Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

2 Kelet-Magyarország 1986. május 13. Szabadidőben A nyírbogáti lányok, asszonyok nagyszerű le­hetőséget teremtettek sza­bad idejük hasznos eltöl­tésére: divatosabbnál di­vatosabb ruhákat készí­tettek a helyi művelődési ház kézikötő tanfolya­mán. A foglalkozásokat háztartási, kozmetikai, pe­dagógiai ismeretek meg­szervezésével, képzőmű­vészeti kiállítások megte­kintésével színesítették. Képünkön: kötés családi­as hangulatban. (A nyír­bogáti művelődési ház fotószakkörének felvéte­le.) Vélemények a környezetünkről Levegő, veszélyes bullád ék őrszolgálat Négy véleményt közlünk, olyan emberek gondolatait, tapasztalatait, akik helyzetüknél, funkciójuknál fogva rálát­nak Szabolcs-Szatmár megye környezeti állapotának, védel­mének egy-egy részterületére. A négy, egymás mellett lévő vélemény vélhetően egy általánosabb képet nyújt a sző­kébb pátria környezeti sérüléseinek súlyosságáról, annak mértékéről, illetve az orvoslás, megelőzés szándékairól. nek, több, mint felét az el­múlt két évben róttuk ki rá­juk — mert az utóbbi idő­ben lökésszerű és jelentős szennyezéseket okoztak. Jó hír, hogy ennyi év után vég­re megkezdődött az idén a tyukodi üzem belső vízgaz­dálkodásának megújítása, környezetkímélő fejlesztése. Ettől persze még nem oldó­dik meg a Holt-Szamos-kér- dés. Elöregedett vízről van szó, elengedhetetlen itt egy átfogó környezeti rekonstruk­ció. Van gondunk a felszín alatti vizekkel is. A napi több tíz ezer köbméter folyékony szenny szabálytalan elhelye­zése és elszikkasztása meg­emeli a talajvízszintet, és megfertőzi az ivásra használt vízadó réteget. Ez a folya­mat megfordíthatatlan. Je­lenleg épp egy olajszennye­zés elhárításán dolgozunk. A nyírbátori cipőgyár egyik föld alatti olajtartálya korro­dálódott úgy el, hogy kilyu­kadt. A gyors intézkedések­nek köszönhetően a veszélyes folyadék nem érte el sem az ivóvízkészletet, sem a felszí­ni vizeket. A Nyírbátor— Vasvári csatornán keresztül pedig előbb-utóbb bajba ke­rült volna a bátorligeti ősláp is. Különben teljes talajcse­rét rendeltünk el. Minden költséget — pedig milliós té­telekkel kell számolni — a cipőgyár köteles viselni. Dr. Csinády László me­gyei főorvos, a Hazafias Nép­front megyei környezetvédel­mi bizottságának elnöke: — A nagy dolgok jobban kézben vannak tartva, job­ban felügyeltek, mint a ki­csik. Azt tudjuk — legalább­is az illetékes hivatalok tisz­tában vannak vele —, hány üzemi kémény szennyezi a le­vegőnket, tudjuk melyik gyár mit enged a vizeinkbe, de zavarban vagyunk, ha ar­ról kell számot adni, hogy egy-egy településen hányán és kik folyatják a szennyvi­züket az ásott kútba, miért rongálják a parkot, hova rakják le a szemetet, hol ürít a szippantókocsi. Ugyanak­kor azok a jobb érzésű ál­lampolgárok, akik szeretné­nek a tiszta, higiénikus és rendezett környezet kialakí­tása érdekében valamit ten­ni, nem tudhatják melyik szervet, intézményt hívják segítségül, hiszen ahány rész­területe a környezetvédelem­nek, annyi felügyelő és ille­tékes hatóság. Megértve ezeknek a látszólag kisebb horderejű ügyeknek a jelen­tőségét, a népfront keretében kezdeményeztük egy környe­zetvédelmi jelző őrszolgálat létrehozását. Ennek az volna a lényege, hogy minden településen megbíznánk egy vagy több talpraesett, értelmes embert, akik állampolgári jogon, köz­érdekű bejelentést — nem feljelentést! — tehetnének a helyi tanácsnál, vagy — a környezetkárosítás mértéké­től függően — a megyei KÖJÁL-nál. A további intéz­kedések megtétele — például az orvosláshoz jogosítvánnyal és szakértelemmel rendelke­ző szerv megkeresése — már a tanács, vagy a KÖJÁL dol­ga lenne. Így egyszerűbbé és hatékonyabbá válhat az ap­rónak nevezett ügyek feltér­képezése és megoldása. Az őrszolgálati rendszer kidolgo­zása egyébként folyamatban van, bevezetését 1987-ben tervezzük. Öreg a Holt-Számos Szlávik Lajos, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság igazgatója: — Tisztának tekinthetjük a Tiszát és a Túrt, kissé szennyezett a Szamos és a Kraszna. A megyében veszé­lyesen koncentrált szennyező nincs. Legtöbbet a Holt-Sza- mos miatt fáj a fejünk. 