Kelet-Magyarország, 1986. május (43. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-01 / 102. szám

1986. május 1. O C SIAILI/UDMCITITIHIC □ Divatlevél Párizsból Pulórerkiállítás A spanyol YERSE cég fennállásának hu­szadik évfordulóját ün­nepli az idén. Az 1986- os nyári pulóverkollek­ciójuk nagy sikert ara­tott a párizsi világkiál­lításon. A modellek divato­sak, sportosak, prakti­kusak, elegánsak és jól alkalmazkodnak a kö­rülményekhez, az élet­korhoz. A nyári napsugaras színárnyalatok mellett, fontos helyet kap a fe­hér-fekete és az ekrü. A nemes pamut és műszál keverékéből gyártott kötött holmik fényes, csillogó hatása még szebbé, vonzóbbá teszi a modelleket. Alapanyaguk lazább kö­tésű, nyárias. A jacquard minták mellett divatos a klasz- szikusan sima angolos, s a különböző mintavál­tozat — anélkül, hogy az alapszín változna. Különösen szépek és egész nap jól öltöztet­nek a csinos kötött pu­lóverek — ezt bizonyít­ják a divatképek is. Kovács Mari Fogyni szeretne? Reggel aszalt szilva Az olcsó desszert titka A húslevest bármilyen húsból készítem (csirke, tyúk, libaaprólék, marha, sertés) mindig előző nap fő­zöm és lehűtöm, vagy tera­szon, vagy hűtőszekrényben tárolva másnap leszedem te­tejéről az összes létező zsi­radékot. De mielőtt főni tet­tem volna a húst, amennyire lehet, megtisztítom a zsírtól, bőrtől, hájtól és azt külön kisütöm. Tepertő, és zsír lesz belőle, amit vagy a férjem fogyaszt el, aki nem fogyó­kúrázik, vagy töpörtyűs tú­rós csúsza elkészítésénél használok fel. A főtt hús nem hizlal, kü­lönösen, ha hozzá nyers vö­röskáposztát, savanyúká­posztát, uborkát, és olyan kompótot fogyaszt az ember, amibe mézet, és kevés sza- harint tett édesítő szerként. Ízesítésül narancshéj, cit­romhéj, vanília nagyon meg­felelő, de ha csak szegfűszeg van otthon, az is megteszi. Van egy nagyon egyszerű és olcsó módja a fogyasztás­nak: ha az ember aszalt szil­vát beáztat vízbe és azt éh­gyomorra megeszi. Biztos, hogy az emésztése rendben lesz, és még gyógyszert sem kell ehhez szednie. Aszalt szilvából és rizská­sából nagyon finom szilvás- rizsét lehet készíteni, kevés margarinnal, narancshéjjal, a következőképpen: Oda­tesszük főni lobogó vízbe az aszalt szilvát, amikor félig megfőtt, kevés margarint dobunk a vízbe, már előző­leg narancshéjjal és vaníliá­val ízesítve tesszük oda, és kevés mézzel, szaharinnal. Beleteszünk egy, két-három személyre számítva — egy csészényi rizsét, amit előző­leg nagyon jól átmostunk, csap alatt, lecsurgatva. Én mindig ki szoktam válogatni a rizskását, amikor megve­szem a boltban, így nem kell azzal bajlódnom, hogy tisz­togatnom kell a rizsét. Van aki előfőzött rizzsel készíti ugyanezt. A gázra lángelosz­tót rakok, és lefedem a ri­zsét, amit beleöntöttem elő­zőleg ebbe a szilvába, és rö­vid idő alatt nagyon finom, ízletes szilvás rizst tálalok, desszertként ebéd után vagy önálló ételként is. Nagyon finom vacsora lehet. Gyere­keknek tejszínhabbal, fel­nőtteknek anélkül. Valamit azok számára is szeretnék mondani. akik nem akarnak fogyni, hanem hízni szeretnének. A sólet bab receptje Színes babot előző este be­áztatok. Két csésze babhoz egy csésze árpagyöngy, gers­li, egy csésze étolaj vagy li­bazsír. egy fej vöröshagyma, két-három cikk fokhagyma, egy darab füstölt kolbász, félkiló marhaszegy, só, bors, paprika — ízlés szerint, egy csöppnyi pirosarany ételíze­sítő — lehetőség szerint, ami csípős. Ezt az egészet más­nap belerakom egy nagy jé­nai tálba, és azzal a vízzel együtt, amelyben ázott a bab és feiöntöm olyan mennyisé­gűre, hogy teljesen elfedje az egész masszát. Lefedem a jénai fedelével, és előmele­gített sütőben főzöm, majd félóra múlva megnézem, hol tart a fővésben, utána ki­sebb lángra teszem a gázt, és körülbelül két óráig tovább főzöm. Amikor elfőtte a vi­zet, leveszem a tetejéről a jénai fedőt, és 1-re állítom a gázt, a legkisebbre, fedő nélkül kipirítom. Nagyon fi­nom. laktató, tápláló és fő­leg nem drága étel. Ebből a mennyiségből körülbelül 6— 8 ember jóllakhat. Többször lehet melegíteni, de mindig vizet kell alá tenni, és le kell fedni, úgy kell melegíteni. Legalább olyan finom, mint a töltött káposzta újra mele­gítve. Garami Ágnes Kulturált beteglátogatás A kórházi kezelés életünk velejárója. Hazánk mintegy százezer kórházi ágyán éven­te milliós számban feksze­nek betegek, ki hosszabb, ki rövidebb időre. Általános szokás, hogy a kórházban fekvő ismerőst, rokont meg szokták látogatni. A látoga­tások körül manapság egyre több vita folyik. Ma már — ritkán, helyenként — kezd felbomlani az a régi, merev szabály, amely a betegláto­gatások tekintetében két szembenálló félre osztotta a társadalmat: a kórház sze­mélyzete sokallta, a hozzá­tartozók kevesellték a látoga­tásra szánt időt. Néhány gyógyintézményben e tekin­tetben új, a korábbinál ke­vésbé merev előírásokat lép­tettek életbe. Több kísérlet ugyanis azt mutatta, hogy a szeretetteljes környezet, a családi melegség (különösen gyermekeknél) a gyógyulás egyik nem elhanyagolható tényezője. Ugyanakkor ta­gadhatatlan, hogy a látoga­tók növelik a külső fertőzé­sek lehetőségeit, gyakorisá­gát. Ennek elkerülésére a legtöbbet a látogatók tehe­tik, ha betartják mindazokat az óvintézkedéseket, ame­lyek elmulasztása alakította ki a kórházak személyzeté­ben azt a — sokszor valós — képet, hogy a látogatások következményei nem egyszer visszavetik a betegeket gyó­gyulásukban. Csak tíz percre! Vegyük sorra a leggyak­rabban elkövetett hibákat. Ne menjünk be a kórterem­be felső kabátban, és ne ül­jünk a beteg ágyára. Ha a kórházban nincs ruhatár, ez persze nehézséget okoz. Mi­vel azonban egy beteget egy­szerre úgyis csak legfeljebb két személy látogathat, meg­oldható a kabátok őrzése. A látogatást ne tervezzük tíz percnél hosszabbra, és csak akkor tartson tovább, ha a beteg kifejezetten kéri. hogy még maradjunk. Ne csóko- lózzunk a beteggel érkezés­kor, búcsúzáskor, mert a cseppfertőzéssel terjedő kór­okozókkal megfertőzhetjük. Ha magunk is meg vagyunk fázva, ne menjünk beteglá­togatóba. Ne vigyünk ma­gunkkal kisgyereket. Ezt a legtöbb kórházban tiltja is a házirend. Kedves és elmaradhatat­lan szokás, hogy a betegnek viszünk valami ajándékot. Virágból csak vágottat en­ged be a legtöbb kórház, a földes, cserepes növény fer­tőzésveszélyes. Ügyeljünk arra is, hogy az erős illatú virág fejfájást, sőt rosszullé- tet is okozhat. Ajándékba gyümölcsöt Vihetünk virág helyett olyan ajándékot, aminek örül a beteg. Szép gyümöl­csöt, gyümölcsből készült üdítő italt, esetleg — ha nem tilos — édességet. Ritka az olyan betegség, amelyben gyümölcsöt sem szabad fo­gyasztani, de azért akad. Ételt ne vigyünk, csak ak­kor, ha ezt a kezelőorvossal előzetesen megbeszéltük. Ne csak a betegszobában legyünk csendben, hanem a kórház folyosóin is. Legyünk tekintettel a betegekre! Az ajtókat csendben, halkan nyissuk-zárjuk. Azoknak a betegeknek, akiknek állapota lehetővé teszi az elfoglaltságot, nagy örömet jelenthet egy-egy jó könyv, folyóirat, képes új­ság. Lehetőleg derűs témájú, jó hangulatú olvasnivalót válasszunk. A rádió, televí­zió használata akkor nem kifogásolható, ha a hangot fülhallgatón keresztül hall­gatja a készülék gazdája. Csak ebben az esetben biz­tosítható a szoba minden egyes betegének a joggal el­várt nyugalma. Előfordulhat, hogy a beteg olyan kéréssel fordul hoz­zánk, amit nem szabad az orvos tudta és beleegyezése nélkül teljesítenünk. Ilyen például az, hogy valamilyen otthoni gyógyszerét hozzuk el számára. Előfordulhat, hogy olyan gyógyszerről van szó, amely a kórházban adott gyógyszerekkel együtt kife­jezetten árt. Ezért ne mu­lasszuk el ilyen esetben az orvos értesítését; az is lehet, hogy ő másként — jobban — oldja meg a beteg problémá­ját. Ez még fokozottabban vonatkozik az alkoholra, a szeszes italokra. Nem elkép­zelhetetlen, hogy az orvos engedélyez napi 1—2 decili­ter bort, de tudta nélkül ne vigyünk! Az ígéret kötelez A kórházba kerülés külö­nösen gyerekeknél jelent fo­kozott pszichés megterhelést. Ezért soha ne ijesztgessünk gyereket orvossal, injekció­val, kórházzal. Sokkal jobb, ha olyan játékot találunk ki, amikor egy babája vagy más játéka kórházba kerül, és ott meggyógyítják. Felnőttnél is fontos, hogy betartsuk sza­vunkat, hogy mikorra ígér­tük a legközelebbi látoga­tást; de gyereknél még fon­tosabb, hogy ne várjon hiá­ba, hiszen látja, hogy más gyerekekhez jönnek a szülei. Éppen bizonyos gyermekin­tézményeknél kezdték beve­zetni azt, hogy a szülők — főleg az édesanya — gyakor­latilag bármikor a gyerme­kénél lehet, mert bebizonyo­sodott, hogy a „hospitalizá- lódott” (kórházi kezelés alatt állt) gyermekek hazamene­telük után a legtöbbször lel­kileg sérülékenyek, nyugta­lanok, félnek, bizalmatlanok. Az otthoni környezetet, a családi otthon melegét még a gyermekszerető nővérek sem tudják teljes mértékben pótolni. Ki az anya? Próbálom megfogal­mazni a kérdést: ki az Anya? Az anya az a kislány, aki a babáját felöltözteti saját egykor hordott kis réklijébe, játszóruhájába? Nem. Ö még nem az anya. Az anya az a kislány, aki felöltözteti a babáját saját egykor hordott kis réklijébe és játszóruhájá­ba, azután leveszi róla, összehajtogatja és elteszi, mondván: ez jó lesz majd az én kislányomnak! Az anya az a kamasz­lány. aki boldog, ha idő­sebb nővére, rokona, szomszédja megengedi neki, hogy ő vigye sétálni a kisbabáját? Nem. Még ő sem egé­szen anya. Az anya az a kamasz­lány, aki minden undoro- dás nélkül kibontja az időlegesen rábízott cse­csemőt a pelenkából, ki­dobja annak tartalmát a vécékagylóba, utána nyu­godtan kezet mos, meg­mossa a baba popsiját, és igyekszik megtanulni, ho­gyan is kell tisztába ten­ni a kicsit! Folytatom: Az anya az a fiatal menyasszony, aki az es­küvője napján megfogad­ja, hogy legalább három gyereket fog szülni. Per­sze még attól is anya ma­rad, ha csak egyet vagy kettőt szül. De azt gondo­lom, igazán akikor lesz anya, amikor megtudja, hogy életet hord magá­ban, és ettől kezdve, ha addig tette is, leszokik a dohányzásról, nem gyűjt rá egyetlen cigarettára sem, visszautasítja a kí­nált szeszes italt, s min­denben úgy igyekszik él­ni, hogy minél biztonsá­gosabban szüljön egész­séges kisbabát. Igen, az anya az, aki készül rá, aki megszüli a. gyermekét. Vagy még ez sem egé­szen az anya? Ez már majdnem, de valóban nem egészen. Az anya az, aki táplál­ja, gondozza, neveli, óvja, tanítja, okosan szeretve vigyázza kisgyermeke minden tépését. Ö már anya. És anya marad addig ... Nemcsak addig, amíg lábra állnak a gyermekei, míg nagymama nem lesz. Ö anya marad addig, ameddig érzi, hogy szük­ség van rá, ameddig nem­csak kap, hanem adhat is (ajándékot, szeretete:, gondoskodást, vagy akái- csak szerető gondolatot . Anya marad addig, amet - dig él. Talán furcsán hangzik, de élet nélkül nini s ÉLET, és életet adni a legnagyobb dolog az élei­ben. És ez csak az anyána-c adatik meg, az Anyának, akit pár nap múlva, má­jus első vasárnapján ki - szöntünk. KU ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
Oldalképek
Tartalom