Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-15 / 113. szám
4 Kelet-Magyarország 1986, május T5 Az atomkorszak újfajta politikai gondolkodást követel (Folytatás az 1. oldalról) tesznek mind az erőmű területén, mind pedig a környező térségben. Teljesén világos: mindez a munka sok időt vesz igénybe, nagy erőfeszítéseket követel. A .földet olyan állapotba kell hozni, hogy teljesen veszélytelen legyen az egészségre és lehető legyen rajta az emberek normális élete. A kérdésnek még egy vonatkozásáról kell beszélnem. A csernobili események külföldi visszhangjára gondolok. A világ egészében — s ezt hangsúlyozni kell — megértéssel viszonyult a minket ért bajhoz és a bonyolult helyzetben tett lépéseinkhez. Mélységesen hálásak vagyunk a szocialista országok- beli barátainknak, akik kifejezték szolidaritásukat a nehéz pillanatban a szovjet néppel. Elismerésünket fejezzük ki más országok politikusainak, közéleti személyiségeinek az őszinte együttérzésért és támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki a külföldi tudósoknak es szakembereknek, akik együttműködési készségüket nyilvánították. Szeretnék említést tenni Gale és Taraszaki amerikai orvosok részvételéről a betegek gyógyításában, és köszönetét mondani azon országok üzleti köretnek, amelyek gyorsan reagáltak bizonyos műszaki eszközök, anyagok és gyógyszerek vásárlására vonatkozó kérésünkre. Kellőképpen értékeljük azt az objektív magatartást, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és vezérigazgatója, Hans Blix tanúsított a csernobili atomerőműben történtekkel kapcsolatban. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül és politikai értékelés nélkül azt sem, hogyan fogadták a csernobili eseményeket egyes NATO-or- szágok — különösen az Egyesült Államok — kormányai, politikusai és tömegtájékoztatási eszközei. Ezek féktelen szovjetellenes kampányba kezdtek. Mi mindenről nem beszéltek, írtak ezekben a napokban — „az áldozatok ezreiről", az „elpusztultak tömegsírjairól", „a kihalt Kijevről” és arról, hogy „egész Ukrajna földje elfertőződött" stb., stb. Egészében véve a lelkiismeretlen és rosszindulatú hazugságok garmadájával találtuk szemben magunkat. Bár kellemetlen minderről beszélni, de szükséges. Szükség van rá azért, hogy a nemzetközi közvélemény tudjia, mivel kellett megküzdenünk. Szükséges azért is, hogy választ adjunk a kérdésre: valójában mi is váltotta ki ezt a legmesszemenőbben erkölcstelen kampányt? Őszintén szólva, egyes nyugati politikusoknak teljesen határozott céljai voltak: felszámolni a nemzetközi kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá válásának lehetőségét, elhinteni a szocialista országok- gal szembeni bizalmatlanság, gyanakvás új magvait. Mindez világosan megmutatkozott a „hetek” vezetőinek a közelmúltban lezajlott tokiói találkozóján is. Milyen veszélyekre figyelmeztették az emberiséget? Líbiáról beszéltek, amelyet alaptalanul terrorizmussal vádoltak, és még arról, hogy a Szovjetunió — úgymond — „nem adott elegendő tájékoztatást” a csernobili balesetről. Egy szót sem szóltak a legfontosabbról: arról, hogyan szüntethetnénk meg a fegyverkezési hajszát, hogyan szabadíthatnánk meg a világot a nukleáris fenyegetéstől. Egyetlen szóval sem válaszoltak a szovjet kezdeményezésekre, konkrét javaslatainkra, amelyek a nukleáris kísérletek beszüntetését, az emberiségnek az atom- és a vegyi fegyverektől való megszabadítását és a hagyományos fegyverzet csökkentését célozzák. Hogyan értelmezzük mindezt? Olyan benyomás alakul ki, hogy a tőkés nagyhatalmak Tokióban összejött vezető1! ürügyként akarták felhasználni Csernobilt arra, hogy elvonják a világ közvéleményének figyelmét ezekről a valós és fontos problémákról. Az Egyesült Államok uralkodó körei és legbuzgóbb szövetségeseik — ezek közül mindenekelőtt az NSZK-t emelném ki — a történtekben újabb lehetőséget láttak arra, további akadályokat állítsanak az amúgy is nehézkesen haladó kelet—nyugati párbeszéd fejlesztésének, elmélyítésének útján, hogy igazolják a nukleáris fegyverkezési hajszát. Mi több, még azt is megpróbálták bebizonyítani a világnak, hogy a Szovjetunióval nem lehetségesek tárgyalások, még kevésbé megállapodások, és ezzel „zöld utat" akartak biztosítani további katonai készülődésükhöz. Mi egészen másként fogtuk fel ezt a tragédiát. Üjabb riasztó jelzésként, újabb fenyegető intésként értelmezzük, amely arra figyelmeztet, hogy az atomkorszak újfajta politikai gondolkodást és újfajta politikát követel. Ami pedig a „hiányos tájékoztatást” illeti — ennek kapcsán külön kampányt, méghozzá politikai tartalmú és jellegű kampányt indítottak —, erről szólva kijelenthetjük: az adott esetben mondvacsinált kérdésről van szó. Ezt igazolja a következő tény is: mint emlékezetes, az amerikai hatóságoknak 1979-ben 10 napra volt szükségük ahhoz, hogy informálják saját kongresszusukat és hónapokra, hogy tájékoztassák a világot a Three Miles Island-i atomerőműben bekövetkezett tragédiáról. Arról, hogy mi hogyan jártunk el, már 'beszéltem. Jelenleg a világ különböző országaiban több mint 370 atomreaktor működik. Ezek a realitások. A világgazdaság jövőjét nehéz elképzelni a nukleáris energetika fejlődése nélkül. Országunkban jelenleg 40 reaktor üzemel több mint 28 millió kilowatt összteljesítménnyel. Mint ismeretes, a békés atom nem kevés hasznot hajt az emberi- bégnek. Számunkra Csernobil múlhatatlan tanulsága az, hogy a tudományos-technikai forradalom további kibontakozásának körülményei között a technika megbízhatóságának, biztonságosságának kérdései, a fegyelem, a rend és a szervezettség kérdései elsődleges jelentőséget kapnak. A legszigorúbb követelményeket kell támasztanunk mindenütt és mindenben. Továbbá. Szükségesnek ítéljük, hogy síkraszálljunk az együttműködés komoly elmélyítéséért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretein belül. Miről is kellene elgondolkodnunk? ELŐSZÖR. Létre kell hozni a nukleáris energetika biztonságos fejlődésének nemzetközi rendjét, minden atomenergetikával foglalkozó állam szoros együttműködése alapján. Egy ilyen rend keretein belül meg kell teremteni a gyors tájékoztatás és információszolgáltatás rendszerét az atomerőművi szerencsétlenségek és balesetek esetére, különösen, amikor ezt radioaktív kicsapódás kíséri. Ugyancsak ki kell alakítani — mind kétoldalú, minti pedig több oldalú alapokon — annak nemzetközi mechanizmusát, hogy a leggyorsabb kölcsönös segítséget nyújthassanak egymásnak veszélyhelyzetek kialakulása esetén. MÁSODSZOR. E kérdéskör megtárgyalása érdekében indokolt lenne, hogy a NAÜ égisze alatt nagy tekintélyű nemzetközi különérte- kezletet hívjunk össze Becsben. HARMADSZOR. Figyelembe véve, hogy a NAÜ-t még 1957-ben alakították meg, s anyagi-és személyi feltételei nem felelnek meg a korszerű nukleáris energetika fejlettségi szintjének, célszerű lenne növelni e különleges nemzetközi szervezet szerepét és lehetőségeit. A Szovjetunió kész erre. NEGYEDSZER. Meggyőződésünk szerint a békés célú nukleáris tevékenység veszélytelen fejlesztését biztosító intézkedésekhez arra van szükség, hogy aktívabban bevonjuk ezekbe az ENSZ-et és olyan szakosított intézményeit, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Mindemellett nem szabad elfelejtenünk, hogy egymástól kölcsönösen függő világunkban a békés célú atom problémái mellett létezik a katonai felhasználású atom problémája is. Ez ma a legfontosabb. A csernobili szerencsétlenség ismételten rávilágított, hogy milyen beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiségre nukleáris háború szakadna. Hiszen a felhalmozott nukleáris készletek a csernobilinél szörnyűbb katasztrófák ezreit és