Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

XLIII. évfolyam, 115. szám ARA: 2,20 FORINT 1986. május 17 szombat Szabolcs-Szatmár — Kárpátontúli terület Kölcsönös támogatás Bár viszonylag szűkös anyagi eszközökkel rendel­keznek megyénk termelőszö­vetkezetei, azonban a kölcsö­nös támogatási alap létreho­zásával lehetőséget teremtet­tek arra, hogy egy-egy beru­házáshoz, a pénzügyi helyzet rendezéséhez összeadott fo­rintjaikból támogassák egy­mást. Az alacsony kamatú KTA számláján a szövetke­zeteknek közel százmillió fo­rint betétjük van elhelyezve. Mód nyílt arra is, hogy a korábbi években zárolt fej­lesztési alapjukat a gazdasá­gok a KTA-ba befizessék, ami fedezetet adott a koráb­bi alaphiány- és veszteség­rendezési hitelek átvállalá­sára, ami a megyében több, mint 104 millió forintot jelen­tett. tanács elnöke, V. V. Vaszil- jev, a szakszervezetek terü­leti tanácsának elnöke, vala­mint P. A. Ivanov, az Ukrán Komszomol területi bizottsá­gának első titkára látta el kézjegyével a dokumentu­mot. Az aláírást követő ba­ráti beszélgetésen Szabolcs- Szatmár és a Kárpátontúli terület vezetői méltatták az együttműködési szerződés je­lentőségét. ★ Hagyomány már a két test­vérmegye között, hogy együtt­(Folytatás a 4. oldalon) mindig alkalmazkodtak kel­lőképpen a piac követelmé­nyeihez, sok helyütt nem si­került stabilizálni a partneri kapcsolatokat. Az alapellátás garantált biztosítása mellett az iparcikkek beszerzése, az értékesítési munka korsze­rűsítése, az irányítás és a vezetés nem felelt meg több helyen a kétségkívül nehe­zebbé vált versenyhelyzet kö­vetelményeinek. Az viszont mindenképpen elismerésre méltó, hogy szö­vetkezeteink ilyen helyzetben is sokat tettek a kistelepülé­sek ellátásának javításáért. Az elmúlt öitéves tervidőszak során a szövetkezeti létesít­mények csaknem 36 ezer négyzetméterrel ibővültek, több mint 300 millió forintot fordítottak e célra. A fogyasztási szövetkeze­tek teljes árbevétele tavaly meghaladta ugyan a tizenhá- rommilliárd forintot, ám az eredeti tervekhez képest 200 millió forintos a lemaradás. Különösen a felvásárlás aka­dozott, de az ipari termelés területén sem sikerült a szá­mottevő előbbre lépés. Általános tapasztalat, hogy csak azon szövetkezetekben sikerült a célok maradékta­lan teljesítése, ahol a vezetők bátran vállalták az új utak­kal járó kockázatot, ahol nem elégedtek meg a hagyomá­nyos, kereskedői fogások al­kalmazásával. Az alkalmaz­kodó képesség követendő pél­dáját adták például a ntegye takarékszövetkezetei, ame­lyek seregnyi új szolgálta­tással siettek ügyfeleik elé. N emhiába, hiszen köztük ko­ránt sincs akkora differenci­áltság, mint az áfészeknél. A küldöttközgyűlés részt­vevői joggal állapíthatták meg, hogy a szövetkezetek gazdálkodásában még nem (Folytatás a 4. oldalon) A Szabolcs-Szatmár ban működő huszonnégy fogyasz­tási szövetkezet, tizenhárom lakás- és tizenkilenc takarék- szövetkezet, valamint a Kelet-Szövker Vállalat elmúlt öt­éves tevékenységét értékelte, s szabta meg azok soron kö­vetkező feladatait tegnap Nyíregyházán a megyei szövet­ség küldöttközgyűlése. Az elnökség írásos beszá­molójához Nagy Miklós, a MÉSZÖV t'lnökv fuzoti szó­beli kiegészítést Az itt el­hangzottak legfontosabb ja. az elmúlt évek közismert, s fokozódó nehézségei ellenére a megye szövetkezetei telje­sítették elsőrendű céljaikat. Biztosították az alapellátást, javították a kistelepüléseken élők kiszolgálásának színvo­nalát. Szövetkezeteink a múlt esz­tendőben 11,4 milliárd forint kiskereskedelmi árbevételt produkáltak, mely harminc­hat százalékos növekedést je­lent tíz 1980-as évhez kepest. s megközelíti a tervezettet. Az emelkedés az élelmisze­reknél a legjelentősebb, meg­haladja a negyven százalékot, ám a ruházat területén a nö­vekedés alig valamivel több a tizennégy százaléknál. Intő jel, az elmúlt öt év­ben a szövetkezetek részese­dése a megye kereskedelmi forgalmában csökkent. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy a nagykereske­delmi vállalatok a kereseti termékek elosztásánál első­sorban a saját üzleteiket ré­szesítették előnyben. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogv a szövetkezetek nem A küldöttgyűlésen MA Még szebb városközpontot! (2. oldal) Megméretett mondanivaló (3. oldal) Szívügyük a környezet (3. oldal) Iráapnat Teagizike Szövetkezetek küldöttközgyűlése ár Bátrabban vállalkozni, kezdeményezni Nyíregyháza, Kém eose—Kótajj Kollektívák kitüntetése Az előző évi jó gazdálkodás ultán ismét sikert ért el a ke- mécsé—kóbaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet, amely miniszteri dicsérő oklevelet kapott. A tegnapi ünnepségen Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára adta át .az elismerést Páll Elemér tsz-elnöknek. A közös gazdaság nem a legjobb kilátásokkal kezdte 1985-öt. mert ezer hektár szárítatlan maradt. A nö­vénytermesztés eredményei­hez a megyei átlagon felüli termelés, a hektáronkénti 6,2 tormás kukorica, az elő­ször vetett lóbab járult hoz­zá. Az állattenyésztés több mint 1,1 millió liter tejterme­léssel. növendékállatok neve­lésével gyarapította iá gazda­ságot. Sikeresek voltak a ki­egészítő üzemágak. Köztük a gumifutózó 120 ezer abroncs felújítását végezte el 7 milli­ós nyereséggel, exportra (ke­rült a hulladékbél-ragasztó üzem terméke, szövődét és fonodái keresztorsózást indí­tottak a foglalkoztatás bőví­tésére. Összességében a ter­melőszövetkezet 24,8 millió forintos eredményt ért el. Az idei feladatokban a nagyobb termésátlagokat, a költségta­karékos gazdálkodást hatá­rozták meg, aminek megvan­nak a feltételei. „Kiváló Vállalat” címet ka­pott a Vetőmagtartermeltető és Értékesítő Vállalat az ol múlt évi munkája alapjun a MfiM és a MEDOSZ ál­tól meghirdetett pálváza ton Ez alkatomból tegnap ünnepséget tartották Nyír­egyházán, ahol Csiszár János, a vállalat vezérigazgatója méltatta a nyírségi területi központ és a kutatóközpont tevékenységét, mely révén nagyban hozzájárultak az or­szágos vállalat jó eredmé­nyeihez. A kiváló címmel együtt járó oklevelet egyéb­ként hétfőn veszik át a vál­lalat vezetői Budapesten. Együttműködési szerződés a testyérmegyék között MIHHMBHMMBSIHMWBHDBKHHESBMHmHHMB Együttműködési és szocia­lista munkaverseny-szerzö- dést írtak alá péntek délután Csapon Szabolcs-Szatmár me­gye és a Kárpátontúli terü­let párt- és állami vezetői. Magyar részről az eseményen megjelent és az együttműkö­dési megállapodást aláírta Varga Gyula, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bi­zottságának első titkára, Bá- nóczi Gyula megyei lanács­A két terület pártvezetői ki­cserélik az aláírt dokumen­tumokat. (Elek Emil felvé­tele) elnök. Tóth Géza, a/. SZMT vezető titkára és Jókay László, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára Szovjet részről H. J. Band- rovszkij, az Ukrán KP terü­leti bizottságának titkára, M. M. Maljovanyik, a területi T alán éppen mi, újság­írók segítettünk ab­ban a leginkább, hogy a mezőgazdasági munkák évközi súlyát valahogy hi­bás arányban ítéli meg a közvélemény. Az aratást már előre beharangozzuk,"és kezdete után pedig alig te­lik el nap, hogy valahonnan ne hoznánk egy jó ..szérű­illatú" riportot, tudósítást onnan, ahol éppen a legme­legebben tűz a nap, és leg­sűrűbben dől a kalász a kombájn vágóasztalára. így aztán az aratás válik az év legemlékezetesebb esemé­nyévé. Nem ünneprontásnak szá­nom. de idéznem keli a valós helyzet elemzése vé­gett Bánfalvi Andrásnak, az újfehértói Lenin Termelő- szövetkezet elnökének sza­vait egy közelmúltban le­zajlott beszélgetésből. Azt mondta, hogy ha az őszi munkák mennyiségét és az általuk okozott fejfájást az összehasonlítás kedvéért 100-nak vesszük, akkor az aratás nem több húsznál, de még a tavasz is kitesz legalább ötvenet. Az aratást minden bi­zonnyal az idén is megfele­lőképpen értékeljük majd szóban és írásban, így az­tán róla most csak ennyit. A tavasznak azonban éppen a vége felé tartunk, és jó­szerivel éppen közeledve ahhoz a kis szusszanásnyi szünethez, ami a kalászo­sok betakarítását megelőzi a gépszemlékig, ismét csak idézem a már említett tsz- vezetöt, aki szerint a veté­si prémium az összes ösz­tönző közül a „numero cgy"- nek számít. És ha a ta­vasz ötven abban a bizo­nyos összehasonlításban, ak­kor a vetés legalább 49. Nem túlzás ez, bármeny­nyire is annak tűnik első pillantásra. Gondoljuk csak el: az alapozásról van szó. Elég egy sort kihagyni és utána egész évben zúdul a meddő területre a költség az eredmény leghalványabb reménye nélkül. Ezért ítélik oda a vetési prémiumot csak mostanában, amikor — a jobb helyeken — a traktoros és a brigádvezetö a föagronómus társaságában megszemléli, úgy kelt-e a kukorica, a répa és a többi növény, ahogyan az elő va­gyon írva. Meri ha nem, ak­kor ugrott a pénz, ebben aztán nincs apelláta. A kihagyott helyekre az illető szakemberek megfelelő zaftos ki­fejezéseket tudnak és hasz­nálnak. Ezek felidézésétől mi természetesen eltekin­tünk most, bízva abban, hogy nagyon kevés helyen kerültek szóba. Ott bizto­san nem, ahol a tavaszt és benne a vetést súlyának megfelelően építették be az éves kampánytervekbe. Ahogy Bánfalvi András mondta és értette. Esik Sándor Hetven konténerből álló vasúti szerelvényt indítot­tak útnak pénteken Nyíregyházáról Tengizibe. A Fém­munkás Vállalat által gyártott konténerekből öt munkás- szállást építenek a gázvezeték építésén dolgozó munkások részére. (Elek Emil felvétele) Á szérű illata

Next

/
Oldalképek
Tartalom