Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
2 Kelet-Magyarország 1986. május 21. Városépítő törekvések- változó hangsúlyok Kisvárda belvárosában elkészült a 136 lakásos épület utolsó tömbje. A műszaki átadás után jelenleg a hiánypótláson dolgoznak az építők. Hamarosan harminc család veheti át a lakáskulcsot. Kénlések Hány lakás épül a következő években Kisvárdán? Javulnak-e az oktatás teltételei és a településfejlesztési hozzájárulás enyhít-e az egészségügyi ellátás gondjain? A széles körű társadalmi vitán elhangoztak kérdések a víz- és csatornahálózattal, a közúti közlekedéssel és a telefonnal kapcsolatban is. A beszélgetések során sokat csiszolódtak a városfejlesztő törekvések, míg végül május derekára véglegesnek mondható Kisvárda VII. ötéves terve. Hangsúllyal szól a településfejlesztés a lakásról. A lakásgazdálkodás további korszerűsítésével elsősorban az önálló otthonnal nem rendelkezők helyzetén kívánnak gyorsan, hatékonyan javítani, és gondoskodnak a korszerűtlen körülmények között élő családokról. Cél, hogy a kilencvenes évekre a leginkább rászoruló rétegek lakáshoz jutása könnyebb legyen. A lakással nem rendelkező többgyermekesek valamint a fiatal házasok három-négy éven belül hozzájuthatnak első lakásukhoz. Az építéssel _ azonos rangúnak tekinti a terv a meglévő épületek állagának védelmét. Hatszáz új lakás Több mint hatszáz lakás épül Kisvárdán a városban hosszabb ideje dolgozó fiatal házasoknak, valamint a bontásra ítélt épületek pótlására. Mivel alig csökken a szociális bérlakást igénylők száma, az új ötéves terv 180 —200 bérlakás építésével számol. A lakótelepi többszintes OTP-s lakások iránti kereslet várhatóan csökken, ezért csak 120—160 ilyen típusú otthont terveznek. A magánerős építkezéstől azt várják, hogy öt év alatt háromszáz lakással bővíti az állományt. A következő években a tanács közel kétszáz állami tulajdonú telket alakit ki. A másik sok problémával járó terület a közoktatás. Az elmúlt időszakban legdinamikusabban az általános istanulni szándékozó gyerekek felét sem tudják fogadni a vonzáskörzetből. A tervidőszak második felében szükség lenne egy új középfokú intézményre. A kisvárdai kisegítő iskola korszerűtlen. Külső forrásból a városi tanács szorgalmazza egy kollégiummal kiegészített új kisegítő iskola építését. A városi könyvtár a régi művelődési ház átalakított, esetleg bővített épületébe költözhet majd. A társadalmi vita során élesen vetődött fel a város vízellátása. Elsődleges feladat a víztisztító kapacitás bővítése. A jelenlegi négyezer köbméteres tisztító kapacitást a tervidőszak végére meg kellene duplázni, öt kilométerrel bővül a csapadékcsatorna és további kilométernyi nyílt felszíni vízelvezető csatorna épül részben a tanácstagi alapok felhasználásával. A szennyvíztisztító telep ugyancsak bővítésre szorul a tervezett lakásépítésekkel összhangban. A gyógyító munka színvonalát javítja majd a tervekben szereplő körzeti orvosi rendelő. A huszonötmilliós beruházásból a településfejlesztési hozzájárulással nyolcmilliót magára vállal a lakosság. A városban és a vonzáskörzetben pillanatnyilag a 75 éven felüli, szociális otthoni ellátásra szoruló idősek száma megközelíti a kétszázat. Emellett sok 75 éven aluli is gondozásra szorul. Ezért a megyei tanács döntése alapján a tervidőszak végére 200 személyes szociális otthon épül Kisvárdán. Várják a földgázt Ami az energiagazdálkodást illeti, 1987—88-ra elkészül a földgázvezeték, mely nyolc nagy olajfogyasztó vállalat fűtési gondjait megoldja. Tizenhárom kilométer vezetéket már májusra átadott a Mátraaljai Szénbányák, a városi belső vezetékekkel várhatóan 1987 őszére végeznek. Minden gondot a következő ötéves terv sem oldhat meg. A telefonhálózatnál nem számíthatnak a kisvárdaiak lényeges előrelépésre. A közlekedés legalapvetőbb gondja, a vasúti felüljáró kérdése is csak minisztériumi beruházással oldódhat meg. Kisarahaz Kisáruház építéséről állapodott meg a közelmúltban a városi tanács a Kisvárda és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettel. A háromszáz négyzet- méter alapterületű üzlet a Vöröshadsereg és Makarenko utcák sarkán készül el, és jelentékenyen javítja az állomáskörnyéken lakók ellátását. A nyolcmillió forintos költséghez a kisvárdai tanács három és fél millióval járul hozzá. Az áfész vállalta, hogy a beruházás többi költségét saját forrásából fedezi. A tervek szerint a tervezett kisáruházat 1987 augusztusában avatják fel. Jubiláló úttörők A jubileumi úttörőhéten történeti dokumentumokból kiállítást rendeznek a kisvárdai Rétközi Múzeumban. Május 26-án harminchat úttörőcsapat képviselőinek jelenlétében nyitják meg a bemutatót. Másnap a 4-es számú általános iskolában Játssz velünk! címmel kisdobosok városi találkozóját bonyolítják le. A játékos fog. lalkozáson jól szereplők között csillebérci jutalomtáborozást sorsolnak ki. A Magyar Üttörőszövetség 40. évfordulójára emlékezve május 31-én a várkertben úttörő-találkozó lesz. Vetélkedőkre, akadályversenyre, játéktanulásra, valamint rajzversenyre várják többek között az általános iskolásokat. A legjobbak a KISZ és a városi üzemek által felajánlott tortákat is megkóstolhatják. Időközben az ifjúgárdisták a városi szemlére készülnek. Az alegységek bemutatkozását június 7—8-án tartják. Egymást követik a szakalegy- ségi versenyek. A Császy szakközépiskola polgárvédelmis Ifjú Gárdája és a Illés szakmunkásképző munkás- őr-szakalegysége a versenyben második lett. A tűzoltógárdisták május 30-án Bak- talórántházán adnak számot felkészültségükről. Közeledik a nyári táborozás. A központi építőtáborokba háromszáznegyven diák utazik majd s külföldi táborokba is jelentkezhetnek diákok a városból és környékéről. Az NDK-ba tizennyolcán, Bulgáriába pedig öten utaznak építőtáborba. Társadalmi munkában Tehermentesített költségvetés kolás korosztály növekedett. Az iskolák zsúfoltak, jelenleg tizennyolc szükségtanteremben is tanítanak, ősztől az iskolai és napközis csoportok száma tovább nő. További gondot okoznak a magas létszámú osztályok egyes tantárgyak tanításánál. A legsúlyosabb problémákkal a 2-es számú és a Kodály Zoltán általános iskola küzd. Ha az előbbi iskolában elkészülne egy tornaterem, akkor a jelenlegi tornaszobából két tantermet alakíthatnának ki. Zsúfoltan Zsúfoltság jellemzi a kisvárdai középiskolákat is. Az általános iskola után tovább Az oldalt összeállította: RESZLER GABOR A Két napot Kivárdáért mozgalomba a hagyományok szerint 1985-ben is több vállalat, üzem. intézmény kapcsolódott be. A kommunista szombatok munkabéréből legtöbbet az Öntödei Vállalattól, a kenyérgyártól és a gabonaforgalmi vállalattól utaltak át a közterek szépítésére. összesen az esztendő folyamán 22 milliós társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a városépítő törekvésekhez. Kiemelkedően sok társadalmi munkát szerveztek a tanácstagi alaphoz kapcsolódva. Járdát építettek például a Becskereki, Almáskert, Epreskert és Csokonai utcában lakók. A városi földutak karbantartásáért valamint az útalapok építéséért sokat tett a Kelet-Tiszántúli Meliorációs Vállalat, a közúti igazgatóság kirendeltsége, az öntödei Vállalat és a Rákóczi Termelőszövetkezet. A vásártéren, szeszfőzdében, piacon és kereskedelmi üzletekben dolgozók a költség- vetést tehermentesítették azzal, hogy a kisebb karbantartási munkákat elvégezték. Jelentős társadalmi munkával megszépült a kisvárdai nyugdíjasok pihenőparkja. Az előző évekhez hasonlóan az alsó és középfokú iskolák tanulói, tanárai, a szülői munkaközösségek karbantartják, gondozzák az udvarokat, parkokat, sportpályákat. Az óvodákban, bölcsődékben a szülők, szocialista brigádok festették az udvari játékokat, illetve új hintákat, mászókákat szereltek fel. Kisvárda egész területén eredményesnek mondható a parkosítási, faültetési akció, a tiszta és virágos környezetért sokat tettek a tanácstagok, a lakóbizottsági tagok, a népfront aktivistái. Ki tud többet a Szovjetunióról? lrdallal a döntőben A szigorú figyelmeztetésből nem érződött ki harag, inkább aggodalom, nehogy a későn kiváltott útlevél miatt maradjon el a jutalomút. Kár lenne, ha a nagy kitartással megszerzett első díj veszélybe kerülne. Balogh Klára, Albert Rita, Bori Margit és Jakab Ildikó ezért haladéktalanul hozzálátott ehhez a szokatlan „írásbeli feladathoz" — az űrlapok kitöltéséhez —, melynél számtalan nehezebbet is megoldottak a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedők során. Dolgozatírás után történt. A kisvárdai Császy László Gép- és Gyorsíró Iskola négy másodikos tanulójának Szűcs András történelem- tanár azt mondta, maradjanak bent a szünetben. Legjobban Albert Rita lepődött meg, ugyanis súgott padtársának. — Megkérdeztem tőlük, .lenne-e kedvük a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedőhöz. Korábbi feleleteik, tudásuk alapján alkalmasnak találtam őket erre, és a főnyeremény — tengerparti utazásért — érdemes versenyezni. Kis töprengés után igent mondtak — magyarázta a gépírós lányok felkészítő tanára, Szűcs András. A komoly felkészülés 1985 decemberében kezdődött, akkor volt az iskolai házi döntő. A négytagú lánycsapat fölényesen nyert. Messze hátuk mögött hagyva a mezőnyt győztek a megyei döntőn is. Az országos elődöntőben egy pillanatra veszélybe került a továbbjutás, de a lányok nem veszítették el a fejüket. Szorgalmasan forgatták a Szovjetunió című folyóiratot, a kiküldött irodalomjegyzék alapján tanulmányozták az orosz és szovjet irodalom jeles alakjainak munkásságát. Szabad idejükben az űrhajózás történetével ismerkedtek. A fiúkhoz közelebb állnak a műszaki tudományok, mégsem adták fel. Forgatták az űrhajózási lexikont, a Szovjet Kultúra Házától kapott diafilmekről tanulták meg a Vosztok és Voszhod űrhajók felépítését. Fáradozásukért megérdemelten kaptak dicséretet a zsűritag Farkas Bertalantól, aki kiemelte, hogy a négy kisvárdai versenyző az űrhajózási szakkifejezéseket pontosan, jól használta. A gépírós csapat jókedvében ezután elénekelt egy igazi űrdalt. Sőt, a múzeumi séta élményéről oroszul beszéltek. Ez annál is inkább figyelemre méltó teljesítmény, mert a szakiskolában nem tanulnak idegen nyelvet. A pontvadászatból végül győztesen kerültek ki a kisvárdaiak. — Iskolánkból harmadikos szakközépiskolások is bejutottak a döntőbe, ám kategóriájukban csak a nyolcadik helyen végeztek. Ez is szép teljesítmény, mert a többi szakközépiskola menet közben kiesett — magyarázta Szűcs András. — A gépírós lányok a televízió.- ban is szerepeltek, igaz, a döntő utáni ráadásban negyedikek lettek. Az országos eiső helyezésükkel kiérdemelt jutalmat azonban már nem vehetik el tőlük. Az idei tanévben végző Balogh Klára, Albert Rita, Jakab Ildikó és Bori Margit munkába állás előtt tíz napot tölthet a Fekete-tenger partján, Szocsiban. A kisvárdai iskola diákjai pedig három nyáron át pihenhetnek a ba- latonberényi Gorkij-üdülőte- lepen a győzelemmel „bérbe vett” faházban. A Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedő győztesei. Balról jobbra: Balogh Klára, Albert Rita, Szűcs András tanár, Jakab Ildikó és Bori Margit az oklevéllel és az üdülő díszkulcsával. ÉpítkBzó», pmrkoBítúm Elmaradt lakbérek Először attól féltek a kisvárdai költségvetési üzemnél, hogy az építőipari részleg nem kap elég megrendelést. Végül harmincmilliós kapacitásukat duplán leterhelték, múlt évi munkájuk megítélésében ez okozta a legnagyobb kárt. Tizenöt hónapot csúszott például a dögéi orvosi rendelő átadása, tíz hónappal „fejelték meg” az eredeti határidőt a gyulaházi óvodánál. Késett a fényeslitkei hat tantermes iskola kivitelezése, valamint a Bessenyei kollégium elkészítése. A késésekkel együtt növekedtek a költségek, elhúzódnak a hiánypótlások, ugyanakkor a szakértők megállapításai szerint a szerkezetépítési munkák általában jól haladnak. Az objektív és szubjektív okokra visszavezethető gondok orvoslására a költségvetési üzem vezetősége több intézkedést is tett. Mindenekelőtt a jövőben meg kell teremteni a beruházási és fenntartási munkálatok optimális arányát. Az üzem feladataihoz tartozik a lakóházak fenntartása, javítása. Jelenleg közel nyolcszáz lakás és száz egyéb bérlemény ad munkát. Ez a szám 1986-ban tovább bővül, ugyanakkor a házkezelési keret változatlan marad. Csökkenti a pénzügyi keretet az is, hogy nő a lakbérhátralék. Keresik annak a módját, hogyan lehet a notórius nem fizetőkkel szemben eljárni. Felmerül a kényszercsere, illetőleg a rosszhiszemű jogcím nélküli lakókat szükséglakásba költöztetik. A tervek szerint nagyobb gondot fordít a költségvetési üzem az utcák, terek, parkok tisztántartására. A Fel- szabadulás lakótelep jelentős részét még nem füvesítették be, és elhanyagolt a Dimitrov, valamint Mártírok útja környéke.
