Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

1986. május 17. © CISI/4ILI/4UDMOITITIHIC a divatlevél Á testre szabott bőr Korszerű borfajtákból modern vonalú, kényelmes, sportos bőr öltözetek ké­szültek Párizsban a tavaszi-nyári hűvö­sebb napokra. A ruházati bőrök jellemzője a puha­ság, a rugalmasság. Bőrmunkáikkal a tervezők az anyagok újszerű alkalma­zásának módjait kutatják. Színes szan­dálok. bokacipők, lapos saruk a szeren­csés kísérői a mutatós ruháknak. A hozzájuk való márkás táskák is egyre nagyobb szerephez jutnak az idén. Egyes kép: Mac Douglas: Divatos. íz­léses és lezser sportdzseki — lefelé erő­sen szűkülő szoknyával. Kettes kép: Jean Rimbaud: Célszerű felöltő — mé­lyített karöltővel, díszítő pántokkal, s különleges gallérmegoldással. Hármas kép: Simon Suetta: Jól kihasználható bő szabású íngruha divatos zsebekkel és tűzésdíszítéssel. Kovács Mari Van-e kellemesebb dolog, mint zöldellő lombok közt lüggőágyban ringani? Kényelmes, erős füg­gőágyat nem nehéz házilag' sem elkészíteni. Leg­jobb erre a célra az erős nyugágyvászon vagy sá- torponyva. de lehel másféle, vastag lenvászon is. 1 A tüggöágy (1) ívelt teknő formájú, és két lécre van felfüggesztve. Két hosszoldalán kötél (4) van átfűzve. A vaszoncsík (a. ábra) hosszabb és szélesebb, mint a kész függőágy, mivel a négy szélén (2 és 3) felhajtásokat varrunk. A rajzon a szaggatott vonalak a felhajtások széleit mutal­jak. A 2-es felhajtásokba köteleket, a 3-as fel­hajtásokba a harántléceket fűzzük be. A felhajtások bevarrása előtt az anyag sarkai­ban levő iv alakú bevágásokat (4 és 5 széleket) be kell szegni, és meg kell erősíteni. A beszc-gés módját a b ábra mutatja. Varrógépen a szegély­hez (4) varrjuk a szövetcsíkot (6). A csíkot fer­dén vágjuk ki az anyagból, a behajtások módját és a varrás irányait nyilak jelzik a rajzon. Csak a sarkok (4 és 5) beszegése után készít­jük el a kötelek és a lécek bujtatóit (c ábra) Figyeljük meg, hogy a hosszirányú felhajtás (2 és 2-a) széle rejtett behajtással készül. A kötelet (7) a behajtási belsejében vezetjük. A felhajtásokat (3) az előzővel azonos módon készítjük a d. ábra szerint. A lécnek (8) gyengén mozognia kell a felhajtás belsejében. 2. Ne feledjük el, hogy a szövet szélessége a felhajtások elkészítése után is nagyobb legyen, mint a keresztlécek hossza. A kötél (1) a léc (2) bal oldali nyílásába van benyomva (a. ábra). A csomó (3) átkötési pontját próbával határozzuk meg attól függően, hogy milyen mély belógást akarunk az ágynak hagyni. Itt jegyezzük meg, hogy a íüggőágy nagyobb megterhelése esetén a felhajtás (5) különösen ki van téve a szétszakadás veszélyének. Ha tehát vékonyabb anyagot alkalmazunk, akkor a felhaj­tást duplán összehajtott anyagból kell készíteni. A keresztlécek (2) végeiben levő nyílások el­készítését a rajzok illusztrálják. Még a lécek le- szabása előtt elkészítjük a lyukakat a b. ábra szerint. Ezt követően laposfűrésszel kivágjuk a nyílást (e ábra), és a belsejét (2-a) dörzspapírral kisimítjuk (d, ábra). A kész keresztléc méreteit az e. ábra tünteti tel. Hég nincs