ezreit hordozzák magukban. Abban a helyzetben, amikor a nukleáris kérdések iránt fokozódott a figyelem, a szovjet kormány, mérlegelve saját népe és az egész emberiség biztonságával ösz- szefüggő minden körülményt, úgy döntött, hogy meghosz- szabbítja a nukleáris kísérletek egyoldalúan meghirdetett moratóriumát ez év augusztus 6-ig, azaz addig a napig, amikor — immár több mint negyven évé — Hirosimára ledobták az első atombombát, amely emberek százezreinek pusztulását okozta. Megismétlem Reagan amerikai elnöknek azt a javaslatomat, hogy haladéktalanul tartsunk találkozót bármely európai ország fővárosában, amely kész fogadni minket, vagy, mondjuk, akár Hirosimában is, és állapodjunk meg a nukleáris kísérletek betiltásáról. 1986. május 15., csütörtök KOSSUTH RADIO 8,20: Egy kis figyelmet kérek! — Darvasi István jegyzete. — 8,30: Alessandro Scarlet- ti: Ámor kertje. — Egyfelvo- násos opera. — 9,32: Sebestyén András: Vidámságok fúvószenekarra. — 9,41: Nefelejcs. — Népzenei hagyományőrző műsor Tápéról. — 10,05: Diákfélóra. — 10,35: Decsényi János: Kati dalai — európai népdalok gyermekkarra és kamara- zenekarra. — 10,49: Kocsis Albert (hegedű) és Szabó Csilla (zongora) szonátafelvételeiből. — 11,35: A tulajdonságok nélküli ember. — Robert Musil regénye rádióra alkalmazva. XXIV ll. rész. — 12,30: Kinyer ma? — Játék és muzsika tíz percben. — 12,45: A drámain túl, a neheze előtt. . . László József interjúja Marian Woz- niakkal, a LEMP PB tagjával, a KB titkárával. — 13,00: Zenekari muzsika. — 13,40: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót. — 14,10: A magyar széppróza századai. (Ism.). — 14,26: Ope- rettfinálék. — 15,00: Shakespeare — mindenkinek. IV. Troilus és Cressida. — 15,30: Nóták: Molnár Júlia és S. Biró Antal énekel, Ráduly Árpád gordonkázik. — 16,05: Révkalauz. — Könyv, kép, színház, zene, mozi. — 17,00: Ezt láttuk a tv-ben is, avagy egy magyar maffia. — 17,23: Kamarazene. — 19,15: Rádiószínház: Az élet oly rövid — Moldova György hangjátéka. — 19,59: Koréh Endrére emlékezünk. — 20,45: Bruckner: III. szimfónia. — 21,40: Vállalkozók a tudományban. V. rész. — 22,20: Tiz perc külpolitika. — 22,30: Ettél Suss- man operaáriákat énekel. — 22,49: Gondolkodás a képességről. — Antal Gábor írása. — 22,59: A dzsessz világa. — Kiss Imre műsora. PETŐFI RÁDIÓ 8,05: Nóták: Kovács Andor gitározik. — 8,20: A Szabó család. (Ism.). — 8,50: Tiz perc külpolitika. (Ism.). — 9,05— 12,00: Napközbea. — Zenés délelőtt. — 12,10: XX. századi fúvósindulók. — 12,25: Útikalauz üdülőknek. — 12,30: Nemzetiségeink zenéjéből. — 13,05: Nosztalgiahullám — Bobby Darin. — 14,00: Randevú a Jókai Klubban. — Az Üj Tükör és a Magyar Rádió vendége: Komár László. — 15,05: Néhány perc tudomány. — 15,10: Operaslágerek. (Ism.). — 15,45: Törvénykönyv. (Ism.). — 16,00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: népzenei kamarahangverseny. — 16,15: Rockhangversenyekről. — 17,08: Dzsessz: Charlie Byrd, Barney Kassel és Herb Ellis gitározik. — 17,30: Zöld telefon — környezet- és természetvédelmi műsor. — 18,30: Slágerlista. — A Magyar Ifjúság és a Magyar Rádió közös műsora. — 19,05: Operettkedvelőknek. — 20,03: A Poptarisznya ^piaiból. — 21,05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Mi lenne, ha...? Nyerges András képzelődései. I. rész. nyíregyházi rádió 17,00: Hírek. — 17,05: Az Illés-album dalaiból. — 17,20: Hangraforgö. (A tartalomból: Bánszki István könyvkritikája — Igazolatlanul távol (Vécsey Agnes) — Egy mese meséje (Pálfi Balázs) — Szimbólum, mostohán (Bálint István)) — 18,00—18,30: Észak-tiszántúli krónika. Lapszemle. Műsorelőzetes. (A nap szerkesztője: Samu András.) MAGYAR TV 9,00: Iskolatévé. — 9,45: Starsky és Hutch. Amerikai tévéfilm. Vad vasárnap. (Ism.) — 10,35: Kaukázus, Grúzia, napfény. Riportfilm. (Ism.) — 15,35: Iskolatévé. — 15,55: Kamera. Kortárs filmművészet: Jancsó Miklós. (Film- és tévéesztétikai műsor középiskolásoknak.) — 16,30: Hírek. — 16,35: Meghökkentő mesék. Angol tévéfilmsorozat. Univerzális hangvevő. — 17,15: V. nemzetközi karmesterverseny, ösz- szefoglaló az elődöntő eseményeiről. I. rész. — 17.55: Üj Reflektor Magazin. — 18,55: Reklámfilmverseny. — 19.30: Híradó. — 20,05: Kerülj ki élve. Kanadai tévéfilm. — 2Í.15: Hírháttér. Nézetek, vélemények közérdekű kérdésekről. A belpolitikai főszerkesztőség műsora. — 22.05: A hét műtárgya. Oskar Kokoscha: Veronika kendője. — 22,15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16,40: Pedagógusok fóruma. — 17.15: Játsszunk bábszínházát! XIII ,4. rész. Kép a függöny mögött. (Ism.) — 17,50: Telesport. — 18,15: Jenny. Norvég—NSZK tévéfilm. HIT. rész. (Ism.) — 19,30: Jozef Suk: Esz-dúr szerenád. Op. 6. (Ism.) — 20.00: Titkos fegyverek. Angol rövidfilm. — 20.50: Régi holland mesterségek. A kalapos. Holland rövidfilm. (Ism.) — 21,00: Híradó 2. — 21,30: Jenny. Norvég—NSZK tévéfilm III 2. rész. SZOVJET TV 12,30: Hírek. — 12,50: Dokumentumfilmek. — 13,20: A sport és az egyéniség. — 13,50: Szimfonikus hangverseny. — 14,15: Hírek. — 14,20: Sakkiskola. — 14,50: ......... Tizenhat évig és azon túl". — 15,35: Dokumentumfilm. — 16,15: A mi kertünk. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Döntés a helyszínen. — 17,45: Hírek. — 17,55: Grant kapitány nyomában (3. rész.) — 19,00: Híradó. — 19,40: ökölvívó-világbajnokság. — 20,55: Vi- lághiradó. — 21,10: Béke kerékpárverseny. — 21,35: Különleges kockázat nélkül (film). — 22,55: Hírek. — 23,00: Kaunas építészeti emlékei. — 23.30: Esti dallamok. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ZORRO Béke mozi: de. TALPIG OLAJBAN du.: A PART I—II. Móricz Zsigmond mozi: TOL NAGY RIZIKÓ. A LOTOLVAJ LÁNYA MEGYE! ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 15-én, csütörtökön! 20 óraikor a kamarateremben SÁNDOR GYÖRGY bumoralista önálló estje. Nosztalgiamoai Tolnay Klári filmszerepeiiböl. 15-én, csütörtökön 16. 18, 20 órakor a hangversenyteremben EGY CSÓK ÉS MAS SEMMI Cl 940) Losonczi Pál és Lázár György fogadta Albert herceget Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György. a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Albert herceget, belga trónörököst, aki a belga gazdasági és műszaki napok rendezvénysorozatán tartózkodik hazánkban. A megbeszéléseken részt vett Herman de Croo belga közlekedési és külkereskedelmi miniszter, valamint Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Jelen volt Willy Tilemans, -a Belga Királyság budapesti nagykövete. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke fogadta Albert herceget, belga trónörököst. Albert herceg megbeszéléseket folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel a nemzetközi gazdasági és pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. valamint a két ország közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Ä találkozón részt vett Hermán de Croo miniszter is. Magyar—NDK külügyminiszteri tárgyalások Berlinben. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI TANÁCS MUNKAERŐ-SZOLGÁLATI ÉS SZERVEZŐ IRODÁJA Felhívjuk a lakosság és a munkáltatók figyelmét, hogy irodánk 1986. május 14-től a Szarvas u. 24. szám alól ELKÖLTÖZÖTT! . Űj címünk: Nyíregyháza. Benczúr tér 18Telefon, irodavezető: 14-751, ügyfélfogadók: 10-845. Telex: 78—524 Ügyfélfogadás: hétfő 8—12. 15—18 kedd 12—15 szerda 8—12 csütörtök 8—12-ig / Munkajogi tanácsadás: kedden 8—12-ig. NE FELEDJE... SZÁMÍTHAT RÁNK! Lázár György Prágába látogat Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke Lubomir Strou- galnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására a közeli napokban baráti munka- latogatásra Csehszlovákiába utazik. PTTu 3 HALLGASSUNK CT NÉZZÜNK MEG El