1968 óta folyamatosan szennyezi a holtágat a Nyíregyházi Kon­zervgyár tyukodi gyára. Ti­zennyolc év alatt huszonkét és fél millió forint bírságot szabtunk ki a cégre, ám en­Büntetni az igazgatót? Dr. Zilahi József, a megyei tanács építési és vízügyi osz­tályának vezetője: — A vállalatok megtalál­ják a módját, hogyan épít­sék be költségeikbe a kör­nyezetvédelmi bírságokat. Vé­leményem szerint némely cég egészének büntetése helyett sokkal cálravezetőbb, ha az igazgatót sújtjuk személyi bírsággal. Ha az első számú vezető háromezer forinttal megrövidül, annak Nagyobb visszatartó ereje lehet, mint­ha a vállalatára háromszáz- ezret rónánk ki. A levegő védelme ehhez az osztályhoz tartozik. A tapasz­talat azt mutatja, hogy az önbevalláson alapuló bírsá­golási rendszer hagy kívánni­valót maga után. A gazdál­kodó egységek természetsze­rűen alábecsülik a légbe bo­csátott szennyező anyagaik mennyiségét. Szabolcs-Szat­már levegője egyébként az országos átlagnál jobb, de mérsékelten romlik. Ez fő­ként a közlekedés számlájára írható. Csak a tanulópénzből van elég Megítélésem szerint a kör­nyezetvédők gondolkodásá­ban és tetteiben nem kap kellő hangsúlyt az épületek megjelenése, esztétikája. Pe­dig fontos volna ezt is a kör­nyezet elemének tekinteni, így talán nem volna olyan sok — formájában és színé­ben — á közvetlen környeze­tétől és a tájtól elütő épület szerte a megyében és az or­szágban. Káposztássyné Berecz Emi­A tárgyalóteremből Családi tűzfészek Igen ritka, hogy egy csa­lád belső háborúskodása még időben jut a hivatalos szer­vek tudomására, leginkább csak akkor kerül nyilvános­ságra a dolog, amikor már súlyosabb bűncselekményt követ el valamelyik házas­társ. Alábbi esetünkben ta­lán még időben érkezett a bí­róság figyelmeztetése az al­koholista férjnek. A két kiskorú gyermek miatt nem írjuk le, hol tör­tént az eset, éppen elég meg­rázkódtatás nekik, hogy át kellett élniük hasonlókat. A férj, akit pár hónappal az­előtt garázdaságért és köz- veszélyes munkakerülésért hatvan napi elzárással súj­tottak, tavaly szeptember­ben — egy hétköznapon — reggeltől italozott a szom­szédban. Több mint egy li­ter pálinkát gurított le a torkán, nem csoda hát, hogy a félesége nem a legszebb szavakkal fogadta. A veszeke­dés aztán odáig fajult, hogy a férfi felkapott egy kést, hadonászott vele, és kiabált: megöli a családját. A nagy ricsajra belépett az anyósa, de ettől a férfi csak jobban felbőszült, pró­bálta megrúgni. A kimene­külő asszony után lépett és lelökte a lépcsőn. Anyósa arccal esett a járdára. (Erő­sen vérzett, de szerencsére csak könnyebben sérült meg.) Ezek után semmi meglepő nincs abban, hogy nem mer­ték otthon tölteni az éjsza­kát, a szomszédban találtak menedéket. A másodfokon eljáró me­gyei bíróság megállapította, hogy a férfi a veszélyes fe­nyegetés szabálysértését kö­vette el, ezért háromezer fo­rint bírságot szabott ki rá. A könnyű testi sértés miatt egy esztendőre próbára bo­csátotta, elrendelte pártfogó felügyeletét, s előírta, hogy vesse alá magát az alkoholis­ták gyógykezelésének. (Egy korábbi elvonó már ered­ménytelen maradt.) Az ítélet jogerős. lia, megyei környezetvédelmi titkár: — Megyénk egészére el mondható, hogy a környezeti elemek minősége jó. Annak érdekében kell tevékenyked­nünk, hogy ez a tétel