kánikula, da... Az élelmiszertárolásról Szinte minden évben visszatérő gond. hogy egyes tömegélelme­zési ellátóhelyeken kisebb-na- gyobb ételmérgezést szenvednek az ott étkezők. Nyilvánvaló, hogy a többnyire gondatlanságból, az alapvető ismeretek hiányából fa­kadó balesetek otthon, a háztar­tásban is előfordulnak, csak ezekről a közvélemény nem igen szerez tudomást. Amint napja­inkban az üzemi balesetek szá­mát is sikerült visszaszorítani (de nem így a házi balesetekét), ugyanúgy az élelmiszer-higiéne előírásait is célszerű a háztartá­sokban fokozottabban betartani. A meleg időjárás fokozott ve­szélyt jelent a legtöbb élelmiszer tárolása szempontjából. A kór­okozók: többsége számára a 36— 37C-fok optimális; ilyenkor sza­porodnak a legjobban. A fertő­zés pedig nemcsak minőségi, ha­nem mennyiségi kérdés is: ki­menetele attól (is) függ, hogy milyen megbetegítő képességű (mennyire virulens) kórokozók jutnak be az emberi szervezetbe, de attól is, hogy milyen helyi­ségben. Szobahőmérsékleten egyes élelmiszerek nem is tárol­hatók. Különösen áll ez a nyers núsokra, felvágottakra, a nem tartósított húskészítményekre (párizsi, szafaládé. hurka, virsli stb.). Ezek önmagukban is bom- lékonyak, de táptalajul szolgál­nak a kórokozók számára is. Hűtés nélkül legfeljebb 1—2 órán át tárolhatók. Ugyanez vonatko­zik a tejből, tejtermékekből ké­szült ételekre, és még fokozot­tabban a krémekre. Á sütemé­nyek, halak, a fagylalt Ls igé­nyes tárolást kíván. Ezek a ké­szítmények akkor is lehetnek romlottak, egészségre ártalmasak, ha ez sem szaglással, sem ízle- Léssel, sem szemrevételezéssel nem észlelhető. Természetesen más a helyzet, ha jól müiködo hűtőszekrény áll rendelkezésünk­re az élelmiszer tárolására. Ismeretes, hogy a+2 és 4-5 C- fok körül tárolt élelmiszerek szö­vetei azok halmazállapota, va­lamint fizikai, kémiai és bioló­giai értéke gyakorlatilag nem igen változik; azaz néhány na­pig csaknem azonos marad a friss élelmiszerével. A háztartá­sokban általában használatos hűtőszekrények ún. normál hűtő­tere ezt a hőmérsékletet azon­ban csak akkor képes folyama­tosan tartani, ha Légterét nem terheljük túl: azaz nem pako­lunk bele egyszerre sok lehűthe­tő élelmiszert. Az említett hő­mérsékleti érték tartósító hatása így érvényesül, a kórokozók szaporodása annyira lelassul, hogy az 1—2 napos tárolási időn belül nem nö meg a mennyisé­gük annyira, hogy az az egész­ségre károsak legyenek. Nem érünk azonban célt akkor, ha 0 C-fok. alá hűtjük az eltar­tandó élelmiszert. Igaz ugyan., hogy —8, —10 fok körül a mikro­organizmusok szaporodása telje­sen megszűnik, erjedes sem kö­vetkezik be, azonban a szövetek közti folyadék is megfagy, és az így képződött jégkristályok tér­fogata a folyadéknál nagyobb lé­vén, kiterjedésükkel a szövete­ket óhatatlanul elroncsolják. Emiatt a lassúm lefagyasztott hús, a gyümölcs, a főzelékféle élvezhetetlenné válik; ha felen­gedjük, bőséges levet ereszt, ea nem nyeri vissza sem eredeti formáját, sem eredeti ízét. Más viszont a helyzet akkor, ha hirtelen, nagy gyorsasággal fagyasztják viszonylag alacsony (—36, —40 