Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-17 / 141. szám

1986. június 17. Kelet-Magyarország 3 Elektronikus népoktatás O rszágos érdeklődést keltett az az interjú, amely egy 15 eszten­dős francia fiatalemberrel zajlott. A fiú elmondta, hogy a francia kormány alkalma­zásában áll, státusa minisz­teri tanácsadó. Miután kis­gyermekkora óta ismeri, mi több nagyon jól ismeri a szá­mítástechnika és informatika tudnivalóit, olyan feladatot kapott, hogy különböző prog­ramok keretében vázolja fel, milyennek képzeli ő és kor­osztálya az ezredforduló Franciaországát, Európáját, világát. A dolog logikus, a fiú és nemzedéke akkor ép­pen 30 éves lesz, s aligha vi­tás, hogy albban az időben ez a korosztály lesz a vezető posztokon. Lehetne a dolog akár jópo­fa szenzáció is a mai 15 éves kapitányról, de nem az. Rendkívüli figyelmeztetés, nekünk is, hogy ha megkés­ve is, de nem végzetesen le­maradva, hozzá kell látnunk a számítástechnika népokta­tás szintű és mélységű taní­tásához. Maholnap az élet nem lesz elképzelhető se te­henészetben, se államigazga­tásban, se sajtóban, se rak­társzervezésben, se tervezés­ben, se prognosztikában anélkül, hogy ott ne legyen jelen a legkorszerűbb kom­putertechnika, s mögötte a legkorszerűbb ember. Öröm, hogy tanfolyamot rendez a televízió, a TIT. a SZÜV, az MTESZ, a SZÁM- ALK, a KFKI. Jó, hogy az iskolákban is van, igaz elég primitív, számítógéppark. Hozzák a gépeket legálisan, csempészve, árulják drágán, bár egyre olcsóbb áron. Pró­bálkozik alkalmazásával fa­lusi körzeti orvos, iskolás di­ák, reménykedve vásárolja faipari üzem és konzervgyár, gyermeke jövőjét előrelátóan tervező, egyelőre pénzes szü­lő. Vagyis valami mozdul, mozdult. Elégedettek azon­ban nem lehetünk. Mert a fejlődés tempója eszméletle­nül gyors, s éppen ideje len­ne annak, hogy a személyi számítógép éppoly elérhető legyen, mint egy jobb rádió, fényképezőgép vagy kismo­tor. A történelem azt bizonyít­ja: a gazdasági mélypontok­ból kilábalok a napi felada­tok mellett, sőt, azokkal szemben prioritást biztosítva azt készítették elő, .ami a várható növekedés trendjé­nek felső csúcsán várható. Így a gazdasági helyzetre hi­vatkozás lehet magyarázat, de semmiképpen nem indok arra, ha késlekedünk. Az el­maradás, a hátrány bővített újratermelése vár ránk ak­kor, ha csak szinten tartással próbálkozunk. A kihívás elől kitérni nem lehet, a megfe­lelő válasszal várakozni egy­szerűen jóvátehetetlen hiba. A játéktól a legkorsze­rűbb berendezésig te­hát kínálni kell gyer­mekeinknek a korszerű mik­roelektronikát. Elérhető áron, szakszerű oktatással, az al­kalmazás ezernyi lehetőségé­nek felvillantásával. Gyakor­ta panaszkodunk, hogy a fia­taloknak kevés romantikát, kalandot tudunk kínálni. Nemegyszer elmondjuk: ne­hezen definiálható a korfor- radalmisága. Nos, ha valaki végiggondolja, hogy az in­formatika és a számítástech­nika, az informatika világa mit tartogat, talán a fenti aggályokra is választ kap. És közben ne feledjük: a ma el­halasztott hoinapi pótlása már a holnaputánban jelenti a vereséget. (bürget) Szamos menti szilvások Hódít a csacsaki A régi, Szamos menti dzsungelgyümölcsösökből hír­mondó is alig maradt mára. Alig-alig találhat már az ember boldogasszony, macskatökű vagy berbencei szilvára, legfeljebb a penyigei tartja még magát. Csenger környékén azonban nem kell félteni a szilva jövőjét. A helyi áfész közreműködésével csaknem öt­ezer csemetét ültettek el a környéken a gazdák, öt­ezer Stanley és csacsaki csemete fordul hamarosan termőre a háztáji kertekben. „Munkájában támogatjuk“ Vélemény a főnökről Javaslatok a jobbításra Az új, e tájon eleddig is­meretlen fajtájú szilvafák te­lepítése már-már tudományos igénnyel történt. Négy évvel ezelőtt kezdő­dött. A Csengeri Áfész felvá­sárló tevékenysége az idő tájt még erősen veszteséges volt. Ám a kiskereskedelmi forgal­mukkal sem rengették meg a világot. Egy szóval lépniük kellett. Kövérebb bukszák — Abból indultunk ki, hogy a kereskedő csak akkor tudja eladni a portékáját, ha