a jö­vőben is igaz legyen. Leg­kritikusabb helyzet az évi hatvanötezer tonna veszélyes­nek minősülő hulladék körül alakult ki. Ezek átmeneti tá­rolóját Nyíregyházán és Zá­honyban a „hulladékterme­lő” gazdálkodó egységek gaz­dasági társulása alakítja ki. Kényszerből megtűrt álla­pot, hogy az Alkaloida Ve­gyészeti Gyár nyílt téren ége­ti a vegyi hulladékait. A gyár az utóbbi négy évben sokat tett a jogos lakossági pana­szok során felvetett problé­mák megoldása érdekében. A nyílt téri égetés megszünte­tésére további műszaki beru­házás indokolt. Szakosított sertéstelepein­ken hatszázötvenezer köb­méter híg trágya keletkezik évente, aminek csak ötödré szét hasznosítják. Fehérgyar­maton a szennylé a térség vízadó rétegét veszélyezteti Az elhárításhoz pénz kellene ám az ottani gazdálkodóknak nincs. A MÉM-től, a Vízügyi és a Központi Környezetvé delmi Alaptól kért támoga­tást jogszabályi kötöttségek­re hivatkozva elutasították A megye viszont megfizette a tanulópénzt. Most már iga­zán tudjuk: nem szabad megengedni olyan beruházá­sokat, bővítéseket, amelyek a vitathatatlanul fontos nép- gazdasági érdekek mellett a későbbiekben környezetvé delmi problémákat vetnek fel. Amit nyerhetünk a ré­ven, azt sokszorosan elve­szítjük a vámon. Összeállította: Sztancs János Válaszok olvasóinknak Vízdíjról, hozzájárulásról, úszómedencéről A Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgató- helyetteséhez több kérdés ér­kezett, mint amennyire hét­fői lapunkban válaszolni tudtunk. Most közöljük ol­vasóink további kérdéseit' és Tóth Tibor válaszait. A rakamazi Tisza-part üdü­lőtulajdonosai tették szóvá: úgy tudják, hogy a Tlsza-part víz­ellátásáról a SZAVICSAV gon­doskodik. Hogyan kell vízdíjat fizetni, s kivel fizettetik meg azt a vizet, amely a TIGAZ üdülő­háza mellett lévő főcsapból fo­lyik? — Az üdülési szezon végén — szeptemberben — kerül sor a vízdíjak beszedésére. Vízmérővel ellátott üdülőte­lek vízfogyasztását a mérő­óra alapján, ennek hiányá­ban, vagy a közkifolyóról történő fogyasztás esetén jogszabályban rögzített áta­lánymennyiség után kell fi­zetni. Az illetéktelenek ál­tal nyitva hagyott tűzcsapon elfolyó víz vállalatunk vesz­teségét jelenti, tájékoztatá­sát köszönöm. Janaskó Pálné kisvárdai lakos azt írja: betegsége miatt elköl­tözött egy társasházból, ahol egyszer már kifizette a vímű- hozzájáruiást. Most családi há­zat épít, kérheti-e, hogy a ta­nács kösse be házába a vizet? — A vízműtársulati hozzá­járulás telekhez, lakáshoz, tulajdonhoz kötődik, így — ha az új ingatlané még nincs rendezve — aggódom, hogy újabb kiadást fog jelenteni. A helyi vízműtársulatnál le­het érdeklődni, hogy milyen hálózatbővítést terveznek a jövőben és az érinti-e telkü­ket. A Sóstói út 28. számú ház előtt a vállalat szakemberei tűzcsapot szereltek, emiatt feltörték az autóbejáró betonját. A bazaltot elszállították, a helyreállításról azonban nem gondoskodtak, sőt a szerelés nyomán az úttest szé­lén egy 8—10 centiméteres vas­rúd áll ki, ami balesetveszélyes. — A helyreállításra intéz­kedtem. G. J. nyíregyházi olvasónk kérdezi: miért nincs feltöltve a sóstói hideg vizű úszómedence? Kintjártakor megdöbbenve látta, hogy víz helyett almáskonténe­rekkel van tele a medence. Kér­dése: mikor úszhatnak itt spor­tolni vágyók? — Engedjék meg, hogy egy kicsit terjedelmesebben válaszoljak erre, mivel e probléma több kérdésben is szerepelt. A sóstói úszóme­dence május 1-i beüzemelé­sének hosszú története van, egészen 1984 februárjáig nyúlik vissza, amikor is egy szélvihar megrongálta az uszoda régi sátorszerkezetét. Emiatt új lefedésről kellett gondoskodni. Az első sátor üzemeltetésével kapcsolatban szerzett jó tapasztalatok mi­att az azt gyártó Győri Gra­boplast Pamutszövő és Mű­bőrgyárral léptünk kapcso­latba, aki — mint fővállal­kozó — vállalta az új sátor legyártását és felépítését, még az év, tehát 1984. no­vember 7-ig. Erre azonban nem került sor annak elle­nére, hogy a szerződéses ha­táridő lejárt. — Azóta egy alkalommal, 1985 őszén ismét megkísérel­te a fővállalkozó a sátor fel­szerelését, azonban a tech­nológia kidolgozatlansága miatt ez meghiúsult. Pótha­táridőként 1986. április 20-át jelölte meg. Többszöri sürge­tésünk következtében május 4-én vonult fel a fővállalko­zó megbízottja a szerelés el­végzéséhez. Bár ez az idő­pont számunkra sem megfe­lelő, mert a nyitást jelentő­sen zavarja és csorbítja a szolgáltatásokat, nem zár­kózhattunk el a munkaterü­let ismételt átadása-elől, mi­vel az ügy hátterében jelen­tős kötbérösszegek vannak. — Tudom, hogy ez vendé­geink számára nem nyújt kárpótlást, de az időközben tetemessé dúzzadt kötbér- összeg miatt a beruházás lé­nyegesen olcsóbb lesz a ter­vezettnél. Az almásládák egyébként a szereléshez szük­séges, nagyjából vízszintes felület kialakításához szük­ségesek, nagy összegű állvá­nyozási költséget lehet így megtakarítani. Üszni vágyó vendégeink természetesen a szerelés ideje alatt is hódol­hatnak szenvedélyüknek. Aki kedveli a hidegebb vizet, az a tóban úszhat, hiszen ennek nyitási időpontját azért hoz­tuk egy hónappal előbbre. Aki a meleg vizet kedveli, az a parkfürdő tanmedencéjét, vagy a Malom utcai fürdő úszómedencéjét veheti igény­be. — A fővállalkozó remélhe­tőleg legutolsó ígérete sze­rint a szerelést a hónap vé­gére befejezi, így várhatóan június első harmadában az iskolai szünidő kezdetére az uszodát is megnyithatjuk. Eölyüs Sándor nyírcsaholyi ol­vasónk levelét továbbítottuk az illetékesnek, a Felsö-Tisza-vldéki Vízügyi Igazgatóság társulati osztályának. B. J. Kalcit, a eh át, nemesopál Öt világrész ásványai Nyíregyházán Másfél ezren tekintették meg Nyíregyházán, múlt szombaton az országos ás­ványgyűjtő találkozót és bör­zét. Aki megnézte, a tanár­képző főiskola kerengőjében a kiállítást, nem csalódott. A több száz féle ásvány, szín- és formagazdagsága minden­kit elkápráztatott. Túlzás nélkül mondható, az öt vi­lágrész rejtett kincseiből pompás ízelítőt kaptunk. Láthattunk turmalint Afri­kából, topázokat és rubinto- kat Ázsiából, csodálatos raj­zolatú achátokat Dél-Ameri- kából, nemesopált Ausztrá­liából, és pompás színárnya­latú kalcit — és kvarckris­tályokat öreg földrészünk­ből, Európából, hogy csak né­hányat említsünk. Dr. Göőz Lajos, főiskolai tanár a kiállítás egyik szer­vezője elmondta, hogy sike­res volt a szabolcsi gyűjtők kiállítása. Három évvel ez­előtt alakult meg a nyíregy­házi ásványgyűjtő klub, ame­lyet már országosan is szá- montartanak. Hetven-nyolc- van tagja van, de a klub létszáma folyton növekszik. Fiatalok is rendszeresen jár­nak az összejövetelekre, és a közös gyűjtőutakra is so­kan elmennek. Néhány sza­bolcsi gyűjtő anyagában már európai kuriózumok is ta­lálhatók. Különösen Gyirá- szi Istvánná — akinek a fő­iskola előcsarnokában elhe­lyezett vitrinekben több rit­ka ásványát is megcsodál­hattuk — gyűjteménye hí­res. A kiállítás oktatási cé­lokat is szolgál. Mintapél­dányt mutattak be egy ál­talános iskola ásvány és kő­zetgyűjteményéből, remél­ve, hogy a jelenleginél több iskolában kedvet kapnak hasonló állandó szemléltető kiállításokra. A börzét Kecskeméti Ti­Sokan megcsodálták Gyirá- szi Istvánná nyíregyházi gyűjtő ásványait. bor, a Természettudományi Múzeum föld- és őslénytani osztályának főosztályvezető­je nyitott-i meg. Rem> j ez a jól si­került í.j :> lázi kiállítás még több le, hívet szerzett az ásványgyújtésnek. (bodnár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom