Kelet-Magyarország, 1986. június (43. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-14 / 139. szám

1986. június 14. Q

KH HÉTVÍCs. MELLÉKLET

Veres István (30 éves) közel egy esztendeje Nyíregyháza városi főépítésze. Nyírbátori születésű. A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott ’980-ban városépítési szákon. Pályakezdőként a KELETTERV-nél önálló felelős tervezőként dolgozott, majd rövid ideig Eger város főépítésze is volt. Nős. két gyermek édesapja.

Az általános rendezési terv feladata, hogy hosszú távra meghatározza egy adott település fejlődését, jövőjét. Nyíregyházának 1979-ben készült ilyen terve, miért kell most újat készíttetni?

— A most érvényben lévő általános rendezési terv akkor készült, amikor szemléletünk. az építtetők igénye, a lakásépítők kőre egészen más volt. Azóta csökkent az állami pénzből felépíthető lakások száma, kibővült a magánerős építkezés, ma már nem 50. hanem 80 négyzetméter alapterületű lakásra van nagyobb igény, mert a családok kinőtték a régieket, s egyre inkább divatossá válik — és ennek örülnünk kell —. hogy több nemzedék él ismét együtt. A régi. ma még érvényben lévő terv az intenzív beépítést helyezte előtérbe, ma pedig nem azt mondjuk, hogv erre a területre 6 lakás építhető. hanem azt. kettőtől hatig. Rugalmasan alkalmazható tervre van szükség, olyanra, amelyet ötévenként fel lehet és fel kell frissíteni. a mindennapi élethez igazítani, alkalmassá tenni az akkori, a friss elképzelések megvalósítására. Egyetlen terv sem lehet hosszú távra szentírás. mert akkor elöbb-utóbb a városépítés gátjává válna.

Nyilvánvalóan jó dolog mindenki számára. ha látja, hogy egy-egy tervét.

vagy rendeletet vagy jogszabályt az élethez igazítanak. De vajon egy város fejlődésében nem vezet-e ez kapkodáshoz?

— Egyáltalán nem. Az új terv — bár még most csak a rendezési programot ismerjük és ismertetjük a megyeszékhely lakóival — nem valami merőben más, mint a régi. Annyiban azonban mindenképpen, hogy néhány helyen megszünteti az építési tilalmat. néhány helyen feloldja azt a merevséget. amit a régi tartalmazott, ahol pedig továbbra is tilalmat rendel el, ott tudomásul kell venni az ott élőknek, hogy ők hosszú távon sem építhetnek új lakást, mert az a hely népgazdasági érdek miatt szükséges a városnak. Például felsőfokú intézmény épül oda, ipari üzem, vagy lakások ellátását szolgáló közösségi létesítmény lesz. ,

Ha már említette az építési tilalmat, azt hiszem nincs még egy olyan város, ahol annyi helyen tilos építkezni, mint Nyíregyházán. Van-e remény rá. hogy ez most megváltozik?

— Mint már említettem, most még nem rendezési tervről, hanem annak programjáról beszélhetünk, amely nem más. mint egy határozatba foglalt irányelv a tervezők számára. Ettől függetlenül szinte biztosra merem mondani: lesz változás, az új rendezési terv már kevesebb tilalmat tartalmaz majd.. Gondolom érthető mindenki számára, hogy például a Kossuth utca környékén, ahol minden közmű kiépült, teljes átépítésre van szükség, már csak azért is. meri a meglévő régi épületek állaga elavult, s a már megkezdett átépítések visszalépést nem engednek. Ugyanakkor a város egyéb területein — a Honvéd, a Dimitrov utca térségében, a Himesnek a nagykörúton belüli nyugati területein: az Arany János, a Szarvas, a tervezett déli kiskörútszakasz, a Bethlen Gábor és a Petőfi utca által határolt területen telkenkénti magánerős építéssel számolunk. Ezeken a területeken is meg kell hagyni az alapvető intézmények elhelyezéséhez szükséges területet, de például az óvoda, az iskola, a bölcsőde helyének nagysága várhatóan csökken, mert a lakásszám növekedése jóval kisebb mértékű lesz, mint amikor még 9—10 szintes házak építése szerepelt a tervekben. Ugyancsak épülhetnek lakások például az

Hétvégi

interjú

Veres Istvánnal,

NYÍREGYHÁZA

FŐÉPÍTÉSZÉVEL

a megyeszékhely

• u »rar rr |

jovojerol

Ujszölo utcának a körút és a Himes utca közötti szakaszán, a Dózsa György út—Sarkantyú út—Epreskert út térségében, a Dózsa György út—Hunyadi út—Nagykörút közötti területen, a Víz utca térségében, a Vöröshadsereg utca és Közép utca közötti lakóterületen. a Vöröshadsereg—Honvéd—Rózsa utca közötti területen. A végrehajtó bizottság elé terjesztett anyagban az egyik legnagyobb vitát kiváltó terület a kisteleki szőlőskertek területe volt, amelynek területfelhasználását mindenképp rendezni szeretnénk. Hogy hogyan, arról majd a tanács dönt.

^ Hol marad meg a tilalom?

— Építési tilalom alatt marad a Kincs utca. a Csongor utca. Sóstóhegyen a Buzaka- lász utca. a Bimbó utca. a Tüzér, a Kopogó út. a Kulcsár utca. de hát minden utca valamilyen magyarázatot is igényelne. Például a sóstóhegyi Búzakalász utca azért nem építhető be. mert majdan az M 3-as út vezet erre. a Kopogó utcán a repülőtér közelsége nem enged beépítést, a Tüzér utca egy szakaszán lehet majd építeni 15 éven belül, de egyelőre külterület, ugyanúgy mint az István utcának az óvodával szembeni része.

Sokan érdeklődtek a Pacsirta utca sorsáról.

— A Pacsirta utcán csak ott van tilalom, ahol út nyílik és ott ahol egv általános iskola épül majd. Másutt nincs tilalom most sem. ám a terv megszabja, hogy hol mit lehet építeni. Tehát ha valaki mondjuk négyszintes lakást akar építeni, engedélyt kaphat rá most is. Magyarul, ha az építtető szándéka találkozik a rendezési tervvel, akkor épülhetnek a lakások.

Régi gondja a városlakóknak a Debreceni út sorsa is. Erről hogyan intézkedik a terv?

— A Debreceni út nem belterület, tehát a tilalom marad. Tizenöt éven túl, ha elfogynak az egyéb területek, akkor ez a rész is építési területté válhat. Szándékunk, hogy néhány területre vegyes szabályozást készíttetünk Ez azt jelenti, hogy például egy jelenleg zártkertként hasznosított területen, ahol ennek megfelelő házakat lehet építeni, a telkek méretét már úgy állapítjuk meg, hogy ha lakóterületté nyilvánítjuk majd. akkor lakóépületek is építhetők legyenek rajta. Ilyen helyeken azt szeretnénk, hogy ne épüljön több lakás a már ottlévőknél. de akinek van. jól karbantarthassa, bővíthesse, sőt újat is építhessen lakása helyett, de úgy. hogy a lakásszám ne bővüljön a területen és az új rendezési tervnek megfelelő helyre kerüljön az új lakás.

A A Nyírfa tér környékének sorsa is régóta vajúdik, s ez idegesíti az ottlakókat.

— Aki arra jár mostanában, tapasztalhatja. hogy a Körte utcai iskola építése miatt

sok lakás eltűnt már. de az egész tér beépítése, ezt megelőzően pedig a lakások szanálása csak a VII. ötéves terv végefelé lehetséges, sőt áthúzódik a VIII. ötéves terv elejére is.

Sóstó néhány utcájának sorsa is megoldást sürget.

— Sóstó egy része vállalati üdülök számára kijelölt terület, ezen a részen tehát a tilalmat feloldjuk, de továbbra is fenntartjuk a nagytelkes üdülőknek a területek egv részét. A tervegyeztetéseken dől el. hogy magánüdülő. vállalati. illetve szövetkezeti üdülők épülhetnek-e oda. Az új. ez év július elsején életbe lépő Országos Építési Szabályzat mereven megtiltja, hogy vegyes övezeteket hozzunk létre.

ígérem, nem kérdezek több utcát, de a Mérleg utcán is sokan szeretnének építkezni.

— Ez a rész a temető tartalékterülete és a tervezett íukalaposi erdő déli területe. A tilalom tehát itt is megmarad, illetve korlátozott számú telek kialakítására javaslatot tehet majd a rendezési terv. de a lakásszám növelését itt sem engedjük meg. Magyarul azt jelenti, hogy aki itt lakik, bővíthet, de az már nem lehetséges, hogy telke felét eladja, s oda egy másik lakás épüljön. Azt is elmondom, hogy ha az erdő. vagy a temetőbővítés időszerűvé válik, építési tilalmat fogunk elrendelni.

A A program hosszú távon 130—135, nagy ^ távon pedig 140—150 ezerre tervezi a város lakóinak számát. Ilyen népességet eltartó iparra van szükség, de újabb területek kellenek a lakásépítésekhez is. Hol lesznek ezek a területek?

— A történelmileg kialakult belváros területén belül nagyon fontos a meglévő utcaszerkezet megtartása, az utcaszerkezethez, utcaszélességekhez, műemléki és városépítészeti adottságokhoz, a létesítmények műszaki állapotához stb. igazodó folyamatos építés. városfejlesztés. A belvárost övező földszintes utcák közül néhányat — ilyen a Kossuth utca, Dohány utca. Erdősor — átépítünk, másutt általában a rekonstrukciós-rehabilitációs építést tartjuk célszerűnek. Első ütemben a szabadterületek, a megmaradó épületekhez tartozó telkek nagyságának csökkentésével bevonható területek, valamint a rossz állapotú, értéktelen épületek bontásával és területük igénybevételével lehet a beépítést sűríteni, természetesen úgy. hogy igazodjanak a megmaradó létesítményekhez. Később a megiartott, de időközben elavult épületek helyét is felhasználjuk, s az első ütemben épített lakások bővítésével is lehet a beépítést sűríteni. A meglévő családiházas területek közül a Ságvári-telep, Borbánya és Sóstóhegy beépítési jellegét általában nem indokolt megváltoztatni, a még meglévő nagyobb szabad területek és a

tömbbelsők további feltárásával, az építési övezet adta lehetőségek alkalmazásával sűríthető a beépítés. Persze a folyamatos átépítés, a lakóterületté váló kertségek beépítése szükségessé teszi olyan beépítetlen területek kijelölését is. ahol szanálásmentesen, vagy kevés szanálással is lehet építeni. Ilyen lakásépítés céljára kijelölt terület a Korányi Frigyes utca két oldala, az Orosi út két oldala, a Nagykállói út északi oldala és a Tiszavasvári út északi oldala is.

• Egy város építésének ütemét alapvetően az új városnegyedek, a lakótelepek száma, nagysága határozza meg, arculatának, hangulatának, karakterének mércéje azonban építészeti értékeink óvása. Róluk hogyan intézkedik a terv?

— Nyíregyháza védelemre méltó építészeti értékek sokaságát rejti. Vannak az Országos Műemléki Felügyelőség által védetté nyilvánított épületek, műemlékjellegű épületek, de városképi jelentőségű, sőt helyi tanácsi védelemre javasolt épületeket is kijelöl a terv. Ezek megóvása kötelességünk és érdekünk. A helyi védelemre javasolt épületek körébe sorolhatók a szerényebb eklektikus és szecessziós épületeken kívül az 1915 és 1940 között emelt mívesebb épületek, gondoskodni kell tehát arról is, hogy a közelmúlt jeles középületeit önkényes átalakítások ne érjék. Ilyen például a Felszabadulás téri általános iskola, az evangélikus, a református és a római katolikus templom, a Korona, a Takarékpalota, a Nyírvízpalota. a megyei és városi tanács, a Béke szálló, a Kossuth gimnázium, a MESZÖV- székház, Oroson két templom, a Szamuely- szülőház. de ilyen a sóstói víztorony és kádfürdő, vagy — és ezt nagyon kevesen tudják — a Rókabokor 10. illetve a Benkő- bokor 11. szám alatti magántulajdonban lévő tanya.

• Nyíregyháza ma olyan, amilyennek eddig építették, amilyet eddig engedélyeztek. Ez egyeseknek szép, másoknak kevésbé. Van-e valamilyen elképzelés arra, hogy szépek, a hagyományokat tisztelő, a régit az újjal ötvöző városrészek, épületek készüljenek?

— Természetesen az új utcák, terek beépítési terveinél figyelembe kell venni az elmúlt évtizedek hazai és külföldi építési tapasztalatait. A belvárosban a zárt sorú beépítés kiterjesztésének lehetőségeit kell vizsgálnunk, a családiházas övezetekben pedig az eddigieknél szélesebb telkek alakítására kell törekedni. Az épületek képét a tervezők rajzolják meg. ezért a tervezésre vonatkozó követelmények szigorítása elengedhetetlen. miként az is. hogy nem külön-kü- lön egy épületet, hanem mindig együtteseket kell tervezni, közöttük a legkisebb részletekben is biztosítani kell a rokonságot. Nem alkalmazható mechanikus épületsorolás, sem oromfalas, sem utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épületeknél. Külön figyelni kell az épületsarkok kialakítására, de az épületek szerves tartozékaként kell kezelni a kerítéseket. A történeti városrészben — különösen a foghíjbeépítéseknél — kerülni kell a sablonos nyílásokat, a kialakult magastetös együttesekbe pedig csak kivételesen helyezhetők el lapostetős épületek.

A program elkészült, s ha jónak tartják a városatyák, még ebben a hónapban elfogadja a tanácsi testület is. Ezután újabb tervezés következik, ám míg a programból terv lesz, hosszú idő telik el. Addig megáll az élet Nyíregyházán?

— Szó sincs róla. Hogy ne álljon meg az élet, átmenetileg is szabályozzuk az építkezéseket. Vagyis azt tesszük, hogy a programban szereplő előírásokat nem akadályozó építkezéseket a terv elkészültéig is engedélyezzük.

0 Köszönöm a válaszait.

Balogh József

... rövid a pálya, vagy kevés az idő ahhoz, hogy motort, úgy istenigazából felpörgessük. Az is lehet, hogy nincs motor. Csak a karosszéria van. az üres burok, a bádoglemez, amely a tehetetlenségi erőtől hajtva teng-leng és mozog.

De mit is beszélek én itt rébuszokban? Ki érti azt, hogy miről van szó? Te mondád, szeretsz a munkamorálról elmélkedni. Munka és morál örökzöld téma. Egyeseknél. De mi fán terem ez a bogyó, kérdezik a kettesek. Meg sokan. A munka (a magyar értelmező kéziszótár szerint) az embernek szükségletei kielégítésére, irányuló — tudatos, célszerű (termelő) tevékenysége. A morál erkölcs, erkölcsi felfogás. Egyszóval írhattam volna rögvest, hogy manapság vesszőparipád a munkaerkölcs és ilyen alapon hiányolod a felpörgő motort, amely a munkálkodót lendületbe hozza.

Kérdezted, veszem-e észre, hogy ritkán hallani ma olyan szavakat, mondatokat, amelyek a munkában szerzett örömökre, testi-lelki kielégülésekre, nagyszerű élményekre utalnak. Jellemző-e ma a munkaláz? Van-e ma olyan szenvedélyes, lázas munkakedv, amely az embert vakká, süketté teszi, amely miatt enni és inni is elfeledkezik, arról nem is szólva, hogy megáll az idő...

Várj! Hadd gondolkozzam. Igen, találkoztam olyan emberrel, akit megleptem. sőt megijesztettem azzal, hogy ráköszöntem.

Lakatos volt és remekelt. Ott a gyártmányairól hires üzem egyik ócska fészerében sárgaréz zsanérokat készített az öreg. műszertartó faládikákhoz. Kézzel készült minden egyes darab és annyira egyforma, annyira tökéletes volt mind, mintha egy programvezérlésű automata személytelen termékei lennének. Szóval találkoztam a lakatossal és azt mondta: „Elnézést, de annyira belefeledkeztem a munkába, hogy észre sem vettem az elvtársat.” Mikor volt ez? Elég ha azt mondom, az én emberem korában, drótkeretes szemüveg, simléderes sapka és sulc volt a divat.

Szerinted én most veled együtt sírok és moralizálok. Igen is. meg nem is. Hazudni nem akarok, rossz kibice sem szeretnék lenni a témának. Tapasztalom én is nemegyszer, hogy nincs

lendülete, lelke a munkának, de ahány ilyen példát mondanék, ugyanannyi ellenkezőre is futna az erőmből. Egy ellenkezőt. Jártam valamelyik reggel (korán reggel) a máriapócsi termelőszövetkezet tehenészeti telepén. Meglepett az ottani rend és tisztaság. Aztán már nem lepett meg, hogy itt is ott is szorgalommal sürögnek, forognak az emberek. Rájöttem, ott tudják a dolguk. Egy másik üzemben villája nyelére támaszkodva nézett rám egy ember. Reggel nézett rám és még délelőtt is. Még most is nézne rám, ha ott lennék. Ott mire jöttem rá? Arra, hogy az a villás ember tudja, mi a dolga, csak nem csinálja. Benne nincs motor. A brigád vezetőjében sincs, de a telepvezető motorja sem négyütemű és így tovább ...

Beszélgetünk. így hát a

szavakba vághatok. Eszembe jutott, hogy mit mondtál azt megelőzően, mígnem a munkamorált említetted. Helyenként nemcsak a munkának, de a munkahelynek sincs becsülete. Nagy a fluktuáció. Mondtad, ismersz olyan ifjú titánt, akinek a munkakönyvé (annak ellenére, hogy az csak egy kis könyvecske) már kész regény. Teleírták. Milyen ember az ilyen? Mit lehet várni az olyanoktól, akik átjáróházaknak tekintik az üzemeket. Az ilyen ember a szó jogi értelmében csak azért nem munkakerülő, mert van annyi süt- nivalója, hogy olykor-olykor munkaviszonyt létesít és ezzel befogja a törvény száját.

Szerintem az utóbbi mondat végkicsengése egy kicsit erős. Van néhány munkakerülő, de nem ez az általános. Vannak vándormadarak is, de téli hajnalokon nem tőlük sötét az ég. A varjak repülnek. Egyszóval a munkakerülő, a vándormadár ha nem is ritka, nagy többségben mégis azok vannak, akik ragaszkodnak a munkahelyükhöz, becsülik kenyéradó gazdájukat. (De vajon őket becsülik-e eléggé? Ez egy másik téma.) Visszakanyarodva a munkaerkölcshöz, bizony jó lenne, ha ott lenne mindenkiben az a bizonyos motor, lenne hozzá elég hajtóerő és nap mint nap fel is pörögne az a masina. Jelen gazdasági helyzetünkben ez a legkevesebb, ami elvárható.