekekkel együtt ismét tíz-tizenöt diák tanul majd a bokortanyai iskolában, ezért a Nyíregyházi Városi Tanács eltekintett a mindenáron való körzetesítéstől, az újabb iskolaösszevonástól. 4 A közigazgatás átszervezésével, korszerűsítésével párhuzamosan megyénkben is több kisiskola megszűnt. Az olykor túlhajtott intézkedések óta igen érzékeny a szülői közvélemény. Az újabb összevonásokat rendkívül körültekintő vizsgálódás előzi meg. A megyei tanács illetékesei úgy vélik, hogy a jelenlegi általános iskolai hálózat megfelelő, a centralizációs törekvéseket semmi nem indokolja. Sőt, ellenkezőleg, esetenként felmerült a társközségek korábban megszüntetett iskoláinak újraélesztése. Például Nagy- varsány és Kisvarsány esetében indokoltnak látszik a változtatás. A társközségben önálló igazgatás alatt dolgozhatnak majd a pedagógusok, de az alapos előkészítés után erre leghamarabb az 1987 88- as tanévben kerülhet sor. R. G. Foghíjas fogtechnika? Amikor a kevesebb is elég A járókelőkre mosolygó fehér fogakról épp eleget vitatkoztak annak idején. Így aztán nemigen van városlakó, aki ne tudná, mel#ik is Nyíregyházán a fogtechnikai laboratórium épülete. Az már sokkal több ember számára ismeretlen, ami az épületen belül történik. A laboratóriumhoz — úgy tetszik — vonzódtak a gondok. Az sem kavart ugyanis kis vihart, ahogyan a Bethlen Gábor utcáról — a laboratórium régi épületéből — 3 évvel ezelőtt egyik napról a másikra kiköltöztek. Nem volt könnyű az ezután következő két év sem. A megyei tanács és a vállalatok, üzemek összefogásával azonban sikerült az áldatlan helyzetből az átlagosnál hamarabb továbblépni. — Az ÉPSZER példamutató gyorsasággal fejezte be az építkezést — mondja dr. Varga Istvánná, a laboratórium vezetője. Maga az épület 18 millió forintba került, s ehhez jöttek még a berendezés költségei. Korszerű hatnak a felvételei) körülmények között dolgoz- technikusok. (Farkas Zoltán Száz hejyett ötven A laboratórium száz fog- technikus számára nyújt ideális munkakörülményeket. A laboratórium azonban csak félházzal dolgozik. A száz helyett ugyanis mindössze ötven technikus ül reggelente munkapadhoz. A kevesebb azonban mégis elegendő, mivel nemcsak fog- technikus, hanem fogorvos is hiányzik a megyéből. Szaboics-Szatmár egészségügyének egyik égető gondja a fogorvosok hiánya. Az országos hárommal szemben itt csak egy fogorvos jut tízezer lakosra. A megyében jelenleg 67 fogorvos' dolgozik, közülük hét részállásban látja el a feladatát. Sajnos még ez a helyzet sem végleges. A nagy betegforgalom és egyéb okok miatt ugyanis a kelleténél nagyobb az elvándorlás. A fogorvoshiány nehezíti a magasabb szintű fogpótlási munkát. A megyei tanács egészségügyi osztálya és az Egészségügyi Dolgozók SzakH át először is foglalj helyet Apa, a tv-fotelbe! Gyújts rá, hozok egy hideg sört — ne gondolj most semmire. Próbáld magad elengedni. Ezt a bizonyítványt kellene aláírnod — minden cirkusz nélkül. Ha akarod, bele is kukkanthatsz, de fölösleges — nem borítékos sorsjegy ez. Gondolj arra, hogy a SALT II. — és gondolkodás nélkül ratifikáld. Magyarból az a kettes? ... Az azért van, mert rossz volt az órarend. Mindig déli tizenkettőkor kezdődött a magyaróra. Képzelheted, abban a rekkenő hőségben nem fog az ember agya. A tanár a hűvösben kitalálja a fogalmazás címét, — mi meg kapkodunk a levegő után a légkondícionálatlan tanteremben másnap. Persze, hogy ő nyer. Kettest kapott az egész osztály. A matek? Az világos, mint az egyszeregy. Tudod, hogy különórákra jártam. Felkészültünk minden eshetőségre. Az egyismeretlenes egyenletből minden példát megoldottam, a Nyilasi tanár úrMagyarázom a bizonyítványomat ral. És tudod, mit csinált az a piszok Dromedár? Kétis- meretlenest adott fel. Mert ő mindenkit ismer. Én meg csak néztem körbe — és nem volt, aki bemutassa. A Nyilasi tanár úr persze nem vállalta, hogy megbújik a pad alatt. A tornából az az elégtelen — szakmai melléfogás. Tudod, hogy mennyire tudom az előre bukfencet, meg a hátrapasszot. Erre fel Me- zey-futásból osztályoztak. És tudod hol? A kabalási dombokon. Nem bírtam a magaslatot. Én csak a 10. emeleten gyakorolhattam. Volt; aki jelest kapott, de azt az apja a Magas-Tátrába vitte edzőtáborba. Neki meg se kottyant az a kis szintkülönbség. A földrajz tanár az pikkel rám. Pedig tudtam, hogy feleltetni fog Mexikóból. Fel is készültem. Fővárosa — Leon; üvöltése — Indián: az SZTK-t úgy hívják, hogy asztéka. És amikor kihívott felelni, a Szovjetuniót kérdezte. Persze, hogy váratlanul érintett. Feltett egy mentőkérdést: mit tudok a franciákról. Tudtam, hogy a fővárosa „P” betűvel kezdődik, mondtam is, hogy Piatini — erre elbuktatott. Szemét egy alak. Biológiából azt tanultuk, hogy a tésztaételek gyorsabban lebomlanak, és a fáradt szervezet gyorsabban regenerálódik. Edzések után mindig túrós csuszával készültem a másnapi órákra. És tessék —■. csődöt mondott az orvostudomány. A többieket ne kérdezd. Azok mind doppingszert használnak. Rohad profik. Egy ötösért a Szokrátesz Jani 500 forintot kap. Ha egy dolgozatírás előtt kimaradna a Dán egy beatkoncerten — az utcára kerülne. — Legközelebb nem engednék el a Szpasi-meccsre se. Igen, Apa, megbuktam — de ne csinálj ebből családi katasztrófát. Ne legyen ebből nemzeti gyász. Állítom, hogyha itthon lett volna az iskola — én jeles vagyak. Ha magántanuló volnék — én lennék a legjobb. Ha én lettem volna a tanár helyébe — a Dromedár bukott volna meg matekból. É n vállalom a felelősségből a rám eső részt. Én a mai nappal lemondok — arról, hogy felsőbb osztályba lépjek. És nem leszek többé a fiad. Én csak egy bűnbak vagyok. De a főbűnösök is érzik, hogy nagyot hibáztak. A Szövetségi Kapitány már lemondott. És várhatóan mennek sorba a többiek is. A matek, magyar-, torna-, biológia- és a földrajztanár is, Meglátod, jövőre minden jóra fordul. Kulcsár Attila szervezetének megyei bizottsága több irányban is keresi a kiutat. A Közelmúltban közös felhívással kérték az egészségügy, valamint a városok, falvak vezetőit, tegyenek hathatós intézkedéseket a fogorvosok letelepítésére: vizsgálják felül a béreket, munka- és lakáskörülményeket. Ahol lehetséges, magasabb fizetéssel próbálják ellensúlyozni az átlagosnál nagyobb leterheltséget. Nem kedvez a zsúfoltság A fogtechnikai laboratórium tehát jelen körülmények között ötven technikussal is képes kiszolgálni a megye fogorvosait, de akkor is győzik majd a munkát, ha utóbbiak száma jelentősen megnövekszik. A fogkészítés kettős tevékenység, hiszen nemcsak jó technikus, jó fogorvos is kell hozzá. A rendelők zsúfoltsága nem kedvez az új technológiáknak. Pedig a laboratóriumban dolgozók nagy többsége jólképzett szakember, akik közül nem kevesen szakmájuk „szerelmesei”. A fogászatban szezononként változik a forgalom. A laboratóriumvezető irodájának falán grafikonok sora bizonyítja: a húsvét és karácsony előtti csúcsforgalom után a nyár igen csak csendének tekinthető. A laboratórium munkarendje ehhez a hullámzáshoz alkalmazkodott az úgynevezett egyenlőtlen munkaidő bevezetésével, melynek értelmében a munkaidő törzsidőn kívüli részét mindig az adott forgalom szabályozza. így érhető el, hogy a fogorvosoknak nem kell sokat várniuk a laboratóriumból érkező fogászati csomagokra. Áz orvos minősít Hogy mégis sokáig készül egy-egy fogpótlás? Nem a vállalat a hibás. Az országos összehasonlításban Nyíregyházán a legrövidebb' a vállalási határidő. Egy teljes fogsor elkészítésére — á folyamat négy munkafázisból áll, ennyiszer fordul a csomag is — a nyíregyháziaknak 24 nap szükséges. A fogtechnikai laboratórium munkáját elsősorban a fogorvosok tudják minősíteni. Kettőjük együttes tevékenységét pedig azok a betegek, akik hosszú órákat várakoznak a fogorvosi rendelők ajtaja előtt. Ez idő szerint minden fáradozás ellenére úgy tűnik, türelmükre még sokáig szükség lesz. K. É. Címképünkön a sokat vitatott homlokzat. J»gys«t Vegyszer és gép Zúgolódott a főkertész, mondván: miközben 600 millió forintot költünk a megyében évente vegyszerekre, nem jut, vagy alig jut pénz gépekre, amelyek szintén a téli alma minőségét védenék. Közölte azt is, mire gondol. Tavasszal a legtöbb helyen megkéstek a permetezésekkel a gazdaságok, mert nincs nyesedékzúzó, nyesedékkitoló. Aztán vesszük a drága permet- szereket, amelyek korszerűek és hatékonyak, de elavultak a permetezőgépek. Nem arról van most szó, hogy a növényvédő szerek árának egy részéből gépeket kellene vásárolni, inkább arról, hogy mennyire sikeresebb és hatásosabb lenne a vegyszer hasznosítása, ha gépekre is jutna valami pénz. Több pénz. A főkertész tapasztalatai alapján arról is beszélt, hogy korszerűbb gépekkel még vegyszerköltség is megtakarítható lenne. Vannak növényvédő szerek, amelyekből kevesebbet kellene kiszórni, ha a permetezőgép megfelelne a követelményeknek. Ennek hiányában nagy a pazarlás. Summázva a kifakadás lényegét, igazat kell adni azoknak, akik a gyümölcstermesztés jelenlegi gépellátottságát kifogásolják. Már csak azért is, mert az alma minősége nem csak attól függ, hogy egy gazdaságban tizenhat- szőr vagy tizennyolcszor permeteztek. Ha így lenne, könnyű lenne a dolgunk. Minőségi almát csak úgy tudunk termelni, ha a kertápolás mechanikai része is kifogástalan. Vonatkozik ez a metszésre, nyesedékkitolásra, a sorközök és facsíkok talajművelésére. de még a kertközi szállításokra is. Egyszóval gépesítésre és a jelenlegi gépesítettség kiegészítésére, korszerűsítésére lenne szükség. Erre kellene valahogyan pénzt teremteni elsősorban az üzemekben. Ott kellene először kiszámolni. hogy az el nem végzett, vagy megkésett mechanikai munka milyen kárt okoz... A károk megszüntetése megtakarítás és pénz. Minél nagyobb az összeg, annál több lehet a nyereség — amellyel már kezdhetünk valamit. (seres) A Skála-COOP budapesti nagyáruháza részére készítenek párnákat, futókat és térítőkét a Nyíregyházi Házi- és Népi Iparművészeti Szövetkezet paszabi részlegében, (cs.)