C-fokos) hőmérséklet­re a hűtéssel tartósítandó árut. Ilyenkor ugyanis a képződő jég­kristályok nem érnek rá „meg­hízni”, hanem nagyon aprók; maradnak; a sejtfaiak is meg­fagyva időben megkeményednek, ennek következtében általában sokkal kisebb mértékű a sejt­roncsolódás. Ilyen kapacitású fagyasztó-mélyhűtő gépek azon­ban a háztartásokban még nem eléggé elterjedtek; így általában meg keLl elégednünk az ipar ál­tal termelt, és a mélyhűtőpultok­ból kivett, gyárilag fagyasztott élelmiszerek otthoni tárolásával. Az így gyártott áruféleségek sokkal hosszabb ideig (2—4—6 hó­napig) is károsodás nélkül el­tarthatok, ha közben nem enged­tek fel. A hűtőszekrényben mindig gondosan különítsük el az esetle­ges fertőzést közvetítő élelmi­szert (például a tojást). Lénye­ges, hogy a föLdes áru (például zöldség) se juthasson érintkezés­be azzal, ami fertőződhet, vagy konyhakész. Nagyon ügyeljünk arra, hogy az egyszer már fel­engedett élelmiszert általában ne nütsük le újra. A nyáron oly kedvelt fagylaltok, között a te­jet nem tartalmazó gyümölcs- alapúak a kevésbé fertőzőképe­sek, míg a tejet, tejszínt, de fő­leg tojást tartalmazók a legtöbb fertőzés okozói. Ha kétséges a? étel bakteriológiai tisztasága, ak­kor célszerűbb kidobni, mintsem kitenni csaladunkat a megbete­gedés veszélyének. A hűtőszekrényt természetesen időközönként tisztítani kell; ezt leolvasztáskor célszerű elvégez­ni. Gondot okozhat az, hogy ez­alatt mit tegyünk a tartalmával. A forgalomba hozott, jól szige­telt víkend hütöszatyrok biztosí­tani képesek 4—6 órán át a kí­vánt hütőhatasl. Ez az idő bő­ven elegendő arra, hogy a le­olvasztás, tisztítás után a ké­szülék újra elérje a kívánt hő-' mérsékletet. A leolvasztás kifi­zetődő is: a vastag jég-hóréteg csökkenti a hűtőképességet, nö­veli az energiaszámlát. Attól ke­letkezik, hogy ajtónyitáskor a bejutó meleg levegő páratartalma kicsapódik. Kevesebb nyitoga- lás: energiatakarékosságot is je­lent. Ezt elősegíti, ha alkalmas műanyag dobozokat használunk, és tudjuk, melyikben mit táro­lunk. Előnye még, hogy a szag­ra érzékeny élelmiszert ettől megvédi (például vajat, tejet stb.). Léteznek ún. szagtalanító dobozok: ezekben szénpor ab­szorbeálja az iliáUikái. Sajnos, hamar telítődnek. rt^MJ^mar ki­merülnek. Dr. Kempler Kurt A joghurt előnyei A joghurtot általában zsír­szegény vagy zsírmentes tej­ből készítik, helyenként még* 3ü százalék tejporral isi dú­sítják* Ezt a folyadékot olt­ják be laktobacillus bulgan- kusz és sztreptokakkusz tér- mofilus nevű baktériumok­kal. A tejben gyorsan szapo­rodó mikroorganizmusok egy Iaktáz nevű bontó enzimet termelnek, amely a két mo­lekulából álló tejcukrot szét­hasítja két darab, egy mole­kulájú cukorra, galaktózra esi glukózra. A baktériumok sza­porodása. illetőleg a tejcukor bontása a tej egyidejű sava- nyodása közben a savanyo- dások bizonyos fokánál leáll. A joghurt ilyen savanyúság mellett, hűtőszekrényben na­pokig változatlan marad. A joghurtfogyasztás nem­csak azért előnyös, mert jo ízű, hanem azért is. mert se­gít elbontani a tejcukrot azoknak a felnőtteknek a be­leiben,. akiknek hiányzik, a tejbontó enzimjük, a Iaktáz. Ezek az emberek — és a? európaiak tetemes része tar­tozik közéjük — ha tejet isz­nak bélgörcsöt, hasmenést kapnak, és a gázképződéstől felpuffad a hasuk. Egyedül a kaukázusiak azok. akiknek bélrendszerében felnőtt kor­ban is van elégséges Iaktáz a tejcukor elbontására. Ha a tejet joghurttal fogyasztjuk együtt, ezek a kellemetlensé­gek, a bélgörcs, a hasmenés, rendszerint elmaradnak, mert az emésztőrendszerben, pon­tosabban a belekben a nor­mális 37 C-fokos testhőmér­sékleten és kevésbé savanyú környezetben a joghurt mik­roorganizmusai újra szapo­rodásnak indulnak, és bősé­gesen termelnek laktázt. Ezért nem okoz a joghurttal együtt fogyasztott tej még azoknál az embereknél sem kellemetlenséget, akik egyéb­ként bélgörccsel és hasme­néssel fizetnek egy-egy pohár tej fogyasztásáért. _________ Hagyma-história, hagymás ételek A hagyma olyan eleme a ha­zai főzésnek, amely nélkül ma­gyaros ételt elképzelni sem tu­dunk. így hát sokan feltételezik, hogy a Kárpát-medencében van az őshazája. Nos, jóval mesz- szebbröl származik. Az egyip­tomi uralkodók sírkamrájának falát díszítő képek között — is­tenek társaságában — leltek a régészek hagymaábrákat, még­hozzá nem is mint ennivalót, ha­nem mint a termékenység és a növekedés jeLképét. Izisz szent növénye — a hagyma — nagyra nőve díszítette a házakat, a ker­teket és óvta tisztelőit a külön­féle betegségektől, ámbár a pa­pok a hagymát nem fogyaszthat­ták, csak javasolhatták orvoslás­ra. Az ókori Rómában a hagyma besorcüódott a köznapi főzni- és ennivalók közé. Szerepet kapott a mohamedán konyhában is, hol­ott levének enyhén kénes szaga miatt a sátánnak tulajdonították a teremtését. ; , ... A hagymát á 15. százáü kö­zepéig itthon, nem termesz­tették. nem fogyasztották. Bon- /finiy .tylátyás ... király krónikása feljegyezte, milyen boldog volt Beatrix királyné, Mátyás hitve­sé,'''áínlkor sógornőjétől remek ízű hagymát kapott Itáliából és szakácsa ,azt úgy használta, hogy csak éppen érződjék az éteL za­matén, de el ne uralkodjék raj­ta. Alighanem ezt követően kez­dődött a honosodása. Hazai konyhai furcsaságaink egyikeként említhetjük, hogy bár főztünk alig van hagymahaszná­lat nélkül, a hagymát ételnek el­készítve nemigen fogyasztjuk, pedig gazdag vitamintartalma, zamata ezt igencsak kívánatossá tenné. íme néhány jóízű hagy­na arecept. Francia hagymalcveshez a vé­kony szeletekre metélt vörös­hagymát vajon puhára lankaszt- juk és még mielőtt megbámul­ná, apránként — leveskockából főzött húslevest — adagolunk hozzá, amit — lévén az sós — csak. kevés törött borssal ízesí­tünk. Félóra hosszat forraljuk, majd burgonyát reszelünk bele és azzal tovább főzzük-. Amikor a burgonyarészelék megfőtt, megkóstoljuk, utána fűszerezzük. majd levesestálba töltjük, reszelt sajttal vastagon meghintjük és a tálat forró sütőbe tolva addig hagyjuk benn. amíg tetején, a sajt meg nem pirul. A hagymás réteshez a kevésbé csípős póréhagyma a jobb. Eb­ből 3 szálnyit (kb. l 2 kg) ujjnyi darabokra vágunk és kevés sós vízben, lefedés nélkül puhára pároljuk, majd amikor megfog- hatóvá hült, hosszában félbe­vágjuk és vajon megfuttatjuk. Egy pár — héjából kibujtatott virslit — hozzákarikázunk, adunk bele 3 evőkanálnyi marinált, ösz- szevagdalt piros paprikát; sóval, borssal, reszelt szerecsendióval ízesítjük és lü deka reszelt sajt­tal meg 3 tojás sárgájával ösz- szedolgozzuk tölteléknek. Ezek- utáji a réteslapot nedves ruhára terítjük, olvasztott zsírral meg­locsoljuk. csíkban ráhalmozzuk a Ijagymás-virslis tölteléket, a korjyharuha segítségével szoro­san feltekerjük, a tepsibe tesz- szük, tetejét újból megkenjük, őrölt köménnyel megszórjuk és közepes lánggaL .aranyszínűre sütjük. A fóliában sült töltött hagynia előnye, hogy viszonylag olcsó, laktató és emellett látványos étel. Fejenként 2—2 fej vörös­hagymát és kb. 5—5 deka darál- nivaló sertéshúst számoljunk. A hagyma hártyáját lehántjuk, majd „sapkát" metszünk le ró­la. Belsejét kb. 2 cm átmérővel kivájjuk és ezt félretesszük. A darált húst tojással, sóval, bors­sal, csipet majoránnával, párolt rizzsel jól összekeverjük és a hagymák üregébe töltjük. Tete­jére ráillesztjük a levágott la­pot. Alufóliából akkora négyze­teket szabunk, hogy abba a hagymákat teljesen be tudjuk csomagolni és miután belsejét olajjal megkentük, a hagymákat szorosan belecsomagoljuk. Ki­zsírozott tűzálló táL aljára vé­konyra szeletelt nyers burgo­nyaréteget terítünk, enyhén meg­sózzuk. megszórjuk a kivájl hagymával, rárakosgatjuk a. hagymacsomagokat és lassú tű­zön kb. 45 percig, majd a fóliát kinyitva erős tűzzel 15 percig sütjük, amíg a töltött hagyma aranybarnára nem sül, A hagymás burgonyalángos nióü főzni tudást sem igényel'. Ot nagyobb szem burgonya, két bögrényi liszt. 2 fej vöröshagy­ma, 2 tojás bizonyára mindig’ akad a háznak Amiről viszont gondoskodni kell, az l dkg élesztő és annyi étolaj, amennyi­ben a- lángost ki lehet sütni. A lisztből maroknyit elkeverünk 14 pohárnyi langyos vízzel és a hozzámorzsolt élesztővel. Lan­gyos helyre állítva megkeleszt­jük. Közben a burgonyát héjá­ban megfőzzük. meghámozzuk, áttörjük. A vöröshagymát meg­reszeljük, majd összedolgozzuk a megkelesztett kovásszal az át­tört burgonyát, a többi lisztet, vöröshagymát, a két tojást — enyhén megsózva — annyi lan­gyos vizzel, hogy a tészta se kemény, se folyós ne legyen. Újabb pihengetés után — ami­kor már hólyagokat, kezd vetni — ujjnyi vékonyra kinyújtjuk, tenyérnyi darabokra szeljük megszurkáljuk és tüzesre heví­tett olajban mindkét oldalán aranyszínűre sütjük. A szálában ropogósra sült vö­röshagymát sokan szeretik, de készítésének fortélyát nem is­merve, hiába kísérletezgetnek, nem akar sikerülni Az eljárás roppant egyszerű. A vékeny sze­letekre vágott hagymát lisztben. keLl meghempergetni úgy, hogy szétmenjen szálára. Ekkor mái hevüljön a serpenyőben az olaj és amikor a hagyma már körben lisztes, akkor lapáttal tegyük a forró oLajba és heves tűzön süs­sük pirosra. Vigyázni kell, mert 3 perc aLatt megsül, ha túl bar­nára hagyják, megkeseredik. Kill HÉTVÉGI MELLÉKLET Függőágyban ringatózva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom