Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-08 / 107. szám

ÄRA: 1,80 FORINT XLIII. évfolyam, 107. szám 1980. május 8., csütörtök Első képünkön: éjszaka is megvan az a ncgyven-negyven- két hektár... Második képünkön: egy kis igazítás a kombi- nátoron. igaz, hamarosan utolérjük magunkat, és visszaáll a ré­gi rend. Persze ki lehet bír­ni, főleg, hogy anyaiglag is megéri. Egy hektárért nyolc forintot kapunk, ehhez jön még negyven százalék éjsza­kai pótlék. Éjjel is megcsi­nálunk annyit, negyven- negyvenkét hektárt, mint nappal. Kicsit unalmas len­ne, de szerencsére a fülké­ben rádió is van, hallgathat­juk az éjszakai műsort. En­ni csak úgy menet közben szoktam, kár lenne megállni arra az időre. Ügy szervezték meg a munkát, hogy ha egy táblán végzünk, akkor sem kell messzire menni. Mind­járt indulok is át az út má­sik oldalára. (jávor—papp) Összehívták a megyei tanácsot Napirendre tűzik a társadalmi beilleszkedés zavarait Ülést tartott szerdán a me­gyei tanács vb. A testület úgy döntött, 1986. június 5-én, csütörtökön 9 órára összehív­ja a Szabolcs-Szatmár me­gyei Tanácsot, s javasolja, hogy — többek között — tár­gyalja meg a társadalmi be­illeszkedés zavarairól készí­tett megyei előterjesztést, va­lamint az elmúlt évi tanácsi költségvetési fejlesztési alap gazdálkodásáról készített ér­tékelést. Ä végrehajtó bizottság teg­napi ülésén ezen túl megtár­gyalta az elmúlt évben pénz­ügyi hiányos mezőgazdasági termelőszövetkezetek vesz­teségrendezését, döntött költ­ségvetési és fejlesztési elő­irányzatok átcsoportosításá­ról, s tájékozódott a módosí­tott (tanácstörvény új intéz­ményeinek érvényesüléséről, valamint a tanácsi szervek által az elmúlt évben végzett ellenőrzések tapasztalatairól. Az elmúlt évi ellenőrzések tapasztalatairól a testület megállapította: az ellenőrzési koordináció révén megelőz­ték az indokolatlan párhuza­mosságokat, tervszerűbb és összehangoltabb volt az el­lenőrző szervek működése. Valamennyi tervezett, komp­lex felügyeleti vizsgálatot megtartottak. Kitűnt: a he­lyi tanácsok testületi tevé­kenységét általában a terv- szerűség jellemezte, ugyanak­kor az is tény, hogy a testü­leti előterjesztések még nem eléggé kritikusak, s hogy a testületek irányító, ellenőrző, beszámoltató tevékenysége több tanácsnál nem elég ha­tékony. Az is tapasztalható, hogy a végrehajtásról adott szakigazgatási jelentés gya­korta formális. A bizottsá­gok, a tanácstagi csoportok többsége viszont megfelelően látja el feladatát, a koráb­biakhoz képest fokozottabban (Folytatás a 4. oldalon) Június 5-re RUHAÜZEM VASME- GYEREN. Kétmillió forin­tos költséggel alakítottak át egy raktárépületet a vas­megyeri Micsurin Terme­lőszövetkezet telepén. Há­romhónapos próbaüzem után megindult a szalago­kon a termelés. Az egy mű­szakban, ötven nőt foglal­koztató üzem a Szegedi Ru­hagyár részére végez bér­munkát. Ebben az évben — mondta el Muha Béláné ágazatvezető — 6 millió fo­rint értékben gyártanak férfiköpenyeket és pincér­kabátot. A három község­ből — Tiszarád, Beszterec és Vasmegyer — bejárók foglalkoztatása biztos, ugyanis tízéves szerződésük van a ruhagyárral, (jávor) Világnap Á z idén is, mint min­den esztendőben, a Vöröskereszt meg­alapítójának, Henry Du- nant születése napján tart­ják világszerte a világnapot. Talán a svájci humanista sem gondolt arra egykor, hogy a háborúban született mozgalom oly rövid idő alatt céljait és eszméit a béke szóval köti össze. Az egyszerű segítés és életmen­tés helyébe hamarosan az élet megvédésének, a pusz­títás megelőzésének, az em­berek mindennapi élete biz­tonságosabbá tételének nagyszerű célkitűzése lé­pett. Különös egybeesés, hogy a világnap éppen egy olyan­eseménnyel szomszédos, amely szintén történelmi. A győzelem napja előtt ünne­peljük, az előtt a nap előtt, amikor a második világhá­ború fegyverei Európában elhallgattak. A jelképes szomszédság a valóságban a vágyak, célok találkozását fejezi ki. Sajnos a világban az elmúlt 41 esztendő alatt sem hallgattak el a fegy­verek; mindannyian tud­juk, a háborús fenyegetés szorongással tölti el az öt földrész embereit. Nem vé­letlen, hogy ilyen körülmé­nyek között a vöröskeresz­tesek nap mint nap a bé­ke mellett volsolnak, s ami ennél is több: tesznek is érdekében. A világnapok minden esztendőben egy jelszó kö­ré gyűjtik a vöröskereszte­seket. Nem egy napra, ha­nem egy esztendőre erősítik fel a sokrétű munka egy- egy fontos területét. Az idén ez a jelszó: Véradás —élet­mentés. Nem felkiáltójeles, hanem kijelentő mondat ez, lényeges igazságot közöl. A vér és az élet kerül egy­más mellé, s szinte sugá­rozza a humanitás gondo­latát. Napjaink szófordula­taiban sokszor használjuk a vér szót. Többnyire valami­lyen szerencsétlenség, tra­gédia, háború kapcsolódik hozzá. Ez esetben a vér más jelentőséget kap. Az or­szágban félmillióan, me­gyénkben 20—22 ezren bi­zonyítják évről évre, hogy e szóhoz kapcsolhatjuk az önzetlenség, az életmentés, az emberség, a segítés sza­vakat, mint szinonimákat. A műtőbe kerülőnek, a cse­csemőnek, a balesetet szen­vedőnek, a súlyos betegnek ugyanis szüntelenül kell a békében is a vér. A véradás — életmentés. A véradás — életadás — összegezhetünk, s máris egyértelmű, miért kap e mozgalomban kiemelt jelentőséget, miért nő tár­sadalmi megbecsülése. E napon az önzetlen em­beri tettet méltányló társa­dalom nevében köszöntünk mindenkit, aki tettével em­berségét bizonyítja. Sorol­hatnák Császlótól Tiszavas- váriig, Ajaktól Nyírbogátig, Tiszabecstől Rakamazig azokat, akik mindennap bi­zonyítják emberségüket. Az öregeket gondozókat, az is­kolában buzgólkodó gyer­mekeket, a véradást ünnep­pé tevőket, az elsősegély- nyújtókat, a sete-suta fiú­kat, akik a csecsemőápolást tanulják lelkesen, a máso­kat felruházókat, a tanító orvosokat, a szebb, meg­óvott környezetért cselek­vőket. És tisztelet jár azok­nak, akik munkájukat se­gítik, támogatják. A közért cselekvő, le- mX gyen véradó vagy más munkát végző, tettéért köszönetét kap. Et­től nagyszerű a mozgalom, ettől válik markánssá szo­cialista jellege. A vöröske­resztes világnapon a köszö­netét mondók között fejez­zük a tiszteletet azoknak, akik a mozgalom jelszavá­nak szellemében emberies­séggel dolgoznak a békéért. B. L. Tervszerű felkészülés - közműatlasz Javítás bontás nélkül Nyári csúcs előtt a vízmű Naponta közel 47 ezer köb­méter ivővízfogyasztásra szá­mítanak idén a nyári " idején — júliusban — a me­gyeszékhelyen. Ez mcgki.'w líti a Nyíregyháza vízellá szolgáló vízművek teijt tö­ményének határait, de r.m tegnap a SZAVICSAV . . .ik~ emberei egy tanácskozáson elmondták: nem kell víz­hiányra számítani. Igaz, hozzátették: tartós csúcsfogyasztás esetén sajnos, előfordulhat, hogy a város északi-északkeleti részein nyomáscsökkenés lesz, mivel az új örökösföldi lakónegyed vízellátása nem a legjobb — s ez tervezési-beruházási okokra vezethető vissza. A nyári csúcsfogyasztási időszakra való felkészülés jegyében rendezett megbe­szélésen az is szóba került, hogy meglehetősen sok a gond a szennyvízelvezetés­ben: ez is elsősorban az új városrészre vonatkozik. Nem épült meg még a lakásszám­hoz arányaiban megfelelő vezeték, ezért — ahogy mondták — egy szál vezeté­ken „lóg” az örökösföldi és a jósavárosi szennyvízelveze­tés. Egy üzemzavar nem kis gondokat okozhat... A vízellátási-szennyvízel­vezetési hibák javításáról is beszéltek, s örömmel állapít­hatták meg: a növekvő háló­zat ellenére is csökkenő ten­denciát mutatnak a hibabe­jelentések. Ami a déli város­részben időnként tapasztal­ható vízminőségromlást ille­ti — néha ízben és szagban kifogásolható az ivóvíz — eddig még nem sikerült egy­értelműen kideríteni az okot. Most újabb vizsgálatsorozat­ra van szükség, s ebben szá­llítanak a KÖJÁL jól íelsze- elt laboratóriumára is. Elkészült, és naprakészen továbbfejlesztik a vízvezeté­kekről összeállított közmű­atlaszt, így a hibák helyének megállapítása, a javítás gyor­sabbá válik. A több helyütt elöregedett csatornahálózat javítása csak kis lépésekben lehetséges, mivel a vállalat anyagi eszközei nem enged­nek gyorsabb tempót. MA Vendégek a Lajtán túlról (2. oldal) Á diók „kezdő- sebessége (3. oldal) Gyermekvilág (7. oldal) Q textiles-szakszervezet főtitkára megyénkben Szerdán megyénk vendége volt Martos Istvánné, a Tex­tilipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, aki a délelőtt folyamán Szabolcs- Szatmár több szakszervezeti vezetőjével folytatott meg­beszélést, majd szakszerve­zeti aktívaülésen vett részt, ahol két megye, Szabolcs- Szatmár és Hajdú-Bihar tex­tiliparában dolgozó szak- szervezeti tisztségviselőivel, gazdasági vezetőivel találko­zott. A főtitkár előadásában a gazdasági folyamatban és az irányításban végbemenő változásokról szólt részlete­sen, ezen belül is kiemelten arról, milyen tennivalók vár­nak itt a szakszervezet akti­vistáira. Mint elmondta, a textilesek ugyanolyan gon­dokkal küzdenek, mint az ipar más ágazataiban tevé­kenykedők. Az aktivistáknak most nagyon fontos felada­tuk a gazdasági építőmunka erősítése, mert csak ennek révén tudnak eleget tenni másik fontos feladatuknak, az érdekképviseletnek. Martos Istvánné délután Diczkó Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával a közös tennivalókról folyta­tott eszmecserét. Este kilenc óra felé járt már az idő, amikor Baktaló- rántháza felé közeledve — a 41-es út mentén egy hatal­mas Rába-Steigerre figyel­tünk fel, jócskán sötétedés után is dolgozott. Rau—660- as kombinátort vontatott a gép, a Külső-tagban készí­tette elő a talajt a csillagfürt vetéséhez. A baktalórántházi Dózsa Tsz traktorosa, Szabó Béla irányította a gépet: — Több mint egy hónapja dolgozunk két műszakban a kollégámmal, Farkas Gyulá­val. Hetente váltjuk egy­mást éjszakára. Kicsit fá­rasztó este hattól reggel ha­tig dolgozni, de ha minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom