Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

^Vörös Zászló Máriapócsnak Váncsa Jenő miniszter adta át a magas kitüntetést XLIII. évfolyam, 106. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1986. május 7., szerda MA Ne csak a nevében legyen város! (2. oldal) Csökkenő, (de meglévő) különbségek (3. oldal) Á közös pillére (3. oldal) Határozat a szabolcsi ZÖLDÉRT muokájának megjavítására IISZÖVOSZ elnökségének ülése A Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsá­nak elnöksége kedden Bu­dapesten ülést tartott. A testület Szlamenicky Ist­ván elnökletével megtár- . gyalta az ÁFÉSZ-ek és a szövetkezeti vállalatok gazdálkodásának újabb eredményeit. Az ÁFÉSZ-ek üzlethálóza­ta 1985-ben 189 bolttal, 83 vendéglátóegységgel, összesen 26 ezer négyzetméter alapte­Tanév végi „menetrend“ Hétfőtől Írásbeli érettségi — Áz általános­ban június 13-a az utolsó tanítási nap Közeleg az 1985/86-os iskolai év vége. ft megye 83 ezer általános iskolás diákja június 13-án, pénteken fejezi be tanulmányait, közülük 11 800 fiatal elbúcsúzik az általános­tól, befejezi a nyolcadik osztályt. Az általános iskolai balla­gásokat zömében a tanévzáró ünnepséggel együtt tartják, erre kérte az iskolákat a me­gyei tanács művelődési osz­tálya is. A tanévzáró ünnepségeket, a bizonyítványok kiosztását az eddigi tapasztalatok sze­rint, az iskolák döntése alap­ján, június 20-ig tartják. Jú­lius 1-ig végzik el az iskolák tanítói, tanárai a tanév admi­nisztrációs munkáit, a leltá­rozásokat és egyebeket, s jú­lius 1-től kezdik meg nyári szabadságukat a pedagógu­sok, amely augusztus 20-ig tart. A megyei tanács művelő­dési osztályvezető-helyettese, LeSkovics József elmondta, a tanév hátralévő részében mindent meg kell tenni a ta­nítási órák védelmében, a különböző rendezvények, ver­senyek nem vonhatják el a diákokat a tanulástól. A me­gyei művelődési osztály há­rom évvel ezelőtt már hatá­rozottan megtiltotta, hogy sportversenyeket a tanítási órán rendezzenek az iskolák, intézkedtek arról is, hogy a nevelők intenzív továbbkép­zése miatti kiesés ne akadá­lyozza a folyamatos oktató­nevelő munkát. Az iskolák önállóságára alapozva egy-egy tanévben egyébként 14 nappal „gazdál­kodhatnak” a nevelőtestüle­tek, melyet tanítási szünet­ként használhatnak fel kü­lönböző rendezvények céljai­ra, iskolai kirándulás, honvé­delmi nap, ifjúsági nap, ne­velők továbbképzése stb. Et­től többet nem vehetnek el a tanévből. Az általános is­kolák tanév befejezését kö­vető napjairól még elmond­ták: továbbra is az igények szerint szervezik meg a nyá­ri napközis táborokat. A Sós­tón a nyár folyamán 600 gyermek elhelyezésére van lehetőség. A középfokú iskolák to­vábbi menetrendjéről Szent- péteri Zoltán középiskolai csoportvezető adott tájékozta­tást. A gimnáziumok és szak- középiskolák végzős fiataljai május 10-én, szombaton dél­előtt tartják ballagási ün­nepségüket. Az idei tanév­ben az ötvenhat gimnáziumi osztályban 1587, a harminc­kilenc szakközépiskolai osz­tályban 1158 fiatal fejezi be középfokú tanulmányait és kezdi meg hétfőn, május 12- én az írásbeli érettségit. A hagyományok szerint a ma­gyar nyelv és irodalom tan­tárggyal kezdődik az írásbeli érettségi, majd a hét folya­mán május 16-ig tartják a többi írásbeli tárgy vizsgá­ját. A közös írásbeli-érettségi felvételiket május 19-én és 20-án tartják a nyíregyházi tanárképző főiskolán, mégpe­dig négy tantárgyból, mate­matikából, fizikából, bioló­giából és kémiából. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-én kezdődnek és 22-ig fejeződ­nek be, melyeknél a vizsga­rend nem változott, legfel­jebb annyiban, az idén meg­engedik a zsebszámológép használatát. A középiskolák levelező és esti tagozatain az érettségi írásbeli vizsgákat május 26-án tartják, a szóbe­lire június második felében kerül sor. A most érettségiző felnőttek az idén először a megújított érettségi rend sze­rint vizsgáznak. A megyében 2885 fiatal fe­jezi be idei tanulmányéit a szakmunkásképző intézetek­ben, ballagási ünnepségeiket május 24-én rendezik, a szakmunkások írásbeli vizs­gájára 26-án, a szóbelire pe­dig június második felében kerül sor. rülettel bővült. Közülük je­lentős a 16, egyenként több mint 400 négyzetméter alap- területű ABC, és a 7 ezer négyzetméter alapterületű Erzsébet Aruház a főváros­ban. Mind több ÁFÉSZ vesz részt az exportban, tavaly jelentősen nőtt a konverti­bilis elszámolású kivitelük, amelynek árbevétele megha­ladta a 100 millió dollárt. A SZÖVOSZ elnöksége megállapította, hogy a fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetekben a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is nőtt a nyereség, javult a hatékonyság. Figyelmeztető viszont, hogy nőtt a gazdál­kodó egységek eredményessé­ge közötti különbség; 1985- ben egy ÁFÉSZ vált veszte­ségessé, 31-nél csökkent, 54- ben pedig több mint 40 szá­zalékkal növekedett a nyere­ség. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a gazdálkodás­ban jelentős tartalékok van­nak. Ezek kiaknázása is se­gítheti a szövetkezeteket az 1986-ra előirányzott 6,5 szá­zalékos árbevétel-növelés el­érésében. A SZÖVOSZ elnöksége ele­mezte a Szabolcs-Szatmár és a Szolnok megyei Zöldért vállalatok tevékenységét, és határozatot hozott munkájuk hatékonyabbá tételére. (A té­ma részletesebb ismertetésé­re visszatérünk.) A hatodik ötéves terv évei­ben elért kimagasló termelé­si eredményeiért a máriapó- csi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnyerte a Minisztertanács Vörös Zászlaját. A magas kitünte­tés átadására május 6-án ün­nepi küldöttgyűlésen került sor. Az eseményen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára és Bánóczi Gyula, a megyei ta­nács elnöke. öt év alatt a gabonatermő területet 30 százalékkal nö­velték, a terméshozam meg­kétszereződött. Az állatte­nyésztés termelési mutatói jobbak a megyei átlagtól, a termelés nyereséges. A háztá­ji termelés évente 40 millió forint értékű, s ebben a leg­nagyobb volument a dohány jelenti. A máriapócsi tsz az elmúlt öt évben 126 miliiót ruházott be, jelentős összegekkel bő­vítette az alaptevékenységen kívüli termelést, amely ma már a termelési érték 36 szá­zalékát jelenti. Javult a munka technikai színvonala, a dolgozók szociális ellátott­sága. Gondoskodnak az idős tagokról és kiemelten kezelik a fiatalok ügyét, különös te­kintettel a lakásépítésre. A most kezdődött ötéves tervben tovább kívánják nö­velni a gabonafélék hoza­mát, új gyümölcsöst telepíte­nek, s el akarják érni tejter­melésben az 5200 literes át­lagot. Váncsa Jenő átadja a magas kitüntetést Paszternák József tsz-elnöknek. Váncsa Jenő a Miniszter- tanács, a minisztérium, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a megyei veze­tők nevében köszöntötte a termelőszövetkezet tagságát, dolgozóit. — Ilyenkor, május elseje táján szoktuk az emberi munkát ünnepelni, egyúttal a kiemelkedő teljesítménye­ket méltóképpen elismerni — mondta a miniszter. — Ez most azért is fontos, mert az elismerés két ötéves terv ta­lálkozásánál történik. — A továbbiakban arról szólt, hogy az élelmiszeripari ter­melés a népgazdaság gond­jaiban és eredményeiben osz­tozik. Jó, hogy elmondhatjuk: a mezőgazdaság a gondok el­lenére is eredményes öt évet zárt. Az elmúlt tervidőszak­ban 70 millió tonna gabona termett az országban, tíz­millióval több, mint az ötö­dik ötéves tervben. A húster­melés másfél millió tonnával haladta meg az előző ciklus termelését. Ennek hatása­ként javult a hazai élelmi­szer-ellátás és növekedett az élelmiszerexport. Az élelmi­szer-gazdaság eredményei évről évre nagyobb mérték­ben járultak a központi ala­pok bővítéséhez, a nemzeti jövedelem gyarapításához. Mindez annak ellenére, hogy két éven át kedvezőtlen volt az időjárás, s romlottak a külpiaci értékesítési körül­mények, de adódtak más gon­dok is. A kialakult helyzet Madarak, fák mjem tagadom: meg­Jjj döbbentem, amikor a rádióújságban el­olvastam azt a nyilatkoza­tot, amit ét Ki miben tudós biológiai vetélkedőjének műsorvezetője adott. Ebből kiderül, hogy azok a leá­nyok és legények, akik mindent tudtak, mi játszó­dik le az élő szervezed bel­sejében, úgy beszéltek gé­nekről, vegyi kérdésekről, mint egy-egy tudós, egy gyakorlati próbán nem tud­ták egymástól megkülön­böztetni a legegyszerűbb fákat, növényeket. Ez már- már olyan, mintha _ egy pszichiáter nem tudná fel­ismerni, hogy ki a férfi és a nő, ha meglepődne azon, hogy a bőrszín lehet fehér és fekete, netán sárga, jól­lehet mindent tud arról, ami az embernek nevezett lényben lezajlik. Ez is, az is abszurd. Hogy a termé­szet ismerete a leendő ter­mészettudósnál hiánycikk, az viszont katasztrófális. Ki a hibás? Nyilván sok mindenki, és sok minden. A szülő, aki sosem mutatta meg a természetet gyerme­kének; az elméletet oktató iskola; a kiránduláson a környezetet meg nem mu­tató úttörővezető; az egész ismeretterjesztő szisztéma, amely elfeledkezik a szép, gyönyörű világ megmutatá­sáról. Ebből a súlyos hely­zetből kell kijutni ahhoz, hogy a mostani gyermekek számára megnyíljék a ter­mészet olvasókönyve. Mert, ha nem ismerik meg e cso­dás világot, érteni, szeret­ni, becsülni, óvni sem fog­ják. Felnőtt korukban sem. Ezért tudok fenntartások nélkül lelkesedni annak hallatán, hogy feléledt haló poraiból egy régi és szép hagyomány: a madarak és fák napja. Ilyenkor a pu- lya kirajzik az iskolákból. Ha okos a tanító és tanár, meg is mutatja a látnivalót. A kis liget és a tocsogó madarait, megtanítja, hogy miben más a fűz és a nyár, engedi, hogy kézbe vegye a gyermek a virágot és a fü­vet, s megölelje a fát. Is­merkedés, barátkozás, kap­csolatteremtés lehet ez a nap. Talán elindítója egy belső folyamatnak, egy igény születésének első pillanata. Persze mitsem ér ez, ha nincsen folytatás. Mégis, örülök, mert hi­szem, hogy új követőkre ta­lálnak a tornyospálcaiak, a tiszavasváriak, hogy sok új vendége lesz a szatmár- beregi tájvédelmi körzet is­meretterjesztőjének, hogy egyre több gyermek indul el környezetvédő, madarász­táborokba, válik kiránduló­vá, természetet ismerővé, védővé. Nem hiszem, hogy a madarak és fák napja akkor jó, ha a biológiaóra meghosszabbítását jelenti. Ez-olyan alkalom, amikor a szépséget, a táj, a növény, a madárvilág gyönyörűségét kell megmutatni. Az embert körülvevő környezetet, mely kedvet. csinál, vigasztal, gyönyörködtet. A szépség, a megóvandó bemutatása több, mint tantervi feladat. Í apunk, mint eddig is, tág teret ad azoknak a fiataloknak, gyer­mekeknek, akik ilyen té­mában szót kérnek. Szeret­nénk, ha mind több és több ilyen partnerünk le­hetne. Nem magunk miatt. A természet, a szép környe­zet, a gyönyörű táj és világ érdekében. Daloló madár, virágzó bokor, termő ág, fi­cánkoló hal, zümmögő méh, tarka réti virág legyen ju­talma azoknak, akik e feltámadt hagyomány meg­újító folytatói. (bürget) miatt néhány ágazatban meg is torpant a termelés, s ez komoly figyelmeztetésül szol­gált a kormányzatnak a mos­tani tervfeladatok kidolgozá­sára is. Változatlan feladatunk a belső ellátás javítása, az ex­porttevékenység nagy ütemű fokozása. Ehhez azonban na­gyobb szervezettségre, fegyel­mezettebb és minőségileg jobb munkára van szükség. A termelést ennek megfele­lően szükséges szabályozni, támogatni, hogy minden te­rületre az adottságokhoz illő erők, eszközök jussanak. Beszélt a miniszter a ked­vezőtlen termőhelyi területek fejlesztésével kapcsolatos el­képzelésekről. Kitért azokra a tervekre, amelyek Sza- bolcs-Szatmárra is vonatkoz­nak, hangsúlyozva: ezek né­hány éven belül éreztetni fogják kedvező hatásukat. — Mindenki tudja —foly­tatta felszólalását —, hogy Szabolcs-Szatmár megye sok tekintetben kedvezőtlen adottságú, hátrányos helyzet­ben van más területekkel szemben. Ismertek a kedve­zőtlen meteorológiai, talajta­ni viszonyok. Éppen ezért el­ismerésre méltó, hogy a me­gye a hatodik ötéves terv éveiben 18 százalékkal nö­velte növénytermesztési ered­ményét, s 11 százalékkal ja­vította az állattenyésztési mutatókat. A megye a ter­vét teljesítette, sok esetben túlteljesítette. Az eredmé­nyek elérésében lényeges volt, hogy felismerték: csak az alaptevékenységből nem lehet megélni. A mellékte­vékenység öt év alatt 200 százalékkal nőtt. Szabolcs-Szatmár mező- gazdasága becsülettel helyt­állt akkor is, amikor belvíz, vagy aszály okozott gondot. Máriapócsról szólva megem­lítette, hogy a Rákóczi Tsz nemcsak a megye, de az or­szág legeredményesebb gaz­daságai közé is tartozik. Nagy szó ez, hiszen e terület ter­mőhelyi adottságai semmivel sem jobbak, mint a szabolcsi téeszeké általában. A mária- pócsiak kiválósága abban van — mondta Váncsa Jenő —, hogy teljesítették azokat a követelményeket, amelyek a kiváló munkához elengedhe­tetlenek. Az első követel­mény: amit csinálunk, azt úgy szervezzük, hogy az or­szágos igényeknek minden vonatkozásban megfeleljen. A második követelmény, hogy a szövetkezet mint vállalat prosperáljon, gazdálkodjon. A harmadik követelmény: a szövetkezeti tagok munkájuk után megtalálják számításu­kat. Részletesen szólt a minisz­ter a küldöttgyűlés előtti üzemlátogatás során tapasz­taltakról, s kifejezte elisme­rését, majd a Minisztertanács Vörös Zászlaját e szavakkal adta át Paszternák József tsz-elnöknek: „Azzal a kíván­sággal adom át a zászlót, hogy kövessenek el mindent (Folytatás a 4. oldalon) (P- g-) BIZOTTSÁGA ÉS A ME BSSaHÉB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom