Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
1986. május 1. Kelet-Magyarország 3 S okszor nehéz a jók közül is a legjobbakat kiválasztani. Most, amikor ízelítőt adunk kitüntetett vállalataink, szövetkezeteink, szocialista brigádjaink tevékenységéből, akkor munkatársaink arra is kíváncsiak voltak, milyen emberi tartás, a szorosan vett munkaköri kötelességen (elül vett többlet szükséges ahhoz, hogy valaki elismeréseket vegyen át. Az ünnepség csak egy aktus a jó munka elismerésében. Azonban a legjobbakkal kapcsolatban álló más vállalatok, kollektívák maguk is érezhetik, mit jelent a jó minőségű termék, a kellő színvonalú szolgáltatás, aminek becsülete van mind belföldön, mind külföldön. A kiválók példája pedig arra kell ösztönözzön mindenkit, hogy van erő iparunkban, mezőgazdaságunkban, közlekedésünkben és kereskedelmünkben a magasabb szintű, ezáltal eredményesebb munkára. Záhonyi változás Meglehet, hogy a felsőfokú jelzőktől már megcsömörlöt- tek azok a vasutasok, akik a záhonyi körzetben dolgoznak. Pedig túlzás nélkül igaz, hogy ezen a 80 négyzetkilométeren terül el Európa legnagyobb szárazföldi „kikötője”, ahol évente 15—20 millió tonna árut képesek megmozgatni, ahonnan félóránként indulnak az áruval rakott szerelvények az ország belseje felé. Az itt dolgozó több, mint hétezer vasutas pedig reflektorfényben van, elég egynapi „megingás”, dugulás a sínek tengerében, hogy máris érezzék távol az országban is a vasúti vérkeringés zavarát. Azt is eleget hallották az itt munkálkodók, hogy bezzeg ... S ennek különösen régebben némi elítélő hangsúlya volt, mert a legnagyobb erőfeszítések ellenére megesett, hogy vesztegelt az áru, nehezen haladt a rakodás. Ahogy akkoriban elismerték a vasutasok áldozatkész munkáját, ugyanúgy elismerik most is, amikor a bezzeg azt jelenti, hogy nemcsak közvetlen feladataiknak tesznek eleget, hanem tavaly például a Szovjetunióba irányuló áruk ötödét, egymillió tonnát magyar vasutasok raktak át. őket említik akkor is, amikor a nemzetközi összefogás szép példáit hozzák, a határ két oldalán dolgozó vasutasok barátságát elemzik. — Minőségi változások ta- lúi vagyunk — állítja Rigó holtán üzemigazgató. — VálLánctalpas, szovjet gyártmányú munkagépet emel a daru magasba. tozott a gépesítés foka, mindenképpen versenyképessé vált a vasút, megszűntek a különböző fennakadások. Arra is van erőnk, hogy bővítsük szolgáltatásainkat, amelyeket a fuvaroztatóknak nyújtunk, s mind nagyobb figyelmet szentelünk a gazdaságosságnak, a minőségi mutatók javításának. Nehéz lenne felsorolni, számokban összegezni, mindez mit jelent. Csak példaként említhetjük, hogy magyar területen tíz százalékkal rövi- debb ideig tartózkodnak a szovjet kocsik, mert a jól szervezett és gépesített átrakás lehetővé teszi a gyors visszaküldést. Naponta négyszázzal kevesebb vagon vesztegel kirakásra várva, több tucat vonatszerelvény megtakarítását jelzi, hogy egy vonatban több súlyt (és árút) továbbítanak. Lehet számítani a négyszáz szocialista brigádra, tagjaik külön felajánlásként az utóbbi időben 13 ezer kocsit raktak át. Másfél száz millió forintot tesz ki öt év alatt a megtakarítás értéke, miközben új beruházásokat adtak át, javították az élet- és munkakörülményeket. — Sok szakmunkásunk van, fiataljaink védnökségeket vállaltak, teret nyer a legújabb technika, a számítógép használatától a különféle rakodógépekig — sorolja az üzemigazgató. — Mindez megmutatkozik az eredményekben, s lehetőségeink szerint a bérezésben, az ellátásban is. Lányi Botond Kitüntetett kollektívák Kiválók a pultnál Bő termékválaszték, udvarias kiszolgálás várja a vásárlókat. felelő terméket értékesítettek. — Hogy mi ennék a titka? — gondolkodik el az áruház vezetője, Szűcs Gyula. — A folyamatos árubeszerzés. Ha valahol azt halljuk, hogy ezt meg ezt az árut nem tudják rendelkezésünkre bocsátani, mi nem nyugszunk ebbe. Üres kézzel nagyon ritkán jövünk haza. Persze, hiába roskadoznának az ABC pultjai, ha az ott dolgozók nem tisztelnék a vásárlók szokásait, ha nem lenne gyors, udvarias a kiszolgálás. A legtöbb boltost már személyesen ismeri majd mindenki. Mint Preku Sándor- nét, aki nyolc éve tagja a brigádnak és az édességosztályt vezeti. — A szakmában már több mint másfél évtizedet töltöttem el, de sehol sem éreztem még olyan jól magam, mint ebben a közösségben — mondja. — Van ennek a brigádnak valami megfoghatatlan, összetartó ereje. Mielőtt valakit magunk közé veszünk, négy—öt évig is figyeljük a munkáját. Négyszer nyerték el eddig az aranykoszorús címet, s most, május 1. alkalmából még nagyobb elismerés érte őket: megkapták a Szakma Kiváló Brigádja címet. Balogh Géza Modernül jár a malom... A kisvárdai malomban az emeletes őrlőüzem földszintjén csőkígyókkal találkozhatunk. Egy szinttel feljebb, géprángatta szitákkal, még feljebb: automata vezérlésű hengerszékekkel. A levegőben alig észrevehetően pilin- kézik egy kevés liszt. Így néz ki egy modern nagyüzem. — Van ennek a malomnak egy sajátossága — mondja a Petőfi szocialista brigád vezetője Zán Ferenc. — A hengerszékeket a tetejen helyezték el környezetvédelmi megfontolásból. A zaj így nem zavarja a környéket. Ez a tervezői megoldás egyedülálló az országban. Valamiben egyedülálló a megyében ez az őrlőbrigád is. Immár hagyományosan a legjobb kihozatali értéket könyvelhetik el maguknak a szűkebb pátriában. Vagyis egy mázsa búzából itt hozzák ki a lehető legtöbb őrleményt, annak dacára, hogy az ide beérkező termények átlagos minőségűek. — Hogy ilyen eredmények szülessenek, átlagon felül kell teljesítenie ennek a 16 tagot számláló kollektívának — közli Fáczán László a malomüzem főnöke, aki korábban vezetője volt a brigádnak. Róla azt érdemes tudni, hogy 1980-ban egy ritka eredményes újítása révén — gyakorlatilag beruházás nélkül — az őrlőüzem napi 7 és fél vagonos kapacitását 11 vagonosra futtatta fel. Ugyanakkor a fajlagos energiafelhasználást sikerült csökkenteni. — Baráti viszonyban vagyunk egymással — szól Ladányi József betanított munkás. — Hétvégeken ha valakinél nagy munka van, eleimegyünk egymáshoz segíteni. A múltkor például nálam voltak egy páran. Betonoztunk. Majdnem „ifi” közösség a Petőfi, hiszen a tagok átlag- életkora 30 év. A többség vidékről jár be; Szabolcsveres- martról, Kékeséről, Domb- rádról, Mándokról. Amellett, hogy otthon is van dolguk bőven, a társadalmi munkából is kiveszik a részüket. Évente 8—900 malmi raklapot javítanak meg. Hogy mennyi ennek az értéke? Be kell szorozni 180-nal — eny- nyiért reparálná meg ugyanis egy-egy tsz a raklapok darabját. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat kisvárdai üzemegységének vezetői úgy tartják: a malom lelke ez a brigád. Számos kitüntetés után az idén kongresszusi oklevelet nyertek el és vele együtt a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Sztancs János Hárman a brigádból a hengerszékek mellett. Egy küzdelmes út állomása a megérdemelt kitüntetés, a Kiváló Vállalat cím elnyerése. A különösen nehéz 1986-as esztendőben került a legjobbak közé a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat. Hogy sikerült? Erről érdeklődtünk Holp János igazgatótól. — A rendkívül nehéz piaci viszonyok ellenére is sikerült mind a tőkés, mind a belföldi terveinket teljesíteni. Nemcsak megőriztük, hanem bővítettük is külföldi partnereink számát. A múlt évben már magyar alapanyagból is gyártottunk exportra női kosztümöket Jordániába, s bővítettük kivitelünket Franciaországba és az NSZK-ba. — Mindezt elsősorban annak köszönhettük, hogy növeltük a minőséget és a határidőt pontosan tartva szállítottunk. Igyekeztünk javítani belső érdekeltségi rendszerünket is. Nagyobb szerepet kapott a dolgozók mozgóbérrel való ösztönzése. Vállalatunknál 17 szocialista brigád dolgozik. — Nem feledkeztünk meg a jó munka évközi elismeréséről sem. Tavaly mintegy 500 ezer forint mozgóbért fizettünk ki a legjobban dolgozó kollektíváknak. Vállalati eredményünkben jelentős szerepet játszott az is, hogy sikerült tovább folytatni a vállalat gépi rekonstrukcióját, modern japán és NSZK- gyártmányú eszközökkel bővíteni a gépparkunkat. Ezáltal a Divat Ruházati Vállalat termékei még versenyképesebbek, minőségileg jobbak lettek. — Tovább korszerűsítettük- tavaly az üzem- és munkaszervezést is. Egyes fontos munkafolyamatokat gépesítettünk, s a termelés irányítóit továbbképeztük. No és az sem mellékes, hogy most már csaknem másfél esztendeje eredményesen működik leányvállalatunk, s ezzel jelentősen javult a szolgáltatás színvonala és hatékonysága, s tevékenységük nyereségessé vált. — A gyorsabb és hatékonyabb döntés érdekében gépesítettük a számvitelt, könyvelőgépet állítottunk munkába, s elkezdtük az áttérést a termelés számítógépes rendszerre. Farkas Kálmán Valóságálmodók Sóstóhegyen A főagronómus, Gerda György csak egy pillanatra néz be a szobába, rohan, hiszen mennek a kukoricavetőgépek. „Már túl vagyunk a kétharmadán" — mondja. A gazdálkodás részleteiről Für Jánosné főkönyvelő tájékoztat, hiszen az elnök sincs itthon. „Reggel elment, mert ma tartják a megye termelőszövetkezetei a küldöttértekezletet”. Vámos Tibor az egyike annak a két elnöknek, aki a mozgalom eme jeles eseményén a többinél egy leheletnyivel jobban kihúzhatja magát. A sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet, amelynek élén áll, másodmagával Kiváló Termelőszövetkezet kitüntető címet kapott tavalyi gazdálkodása elismeréséül. Vagy nem is tavaly kezdődött? — Ez a mostani közel 18 millió forintos nyereségünk tulajdonképpen a megelőző évek intézkedéseinek összegződése — elemzi az előzményeket a főkönyvelőnő. — Már a nyolcvannégyes eredményünk sem volt akármilyen, hiszen hatmillió forint nyereséget könyvelhettünk el. Mégis visszább kell tekinteni, hogy semmit ki ne hagyjunk. A mostani vezetés alapelve a nyereségérdekeltség minden szinten. Nem véletlen, hogy ebben az esztendőben egyetlen ágazatnak sincs oka arra, hogy csendesen meghúzza magát: valameny- nyi nyereséget hozott. Köszönhető ez az önelszámoló rendszernek, amelyben mindenki maga gazdálkodik a rá bízott eszközökkel. Természetesen havonta számon kérik, hogyan és miként. így nem „szalad el” sem a költség, sem a bér. Az új vállalkozási formák sem idegenek a megyeszékhely szomszédságában gazdálkodó termelőszövetkezettől. Különösen jellemző ez a melléküzemekre. Az üveg- technikai részlegük valamennyi szocialista országba, de újabban nyugatra is exportálja termékeit. Megmozgatta az egész közös gazdaságot, és nemcsak hétmillió forint tiszta nyereségével, hanem azzal is amelyet azáltal jelent, hogy a szakemberek összhangba hozták meglétét az alaptevékenységgel. Így vezették be például a? ott használt gázt a kukoricaszárítóba, fokozottan hatékonnyá, és jelentősen olcsóbbá téve ezáltal működtetését. Vannak persze kisebb jelentőségű tevékenységeik is, amelyek világosan példázzák rugalmasságukat. Ilyen a tekercselő részleg, az érintés- védelmi és mérőcsoport, *s a szerszámkészítők. — Kis tsz vagyunk, — foglalja össze a magukról mondottakat Für Jánosné — de mostoha adottságaink ellenére szeretnénk jól jövedelmező gazdálkodást folytatni továbbra is. Ehhez egyengetjük most éppen az utunkat, és ezt szó szerint is értheti. Nyírszőlős és Sóstóihegy között jelenleg 18 kilométer a távolság kiépített úton, de ha sikerül a közeljövőben azt a huszonhárommillióba kerülő tervet megvalósítani, ami régi álmunk, akkor csak 5 kilométer lesz. Esik Sándor A megye kereskedelmében kevés olyan brigád található, mint a fehérgyarmati fogyasztási szövetkezet Gagarin szocialista brigádja az ABC-ben: egy kivételével minden tagja érettségizett. E közösségnek olyan szakemberek a tagjai, akiket bármikor a „tűzvonalba” lehet vezényelni. A negyedszázados múltra visz- szatekintő brigád alapító tagja, Kerti Sándor ma az áruház igazgató- helyettese. ucij'citcac. — A mai bútorbolt helyén, még ott alakítottuk meg a brigádot — emlékezik. — A tagok jó része azóta persze már kicserélődött, rajtam kívül már csak Stefanies Lászlóné és Piros Béláné maradt az alapítók közül, de az akkori cél ma is érvényes: mindent megtenni azért, hogy a vásárlók elégedetten távozzanak tőlünk. A város hat évvel ezelőtt kapta meg a gyönyörű, minien igénynek megfelelő új á.BC-áruházat, s a rákövetkező évben már nyolcvanötmillió forint értékű árut adtak el az itt dolgozók. A forgalom azóta is folyamatosan emelkedik. 1981-ben ki- Sencvenhét, rá két évre 123, tavaly pedig több mint százötvenmillió forintnak megKemény valutáért