meg­felelő kereslet mutatkozik iránta — eleveníti fel a tör­ténteket a fogyasztási szö­vetkezet elnöke, Szécsi Fe­renc. — Ám a kereslet csak akkor lehet élénk, ha megfe­lelő vásárlóerő áll az embe­rek rendelkezésére. S ez a mi környékünkön sajnos elég alacsony. Több oka van ennek. A helyi termelőszövetkezet ki­vételével a Mátészalkától Csengerig' húzódó sávban lei- vétel nélkül veszteséges évet zárt tavaly. rpindegyik.. mező- gazdasági nagyüzem. Az ipar is elkerülte ezt a tájat. Ren­geteg volt a munkára váró kéz. Sajnos, ma sem kevés... Nem csoda hát, hogy itt a szokásosnál kevesebb forint feszíti a pénztárcákat. Ezért is döntött úgy az í 'ész, hogy a maga eszközei­vel megpróbálja kövérebbé tenni azt a bizonyos bukszát. Segítve ezzel a környékbe­lieken, s persze segítve ez­zel magukon is. A háztájiban folyó terme­lés támogatásában vélték megtalálni ennek egyik út­ját. — Rendkívül korrekt kap­csolatot sikerült kialakíta­nunk az elmúlt három-négy esztendő során a tyukodi konzervgyárral — folytatja Szécsi Ferenc. Ki kit támogat? így került a Szamos part­jára egyebek mellett a már említett jugoszláv csacsaki szilva is, mely remek kon­zervipari alapanyag, és kivá­lóan érzi magát az egykori dzsungelgyümölcsösök he­lyén. De így ültettek el ti­zenkétezer darab köszmétét is tavaly, s futott fel az uborka, a paprika, a paradi­csom termesztése is a háztá­ji gazdaságokban. A szükséges csemeték, ve­tőmagvak beszerzéséről ter­mészetesen az áfész és a konzervgyár gondoskodik. Felsorolni' is sok lenne, mi mindennel támogatja a szö­vetkezet a kistermelők mun­káját. A csemetékre például kétszázezer forint kedvez­ményt adtak tavaly is. Ki­alakítottak egyebek mellett egy kölcsönző bázist, ahol nagy értékű géppark várja a bérlőket. És hát ott vannak azok a kiválóan prosperáló szakcsoportok, melyek szin­tén a szövetkezet égisze alatt működnek. Az egyik legjobban szer­vezett csoport a növényvé- dősöké, melynek mára már vagyona sem lebecsülendő. A 'szakcsoport elnöke, Mezei Sándor eképp fogalmaz: — Van két nagy teljesítményű permetezőgépünk, két Zeto- runk, egy MTZ-nk. S van jóval több mint kétszáz ta­gunk, akik helyett mi a nö­vényvédelmi tennivalók zö­mét elvégezzük. Most akar­juk bővíteni a tevékenysé­günket, veszünk egy gép ál­tal vontatott két méter szé­lességű ekét, így a talajmun­kákkal sem lesz sok gondja tagjainknak. Igaz, az alma súlya a Csenger környéki kertekben is jelentős, ám manapság egyre inkább az uborka itt a sláger. A zöldségtermesztő szakcsoportnak csaknem fél­ezer a tagja, s az idén mint-- egy háromszáz hektáron ter­mesztenek uborkát. A több­ség ugyan nemigen gazdag­szik majd meg ebből, de jól jön az a néhány ezer forint is a szezon végén. Komolyabban Uborkával kísérletezik az idén Nagy Ferenc helybéli villanyszerelő is. — A múlt évben is meg­próbálkoztam már ugyan ve­le ... mit tagadjam, nem igazán sikeresen — mondja. — De hát akkor építkeztem, időm se nagyon volt rá. Az idén viszont már komolyab­ban fogtam hozzá, felhúztam egy kétszáz négyzetméter alapterületű fóliasátrat, épp a napokban adtam el belőle egy mázsányit. Az áfész négy évvel ezelőtt még alig több mint negyven- millió forint értékű termé­ket vásárolt fel, mára a dup­lájára növelték e mennyi­séget. És ez a plusz negy­venmillió forint meglátszik a környező boltok forgalmán is. S némiképp az egész vi­déken. Balogh Géza — Immár negyedik éve az üzemvezetőről is megmond­ják — mi több: hivatalos fó­rumon ismertetik — a mun­kások képviselői, milyen em­bernek tartják. A Nyíregy­házi Mezőgazdasági Gépgyár­tó Vállalat gyakorlata persze nem egyedi, hiszen a szak- szervezeti jogkörök bővülésé­vel rendelet írja elő, hogy évente egyszer a bizalmiak­nak véleményezni kell veze­tőik tevékenységét. — Nem könnyű feladat, de különösebb konfliktust nem váltott ki— összegzi tapasz­talatait Tolnai István, a szak- szervezeti bizottság titkára. Nem csak elhatározás... Nyilván nem csak egyszerű elhatározás kérdése, milyen véleményt alakítanak ki. Az a gyakorlat a MEZÖGÉP- nél, hogy a felsőbb gazdasá­gi vezető értékelését is meg­kérdik, a párt- és társadal­mi szervek véleményét is szerepeltetik. Mindehhez jó alapott _ ad egy körlevél, amelyben szerepeltetik azo­kat a főbb szempontokat, amelyek alapján a vélemé­nyeket kialakítják. Többek között szó esik a vezető, irányító tevékenység meg­ítéléséről, a szervezőkészség- •ről, a munkásokkal való kapcsolatról és magatartás­ról, de azt is értékelik, mi­lyen az együttműködés a szakszervezeti bizalmival, ho­gyan szervezi a munkaver­senyt, miként működik az üzemi demokrácia. — Jóindulatai fogadják a felvetéseket — állapítja meg Tolnai István. — Ennek is köszönhető, hogy változott a szemlélet, s tálán az is benne van, hogy a vállalat egyre jobb eredményeket ér el az 1984-es mélyponthoz képest. Ám nemcsak a gyáregysé­gi, üzemi vezetőket vélemé­nyezik, hanem a bizalmi tes­tület a legfelsőbb vezetők munkájáról is véleményt mond. Terdik János műsza­ki igazgatóhelyettesről a kö­vetkezőket írták le: „önálló véleménye minden esetben van, azt részletesen kifejti. Irányítása alatt javult a ter­mékkibocsátás ütemessége 1985-ben.” — Valamilyen fajta meg­mérettetésnek veszem a vé­leményezést — mondja az érintett, Terdik János. — Odafigyel az ember arra, amit róla mondanak. Az idé­zettel kapcsolatban pedig nyilvánvaló, hogy ez a kol­lektíva érdeme, a rám bízott apparátustól függött, hogy a változó piaci viszonyok kö­zött javult a termelésünk. Egy másik idézet a keres­kedelmi igazgatóhelyettes­ről: „Döntéshozatala előtt minden esetben szívesen hallgatja meg munkatársai, beosztottai véleményét, hasz­nos javaslataikat magáévá teszi.” — Olyan szerteágazó ná­lunk a kereskedelmi munka, hogy lényeges döntésnél feltétlenül alapoznom kell az illetékes ügyintézők véle­ményére — fogalmaz dr. Új­vári Sándor. • — Egyébként is azt tartom a szakszerveze­ti véleményezésről, hogy az egyrészt megerősíti az önbi­zalmat, ha valamit jól csi­nálunk, másrész felhívja a figyelmet, ha változtatásra van szükség. Eleinte nem tetszett A MEZŐGÉP nem egyet­len példa a véleményezési jog jó gyakorlására. Hason­lót lehet tapasztalni a Sza- bolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatnál. — Nálunk az idén 23 ve­zetőnél mondták el a véle­ményüket a bizalmiak — em­líti Kiszely János, a szak- szervezeti bizottság titkára. — Megmondom őszintén, eleinte tapasztaltunk kisebb­fajta ellenállást mindkét részről, hiszen egy műveze­tőnek, építésvezetőnek az nem tetszett, hogy róla a munkások véleményét fo­galmazzák meg, a másik ol­dalról viszont nehéz volt el­fogadtatni, hogy valaki a főnökéről beszéljen. Rá kel­lett vezetni őket arra, hogy úgyis elmondják a vélemé­nyüket a hátuk mögött, ak­kor miért ne hallaná szem­ből, mit gondolnak, hogyan szervezi a munkát, miként bánik az emberekkel. Az ÉPSZER tapasztalatai azt mutatják, hogy a véle­ményezéseken elhangzotta­kat megszívlelik az érintet­tek, a következő évben ugyanarról már nem kell szólni. Voltak viszont eltéré­sek is, hiszen megesett, hogy a felső vezetőknél egyes dolgokat határozot­tabban kértek számon a bi- zalrrti testületben, máskor vi­szont elnézőbbek voltak, mint a vállalatot irányító felügyeleti osztály — éppen azért, mert belülről másképp ítélték meg a dolgokat. Az eredmény alapja... Segítség ez a véleményezés a személyzeti munkához is — vélekedik Kiszely János. A két vállalatnál jók a ta­pasztalatok, úgy érzik, az őszinte szó hozza közelebb egymáshoz a munkást és ve­zetőt. Így érthető, ami a MEZŐGÉP véleményezésé­nél összegzésként megfogal­mazódott a vezetőknél: „Munkájában támogatjuk.” Ez lehet az alapja a jobb eredmények elérésének. Lányi Botond KÉSZÜL A GRAHAM-KENYÉR. Naponta 1300 Graham-kenyeret sütnek a nyíregyházi Martinovics téri kenyérgyárban. (Farkas Zoltán felvétele) GYÜMÖLCSFAGYASZTÓ ÉS HÜTÖTÄROL0 épül Meleghegyen társulás formájában, az apagyi Hunyadi Termelőszövetkezet gesztorságában. A tervek szerint a bogyós gyümölcsök fagyasztását már nyáron meg­kezdhetik az új üzemben. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom