Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-06 / 105. szám
1986. május 6. Kelet-Magyarország 7 Biológiai növényvédelem (4.) Kom posztot érlel a macskagyökér A biológiai kertművelés elengedhetetlen része a kom- posztgazdálkodás. A műtrágya, a növényvédő és gyomirtó szerek gátolják a talajéletet. A kémiai anyagok (műtrágyák, növényvédők, gyomirtók) helyett vezessük be kiskertünkben a kom- poszttrágyázást. félárnyékban Komposzt- vagy kevert szerves trágyát, különböző szerves anyagok (hulladékok) bomlásával nyerünk. Ezekben a folyamatokban levegős (aerob) és levegőtlen (anaerob) viszonyokat kedvelő organizmusok (szervezetek) vesznek részt. A komposztálás nem más, mint a szerves hulladékok ember által irányított lebontása. A komposzttelepet kertünk félárnyékos részén, kissé emelkedett helyen — alakítsuk ki. A telep alapja mindig a talaj legyen, hogy a földigiliszták felhúzódhassanak. A telep szélessége másfél méter legyen, hogy tudjon levegőzni, hossza — a szerves hulladéktól függően tetszőleges. A komposzttelep aljára szórjunk néhány marék faszenet, mert az leköti a káros gázokat. Jó, ha a hosszú komposztálandó anyagokat (szőlővenyige, vékonyabb gyümölcsfaágak, magvatlan gyomnövények, csalán, lekaszált fű, szalma stb.) 5—10 centis darabokra aprítjuk. A felaprított anyagot 15—20 centi vastag rétegekben rakjuk fel. Kerüljön a halomba konyhai hulladék (krumplihéj, zöldségfélék szára, fahamu), kisállatok trágyája (baromfi, galamb, nyúl, sertés). A különböző falombok is a halomba kerülhetnek, azok is rétegezvé. Kivételt képez a diófa és a fehérakácfa lombja. Mindkét falomb olyan anyagokat tartalmaz, amely a növekedésre gátló- lag hat. A diófa lombjában juglon, az akácfa lombjában robinis található. — A különböző anyagokat rétegekben összerakva, időnként letapossuk (kiszorítjuk belőle a levegőt) és trágyalével, ennek hiányában kútvízzel megöntözzük, kissé nyirkosán tartjuk. Amikor elérjük a másfél méter magasságot, akkor 10—15 centi vastag talajjal betakarjuk komposztprizmánkat. Félévenként a prizmát átlapátoljuk. Mészpor rétege- zésével a keveréktrágya érését siettetjük. Ezzel a módszerrel egy esztendő alatt földszerű, szagtalan, zsíros tapintató szerves trágyát nyerünk. ÉRÉSGYORSÍTÓK Biodinamikus preparátumokkal a komposzttrágya érését meggyorsítjuk. Egy általam használt és bevált ak- tivátort ismertetek. A hozzá szükséges anyagok: 10 gramm kamillavirág, 10 gramm pon- gyolapitypanglevél, 10 gramm közönséges cickafarokvirág 10 gramm mezei macskagyökér, 10 gramm nagy csalánlevél, 10 gramm kocsányos tölgyfakéreg, 10 gramm méz és 1 deciliter tej. Amennyiben nem ismerjük ezeket a gyógynövényeket, szaküzletben beszerezhetjük. A begyűjtött gyógynövényeket megszárítjuk, a vásároltakat szárazon árulják. A száraz drognövényeket külön-külön porítjuk, azaz porcelán mozsárban porrá törjük. Porítva, színes or- vosságosüvegben külön-kü- lön hosszú ideig eltarthatok. Mindegyik alkatrészből 1—1 teáskanálnyit porcelántál- kában összekeverünk, ez lesz a keveréktörzsanyagunk. Ebből a keveréktörzsanyagból kiveszünk egy púpozott kávéskanálnyit, fél liter esővízbe tesszük, összerázzuk és 24 óráig állni hagyjuk. Az Oldat neve akti- vátor, amely három hétig használható, s egy köbméter komposzttrágya aktiválásához elegendő. A fél liter aktivátort használat előtt 5 —8 liter esővízzel felhígítjuk és aztán használjuk. Az aktiválást (beoltást) a komposztprizma összerakása után a 3—8. napon végezzük. A komposztprizmába lyukat fúrunk és beleöntünk 2—3 deciliter oltóanyagot, a lyukat komposzttal betömjük. GILISZTATRÁGYA A gilisztatrágya készítéséhez gilisztákra van szükségünk. Legértékesebbek a vörös-, a földi- és a trágya- giliszta. A vörösgiliszta az erdőben, az avar alatt, a földigiliszta a kertben és a szántóföldön fordul elő, míg a .trágyagiliszta az érett trágyában. Legszaporább és legértékesebb a trágyagiliszta. A trágyagiliszta naponta a súlyának megfelelő szerves anyagot dolgoz fel, éspedig földet, a benne lévő növényi maradványokkal, baktériumokkal, gombákkal együtt. A giliszta ürüléke a gilisztatrágya, amely a kerti földnél nitrogénben ötször, foszforban tízszer, káliumban tizenegyszer, magnéziumban kétszer, mészben tízszer, nyomelemekben sokszoros mennyiséget tartalmaz. A gilisztatrágya , hatására két- háromszoros termés érhető el. Félárnyékos helyen készítsük el gilisztatelepünket. Jó minőségű kerti földben ássunk ki egy 50x50x50 centi- méteres gödröt. A gödröt megtöltjük gyümölcsmaradékkal, törköllyel, kávézac- cal, konyhai hulladékkal, borsó- és babhüvellyel, nyúl- vagy sertéstrágyával. Különböző helyekről gyűjtsünk be 600—1000 darab gilisztát és helyezzük őket a gödörbe. Gilisztatenyészetünket tartsuk félig nedvesen és takarjuk le nedvesített jutazsákkal. A komposzttrágyát felhasználhatjuk zöldség, gyümölcs, szőlő és dísznövények tápanyag-utánpótlására. Négyzetméterenként 1,5—2,0 kilót adjunk április hónapban. A gilisztatrágya cserepes dísznövénytermesztésben igen jó eredménnyel használható. Dr. Lengyel Adám Megsemmisített sertésmáj Nyíregyházán a vágóhídon az 1972—1975-ös években levágott csaknem minden második sertés máját hólyagfér- gesség miatt el kellett kobozni. A megsemmisített sertésmáj értéke 12 év alatt meghaladta a nyolcmillió forintot — írja dr. Czövek László állatorvos abban a cikkében, amely az ISV szaklapjának idei első számában jelent meg. A szerző arról is beszámol, hogy az echinococcosis felszámolása SzabolcsSzatmár megyében sikeres. Ez a munka 1972-ben kezdődött és a imái nap is tart. Mindenekelőtt felvilágosító munkával ismertetik a hólyagférgek kialakulásának folyamatát, a megelőzés lehetőségét. Az echinoccosis-t a kutyák terjesztik (házőrzőpásztor ebek), így a legnagyobb veszélynek a háztáji sertésállomány van kitéve. Az ebek gyógykezelésével napjainkra csökkent a hó- lyagférgesség és megsemmisített máj mennyisége. Levélfodrosodás az ttszibaracknál Megelőzés és védekezés Idén a lombfakadáskor uralkodó hűvös, nedves időjárás kedvező feltételeket biztosított a gombafonalak és a spórák fejlődéséhez. Ha 24 órán át a leveleket nedvesség borítja, s a napi átlaghőmérséklet legalább 6 Celsius. fok, úgy 5—6 napra terjed a kórokozó lappangási ideje. 14 Celsius-fok felett 48 órás nedvességborítottságnál a lappangási idő nulla. Ha a lappangási idő figyelembevételével foganatosítjuk a védekezéseket, meg tudjuk akadályozni a betegség elhatalmasodását. A kórokozó által kiváltott tüneteket könnyű felismerni. A gomba csíratömlői áttörik a bőrszövetet, s szinte akadálytalanul törnek előre a sejtek között, ha nem készülünk fel idejében a védekezésre. A fiatal levelekbe behatolt gomba szövetburjánzásra irányuló ingert kelt, s ennek következtében a szövetek megvastagodnak, deformálódnak, hegyőrödnek. A főerek mentén apró vörös foltok jelennek meg, melyek a levelek növekedésével együtt nőnek, s a levelek elsárgulnak, majd megpirosodnak. A levelek törékenyek lesznek, fonákuk felé begörbülnek, térfogatuk és nagyságuk megnő, felületükön deres bevonat válik láthatóvá. egészségesek, nem csodálkozhatunk azon, hogy súlyuk is nagyobb lesz. A betegség a hajtásokra is ráterjedhet, s a fertőzött részek megvastagodnak, s színük a levelek színéhez hasonlóan pirosas árnyalatú lesz. A gyümölcsök felületén kezdetben csak színével megegyező, majd pirosas apró hólyagok keletkeznek! A gyümölcs elrothad! Öreg kertészek évtizedes tapasztalatai szerint május közepétől a beteg levelek egyre deresebbek lesznek, majd elszáradnak és le- hullának a fáról. A beteg levelek lehullását — erős fertőzés esetén — gyümölcshullás is követi. A termésveszteség akár 60 százalékos is lehet! A beteg hajtások rendszerint rövid életűek, esetleg már a nyár folyamán elszáradnak. Közismert, hogy a talajban jelentkező mészhiány a növények betegség iránti fogékonyságát növeli, ezért feltétlenül gondoskodjunk kalcium utánpótlásról. Jó hatású gombaölő szer a kórokozó ellen az Orthocid 50 WP 0,25 százalékban vagy a legújabb kísérletek szerint az Efuzin 500 FW 0,2 százalékos dózisban. A permetezések során magunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és balesetA Házikerti kézikönyv (nem rég jelent meg a könyvesboltokban) különleges zöldségfélékről, újdonságokról is beszámol. Mint a könyv egyik szerzője írja: a házikertekben időnként feltűnnek ismeretlen zöldségfélék, amelyek „magcserék” útján vagy hazautazok kézi pogy- gyásza által jutnak el hozzánk. A különlegességek között ilyenek vannak: salátakrizantém, amelynek nyelves virágait salátának fogyasztják. Különleges a tüskésuborka, de a zsebdinnye is. A zsebdinnye parányi sárgadinnye, amelynek termesztése, íze és fogyasztása megegyezik az ismert sárgadinnyékével. De csak azért, mert zsebben is elfér, vajon érdemes-e termeszteni? ÜJdonmágok A zsebdínnye és mis furcsaságok Pozsgásoktál az agávékig Kaktuszkiállítás Nyíregyházán Mivel a beteg levelek 20— 30 százalékkal több nitrogént vesznek fel mint az Kertünk környezetkímélő művelésében a gyomirtó vegyszerek használata elkerülhető. Engedményt csak akkor tegyünk, ha valamely elhanyagolt parlagot kívánunk művelésbe venni. Ekkor használhatjuk például az általános hatású gyomirtó szert, a Gramoxone-t. A zsenge növényekre került permetezőszer elpusztítja a növények zöld színanyagát, és így elpusztítja valamennyit. Leghatásosabb, ha a gyomok 10—15 centiméteres állapotában permetezzük ki finom porlasztással. Ha 0,4 decilitert tíz liter vízben feloldunk, 100 négyzetméterre elegendő per- metlevet nyerünk. Elsősorban tarackkal fertőzött parlagok megtisztítására ajánljuk a Glialkát. Ügyeljünk az előírt töménység betartására. Környezetkímélő kertművelésünknek legfontosabb eszköze a kapa, illetve a talajmaró. Ne tekintsünk azonban minden gyomot megveszekedett ellenségünknek. Például a kert egyik vagy másik szögletében szerényen megtelepedő tyúkhúr bizonyosan nem jelent veszélyt kultúrnövényeinkre. Természetesen a szőrös disznóparéjt és más hasonló, nagy testű és talajzsaroló gyomot nem tűrhetünk el. Ugyanígy ellenségünk a tarack is amelyet folyamatosan irtanunk kell kézzel és kapával. Ha a növekedő gyomok a 10— 15 centiméteres magasságot elérik, akkor kapáljunk, illetve a gyepesített gyümölcsösben kaszáljunk. Ha ennél kisebbek, akkor a rögben könnyen megtapadnak, és a kapáláskor szinte átültetjük csak őket. Ne hagyjuk magot érlelni a gazt. A kikapált gyomot gereblyézzük össze, és terítsük el a fák és bokrok koronacsurgójában. Ugyanígy tegyünk a füvesíted gyümölcsösben is a fűszálakkal. Az elterített mulcsréteg (gyom és fűkaszálék) alatt nehezebben szárad ki a talaj, és kevésbé fejlődik a gyom. A motoros talaj maró (kapa) kényelmes és gyors eszköze a gyomirtásnak. Kétszáz négyszögölön és vegyes kultúrás termesztés mellett azonban aligha kifizetődő a használata. Nagyobb felületen és egységes állókultúrában (gyümölcsösben, szőlőben) munkája gazdaságos, sőt nélkü~ lözhetetlen lehet. Alkalmazásával azonban vigyázzunk, mert túlzott gyakori használata ártalmas a talaj szerkezetére. Különösen, ha huzamosabb időn át száraz talajban dolgozunk vele, akkor porosítj'a, rombolja a talaj szerkezetét. Legmegfelelőbb a használata a talaj 70 százalékos nedvességi állapotában, azaz védelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be! Dr. Széles Csaba ha nem túl száraz, és nem is túl nedves a felszín. Ha tarackos gyomokkal túlságosan fertőzött a terület, akkor előbb kapával tisztítsuk meg a földet. Különben a rotációs kapa épp e veszedelmes gaz toT vábbi gyors elszaporításábari működik közre, minthogy felszecskázza a növényt, amely gyökérdarabjáról (tarackjáról) újra sarjad. A Váci Mihály Megyei és Városi Művelődési Központ szabadidős termében május 17-én és 18-án a helyi kaktuszgyűjtők bemutatják a közönségnek legszebb növényeiket. A kétévenkénti rendezvény harmadik alkalommal nyújt bizonyára maradandóan .kellemes élményeket a növényvilág kedvelőinek. Az érdeklődők a természet olyan érdekességeivel ismerkedhetnek meg, amelyek a hosz- szan tartó vagy az időszakos szárazság elviseléséhez többnyire úgy alkalmazkodnak, böző anyagokhoz kötötten nagy mennyiségű vizet képesek raktározni. Olyan növényekkel is találkozhatnak, amelyek táplálkozása, környezete speciális feltételeket igényel, tartásuk csak üveg- házakban lehetséges. Az élet- benmaradásukért végzett szakszerű munka komoly természettudományos ismereteket igényel, tartásuk, a velük való törődés pedig az esztétikai hatás mellett ki- kapcsolódást, szellemi és fizikai fölfrissütést eredményez. A kiállítás célja, hogy gyönyörködtessen, a bemutatott növényekkel való foglalkozást megszerettesse, növénytani ismereteket nyújtson és lehetőséget teremtsen a gyűjtemények gyarapítására. A rendezők ezért kérésre végigvezetik a látogatókat a kiállításon, tanácsot adnak, valamint a helyszínen több száz féle növényből vásárlási lehetőséget és csak kaktuszok részére felhasználható kaktuszföldet biztosítanak. Akik nem becserepezett növényekkel bővítik gyűjteményüket, azoknak az Amfora Kereskedelmi Vállalat különböző tenyészedényeket, kakitusztálakat és kaspókat kínál nagy választékban. Dr. Makara György szavaival ajánlom e kiállítást mindazoknak, „akik képesek csodálni és szeretni a természetet, felfigyelnek az élőlények változatosságára, abban kedvüket lelik, s ezért közvetlen környezetüket állandóan díszítő, hálás növényekkel egészítik ki.” K. L. hogy növenytestükben külonMIT, MIKOR? A palánták kiültetése Aki régóta kertészkedik, ismeri a zöldségtermesztésnek szinte minden fortélyát. Sokan vannak viszont a kezdők, akik, mint telektulajdonosok, most szánják rá magukat arra, hogy káposztaféléket, koba- kosokat termesszenek. A piac drága, másrészt a hétvégi házak előkertjét sem csúfítja, ha ott nem csak virág, de bimbóskel, avagy paradicsom, paprika díszük. A palántaféléket a piacokon bőséggel lehet vásárolni, a kérdés csupán csak az, mit mikor vásároljunk és palántázzunk. A zöldségfélék kiültetésének, palántázásának ideje függ a növény biológiai igényétől, főként a hőmérséklettől. Ez azt jelenti, hogy vannak növények, amelyek eltűrik, más növények viszont meg- sínylik a nagy hőmérséklet- ingadozásokat, a májusban sem ritka fagyos napokat. Mindezt tudva a káposztaféléket április közepétől egészen augusztusig ültethetjük. A káposztaféléknél a bimbóskel, a kínai kel és a brokkoli palántázásának ideje május, így elegendő a tenyészidő á növények éréséhez. Aki dinnyét, uborkát, tököt, sütőtököt kíván termeszteni, annak ajánlatos, ha a palánta ültetésével megvárja a fagyosszentek elmúlását. Pongrác, Szervác, Bonifác május közepén általában nagyon hűvös, nem ritka az éjszakai fagy, és ezt nem bírja ki minden növény. Május elején tehát csak akkor pa- lántázunk, ha az esetleges hiánypótlásra bőséggel van palántánk. A paradicsomot már most folyamatosan kiültethetjük. Ez a növény néhány fokos fagyot biztonsággal átvészel, és ha a levelei el is fagynak, a már'megeredt paradicsompalánta újra kihajt. A paprikával más a helyzet, hiszen a fagyra nagyon érzékeny, és aki nem akar kockáztatni, az a palántázással jó ha megvárja május 15-ét. A tojásgyümölcsöt is csak május 15 után ültessük. Természetesen az ajánlott palántázási idő nem szentírás. Jó időben szél- és fagymentes helyeken a korai palántázás eredménye a korai termés lehet. (S.) a gyümölcsöskertben KISTERMELOK-KISKERTEK
