Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-18 / 142. szám
1986. június 18. Kelet-Magyarország 3 Számvetés művelődésügyünkről Lassú felzárkózás Asszonyok kérték Ebéd után jólesik a pihenés. KÉT ÉV NEM TÚL NAGY IDŐ — ennyi telt el a Művelődési Minisztérium megyénkben végzett átfogó vizsgálata óta. Mi változott azóta? Mennyit sikerült ledolgozni a közismert hátrányokból? Miben segít a minisztérium? Ezekről — és még számos kérdésről — volt szó a művelődési miniszter közelmúltban történt szabolcsi látogatásakor. A helyzet- megítélés hitelességét igazolja, hogy a megye közoktatási és közművelődési vezetői és a minisztérium vezetőinek értékelése összecseng. Egyaránt értendő ez az elért eredményekre, a két éve tett sokirányú erőfeszítésekre — és a megoldandó tennivalókra. Mit mutat nagyvonalakban a két év utáni mérleg? Kedvező az összkép: a minisztériumi vizsgálat óta eltelt rövid időszakban is figyelemre méltóan változott a megye művelődési helyzete. A közoktatásban zömében megvalósultak a hatodik ötéves terv célkitűzései, legalább is ami a tárgyi, beruházási fejlesztéseket illeti. Megépült öt év alatt 1975 óvodai hely, 309 általános iskolai, 32 középiskolai tanterem, 12 szakmunkásképző intézeti tanterem, említhetjük a 280 kollégiumi helyet. melyhez még 200 idén elkészülő hely csatlakozik. Mindezek ellenére nem csökkent lényegesen a feszültség. magyarán a zsúfoltság egyes nagyobb települések, a városok iskoláiban. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tantermek 11 százaléka szükségtanterem, 40 százalékuk pedig elavult épületben van. érthető a megyei oktatási szervek további törekvése, amelyek szerint a hetedik ötéves tervben kiemelt feladatnak tekintik a tanteremépítést. A tanácsok öt év alatt 308 tanterem építését határozták el megyénkben. VAN EZENKÍVÜL NÉHÁNY sajátos megyei GOND is, amelyről szintén őszintén beszéltek a minisztériumi és megyei vezetők. A demográfiai helyzet, valamint ezen belül az értelmi fogyatékos gyermekek számának további emelkedése megyénkben az- átlagosnál nagyobb terhet ró az oktatási szervekre. Hasonlóan az állami gondozott gyermekek számának emelkedése. Az előkészítés alatt álló mátészalkai gyermekotthon megépítése mellett belátható időn belül szükséges lenne megoldani a felnőtt korúvá váló, lakással nem rendelkező állami gondozott fiatalok meg~ felelő elhelyezését egy ifjúsági lakáskomplexum létrehozásával. Megnyugtató volt hallani, hogy a minisztérium 19 hatványozottan hátrányos helyzetű település tanteremépítését kívánja támogatni megyénkben a rendelkezésre álló pénzeszközökből. Egyik sajátos megyei gond ugyanis a hátrányos helyzetű kistele~ pülések közoktatási-közművelődési alapellátásának mielőbbi javítása. Az értékelés a középiskolákról többek között megállapítja: itt a legnagyobb a tanárhiány, főként a készségtárgyak és az idegen nyelvek oktatása okoz nehézségeket. A minisztérium intézkedéseket tett a szaktanár-utánpótlás növelésére — a korábbiaknál magasabb keretszámot adott az egyetemeknek, főiskoláknak — de ezek több év múlva éreztetik majd hatásukat, amikor a most tanuló főiskolai, egyetemi hallgatók végeznek. S ha a vágyak és tervek szerint valóban az iskolát választják. A megyében ugyanis a 250 ösztöndíjjal továbbtanuló fiatal 20 százaléka visszafizette a tanuláshoz nyújtott több éves anyagi támogatást és nem a szerződésben vállalt munkakörben helyezkedett el... A két évről szóló mérleg arra is felhívja a figyelmet, a megyében a felsőfokú oktatási intézményekben - továbbtanuló fiatalok aránya javuló képet mutat, a felvételre jelentkezők aránya két százalékkal, a ténylegesen felvetteké egy százalékkal növekedett. De még jelentősen elmarad a megye az országos átlagtól, amely 61 százalék. A jelentkezések belső arányát elsősorban a tudományegyetemeken és az agrár felsőoktatási intézményekben szeretnék javítani. A miniszter a megyei megbeszélésen jelentette be, hogy hozzáláttak a két idegen nyelvet oktató gimnáziumi képzés bevezetéséhez, melynek tervében egy szabolcsi középiskola is helyet kapott. S MIT MUTAT A KÖZMŰVELŐDÉS utóbbi két évének mérlege? Nem változtak számottevően' a vizsgálat óta a közművelődés feltételei. A tárgyi ellátottság javulását néhány intézmény felújítása — 6 könyvtár, 7 művelődési otthon — jelentette. Sok helyen kevés a népművelő, sok a képesítés nélküli. Kedvezőtlen a közművelődésben dolgozók bérezése. Ezért jelentős, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága egymillió forinttal járult hozzá a közművelődésben dolgozók bérszínvonalának növeléséhez. Beszéltek a további gondokról is: a közművelődési társulások üzemi támogatása csökkent, a különböző munkahelyek, szervek által fenntartott együttesek közül néhány nagyobb együttes sorsa is bizonytalanná vált. A MOZIK GONDJAIT sem sikerült • csökkenteni, továbbra is kevés a látogató a kistelepülésen, nem gyarapodott a játszóhelyek száma a városokban. A kistelepüléseken a mozi helyett a video bevezetését ajánlják a szakemberek, a megyeszékhelyen pedig szó van egy művészmozi létrehozásáról, amely rétegigényeket elégítene ki. A szórakoztatás kulturált formáinak bővítését szolgálja a közeljövőben átadásra kerülő szeszmentes „diáktanya’' a megyeszékhelyen, de ilyen céllal szorgalmazzák az ifjúsági klubok új típusú programjait is. Két év mérlege kedvező — de még sok a tennivaló a hátrányok ledolgozásáért... P G. Ennyi napsütésnek már ' nem lehet igazán örülni. Rekkenő a hőség, a levegő szinte vibrál. Ilyenkor csak a strandon lenne jó. A helyszín azonban még véletlenül sem hasonlít az effélékhez: a nyírbátori Uj Barázda Tsz dohányföldjén vagyunk. Raguleves az akácok alatt Az asszonyok, akik a tűző nap elől az akáclombok hűvösébe menekültek, az előbb fogyasztották el a helyükbe fuvarozott üzemi ebédet. Ma raguleves és diós tekercs volt a menü. S hogy van-e olyan jó mint a hazai? Egyöntetű a válasz: a gyakori szalonnánál bármi csak jobb lehet. Az asszonyok mindnyájan a közeli Nyjrvasváriban élnek. A két tsz egyesülése után lett bátori munkahelyük. Van, akinek 10 perc az út biciklivel, van, aki még a faluhoz is négy kilométerre lakik. — Minden reggel négy órakor kelünk. Ellátjuk a jószágokat. Nálunk két tehén, 10 disznó, 300 baromfi ad munkát reggelente — mondja Heller Jánosné. Férje negyed hétkor indul a nyírbátori erdőgazdaságba. Elüti az óra az ötöt, mire újra együit a család. Kezdődik az esti munka. 11 is van. amire ágyba fekhetnek. Csak a maszek? Nem ritka, hogy naponta 12 órát töltenek a földeken. — Gyakran megesik, hogy minden - bezár, mire hazaérünk — mondja Szkablé Jánosné. Kenyeret meg csak úgy kapunk, ha reggel feliratkozunk. Akkor legalább megvár vele a boltos. Habár a múltkorában már azt mondta, miattunk nem tart tovább nyitva, mert nem fizetik ki neki a túlórát —teszi hozzá bosszúsan. Úgy látszik, a lényegre tapintottunk, mert egyszeriben mindenki mondja a magáét. Kiderül, hogy falugyűlésen is felszólaltak az asszonyok. kérték, nyissák inkább később az üzletet, hogy még ők is megvehessék. ami a vacsorafőzéshez szükséges. Három bolt is van a faluban, de hozzájuk csak a maszek igazodik. Munkaidőben tart nyitva a gázos is. így nem csoda, ha néha üres marad a palack. Tápot venni is külön bonyodalom, pedig a jószágnak sok kell belőle. Több lenn* a nyugdíj Az asszonyok közül többen már azt számolgatják, menynyi van még a nyugdíjig. Nagy Józsefné, akinek már csak három évet kell erre várnia, meg is fogalmazza közös sérelmüket. — Azt nem értjük, hogy van az. hogy a tsz-ből szinte minden asszony 2150 forinttal megy nyugdíjba. Jó lenne, ha télen is dolgozhatnánk, hogy többét kaphassunk. — Bizony ez a legnagyobb baj — veszi át a szót Simít-s Lajos, aki egyetlen férfi lévén mi más is lehetne, mint brigád vezető? — 2180 munkaórát kell teljesíteni a brigádtagoknak. de ha az időjárás beleszól, még szombaton is jönni kell. hogy meglegyen. Ha télen is lenne munka, mi is könnyebben boldogulnánk. Hi a hála? Minden fillérnek megvan a helye. Az idősebbek szinte mindnyájan a gyerekeiknek gyarapítónak. Egyikük nem olyan rég adta férjhez a lányát, 40 ezer volt a lakodalom. 45 ezer a bútor. Csorba Jánosné egyetemet végzett lánya debreceni lakásának beugrójához segített. De a nagyobb kiadások mellett ott vannak az apróbb segítségek is. Hétvégeken jön a család, és a városba senki nem utazik vissza üres kézzel. S hogy visszafizetik-e a nehéz munkával szerzett tízezreket a fiatalok? Nem is nagyon várja azt itt el senki. Mint Csorbáné fogalmazott: elég. ha jól tanulnak, rendesen élnek. Az ő életük, boldogságuk a hála. Magyarázkodók P anaszolta a minap egyik építőipari vállalatunk párttitkára: az új vezetés bizonyítani akar, hogy a vállalat szekerét kihúzzák a kátyúból. Néhány .műszaki vezető mégis azzal állt elő már a hónap elején, (!) hogy képtelen a havi programot teljesíteni létszámhiány miatt. Ezen aztán csodálkoztak, mert a munkaügy által odairányított munkásokat meg elküldte Amikor pedig azt vizsgálták, megfelelő hatékonysággal foglalkoztatja-e a meglévő munkaerőt, kitudódott: nem Ugyanakkor néhány kulcsember sürgősen beteg lett. vagy szabadságra ment, „halaszthatatlan" intéznivalója akadt. Érthető volt az igazgató és a pártvezetés megrökönyödése. Elsősorban nem azért, mert gondok és hibák vannak, hiszen adódhatnak. Inkább a tehetetlenség miatt háborodtak fel. Hasonló eset fordult elő az egyik élelmiszeripari vállalatunknál is. Sajnos, itt sem azt kereste a vezető beosztású mérnök, miként lehetne úrrá a nehézségeken, inkább panaszkodott! Csaknem mindenre. Hivatkozott arra, hogy sok a beteg, Kiborultak az emberek a túlórázások miatt, egy-egv szalagon a szükséges létszámnak a fele dolgozik. „Olykor inkább megmagyarázzák a bajt. mintsem a megoldáshoz látnának" — említette a párttitkár. Érthető, hogy az intenzívebb gondolkodásra képtelen műszaki vezetőknek hosszú távon nem sok jövőt jósolnak itt. Ha minden. emberileg megtehetőt elkövetünk annak érdekében, hogy a célok megvalósuljanak, és mégis akadályba ütközünk, akkor érthető és elfogadható, hogy segítséget kérünk. Létkérdés manapság: előre látni-gondolkozni két-három lépéssel. mint a jó sakkozónak, aki kiszámítja lépéseinek következményeit és hatását is. Értem és elfogadom az igazgatók logikáját: nem óhajtanak pironkodva és főleg üres kézzel odaállni majd az emberek elé akkor, amikor emelt fővel és tartalmas borítékkal is kezet foghatnak velük. (Esetleg éppen a korábban magyarázkodó műszaki vezetővel együtt.) Igaz: ez sok erőfeszítést, munkát, okos szervezést, a gondok megoldását igényli: A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár záhonyi üzemében — napi két műszakban — 1400—1500 cipőfelsőrész készül a nyíregyházi gyár részére. Képünkön Bódi László a cipők fejrészeit szabja, (cs) Kovács Éva Farkas Kálmán É rdekes vállalkozásba kezdtek a város legszebb negyedének fiataljai. Annyit hallottak a jó városrendező társadalmi munkákról és annyit panaszkodtak családjaik öregei, hogy elhatározták: ülőpadokat építenek az autóbusz-megállókhoz. Vannak ugyanis autóbuszok, amelyek csak húszpercenként, sőt, olyanok is, amelyek félóránként járnak. És nincs pad, amire a várakozó utas leüljön. Fiataljaink tehát’elhatározták, hogy segítenek a gondokon: szegény öregjeiknek, fáradt lábúaknak ne kelljen félórákig állniok, ha lekéstek az előbbit. Szereztek is fát, deszkát, rudakat. (Ugyanis á ládákat — amivel először segíteni akartak a gondokon, műanyaggal letakarva — elvitték valakik. Tehát csak földbe vert ru- dakra épített padokkal lehet tartósan segíteni — ezt kiszámították.) Már javában benne voltak a padcsinálásban, amikor érdekes dolog.történt. A keveredett tavasz hol télnek tette magát. hol nyárnak. Olykor hideg volt — de nagyon sűrűn kezdett esni az eső is, mégpedig hirtelen és gazdag vizet hozva. Az idős családtagoknak újabb — és még erősebb panasza támadt ebből. Nem kívántak negyedvagy félórákat ázva várni a járművekre. fllegáitó A fiatalok annyi anyagot nem tudtak összegyűjteni, hogy padokra is. meg vízvédő ernyőkre is jusson. Megpróbálták ugyan rudakra kifeszített nylontetőkkel, de azokat mindig elvitte valami nylongyűjtő. Az egyik fiú érdekes újítással érkezett a megbeszélésre. Csináljanak olyan padféle erős lemezeket, amelyekre ülni is lehet, de ha esik az eső, egy mozdulattal valami tengely körül „esernyővé’’ lehet felfordítani. Tetszett az ötlet mindenkinek, de már az elsőt megint elvitte valaki. Nem volt elég erői a „gyűjtő" keze ellen. És közben érdekeset tett az időjárás. Bár sűrfin esik mindenfelé, a várost kihagyja. Panaszkodnak is a kertesek, alig győzik locsolni a palántákat, hogy nőj jenek és egyáltalán megmaradjanak. Szóval pad is kell —földbe rögzítve, mert még a piros padot is elvitte valaki. És ernyő is, jó erős, valami betonoszlopon. Azt nem tudják elvinni. A megbeszélésen érdekes ötlettel állt elő az egyik kezdeményező: „Hátha a közlekedési dolgozók is segítenének, meg az ő vállalatuk is. Majd javasoljuk őket kitüntetésre.” S Most tehát nagy az iz- g galom mindenütt: az is- || kólában is, meg a sok || üres megállót birtokló m szép kis városrészben. M — Mi lesz most? — Ezt || kérdi mindegyik öreg és jf fiatal. Meglesz mind a §| kettő? Vagy semmi. Egyszóval játszanak * yyy duplát vagy semmit. || Csakhogy ez komoly já- || ték. Legyen hozzá sze- || reneséjük: ■ - - • g gjiij (gnz) *
