Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-26 / 122. szám

1986. május 26. Kelet-Magyarország 7 Tengerészüdvözlet lovasoknak 1973 őszétől egy sajátos kollek­tíva hívja fel maigára a figyel­met. A Mátészalkai Lovas Sport­egyesül« versenyzői, dolgozói, önkéntes dolllgoaók. hiszen mond­hatnánk 'létesítményeik megte­remtésétől az állatok etetésén át, a mindenkori tisztántartásig, a versenyre valló felkészítésig min­den* maguk végeznek, — két­tucatnyiam s a 6. osztályos Bo­ros Sándortól Borsai István anyagbeszerzőn át, a 4.-es Sí­pos Beátáiig rendkívül széles a résztvevők foglalkozási és kor­skálája. Dr. Szilágyi Dénes, a sportkör alelnökié a Kr,aszna menti Mező­gazdasági Termelőszövetkezet ál­latorvosa. S miként munkatár­sai, ő is a lovaik szerelmese. Az, hogy a megyében egyre több helyen tűnik fel ló és hajtója, díjugrató kettes és négyes fogat, az nagyban magyarázható az itt lévő. főleg fiatalok lelkesedésé­vel. Van egy olyan tengerész, aki Európa különböző tájairól küldi az üdvözletét ittlévő tár­sainak, s közben a lovakról, a vágtáról, az ugratásról álmodik. Népi ellenőrzési bizottsági el­nök és gépkocsivezető egyaránt igyekszik a kora hajnali vagy késő délutáni órákban, hogy el­végezze a rá váró feladatokat, s felpattanhasson a Remény, a Bakuc vagy éppen Csibész nyer­gébe, hogy induljon a területi1 bajnokságon, hogy szerepeljen különböző műlovaglMisoikon, vagy egyszerűen osak egy bemutatón szerezzen újabb hírnevet a lovas­sportnak. Pályájukon arra is lehetőség wain, hogy a szimpatizánsok nye­regbe üljenek, s megfelelő díj befizetése után hódoihaissanak a lovassportnak. Az igazi műfaj azonban a versenyzés. A máté­szalkai pályáin -most díjugratók, hajtők azon muniká'llkodn-ak, hogy a sportegyes ütőt előrelépjen, si­kereikkel igazolják ennek a sportnak a létjogosultságát. S ha feltűnne a Kraszna mentén, ak­kor nem egy kivételes sportág ritka képviselőit kell bennük lát­ni. hanem egy olyan ősi magyar sikersport maroknyi képviselőit, akik tenni akarnak azért, hogy egy egészséges, bátorságot, ki­tartást igénylő sportág újból meghonosodjon itt, a szatmári tájékon is. Molnár Károly Lendület a kosár alatt Remény vagy Csibész nyergébe? Az akadály fölött. Teke* világbajnokság A pénteken véget ért münche­ni teke-víLágibaj;niCxksáig szervezői joggal javasolták: a vb elneve­zést változtassák át magyar nem­zetközi bajnokságra. A kettős csapatgyőzeliem után párosban és egyéniben is újabb magyar si­kerek születtek. Női párosok, világibajnők: Lő- riwczné iNaschitz Katalin. Hudo- miet Ferenené (455 4- 432) 887, 2. Vidács Györgyné, Németh Ist­vánná (408, 469) 887 (joibb taro­lással). 3. Berghoilcz, Schneider (NSZK) 877. Férfi párosok, világbajnok: Boariu, Tismanaru (Románia) 1913. 2. Mészáros József, Németh Lajos (951, 947) 1398, 3. Csányi Béla, Makkai Mikílós (948, 944) 1892. Egyéni, nők, világbajnok: Nagy (Jugoszlávia) 1363, 2. Németh Ist­vánná 1330 (jobb tarolással), 3. Probst (NSZK) 1330. Egyénii, férfiak, világbajnok: Csányi Béla 2909. 2. Makkai Mik­lós 2863, 3. Tismanaru (Romania) 2825. Az elsöprő magyar fölényt jel­zi, hogy a hat bajnoki címből négyet szereztek meg verseny­zőink. és a többi résztvevő ösz- szesen szerzett annyi érmet, amennyit a mieink, azaz kilen­cet. Váradi a renói VB-ről „Szeretnék még jobb lenni...” Azt nem tudom, Váradi Jánosnak milyen nehéz volt megszereznie a világbajnoki bronzérmet, azt viszont saját bőrömön tapasztaltam, milyen nehéz volt elérni az óceánon túlról kedden haza­érkezett sportolót. Azt a Váradit, akit néhányan már leírtak, különösen a budapesti EB-t kö­vetően. A már Debrecenben élő, de még az NYVSSC színeiben versenyző Jancsitól a hosszú, egy hónapig tartó amerikai bronzútról érdeklődtem. — Ilyen sokáig még nem vol­tam távol a családtól — mond­ta olimpiai és immáron világ- bajnoki bronzérmesünk. — A világbajnokság előtt két hétig Colorado Springsben készül­tünk. Az első Héten kemények voLtak az edzések, a második héten megpörgettük, felgyor­sítottuk a munkát. Mivel Re- nóban is volt a mérkőzések előtt egy hetünk, nem volt gond az aklimatizálódással. Jó formában éreztem magam, friss és gyors voltam. — A magyarok rajtja nem sikerült fényesen, az első na­pon ketten is elbúcsúztak, ho­gyan hatott ez a többiekre? — Inkább a vezetőknél ütött ki egy rövid ideig tartó pá­nikhangulat. Mi versenyzők magunkkal voltunk elfoglalva. Mi bíztunk magunkban és op­timizmusunk a két bronzérem­mel bizonyságot is nyert. Tankönyv a bronzot szerző kezekben — Első találkozómat a japán Segava elten vívtam. Harcos srác volt, úgy jött ki a sa­rokból, hogy egyből támadott. Bevált az elmozgásból beugra- sos taktikám, és a harmadik menetben egy testre ütést kö­vetően — mivel a bordája is törött — nem tudta folytatni. A második körben egy ná­lam magasabb ökölvívó, a ka­nadai Beaupre következett. Kemény jobb keze volt, és a nagy ütésre ment. Nagyon akart győzni, ám nem készítet­te elő akcióit és így sokat hi­bázott. így aztán nem is nyert. A kubai Reyes alien, már háromszor mérkőztem a VB- ig, mindháromszar ő nyert. Sajnos így lett az elődöntő­ben is. Pedig nagyon bíztam és .reménykedtem a sikerben. A pontozók azonban 4:l-re a kubai fiút hozták ki győztes­nek. Az is igaz, hogy egy-két taktikai hibát elkövettem. — Hogyan vélekedsz baiak sikeréről? ku­— Hogyan mérkőzéseidet? kommentálnád — Technikailag és taktikailag is nagyon képzettek, kiváló az erőnlétük. Már nem csak az erő dominál, hanem szépen és szellemesen is öklöznek. — Úgy hírlik, a VB pénztá­rosa nem dörzsölgette örömé­ben kezeit? — Valóban, még gyérnek is alig volt nevezhető az érdek­lődés. Am ez engem nem za­vart, és különben a mi mér­kőzéseinken a kint élő magya­rok biztatásától „zengett” a Convention Center. A rende­zés egyébként hétköznapi volt. a főztjük viszont nekem na­gyon ízlett. Egy hónap alatt nem ettem húst, annál inkább gyümölcsöt és zöldségfélét. Nem is volt gond a súlyom­mal. — Milyen volt Renó, a sze­rencsejátékok városa? — Tele van kaszinókkal. Mi is kipróbáltuk a legszolidabb veszítési lehetőséget, a félka­rú rablót. Én is játszottam, ám okos gépek ezek, nem enged­nek nyerni. így aztán egy sok­kal olcsóbb játékot találtunk ki. A mérkőzések szüneteiben csinos lányok léptek be a szo- rítóba, és egy táblával jelez­ték, hányadik menet követke­zik. Abban fogadtunk egymás között, hogy ki találja el: a kötelek közé lépéskor melyik lelátó felé fordulnak mosoly- lyal. Ez igazán nem került sok­ba. Egyébként én Is nyertem. — A csúcsot jelentette-e ez a VB-bronz? — Remélem nem. Szeretnék még jobb lenni, és nem csak szeretném, akarom is. Ez még keményebb munkát jelent, és jövőre az Eunópa-toajnokságon kell majd vizsgáznom. Illetve még hamarabb, bár nem ökölvívásból. Igaz, ott sem csak az ököl, a fej is szá­mit, a napokban már csak ez utóbbi. Nem véletlenül került amerikai úticsomagjába né­hány tankönyv, hiszen hétfőn és kedden számára is elkez­dődik az érettségi. Ha úgy ké­szült. mint Ken óra, a katedra előtt sem lesz probléma. Mán László ,Magunkra voltuak utalva.. Miért esett ki a női kosárcsapat? VB A TÉVÉKÉPERNYŐN Május 31. (szombat): Június 7. (szombat): Olaszország—Bulgária 20,00 (a tv is közvetíti). Mexikó—Paraguay 20.00 (tv) Spanyolország—Észak-Irország 20,00 Június 1. (vasárnap): Lengyelország—Portugália 24,00 Brazília—Spanyolország 20.00 (tv) Franciaország—Kanada 24,00 (tv) Június 8. (vasárnap): Belgium—Irak 20,00 Június 2. (hétfő): NSZK—Skócia 20,00 (tv) Argentína—Dél-Korea 20,00 Uruguay Dánia 24,00 (tv) Szovjetunió—Magyarország 20,00 (tv) június 9. (hétfő): Lengyelország—Marokkó 24,00 Franciaország—Magyarország 20,00 (tv) Kanada—Szovjetunió 20,00 (tv) Június 3. (kedd): Mexikó—Belgium 20,00 (tv) Június 10. (kedd) : Algéria—Észak-Irország 20,00 Bulgária—Argentína 20.00 (tv) Portugália—Anglia 24,00 Olaszország—Dél-Korea 20,00 Június 4. (szerda) Június 11. (szerda): Paraguay—Irak 20.00 Mexikó—Irak 20,00 NSZK—Uruguay 20.00 (tv) Belgium—Paraguay 20.00 Skócia—Dánia 24,00 (tv) Marokkó—Portugália 20,00 Lengyelország—Anglia 20,00 (tv) Június 5. (csütörtök): Franciaország—Szovjetunió 20,00 (tv) Június 12. (csütörtök): Olaszország—Argentína 20,00 Brazília—Észak-Irország 20,00 (tv) Bulgária—Dél-Korea 24,00 Spanyolország—Algéria 20,00 Június 6. (péntek): Június 13. (péntek): Kanada—Magyarország 20,00 (tv) Uruguay-Skócia 20,00 Brazília—Algéria 20.00 NSZK—Dánia 20,00 (tv) Marokkó—Anglia 24,00 Röviden SZŰR: GYŐZTEK AZ ÚJSÁGÍRÓK Vasárnap a Népstadionban, Papp László ökölvívó szövetsé­gi kapitány bíráskodása mellett rendezték a 43. színész—újságíró rangadót. A 40 ezer néző előtt lejátszott labdarúgó-találko­zón Káplár F. József fejesgóljá­val 1:0 (1:0) arányban az újság­írók nyertek. MADL ILDIKÓ ELŐNYE EGY PONT A vilniuszi női ifjúsági sakjű' világbajnokság 9. fordtdőjában Mád! Ildikó legyőzte vaz addig mögötte 2. helyezett szovjet Aj- nur Szofijevát, így előnye egy pontra nőtt. A másik magyar in­duló, Szalay Ildikó viszont kika­pott a szintén szovjet Baginsz- kajtyétől. Az élcsoport állása: Mádl Ildikó 7,5 pont, Baginsz- kajtye 6,5, Szofijeva 6. Matlejeva (szovjet) 3,5 (1). ELFÜJTA A SZÉL . . . Vasárnap az erős széfíníatt el­maradtak a Hüse Károly nem- zetközi ejtőernyős emlékverseny küzdelmei Hajdúszoboszlón, amelyre nyolc nemzet huszon­egy csapata nevezett. Ha <az idő­járás kedvező lesz, hétfőn reg­gel várhatóan az egyéni célba- ugrásokkal és az ugyancsak egyéni stílusugrásokkal kezdődik meg a versengés. MOTOCROSSBAJNOKSAG Nagykanizsán rendezték meg az I, osztályú motocross orszá­gos bajnokság negyedik fordu­lóját. A küzdelmeket az esőtől felázott, nehéz pályán bonyolí­tották le, amelyen az erőviszo­nyoknak megfelelő eredmények alakultaik ki. Győztesek, 250 kem: Barna Attila (Volán Sur­ján). 500 kem: Németh Kornél (Pécsi MSK). Cjabb egy éven át táncolt a gyűrű szélén a Nyíregyházi Ta­nárképző Főiskola női kosárláb- dacsapata, de most ellentétben az elmúlt évvel, nem befelé, ha­nem kifelé pottyant, kiesett az NB i-böl. És míg három éve, amikor először búcsúzott az el­ső osztálytól a gárda, mindenki — szakvezetés, játékosok, szur­kolók — egyöntetűen hitte és bizott benne, hogy visszakerül a csapat, addig most ugyanezt a hitet és bizakodást — „visszaju­tunk az NB I-be” — csak az edzőimnél. Sasvári Andrásnénál tapasztaltam. A többiek szkep­tikusan mondják: Dézsi, Szilágyi és Farkasinszkiné nélkül ez nem megy. A három játékos közül a leg­érdekesebb és legelgondolkodta- tóbb az ifjúsági válogatott Szi­lágyi Nóra esete. A tehetséges Játékos, aki szinte végig kezdő­emberként lépett pályára, a Cse­pel elleni sorsdöntő mérkőzés másnapján bejelentette. hogy nem kíván a „téká” színeiben pályára lépni és/ átigazol a Kecskeméti SC-bgREz a momen­tum megkérdőjelezi, hogy meny­nyire küzdöu,-szívvel-lélekkel a bentmardájétt Szilágyi, amikor már a zsebében érezte a keoske- métiek szerződését. A másik két jáféicos közül Farkasinszkiné íyai örömök elé néz, mig Dé­zsi, ha azt szeretné, hogy to­vábbra is számítsanak rá a vá­logatottban. átigazol első osztá­lyú klubhoz. ,.A bajnokság elejétől végéig magunkra voltunk utalva. A szakosztályvezető sok elfoglalt­sága miatt csak konkrét kérésre segített, a sportegyesület elnöke egyszerűen nem intézte el terem­gondjainkat (végül a városi sporthivatal intézkedett). A klub vezetése egy éve már halaszt- gatja annak a levélnek a meg­írásai a Universilnek, amelynek alapján reklámköltség címén 50 ezer forintot kapna a szakosz­tály. A megyei szövetségtől ru­galmasabb munkát vártunk vol­na, a megyei bajnoki mérkőzé­sek többször keresztezték az NB I-es találkozóinkat." (Sasvá­ri Andrásné) A bajnokság csalódásokkal kezdődött a csapat számára, hi­szen a gárda három minimális különbségű hazai vereséget gyűj­tött be, míg meglepetésre ide­genből győzelmekkel tért haza. Ez az arány úgy módosult ké­sőbb, hogy a hazai .meccseket legtöbbször hozta a csapat, míg vendégként vereségekkel távo­zott. A játék képe sem válto­zott : ha Dézsi 25—30, néha még több pontot dobott, nem maradt el a győzelem, mert a többieket is magával ragadta, de ha a vá­logatott játékos kettős, néha hár­mas védőőrizetben, s kevesebb- szer talált a gyűrűbe, a többiek elbátortalanodtak. Ök többször észrevehetően nem tudtak rá­hangolódni a mérkőzésekre, lé­lektelent játszottak. „Ez a csapat a Sasvári házas­párral került be és velük esett ki az NB I-ből. Szerintünk Sas­vári András mint technikai ve­zető túl sokat vállalt magára és ráadásul örökké bíráló megjegy­zései miatt még azok is elfor­dultak. akik segítették munká­jukat. Meglepő volt a főiskolai hallgatók érdektelensége. ha csak 200-an szurkoltak volna, azok a minimális arányú vere­ségek nem lettek volna.” (Ganz- ler István, a megyei kosárlabda­szövetség elnöke.) „Az egyesületnek csak arra van pénze, hogy a szakosztályok folyamatos fenntartását bizto­sítsa. Azokra az állandó követe­lőzésekre, amelyekkel mindig előállt a női kosaras csapat szakvezetése, arra nincs." (He­gedűs Ferenc, a Nyh. Tanárkép­ző SE ügyvezető elnöke.) A búcsú sosem szívderítő, de búcsúzni lehet emelt fővel, ér­demtelenül, bután, szépen, köny- nyezve. Önök döntsék el, me­lyik jelzőt használnák a női ko­sarasokra. Máthé Csaba r ^ M SPORT k j

Next

/
Oldalképek
Tartalom